Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-06 / 157. szám

1980. július 6. Kedves Asszonyom! Nem akarok fo- gadatlan prókátor lenni, mégis — úgy érzem — bele kell szólnom férjével való vitájába. Önöknél évek óta heves szóváltás előzi meg az iskolai vakációt arról, engedjék-e gyermeküket nyári munkára. Jancsi fiúk idén tavasszal múlt tizenhét éves, szeptembertől negye­dikes gimnazista lesz. Először négy esz­tendeje állt Önök elé azzal, hogy sok más társához hasonlóan, hadd dolgoz­zon két-három hetet a szünidőben. Egyik kis pajtásának édesapja, aki a kö­zeli üzem lakatosbrigádjának a vezető­je, szívesen szerzett volna munkát Jan­csinak is. Fiúk annak idején így fogal­mazott: „Lenne egy kis pénzem, amiért magam dolgoztam meg.” Férje bele is egyezett volna, ön azon­ban hevesen tiltakozott: „Megvan ne­ked mindened fiacskám. Azért dolgo­zunk mi, a szüleid látástól fakulásig, hogy amire szükséged van megadhassuk neked. Pihenj, játsszál, a nyár arra való. Elég, ha mi tönkremegyünk a sok mun­kában. Aztán meg még valami bajod esik a sok gép között.” — Jancsi hete­kig kérlelte Önöket, hol duzzogva, hol pedig szépen, de ön hajthatatlan ma­radt. Ekkor még a férje sem szorgal­mazta a dolgot, ő is úgy találta, legyen a gyereknek jobb sora, mint a szüle­inek volt. Mert önök bizony nem emlékezhet­nek vissza gondtalan nyarakra. Asszo­nyom, ha jól tudom, heten voltak test­vérek, s önt, mint a legidősebb lányt, korán odaállította édesanyja a tűzhely mellé. Tizenkét évesen már az egész családra főzött, nem csak iskolai szü­netben, hanem tanításidő alatt is. Fér­jének sem jutott könnyebb sor. Alig volt nagyobb az ostornál, már disznót, marhát legeltetett, s noha eszes gyerek volt, a hatodik osztály befejeztével szü­lei kivették az iskolából. A hetediket és a nyolcadikat felnőtt fejjel munka mellett végezte el... ígsn Kóvétkéző nyáföri; amikor Jancsi is­mét Önök elé állt azzal, hogy dolgozni menne, férje már bólintott: „Hadd tudja meg a gyerek, mennyit kell fáradni a fizetésért.” De ön asszonyom, erről hal­lani sem akart. — „Még eltanulja a káromkodást, vagy rákap az italra” — aggályoskodott, s Jancsi ismét céltala­nul tengett-lengett. Jót akart a gyerme­kének asszonyom, de annál rosszabbat tett. Vallja be őszintén, legalább önmaga előtt, hogy most már ön is elégedetlen a fiával. Mert Jancsi bizony nem jeles­kedik a tanulásban, késő estig csavarog vagy a szobájában ülve magnózik. Üjabb és újabb igényekkel lép fel. Szobájában külön televízió van, s érett­ségire már autóért kunyerál! Önök, ab­ban a reményben, hogy Jancsi hálából tanulni fog, minden kérését teljesítik. Tehetik. Mindketten jól keresnek, és az almás is szépen hoz. Kire költenék a pénzt, ha nem az egyetlen fiúkra? De Jancsi egyetlen kapavágásra sem haj­landó a kertben, az almásban még egy­szer sem metszett vagy permetezett. Nem csoda, hogy ez elszomorítja, sőt komolyan aggasztja Önöket. Ezért vitatkozik önnel a férje, amikor nem engedi Jancsit nyári munkára. S ezért szólok közbe most én is. Talán még nem késő megtanítani fiúkkal a munka megbecsülését, a dolgozó ember tisztelését Erre alkalmas a nyári mun­ka. — Idén ön azt mondta a férjének, tanuljon inkább Jancsi a nyáron, hiszen van mit bepótolnia. Jövőre érettségizik. Férje azonban ezúttal kitart amellett, hogy Jancsi a szünidőben egy hónapot üzemben töltsön. Neki van igaza, mert tanulni még egy érettségi előtt álló fia­talnak sem csak könyvből kell és lehet. Sőt! Vannak dolgok, amiket nem lehet tankönyvből megtanulni. Jövő ilyenkor fiúk már érettségizett fiatalember lesz, akinek meg kell állni a saját lábán, akinek meg kell keresni a maga kenyerét. Valószínű, ez a kenyér vékonyabb és keserűbb lesz, mint amit Önök, tálcán nyújtottak eléje, s bizonyá­ra nem is fog úgy ízleni neki, mint amit Önök kerestek meg helyette. Ezért kell fokozatosan hozzászoktatni az ízé­hez. Hunyadi Jánossal, a ZÖLDÉRT igazgatójával az árutermelésről, I »I ■■ mm mm | ffl a kölcsönös előnyökről A Harminc éve működik a vállalat, amely- ^ nek neve többször változott. Mondana erről néhány szót? — A ZÖLDÉRT jogelődei, a GYÜMÉRT, a MEZŐKER és a MÉK alapvetően ugyanaz­zal foglalkoztak, mint a jelenlegi vállalat: zöldség- és gyümölcstermeltetéssel, felvásár­lással, tárolással, feldolgozással és forgalma­zással. Eltérés volt a szervezeti felépítésben, illetve a szektorális jellegben. A GYÜMÉRT állami, a MEZÖKER kezdetben állami, majd szövetkezeti vállalat, a MÉK szövetkezeti társulás volt. A ZÖLDÉRT létrejöttével megszűnt a korábbi tagsági viszony, de ez nem azt jelentette, hogy a termelőszövetke­zetek, ÁFÉSZ-ek és a vállalat közötti kapcso­lat gyengült. Inkább erősödött az együttmű­ködés. 0 Mivel bizonyítható ez? — Kézzelfoghatóan a termelési társulások­kal, a szerződéses viszony mai formáival és nem utolsósorban a közös érdekkel. A ZÖLD­ÉRT ma már zöldségtermesztési, göngyöleg­gyártó, szárítóüzemi, hűtőházi társulás gesz­tora, de tagja más üzemek által irányított társulásoknak is, mint például aiz Észak-sza­bolcsi Burgonyatermelő Társulásnak. A Ha a kölcsönösség alapján nézzük egy w társulás működését, miért jó és előnyös a termelőszövetkezeteknek és a válla­latnak egyaránt például a göngyöleg­gyártásban történő együttműködés? — Nem akarok a korábbi évek rossz ta­pasztalatairól hosszan beszélni, de közismert, hogy nem egyszer okozott gondot a megyé­ben almaszedés idején a ládahiány. A gön­gyöleggyártó társulásnak 25 termelőszövet­kezet és hét ÁFÉSZ a tagja. Az exporthoz szükséges láda mintegy 40 százalékát készí­tik el, a szükséglettől függően 2;5—3 millió darabot. Egy láda értéke 35 forint. A ZÖLD­ÉRT ezenfelül ládánként egy forintot fizet, viseljük a kamat- és szállítási költséget. Ezek után nézzük a termelőszövetkezetek, ÁFÉSZ-ek hasznát. A termelőszövetkezet sa­ját alapanyagát dolgozza fel, így az erdejé­ből kitermelt fa értékesebbé válik, kétszer, háromszor annyit ér, mintha rönkként elad­ja. Másrészt megoldódik nagyon sok ember téli foglalkoztatása — olyanoké, akiknek kü­lönben nem tudnának munkát adni. A Ez érthető. De mi a ZÖLDÉRT haszna? w Hiszen az exportládákért 35 forintnál a vállalat sem kap többet. — Nem fizetünk rá, de nem is nyerünk a bolton. Illetve mégis nyerünk valamit. Van elég láda és főleg ott, ahol arra szükség van, így kisebb a szállítási költség, szervezettebb, gyorsabb a munka. Kiszámítottuk: a szállí­tási költségmegtakarítás ládánként két fo­rint két forint ötven fillér. Ebből adjuk a ládagyártó üzemeknek a plusz egy forintot és fizetjük az egyéb költségeket. A Az egyéb társulásoknál milyen ösztönző w előnyöket élveznek a taggazdaságok és ha van ilyen, a vállalati érdek miként érvényesül? — A ZÖLDÉRT Vállalat évente 2—3 mil­lió forinttal járul hozzá a partnergazdaságok termelésfejlesztéséhez. Példákat is mondha­tok. Anyagilag is segítjük a gazdaságokat nyári gyümölcsösök, őszibarack, cseresznye, meggy telepítésében. Tiszadobon így vettünk részt 100 hektár őszibarack telepítésében. Mi­ért tesszük? Volt idő, amikor a megyéből 1000—1200 tonna őszibarackot vásároltunk fel. Ma ennek harmada, egynegyede terem, főleg a kisárutermelés mértéke csökkent. A nyári gyümölcsökre a megye megnyugtató el­látásához nagy szükség van és ha ezt olcsón, elfogadható áron akarjuk megoldani, akkor az árut itt kell megtermelni. A vállalati ér­dek nem az, hogy egyoldalúan törekedjen a nyereséges forgalmazásra. A Volt idő, amikor a MÉK nagy nyereség- w gél dolgozott. Ezt a termelők, a partne­rek kifogásolták, hiszen csak a kocká­zatviselés volt az övék, a haszonból sem­mi. Mi most a vállalati alapállás? — A ZÖLDÉRT évi árbevétele 2 milliárd 200 millió forint, a nyereség 30—38 millió forint között van. Ez nem csupán a felvásár­lás, tárolás és áruértékesítés eredménye, tar­talmazza az ipari tevékenység, a feldolgozás értékét is. A különböző szakterületeken ösz- szesen 3000 fővel dolgozunk. Mindezt azért mondtam, mert a 2,2 milliárdhoz viszonyítva szerény a nyereséghányad. Nincs olyan tö­rekvésünk, hogy olyan haszonra, előnyökre tegyünk szert, ami nem illet meg minket. A vállalati cél, hogy a megtermelt nagy töme­gű árut zavartalanul realizáljuk. Termelő­üzem és vállalat egymásra van utalva; ha jó az együttműködés, kölcsönösek az előnyök, mindenki jól jár. Egyébként, mint már mond­tam mi a nálunk képződő nyereség egy ré­széből hozzájárulunk a termelési alapok fej­lesztéséhez. A A ZÖLDÉRT-nek a megye valamennyi w termelőszövetkezetével, ÁFÉSZ-ével van partneri kapcsolata? — Érvényesül a több csatornás értékesítés. A 127 termelőszövetkezetből 92, a 25 ÁFÉSZ- ből 24 a partnerünk. A vállalat jó üzletpoli­tikával igyekszik megtartani partnereit. Technikai lehetőségeink jobb hasznosításá­val, a munkaszervezés javításával megvan a lehetőségünk a forgalmazás bővítésére. A Ezek szerint nem tervezik partnerháló- w zatuk bővítését? — Ügy npm, hogy rábeszéljünk termelő- szövetkezétéket, hogy ne mással, hanem ve­lünk kössenek szerződést. Tiszteletben tart­juk a termelőüzemek döntési jogát, más vál­lalatok és kereskedelmi szervek szabolcs- szatmári téeszekkel kötött szerződését. Egyébként az 1979/80-as szerződéskötések­nél több termelőszövetkezet is jelentkezett nálunk, akikkel eddig nem volt termeltetési megállapodásunk. A Volt idő, amikor baj volt a szerződéses w fegyelemmel. Előfordult, hogy termelő- szövetkezetek annak ellenére, hogy a ZÖLDÉRT-tel kötöttek megállapodást, árujukat másutt értékesítették. Voltak panaszok az áruátvételre is, főleg akkor, amikor valamiből sok termett. Válto­zott a helyzet? — Előfordultak szerződésszegések. Erre mindig akkor került sor, amikor valamiből kevés termett, a piacon hiány volt. Ha meg­növekedett a kereslet, a külső szervek rá­ígértek a mi árainkra. Az utóbbi években ez egyre ritkábban fordul elő. A szövetkezetek többsége korrekt, mert a vállalat is az. Min­ket köt az ár, de nemcsak akkor, amikor va­lamiből kevés, hanem akkor is, ha valami­ből sok terem. Mi a teljes termés felvásárlá­sára vállalunk kötelezettséget, ehhez tartjuk magunkat és előfordult nem egyszer, hogy erre ráfizettünk. A termelőszövetkezetek mindezt tudják, magatartásuk is ennek meg­felelő. Nem egy esetben előfordult, hogy más cégek felkeresték partnereinket, jobb árat kínáltak, de nem értek célt. A Mennyi árut vásárol a ZÖLDÉRT a me- w gyében? — Évente 340—350 ezer tqnnát. Ebből a téli alma 200—240 ezer tonna, a többi bur­gonya, zöldség és nyári gyümölcs. A Kielégítő e nagy tömegű áru forgalma- w zásának technikai, műszaki eszközellá­tottsága? — A vállalat eszközállományának értéke 1 milliárd forint. Az évi forgóeszköz­érték szintén 1 milliárd forint. Az elmúlt években sokat javultak a szállítás, a tárolás, a feldolgozás feltételei. Ettől függetlenül a fejlesztés mindig időszerű és sokszor égető gond. Különösen almaszüret idején a szállí­tás problémás. 200 rendszámozott járművünk van és ez nem elég, évről évre 30—80 bérelt járművet is foglalkoztatunk. A belső szállí­tásokhoz nem elegendő a targonca). Nincs rá fejlesztési alapunk, hogy ezt a gondunkat egyik napról a másikra megoldjuk. Tárolótér vonatkozásában már más a helyzet. Negy­venkétezer tonna áru elhelyezésére alkal­mas saját tárolóterünk van, ai termelőszövet­kezetektől 16 ezer tonna áru befogadására alkalmas tárolóteret bériünk, a felvásárló és feldolgozó telepek átmeneti tárolása 25—30 ezer tonna. A Ügy tudom, a burgonya és zöldség táro- w lása korszerű feltételekkel megoldott. Csak megyei ellátásra tárolnak? — A tárolás valóban korszerű. Prizmás tárolást már nem alkalmazunk a megyé­ben. Egyébként az általunk eltett burgonyá­ból csak 3—4 ezer tonna, 15—20 százalék a megyei szükséglet, a többit országos fogyasz­tásra exportra szállítjuk. Jelentős mértékű a feldolgozás is. Zöldségfélékből, sárgarépá­ból, gyökérből, petrezselyemlevélből, vörös­hagymából és burgonyából szárítmányokat készítünk. A szárított petrezselyemlevelet exportra), a többit a, szegedi paprikafeldolgo­zó üzemnek levespor készítéséhez szállítjuk. v Az évi szárítmány 350—500 tonna. A A szárítás a vállalatnak hasznos; nem biztos, hogy a népgazdaságnak is az. — Az energiatakarékosság vállalati gaz­dálkodásunknak ma egyik legalapvetőbb ré­sze. Évente 24—26 millió forint értékű az energiafelhasználás. Ez indokolta, hogy a legnagyobb energiafogyasztó üzemünkben, a nyíregyházi almatárolóban fűtőolaj helyett gáztüzelésre tértünk át. Ezenkívül a felhasz­nálási idők pontosításával, a hűtőtermek szabályozásával több mint 2 millió forint ér­tékű energiát takarítottunk meg. Tervezzük,* hogy a mátészalkai konzervüzemben a fűtő­olajat — egy kiselejtezett gőzmozdony beál­lításával — törött ládákkal, fűrészüzemi hul­ladékanyagokkal helyettesítjük. A vállalati érdekeket így igyekszünk összhangba hozni a népgazdaság teherbíróképességével. A Többször történt utalás a vállalat ipari w tevékenységére. Mennyire jelentős ez a vállalati gazdálkodás egészében? —- Az 1980. évi fejlesztéssel és a már meg­lévő kapacitással idén 45—50 tonna nyers­burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt dolgo­zunk fel. A már említett szárítmányokon kí­vül konzerveket készítünk uborkából, pap­rikából, meggyből, cseresznyéből és körtéből. Ennek 80 százalékát exportra szállítjuk. Idén mintegy 2000 tonna almasűrítményt ké­szítünk, 70 százalékban exportra. Ez az alap­anyaga az ismert Oázis üdítő italnak is. Ipa­ri tevékenységnek számít a hűtőtárolók holt­idei hasznosítása bértárolással, a dolgozók foglalkozfátása á tárolt anyagok csomagolá­sánál. A A ZÖLDÉRT — nyugodtan mondhatjuk ^ — a megye egyik legnagyobb kereske­delmi vállalata. Nagy tételekben vesz és elad, ugyanakkor kiskereskedő is, de va­jon milyen mértékben? — A megye városaiban, településein 70 kis­kereskedelmi egységünk működik. A ZÖLD- ÉRT-boltok éves árbevétele 170 millió fo­rint. A friss zöldségeken kívül konzerveket, vidéki üzleteinkben állattenyésztők részére szemes takarmányt értékesítünk. A Sokan kifogásolták a primőráru-ellá­w tást? — Minden relatív. 1979 májusában 480 ton­na primőr árut hoztunk be más megyékből, most 560 tonna uborkát, paradicsomot, salá­tát, zöldpaprikát, karfiolt, karalábét, zöld­borsót és gyümölcsöt. Az igények jobban nőttek mint a lehetőségeink, ennek ellenére mennyiségben és választékban a maximum­ra törekedtünk. De én beszélnék az árakról is. Nem mindig Szabolcsban a legdrágább a zöldségek ára. Itt van a mai napi — június 24-i — tájékoztató. Az uborka itt 30 forint, tizenkét megyében ennél 2—5 forinttal drá­gább. A zöldpaprika kilója 60 forint, Komá­rom és Zala megyében 66, Nógrádban, Veszp­rémben 62 forint. Természetesen vannak me­gyék is, ahol 50 forint alatt kínálják a pap­rika kilóját. A Következik a mezőgazdaságban a nyári, ^ őszi munkacsúcs, a betakarítás. A ZÖLDÉRT-nek is ekkor van a legtöbb dolga. KészUltek-e erre? — Különösen az őszi feladatok azok, ame­lyek alapos előkészületeket igényelnek. Ha­gyományos, hogy július első felében tájegy­ségi értekezleteken beszéljük meg a terme­lőszövetkezetek, ÁFÉSZ-ek vezetőivel a fel­adatokat. Most különös jelentősége lesz a szállítások megfelelő ütemezésének, a tervr szerűség javításának. Költségcsökkentő az egymást keresztező szállítások megszünteté­se. A gazdaságosságot javítja majd a vissz- fuvarok megszervezése. Ne legyen sok az üresjárat, ebben szeretnénk előbbre lépni. A És ha az ÁFÉSZ-telepek nem tudják fo- w lyamatosan fogadni az árut? — A mi telepeinkre korlátozás nélkül ér­kezhet majd az áru. ^ Egyéb területen milyen a felkészülés? — A hűtőtárolók, tárolóhelyek, gépek kar­bantartása már megkezdődött. Augusztus kö­zepére nem csak a vállalati tárolóhelyeket készítjük elő, de a termelőszövetkezetektől bérelt hűtőtárolók karbantartását is elvégez­zük. Göngyölegellátásban nem lesznek prob­lémáink. Ügy gondolom — erre következtet­hetek a jelenlegi állapotokból —, hogy sem a vállalatnak, sem pedig partnereinknek nem lesznek megoldhatatlan gondjaik a szál­lítás, forgalmazás, tárolás vonatkozásában. Köszönöm az interjút. Seres Ernő KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 'Vasárnapi' i INTERJÚ j

Next

/
Thumbnails
Contents