Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-05 / 156. szám
1980. július 5. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Létszám KEVESEBB VOLT A MEGRENDELÉSE az idén a Nyíregyházi Fényképész Szövetkezetnek, amely műanyagcik- keket is gyárt. Ezért nem véletlen, hogy a létszám is jelentősen csőikként. Negyedével kevesebb embert foglalkoztat a szövetkezeit, mint egy évvel korábban. Csakhogy'ez ia létszámcsökkenés úgy alakult, hogy az íróasztalnál ülők közül többen maradtak, mint a fizikai munkát végzők soraiból'. így a kisebb termelés mellett a kö- vetkezőben még a bérek és a jövedelmezőség ikedvezőtlen alakulásával is szembe lehet nézni. Miért mondjuk el mindezt? Mert a nyíregyházi szövetkezet példája nem egyedülálló. Az építőiparnál is köztudott hogy kevesebb laz új beruházás, iá vállalatok a létszám csökkentésével, illetve felvételi tilalommal kívánják megakadályozni, hogy kevés lógós legyen a munkahelyeken. Ám a szervezés sokszor az irodai munkára nem terjed ki. Ügy hiszik, hogy ott nem lehet oly mértékben csökkenteni a létszámot, mint ahogy a termelők száma ke- vesbedik. Mindez tévedés. Hiszen a nehezebb gazdasági feltételek között éppen arra szükséges gondolni, hogy minél kisebb legyen azoknak a száma, akik közvetlenül nem hoznak létre újiat. Ott, ahol eddig osztály, főosztály volt, meglehet elég lesz egy kisebb csoport, s át lehet irányítani embereket a termelésbe. Országosan emlegetik, hogy tavaly Győrben, a Magyar Vagon- és Gépgyárban több száz irodában dolgozó munikáját vizsgálták felül, s igen sokukat visszairányítottak a termelésbe. Ugyanezt tették meg a közelmúltban a Diósgyőri Gépgyárban. A példát lehet követni, hiszen az említett vállalatok egyáltalán nem a rosszak közé tartoznak, hanem inkább a megújulásra készek. MEGLEHET, hogy a szabolcsi üzemek mindegyikére nem—jellemző, hogy sokan vannaik az irodákban. Azonban több olyan gyáregység, üzem van, amely a budapesti központot is „eltartja”. A Hajtóművek és Festőberendezések Gyáránál például minden harmadik ember alkalmazotti állományban van. No, nem a nyíregyházi gyárban, hanem a vállalati átlag szerint. Ezen szükséges ahhoz változtatni, ha szeretnénk megfrissíteni a termelést, javítani az irányítást. Mert a létszámmal való takarékosság is a jobb munkához vezethet, s valljuk be, hogy többen tudnának példákat sorolni, amikor kevesebb ember is elég — legféljebb a kimutatásokból is kevesebb készül. L. B. U raságod azt kérdi, van- e nálunk üzemi demokrácia? Már hogyne volna! Meg hogy én mibe szólhatok bele itt a munkahelyemen? Hát sok mindenbe. Nem akarok dicsekedni, de ha végighallgatna egy- egy parázs vitát, tátva maradna a szája! Uram, nálunk mindenki őszintén jogalmaz- hat, bírálhat, a haja szála se görbül bele, sőt a főnökeink egyenesen kedvelik azt, aki bátran, keményen kiáll az igazáért, nem fojtják belé a szót. Példát is mondjak? ... Kis türelmet... Itt volt, kérem, tavasszal a Nyilasiügy!... Emlékszik, ugye? Mikor olyan nagy csinnadrattával a Fradi sztárja visza- tért a zöld gyepre! Uram, én őszintén véleményt mondtam erről az ügyről, fogalmazhatok úgy is, hogy beolvastam a főnöknek, aki civilben nagy Fradi-szurkoló, és nem lett semmi bajom! Ha jól emlékszem, egy osztályértekezleten akasztottuk össze a bajuszt a Nyilasi miatt. Ja, igen! A munkahelyi gondok kapcsán azt is szóvá tettem, hogy a férfimosdóban hetek óta nem működik a zuhanyzó, lavórban mosdunk, de a főnök A HUNGAROFRUCT tu- zséri telepének beruházásait az AGROBER szervezi, mint létesítményfelelős. A tuzséri telepen jelenleg öt kivitelező végzi ia mintegy 50 millió forint értékű munkálatokat. A MEZÉP és a METRIPOND miskolci gyáregységének dolgozói közös munkájával készül ia 2X60 tonnás hídmérleg felújítása, korszerűsítése, közel 5 millió forintos költséggel. A nagy hűtőház tetőzetét 16 milliós költséggel újítják fel. A munkia mielőbbi elvégzésére az AGROBER versenytárgyalást hirdetett, s így e munkálatokat a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat dolgozói végzik. Az AGKER-átrakócsarnok 6000 négyzetméternyi tetőzetének felúj ításána hétszázezer forintot fordítanak. A kivitelező a Kisvárdai Építő- és Szerelőipari Szövetkezet. E munkánál a Tiszai Vegyi Művek által kísérletképpen gyártott „Elosztalin” elnevezésű műanyag szigetelő bevonatot használják. Ha ez a szigetelési mód sikeresnek bizonyul, akkor 1981-ben 50 ezer négyzetméternyi területen végzik el a csarnokok szü getelését. Ugyancsak a MEZÉP kivitelezésében a gépi berendezésekkel együtt 2,5 milliós költséggel az érkező alma csomagolásához szükséges fagyapot gyártó üzemet építenek. A most folyó munkák befejezését legkésőbb szeptember 10-re tervezik, hogy az almaszüret megkezdésének idejére minden ez évre tervezett’ beruházást befejezzenek. (vincze) A hídmérleg vázs?erkezetét szerelik a MEZÉP dolgozói. PANASZ NYOMÁN Minden értesítés nélkül elvették az idén azt a kaszálóterületet a Kraszna töltésén Veres Sándor mérki nyugdíjastól, aminek korábban ő vágta le a füvét. Tavasszal ugyan megkereste a gátőr és kérdezte, akar-e kaszálót, de olvasónk igenlő válasza ellenére vele már nem kötöttek szerződést, amikor szétmérték a területet. Lehet-e ilyen önkényes eljárása egy gátőrnek — kérdezi Veres Sándor. — A Tiborszállásig tartó Kraszna-töltésen jó fű terem. Mivel Mérken, Vállajon és Tiborszálláson szép számmal vannak olyanok, akik állatot tartanak, így minden évben jutott egy-egy százméteres darab annak, aki vállalta a töltés rendben tartását. Az idén már nem adták ingyen, fizetni kellett érte. Igaz, nem sokat, mindössze 240 forintot egy száz méter hosszú szakaszért. Az ok: a füvet műtrágyázták, ezért kérik a térítést. Ez alól nincs kivétel a vízügyi dolgozóknál sem, csak annyi a kedvezmény, hogy ők Elvették a kaszálót fele áron kapják a területet. — Először kiadjuk az illetményt a vízügyi dolgozóknak. Utána a gátőr elsősorban a segédőröket veszi figyelembe — tájékoztat az elosztásról a mátészalkai szakaszmérnökségen Burai Sándor. — Utána a többi területet osztja el a gátőr. Általában majdnem mindig ugyanazt kapja valaki, mint a korábbi évben. A sorrend világos. A saját területén nyilván a dolgozóinak kedvez először a vízügyi igazgatóság. Az is helyes, hogy utána azok a segédőrök következnek, .akik árvízvédelmi készültség esetén dolgoznak rendszeresen. Csakhogy mit mond a gátőr, Varga József: — Hiába mondtam Veres Sándornak, hogy vállalja el a segédőrséget. Neki csak a kaszáló kell. Én meg azt nem adtam neki, mert megharagudtam rá. Közben mutatja a tanács pecsétjével ellátott kimutatást, amelyen szerepel az a 34 ember, aki kaszálót kapott. A pecsét kelti azt az érzést, hogy mindent szabályosan végeztek el. — Mi csak arról adunk igazolást, hogy azok, akik a listán szerepelnek, állatot tartanak — tájékoztat Székely Kálmán, a mérki tanács vb- titkára. —- Egyébként június 5. után bárki szabadon levághatta az utak, töltések mellett a füvet. Mégis volt olyan terület, igaz, nem a Kraszna partján, hanem az országút mellett, amit nem vágtak le. A sok eső miatt a Kraszna töltésén is megkésett a fű kaszálása. Azonban mindenütt levágták, így egyszerre jó takarmányhoz jutott az, aki vállalta ezt a munkát, másrészt az árvízvédelmi előírásoknak is eleget tettek. Mindez persze csak a vízügyi igazgatóság szempontjából kielégítő. Azt sem lehet megszabni, hogy mások döntsék el, ki kap területet kaszálásra a töltésből.. Ám az sem lehet megnyugtató, ha a gátőr pillanatnyi hangulata szabja meg az elosztást. Biztosan lehetne jobb módszert is találni az elosztásra, hogy ne érezze senki kiszolgáltatottnak magát egy ember hangulatának. Lányi Botond letorkolt, ne üssem bele mindenbe az orrom, azért van a gondnokság, majd intézkednek. És tudja, hogy a főmérnökkel min kaptam össze? Egy szombat esti televízióműsoron. A főmérnök az egekig igaz? Méghozzá olyan jelentős kérdések kerültek terítékre, mint az idei bérfejlesztés, a termékszerkezet-átalakítás, a gazdaságtalan termékek visszaszorítása meg még egy sereg tennivaló. Micsoda szenvedélyes vita volt ott Mibe szólhatok magasztalta, nekem nem tetszett, parázs szóváltás kerekedett köztünk. Látja, itt vagyok, semmi bajom, pedig a vita végén már ordítottunk is. Igaz a főmérnök azért pöccent be, mert neki is szóltam a zuhanyozók miatt, és pulykavörös lett, amikor szóba hoztam, hogy lavórban kell mosakodni, de hát istenem, megszoktuk, tudjuk, a főmérnök eléggé vehemens természet. Uraságod el sem hiszi, hogy ezek után meghívtak egy fontos tanácskozásra. Ha nem volna nálunk üzemi demokrácia, hogy szólhatnék én bele a vállalat dolgaiba, nem uram! Még én is szót kaptam! Igaz, másnap a szak- szervezeti tikár elcsípett a folyosón, hogy kár volt a férfimosdóban elromlott zuhanyzók kérdését kiélezni, de hát én előre nem tudhattam, hogy a felügyeleti szerv képviselői is ott ülnek a tanácskozáson. S tudja, hogy ki az én állandó vitapartnerem? Ura- ságodnak elárulom: Lancsa- lics kartárs, a főosztályvezetőnk. Gondolta volna? Hát .ilyen magas szintű nálunk a vállalati demokrácia! A jó múltkor például arról vitatkoztunk, hogy Petőfi Sándornak miért kellett elmennie a segesvári csatába. De az élesebb, politikai témákban is szót értünk. Hogy példát is mondjak, az iráni túszügyben, azonos volt az álláspontunk, ellenben az 1905-ös orosz polgári forradalom megítélésében már eltérő véleményt hangoztattunk. Emlékszem, egy ilyen vita hevében atyai jó barátként tanácsolta, hogy ne emlegessem annyit azokat az elromlott zuhanyozókat, napjában egyszer én is kibírom, ha lavórban kell mosakodni, különben is van otthon fürdőszobám, fölösleges ilyen piti dolog miatt a főnökök előtt hőbörögni. Egyébként az igazgatónak is az volt a véleménye, amikor két héttel ezelőtt magához kéretett, hogy nagyon egészséges lavórban mosakodni, annál is inkább, mert a vállalat előtt álló népgazdasági feladatok megoldása nem ezen az egy-két lavóron múlik. Mit kérdezett uraságod? Hogy most mi a helyzet az elromlott zuhanyozókkal? örömmel újságolhatom, hogy az igazgató kartárs intézkedett. Tegnap új lavórokat hoztak a férfimosdóba!!! Kiss György Mihály Mi a véleménye Magyar Károly, Papp Pálné, A dolgozó anyák helyzetéről „Szociális intézkedésekkel, a szolgáltatások bővítésével is könnyíteni kell a kereső foglalkozás és az anyaság együttes vállalását.” (Az MSZMP XII. kongresszusának határozatából.! MAGYAR KAROLY, a Budapesti Finomkötöttárugyár mátészalkai gyárának szb-titkára: — Alapvető kötelessé-' günknek tartjuk, hogy olyan feltételeket teremtsünk a gyárban, amelyek megkönnyítik a nálunk dolgozó anyák helyzetét. Jelenleg csaknem nyolcszázan dolgoznak az üzemben, s ezeknek majdnem fele gyerekes asszony. — Két műszakban termelünk, de a kisgyermekes anyáknak létrehoztuk a középső műszakot is, így több idejük marad a családra. A másik figyelemre méltó kezdeményezésünk az, hogy a terhes anyákat a negyedik hónapban kivesszük a teljesítménybérezésből és a korábbi hónapok átlag- keresetét kapják. — Örömmel mondhatom, egyre több nő vállalkozik a szülésre. Tavaly az első fél évben tizennyolcán szültek a BFK dolgozói közül, az idén május 31-ig már 87 gyerekünk van. Persze ez természetes is, hiszen nagyon fiatal ez a gyár, az átlagéletkor 23 év, és ilyenkor mennek a legtöbben férjhez. PAPP PALNÉ, főművezető: — "Túlzás nélkül mondhatom, nagyon sok gyár irigyelheti a nálunk dolgoké asszonyok helyzetét. Ez persze adódik abból is, hogy az üzem alig ötéves, még minden szép és jó, de sokat jelentenek azok a dolgok, amelyek rajtunk, embereken múlnak. — Az természetes, hogy ebédet kapnak a dolgozók, az viszont már nem túlságosan gyakori, hogy meleg reggelit és vacsorát is. Nálunk pedig így van, lassan már egy éve. Vagy itt van egy másik, aminek már konkrét anyagi haszna is van. Kerítettünk egy zsúrkocsit, napközben a büfés ezzel viszi helybe, a szalagokhoz a kávét, a süteményt, s az üdítő italokat. A dolgozóknak nem kell felállniuk a gép mellől, többet dolgozhatnak, többet kereshetnek. — Igyekszik azonban az üzem a gyárkapun kívül is gondoskodni az asszonyokról. Ezt a célt szolgálja többek között a három üdülőnk, Pesten, Tahiban és Zamárdiban, ahol a nagyobb családosok is pihenhetnek. De meg lehet említeni azt a 2 millió forintot is, amivel a gyár segített a városi óvoda építésében. FAZEKAS GYÖRGYNÉ, varrónő: — Nem feledkezhetünk meg azokról a kommunista műszakjainkról sem, amelyeknek bérét a város gyermekintézményeinek fejlesztésére ajánljuk fel. Én ugyan nem tartozom a kisgyermekes anyák közé már, mégis örülök annak, hogy segítenek a fiatalasszonyokon. — Nagy előny, hogy mindennap rendel az üzemorvosunk, igaz csak egy órát, de ez is sok fölösleges szaladgálástól kiméi meg bennünket. Tudjuk, hogy orvoshiánnyal küszködik a város, mégis jó lenne, ha a hét bizonyos napjain szak- rendelés is lenne a gyárban. S ha már a gondoknál tartunk, meg kell említeni a közlekedés nehézségeit is. A legtöbb asszony a környező községekből jár be, s az autóbuszok nagyon zsúfoltak. Ezeken mindenképpen változtatni kellene. — De beszéljünk még a kellemes dolgokról. Itt az üzemben tartunk egy kis üzletet, ahol a gyár termékeihez kedvezményes áron juthatnak a dolgozók. Ez különösen a sokgyermekes anyáknak jelent nagy köny- nyebbséget. S szólni illik a fodrászüzletünkről is, hiszen munka után nem kell a városban szaladgálni fodrász után, helyben is lehet szépítkezni. Balogh Géza Vegyipari gépalkatrész Tőkés export az ELEKTERFÉM-ből Jó fél évet zárt az Elekter- fém Szövetkezet. Szolgáltatásaik értéke mintegy 10 százalékkal haladta túl a múlt év első felében elért szintet, a hatékonyság javulásának eredményeként pedig átlagban öt százalékkal növekedett a dolgozók bére. A szövetkezet három NSZK-beli céggel áll kapcsolatban és az eredetileg 5 millió forintban megállapított érték helyett öt és fél millió forintért szállították vegyipari gépalkatrészeket. Céljuk az export gazdaságosságának növelése szervezéssel, a normák karbantartásával, valamint az eddigi vásárlóik további megtartása, hiszen terveik szerint 1981-ben már 18—20 millió forint értékű exportkötelezettségnek tesznek eleget. Ennek érdekében új homokfúvó műhelyt építenek, ahol szeptemberben már megindulhat a munka. Az 1980-as év második felében a külföldi szállítások értékét további egymásfél millióval növelik. A gyümölcsszezonra készülnek Tuzséron Fazekas Györgyné
