Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-06 / 157. szám
1980. július 6. Kedves Asszonyom! Nem akarok fo- gadatlan prókátor lenni, mégis — úgy érzem — bele kell szólnom férjével való vitájába. Önöknél évek óta heves szóváltás előzi meg az iskolai vakációt arról, engedjék-e gyermeküket nyári munkára. Jancsi fiúk idén tavasszal múlt tizenhét éves, szeptembertől negyedikes gimnazista lesz. Először négy esztendeje állt Önök elé azzal, hogy sok más társához hasonlóan, hadd dolgozzon két-három hetet a szünidőben. Egyik kis pajtásának édesapja, aki a közeli üzem lakatosbrigádjának a vezetője, szívesen szerzett volna munkát Jancsinak is. Fiúk annak idején így fogalmazott: „Lenne egy kis pénzem, amiért magam dolgoztam meg.” Férje bele is egyezett volna, ön azonban hevesen tiltakozott: „Megvan neked mindened fiacskám. Azért dolgozunk mi, a szüleid látástól fakulásig, hogy amire szükséged van megadhassuk neked. Pihenj, játsszál, a nyár arra való. Elég, ha mi tönkremegyünk a sok munkában. Aztán meg még valami bajod esik a sok gép között.” — Jancsi hetekig kérlelte Önöket, hol duzzogva, hol pedig szépen, de ön hajthatatlan maradt. Ekkor még a férje sem szorgalmazta a dolgot, ő is úgy találta, legyen a gyereknek jobb sora, mint a szüleinek volt. Mert önök bizony nem emlékezhetnek vissza gondtalan nyarakra. Asszonyom, ha jól tudom, heten voltak testvérek, s önt, mint a legidősebb lányt, korán odaállította édesanyja a tűzhely mellé. Tizenkét évesen már az egész családra főzött, nem csak iskolai szünetben, hanem tanításidő alatt is. Férjének sem jutott könnyebb sor. Alig volt nagyobb az ostornál, már disznót, marhát legeltetett, s noha eszes gyerek volt, a hatodik osztály befejeztével szülei kivették az iskolából. A hetediket és a nyolcadikat felnőtt fejjel munka mellett végezte el... ígsn Kóvétkéző nyáföri; amikor Jancsi ismét Önök elé állt azzal, hogy dolgozni menne, férje már bólintott: „Hadd tudja meg a gyerek, mennyit kell fáradni a fizetésért.” De ön asszonyom, erről hallani sem akart. — „Még eltanulja a káromkodást, vagy rákap az italra” — aggályoskodott, s Jancsi ismét céltalanul tengett-lengett. Jót akart a gyermekének asszonyom, de annál rosszabbat tett. Vallja be őszintén, legalább önmaga előtt, hogy most már ön is elégedetlen a fiával. Mert Jancsi bizony nem jeleskedik a tanulásban, késő estig csavarog vagy a szobájában ülve magnózik. Üjabb és újabb igényekkel lép fel. Szobájában külön televízió van, s érettségire már autóért kunyerál! Önök, abban a reményben, hogy Jancsi hálából tanulni fog, minden kérését teljesítik. Tehetik. Mindketten jól keresnek, és az almás is szépen hoz. Kire költenék a pénzt, ha nem az egyetlen fiúkra? De Jancsi egyetlen kapavágásra sem hajlandó a kertben, az almásban még egyszer sem metszett vagy permetezett. Nem csoda, hogy ez elszomorítja, sőt komolyan aggasztja Önöket. Ezért vitatkozik önnel a férje, amikor nem engedi Jancsit nyári munkára. S ezért szólok közbe most én is. Talán még nem késő megtanítani fiúkkal a munka megbecsülését, a dolgozó ember tisztelését Erre alkalmas a nyári munka. — Idén ön azt mondta a férjének, tanuljon inkább Jancsi a nyáron, hiszen van mit bepótolnia. Jövőre érettségizik. Férje azonban ezúttal kitart amellett, hogy Jancsi a szünidőben egy hónapot üzemben töltsön. Neki van igaza, mert tanulni még egy érettségi előtt álló fiatalnak sem csak könyvből kell és lehet. Sőt! Vannak dolgok, amiket nem lehet tankönyvből megtanulni. Jövő ilyenkor fiúk már érettségizett fiatalember lesz, akinek meg kell állni a saját lábán, akinek meg kell keresni a maga kenyerét. Valószínű, ez a kenyér vékonyabb és keserűbb lesz, mint amit Önök, tálcán nyújtottak eléje, s bizonyára nem is fog úgy ízleni neki, mint amit Önök kerestek meg helyette. Ezért kell fokozatosan hozzászoktatni az ízéhez. Hunyadi Jánossal, a ZÖLDÉRT igazgatójával az árutermelésről, I »I ■■ mm mm | ffl a kölcsönös előnyökről A Harminc éve működik a vállalat, amely- ^ nek neve többször változott. Mondana erről néhány szót? — A ZÖLDÉRT jogelődei, a GYÜMÉRT, a MEZŐKER és a MÉK alapvetően ugyanazzal foglalkoztak, mint a jelenlegi vállalat: zöldség- és gyümölcstermeltetéssel, felvásárlással, tárolással, feldolgozással és forgalmazással. Eltérés volt a szervezeti felépítésben, illetve a szektorális jellegben. A GYÜMÉRT állami, a MEZÖKER kezdetben állami, majd szövetkezeti vállalat, a MÉK szövetkezeti társulás volt. A ZÖLDÉRT létrejöttével megszűnt a korábbi tagsági viszony, de ez nem azt jelentette, hogy a termelőszövetkezetek, ÁFÉSZ-ek és a vállalat közötti kapcsolat gyengült. Inkább erősödött az együttműködés. 0 Mivel bizonyítható ez? — Kézzelfoghatóan a termelési társulásokkal, a szerződéses viszony mai formáival és nem utolsósorban a közös érdekkel. A ZÖLDÉRT ma már zöldségtermesztési, göngyöleggyártó, szárítóüzemi, hűtőházi társulás gesztora, de tagja más üzemek által irányított társulásoknak is, mint például aiz Észak-szabolcsi Burgonyatermelő Társulásnak. A Ha a kölcsönösség alapján nézzük egy w társulás működését, miért jó és előnyös a termelőszövetkezeteknek és a vállalatnak egyaránt például a göngyöleggyártásban történő együttműködés? — Nem akarok a korábbi évek rossz tapasztalatairól hosszan beszélni, de közismert, hogy nem egyszer okozott gondot a megyében almaszedés idején a ládahiány. A göngyöleggyártó társulásnak 25 termelőszövetkezet és hét ÁFÉSZ a tagja. Az exporthoz szükséges láda mintegy 40 százalékát készítik el, a szükséglettől függően 2;5—3 millió darabot. Egy láda értéke 35 forint. A ZÖLDÉRT ezenfelül ládánként egy forintot fizet, viseljük a kamat- és szállítási költséget. Ezek után nézzük a termelőszövetkezetek, ÁFÉSZ-ek hasznát. A termelőszövetkezet saját alapanyagát dolgozza fel, így az erdejéből kitermelt fa értékesebbé válik, kétszer, háromszor annyit ér, mintha rönkként eladja. Másrészt megoldódik nagyon sok ember téli foglalkoztatása — olyanoké, akiknek különben nem tudnának munkát adni. A Ez érthető. De mi a ZÖLDÉRT haszna? w Hiszen az exportládákért 35 forintnál a vállalat sem kap többet. — Nem fizetünk rá, de nem is nyerünk a bolton. Illetve mégis nyerünk valamit. Van elég láda és főleg ott, ahol arra szükség van, így kisebb a szállítási költség, szervezettebb, gyorsabb a munka. Kiszámítottuk: a szállítási költségmegtakarítás ládánként két forint két forint ötven fillér. Ebből adjuk a ládagyártó üzemeknek a plusz egy forintot és fizetjük az egyéb költségeket. A Az egyéb társulásoknál milyen ösztönző w előnyöket élveznek a taggazdaságok és ha van ilyen, a vállalati érdek miként érvényesül? — A ZÖLDÉRT Vállalat évente 2—3 millió forinttal járul hozzá a partnergazdaságok termelésfejlesztéséhez. Példákat is mondhatok. Anyagilag is segítjük a gazdaságokat nyári gyümölcsösök, őszibarack, cseresznye, meggy telepítésében. Tiszadobon így vettünk részt 100 hektár őszibarack telepítésében. Miért tesszük? Volt idő, amikor a megyéből 1000—1200 tonna őszibarackot vásároltunk fel. Ma ennek harmada, egynegyede terem, főleg a kisárutermelés mértéke csökkent. A nyári gyümölcsökre a megye megnyugtató ellátásához nagy szükség van és ha ezt olcsón, elfogadható áron akarjuk megoldani, akkor az árut itt kell megtermelni. A vállalati érdek nem az, hogy egyoldalúan törekedjen a nyereséges forgalmazásra. A Volt idő, amikor a MÉK nagy nyereség- w gél dolgozott. Ezt a termelők, a partnerek kifogásolták, hiszen csak a kockázatviselés volt az övék, a haszonból semmi. Mi most a vállalati alapállás? — A ZÖLDÉRT évi árbevétele 2 milliárd 200 millió forint, a nyereség 30—38 millió forint között van. Ez nem csupán a felvásárlás, tárolás és áruértékesítés eredménye, tartalmazza az ipari tevékenység, a feldolgozás értékét is. A különböző szakterületeken ösz- szesen 3000 fővel dolgozunk. Mindezt azért mondtam, mert a 2,2 milliárdhoz viszonyítva szerény a nyereséghányad. Nincs olyan törekvésünk, hogy olyan haszonra, előnyökre tegyünk szert, ami nem illet meg minket. A vállalati cél, hogy a megtermelt nagy tömegű árut zavartalanul realizáljuk. Termelőüzem és vállalat egymásra van utalva; ha jó az együttműködés, kölcsönösek az előnyök, mindenki jól jár. Egyébként, mint már mondtam mi a nálunk képződő nyereség egy részéből hozzájárulunk a termelési alapok fejlesztéséhez. A A ZÖLDÉRT-nek a megye valamennyi w termelőszövetkezetével, ÁFÉSZ-ével van partneri kapcsolata? — Érvényesül a több csatornás értékesítés. A 127 termelőszövetkezetből 92, a 25 ÁFÉSZ- ből 24 a partnerünk. A vállalat jó üzletpolitikával igyekszik megtartani partnereit. Technikai lehetőségeink jobb hasznosításával, a munkaszervezés javításával megvan a lehetőségünk a forgalmazás bővítésére. A Ezek szerint nem tervezik partnerháló- w zatuk bővítését? — Ügy npm, hogy rábeszéljünk termelő- szövetkezétéket, hogy ne mással, hanem velünk kössenek szerződést. Tiszteletben tartjuk a termelőüzemek döntési jogát, más vállalatok és kereskedelmi szervek szabolcs- szatmári téeszekkel kötött szerződését. Egyébként az 1979/80-as szerződéskötéseknél több termelőszövetkezet is jelentkezett nálunk, akikkel eddig nem volt termeltetési megállapodásunk. A Volt idő, amikor baj volt a szerződéses w fegyelemmel. Előfordult, hogy termelő- szövetkezetek annak ellenére, hogy a ZÖLDÉRT-tel kötöttek megállapodást, árujukat másutt értékesítették. Voltak panaszok az áruátvételre is, főleg akkor, amikor valamiből sok termett. Változott a helyzet? — Előfordultak szerződésszegések. Erre mindig akkor került sor, amikor valamiből kevés termett, a piacon hiány volt. Ha megnövekedett a kereslet, a külső szervek ráígértek a mi árainkra. Az utóbbi években ez egyre ritkábban fordul elő. A szövetkezetek többsége korrekt, mert a vállalat is az. Minket köt az ár, de nemcsak akkor, amikor valamiből kevés, hanem akkor is, ha valamiből sok terem. Mi a teljes termés felvásárlására vállalunk kötelezettséget, ehhez tartjuk magunkat és előfordult nem egyszer, hogy erre ráfizettünk. A termelőszövetkezetek mindezt tudják, magatartásuk is ennek megfelelő. Nem egy esetben előfordult, hogy más cégek felkeresték partnereinket, jobb árat kínáltak, de nem értek célt. A Mennyi árut vásárol a ZÖLDÉRT a me- w gyében? — Évente 340—350 ezer tqnnát. Ebből a téli alma 200—240 ezer tonna, a többi burgonya, zöldség és nyári gyümölcs. A Kielégítő e nagy tömegű áru forgalma- w zásának technikai, műszaki eszközellátottsága? — A vállalat eszközállományának értéke 1 milliárd forint. Az évi forgóeszközérték szintén 1 milliárd forint. Az elmúlt években sokat javultak a szállítás, a tárolás, a feldolgozás feltételei. Ettől függetlenül a fejlesztés mindig időszerű és sokszor égető gond. Különösen almaszüret idején a szállítás problémás. 200 rendszámozott járművünk van és ez nem elég, évről évre 30—80 bérelt járművet is foglalkoztatunk. A belső szállításokhoz nem elegendő a targonca). Nincs rá fejlesztési alapunk, hogy ezt a gondunkat egyik napról a másikra megoldjuk. Tárolótér vonatkozásában már más a helyzet. Negyvenkétezer tonna áru elhelyezésére alkalmas saját tárolóterünk van, ai termelőszövetkezetektől 16 ezer tonna áru befogadására alkalmas tárolóteret bériünk, a felvásárló és feldolgozó telepek átmeneti tárolása 25—30 ezer tonna. A Ügy tudom, a burgonya és zöldség táro- w lása korszerű feltételekkel megoldott. Csak megyei ellátásra tárolnak? — A tárolás valóban korszerű. Prizmás tárolást már nem alkalmazunk a megyében. Egyébként az általunk eltett burgonyából csak 3—4 ezer tonna, 15—20 százalék a megyei szükséglet, a többit országos fogyasztásra exportra szállítjuk. Jelentős mértékű a feldolgozás is. Zöldségfélékből, sárgarépából, gyökérből, petrezselyemlevélből, vöröshagymából és burgonyából szárítmányokat készítünk. A szárított petrezselyemlevelet exportra), a többit a, szegedi paprikafeldolgozó üzemnek levespor készítéséhez szállítjuk. v Az évi szárítmány 350—500 tonna. A A szárítás a vállalatnak hasznos; nem biztos, hogy a népgazdaságnak is az. — Az energiatakarékosság vállalati gazdálkodásunknak ma egyik legalapvetőbb része. Évente 24—26 millió forint értékű az energiafelhasználás. Ez indokolta, hogy a legnagyobb energiafogyasztó üzemünkben, a nyíregyházi almatárolóban fűtőolaj helyett gáztüzelésre tértünk át. Ezenkívül a felhasználási idők pontosításával, a hűtőtermek szabályozásával több mint 2 millió forint értékű energiát takarítottunk meg. Tervezzük,* hogy a mátészalkai konzervüzemben a fűtőolajat — egy kiselejtezett gőzmozdony beállításával — törött ládákkal, fűrészüzemi hulladékanyagokkal helyettesítjük. A vállalati érdekeket így igyekszünk összhangba hozni a népgazdaság teherbíróképességével. A Többször történt utalás a vállalat ipari w tevékenységére. Mennyire jelentős ez a vállalati gazdálkodás egészében? —- Az 1980. évi fejlesztéssel és a már meglévő kapacitással idén 45—50 tonna nyersburgonyát, zöldséget és gyümölcsöt dolgozunk fel. A már említett szárítmányokon kívül konzerveket készítünk uborkából, paprikából, meggyből, cseresznyéből és körtéből. Ennek 80 százalékát exportra szállítjuk. Idén mintegy 2000 tonna almasűrítményt készítünk, 70 százalékban exportra. Ez az alapanyaga az ismert Oázis üdítő italnak is. Ipari tevékenységnek számít a hűtőtárolók holtidei hasznosítása bértárolással, a dolgozók foglalkozfátása á tárolt anyagok csomagolásánál. A A ZÖLDÉRT — nyugodtan mondhatjuk ^ — a megye egyik legnagyobb kereskedelmi vállalata. Nagy tételekben vesz és elad, ugyanakkor kiskereskedő is, de vajon milyen mértékben? — A megye városaiban, településein 70 kiskereskedelmi egységünk működik. A ZÖLD- ÉRT-boltok éves árbevétele 170 millió forint. A friss zöldségeken kívül konzerveket, vidéki üzleteinkben állattenyésztők részére szemes takarmányt értékesítünk. A Sokan kifogásolták a primőráru-elláw tást? — Minden relatív. 1979 májusában 480 tonna primőr árut hoztunk be más megyékből, most 560 tonna uborkát, paradicsomot, salátát, zöldpaprikát, karfiolt, karalábét, zöldborsót és gyümölcsöt. Az igények jobban nőttek mint a lehetőségeink, ennek ellenére mennyiségben és választékban a maximumra törekedtünk. De én beszélnék az árakról is. Nem mindig Szabolcsban a legdrágább a zöldségek ára. Itt van a mai napi — június 24-i — tájékoztató. Az uborka itt 30 forint, tizenkét megyében ennél 2—5 forinttal drágább. A zöldpaprika kilója 60 forint, Komárom és Zala megyében 66, Nógrádban, Veszprémben 62 forint. Természetesen vannak megyék is, ahol 50 forint alatt kínálják a paprika kilóját. A Következik a mezőgazdaságban a nyári, ^ őszi munkacsúcs, a betakarítás. A ZÖLDÉRT-nek is ekkor van a legtöbb dolga. KészUltek-e erre? — Különösen az őszi feladatok azok, amelyek alapos előkészületeket igényelnek. Hagyományos, hogy július első felében tájegységi értekezleteken beszéljük meg a termelőszövetkezetek, ÁFÉSZ-ek vezetőivel a feladatokat. Most különös jelentősége lesz a szállítások megfelelő ütemezésének, a tervr szerűség javításának. Költségcsökkentő az egymást keresztező szállítások megszüntetése. A gazdaságosságot javítja majd a vissz- fuvarok megszervezése. Ne legyen sok az üresjárat, ebben szeretnénk előbbre lépni. A És ha az ÁFÉSZ-telepek nem tudják fo- w lyamatosan fogadni az árut? — A mi telepeinkre korlátozás nélkül érkezhet majd az áru. ^ Egyéb területen milyen a felkészülés? — A hűtőtárolók, tárolóhelyek, gépek karbantartása már megkezdődött. Augusztus közepére nem csak a vállalati tárolóhelyeket készítjük elő, de a termelőszövetkezetektől bérelt hűtőtárolók karbantartását is elvégezzük. Göngyölegellátásban nem lesznek problémáink. Ügy gondolom — erre következtethetek a jelenlegi állapotokból —, hogy sem a vállalatnak, sem pedig partnereinknek nem lesznek megoldhatatlan gondjaik a szállítás, forgalmazás, tárolás vonatkozásában. Köszönöm az interjút. Seres Ernő KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 'Vasárnapi' i INTERJÚ j
