Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-31 / 178. szám

1980. július 31. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Hőlégfúvók Az Április 4. Gépipari Művek Energetikai Gyárának örményesi gyáregysége különféle hőlégfúvókat gyárt gáz- és olajégő változat­ban. Ezeket a fűtőberendezéseket egyaránt jó eredménnyel használ­ja mind a mezőgazdaság, mind az ipar. A mezőgazdaságban istállók fűtésére és termény szárítására alkalmazható. A nagy üzemcsarno­kok fűtésére is jól bevált, mert az állandó levegőcsere jobb közér­zetet biztosít. Képünkön: az óránként száznyolcvanezer kilokalória teljesítmé­nyű, stabil hőlégfúvó próbája. (MTI Fotó: Hadas János felvétele — KS) A sodrómolyok ellen A változékony időjárás miatt a kártevők rajzása elhúzódik. Emi­att fokozott figyelemmel kell végeznünk almagyümölcsöseink­ben a sodrómolyok elleni véde­kezést is. A kerti sodrómoly és az almailonca áttelelt nemzedékének lepkerajzása több mint egy hóna­pig tartott. A nyári nemzedék lárvakelése is vontatott. így különböző fejlődési fokozatú lár­vák károsítanak egy időben. Mi­vel a csapadékos időjárás miatt a védekezéseket nem tudtuk min­den esetben optimális időpontban elvégezni, gócosan erős fertőzés várható. (Csenger, Fehérgyarmat, Mátészalka, Tiszavasvári.) A fia- tál lárvák már most károsítják a gyümölcsöt: két összeérő gyü­mölcs, vagy gyümölcshöz szőtt levél védelmében felületi rágást okozva. A védekezéseket hala­déktalanul el kell végezni Unifosz 50 EC (0,15%), Sinoratox 40 EC (0,1%), vagy Safidon 40 WP (0,25%) készítményekkel. An al­kalmazott készítmény hatástarta­mától függően 10—14 nap múlva indokolt a permetezést megismé­telni. Molnár Józsefné, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Látható ultrahang A műszaki életben és a? jirvos-. tudortjanyba% izéles körben* .«fr. terjedt ultrahangos átvilágítás so-, rán ahhoz, hogy latban* képet: kapjanak bonyolult elektronikus berendezéseket alkalmaznak, sok esetben nincs szükség e berende­zésekre, mert elegendő egy kép­ernyő az ultrahang közvetlen megfigyelésére. Ezt a képernyőt a francia Thomson CSF cég fej­lesztette ki. Az újdonság két I üidfcgiapjközé zárt, folyékony kris- tályvegyületekkel feltöltött re­keszek sokaságából áll. E ve- gyület molekulái az ultrahang be­sugárzásakor megváltoztatják orientációjukat, s a rekesz fényt bocsát ki. Ahová az ultrahang nem jutott el, a rekeszék homá­lyosak maradnak. A reakció ide­je egy másodperc, a képernyő felbontóképessége l milliméter, érzékenysége négyzetcentiméte­renként 10 milliwatt. Most foly­nak a kísérletek a felbontóképes­ség és az érzékenység növelésére. autó—motor Biztonságos kormánykerék Számos balesetnél a gépjármű- vezető súlyos sérülését, nem rit­kán halálát a kormánykerék vagy a kormánykerékagy okozza. A gépjármű frontális összeütközé­sekor vagy hirtelen, váratlan fé­kezésnél is, a járművezető mellé­vel a kormánykerékre esik. Már ez is veszélyes mellkasi roncso­lódásokat idézhet elő, ha azonban tengelyét az addig megszokott cső vagy rúd helyett rácsozott csőből alakították ki. Ez a kor­mányrúd ütközéskor nem ,,nyár­salta” fel az előrezuhanó vezető testét, mivel a rácsozat tengely- irányban engedett az erőhatás­nak, s miközben deformálódott, annak egy részét „felemésztette”. Hamar kiderült azonban, hogy a teleszkóphatás elvén működő kor­mányoszlop csak akkor tesz jó szolgálatot, ha az erőhatás ponto­san vagy megközelítően a tengely vonalában érvényesül, ami pedig csak ritkán fordul elő. Ebből ar­ra a következtetésre jutottak, hogy a kormánykerék tengelyé­nél feltétlenül csuklókat kell al­KISTERMELŐK- KISKERTEK PERONOSZPÓRA, SZÜRKEPENÉSZ, SZÖLÖMOLY Á szőlő védelmi munkái A rendkívül szeszélyes időjárás kedvező feltételeket teremtett a szőlő károsítói számára. így nem csoda, ha a nedvességkedvelő kórokozók jelentős gondokat okoznak a szőlőtermesztőknek! Az egyik legnagyobb problé­mát a szőlőperonoszpóra idézi elő, mivel a gomba spórái raj- zó spórákká esnek szét, és e csillangókkal rendelkező spórák a vízben mozogva könnyen meg­fertőzik a leveleket a légzőnyílá­sokon keresztül. A betegség tü- netei igen jellegzetesek: a leve­lek színén nagy kerek, sárgás­zöld színű „olajfoltok” jelennek meg, s ennek megfelelően a le­velek fonákén fehér penészkive- rődés (a spóratartók és a spórák tömege) válik láthatóvá. Amikor a beteg foltok beszáradnak, bar­na színűek lesznek és kitöredez­nek. Sajnos, a kórokozó a fürtöket sem kíméli. A bogyókon a ko- csány felőli részen lilásbarna el­színeződés, finom ráncosodás alakul ki. Ha a fertőzött bogyót kettévágjuk, úgy a bogyó szür­késbarna húsa egyértelműen a peronoszpóra jelenlétére utal. Mivel a szőlőperonoszpóra bel­eső élősködő (gombafonalai a nö­vényi részek belsejében pusztíta­nak), a védekezésnek tehát meg­előzőnek kell lenni. Ezért a zöld növényi részeken egyenletes, filmszerű permetlébevonatot kell kialák»tafrr„'n így a kórokozó a „méj'fe^ftfcréteggtí^’vir- érintkezve elpusztur, mielőtt á növényben kárt tehetett volna! A hagyományos kontaktszerek széles skálája áll rendelkezésünk­re. A régen használt, de igen be­vált 1%-os bordói lé, a 0,3%-os Cuprosan Super D, a 0,3%-os Zi- neb, a 0,2%-os Dithane M—45. a 0,2%-os Antracol, a 0,2%-os Poly- ram Combi, vagy a 0.25%-os Ortho Phaltán, mely a szürkepe­nész ellen is kiváló! A szürkepenészt kiváltó kór­okozó elsősorban a sérült része­ken telepszik meg (különösen jégeső után veszélyes). Legna­gyobb kárt a szőlőfürtök tönkre­tételével okozza. Most gyakran észlelhetjük, hogy a fürt csücsi része hirtelen elpusztul. Az el­halt részeken igen finom, egér- szürke penészgyep észlelhető. Ha a csapadékos időjárás tovább folytatódik, a gomba megtámad­hatja a zsendülő bogyókat is. Ilyenkor következik be a „zöld­rothadás”. A gyakorlati megfi­gyelések és tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy a kórokozó kü- Ionosén a vékony héjú, tömött fürtökben okozza a legnagyobb kárt. • Ha betegség érés idején, tartós eső után lép fel, néhány nap alatt a termés jó része elpusztul (ilyenkor csak a kényszerszüret segít). A beteg bogyók színe sa­játosan megváltozik, héjukat el­lepi a szürkepenész. Ha az ilyen fürtre ráfujunk, az újabb fertő­zést előidéző spórák tömege száll fel. Szerencsés évjáratban: száraz, meleg ősszel a szürkepenészes bogyók mazsolává töppednek (aszusodás jelensége Tokaj-Hegy- alján) és jóval kevesebb, de igen édes mustot adnak. Ezt a je­lenséget nevezik a szakemberek „nemes rothadásnak”. A gomba a nedves, fülledt me­leget kedveli, a mély fekvésű, nedves talajú szőlőknek szinte állandó károsítója. Ezért a tőké- két szellősen, lazán neveljük, a gyomokat rendszeresen irtsuk! Ezáltal a nedvesség gyors felszá­radását is elősegítjük. Jégverés után azonnal perme­tezzünk, mert így elősegítjük a sebek lezárását, gyógyítását. Ha­sonló megfontolások alapján a szőlőmolyok ellen is kellő gon­dosággal védekezzünk. A szürkepenész ellen jó hatású készítmény a peronoszpóra ellen is használható 0,25%-os Ortho Phaltán, vagy a szisztemikus ha­tású, penészölő 0,12%-os Chinoin Fundazol 50 WP. Egyesek kedve- ző tapasztalatokat szereztek 0,1%- os Topsin Metil kipermetezésével is! Az ország jelentős részén már megkezdődött a tarka szőlőmoly rajzása is. A kártevő igen érzé­keny a szerves foszforsavészter típusú készítményekre. Jó hatású szer a 0,2%-os Ditrifon 50 WP, mely elsősorban gyomorméreg, de kontaktméregként is aktív, így főként rágó kártevők ellen hatásos. Azokban a szőlőültetvények­ben, ahol a szőlőlevélatkák is ká­rosítanak, a 0,1%-os Unifosz 50 EC-t kell előnyben részesíteni. Az Unifosz illékonysága miatt el­sősorban légzési méreg, de kon­takt- és gyomorméregként is hat. Dr. Széles Csaba Gyökér- és gumós takarmányok etetése a nyulakkal A ház körüli és a hobbiker> tekben, háztáji gazdaságokban emberi fogyasztásra megtermelt gyökér és gumósok több mint 10 százaléka — sárgarépa, burgo­nya, cékla — minőségen aluli, nem piacképes, féregrágott, ka­pavágott, apró, ágasbogas, de­formált, de az anélkül is kárba menő mennyiség a nyulak takar­mányozására, etetésére alkalmas, szinte nélkülözhetetlen. Segítsé­gükkel olcsón,, gazdaságosan le­het előállítani a piacra kerülő vá- gónyulat. A gyökér és gumósok tápláló anyagtartalmúak, általában ala­csony, viszont igen jó étrendi hatásúak, szívesen fogyasztják a nyulak. A lédús gyökér- és gu­mós takarmányokat a nyúl any- nyira szereti, hogy a szükség­letnél jóval többet is elfogyaszta­na, ezért célszerű a napi meny- nyiséget 4—6 dkg-ban meghatá­rozni és ennél többet nem etetni. Nélkülözhetetlen szempont, hogy a nyúl elé kerülő gyökgu­móst gondosan válogassuk át, mert a penészes, fonnyadt, rot­hadásnak induló takarmány fel­fúvódást, elhullást, vemhes anyáknál elvetélést idézhet elő. Az etetésre előkészített takar­mány szennyes, sáros nem lehet, etetés előtt gondosan mossuk meg. A legfontosabb gyökgumós ta­karmányunk a sárgarépa és mu- rokrépa. Ha felfúvódás jelei mu­tatkoznának, célszerű a répák párolására áttérni. A sárgarépa etetése mindenképpen fontos, mert a téli vitaminellátás legegy­szerűbb forrása. Darabosan vagy szeletelve, abrakkal meg­hintve helyezzük a nyulak elé. A takarmányrépa ritkábban okoz felfúvódást, általában nyer­sen, szeletelve, darával meghint­ve etetjük. A darába kevés fa­szénport is keverünk. A cukorrépa kevésbé alkalmas takarmány, cukortartalma miatt erősen hashajtó hatású, párolva 8—10 dkg etethető kifejlett egye- dekkel. A cékla nyersen és pá­rolva egyaránt etethető, 5—8 dkg- os adagokban. Igen fontos takarmányunk a burgonya. Nagyobb táplálóanyag­tartalmú, mint a répák, jól emészhető, kedvező étrendi ha­tású. Főzve, vagy párolva etet­jük, nyersen kevésbé alkalmas. A párolt burgonyából naponta és egyedenként 4—6 dkg-ot számít­hatunk. Fontos tudnunk, hogy a csírázásnak indult burgonya a nyulak számára mérgező hatású lehet. Nem maga a gumó okoz problémát, hanem a csira magas szolanintartalma. A nyulak kedvelik a csicsókát is, ami olcsó és kedvező étrendi hatású takarmány. A burgonyá- hoz hasonló mennyiségben etet­hetjük. A takarmánytök is sokat segíthet i takarmányozási gond­jainkon, felszeletelve, nyersen, ■ darával meghintve etethetjük. Mikulás András TAKARMÁNY, FŰTŐANYAG, PAPIK, BÚTORLAP A SZALMA HASZNOSÍTÁSA A Volkswagen 1300-as „Bogár” típusának kormányrudazatába már több évvel ezelőtt beiktattak egy rácsozott csőből álló részt. Új burgonyafajtákat szaporítanak megyénkben a kormánykereket tartó küllők is letörnek, a kormánykerékagy szinte felnyársalja a vezetőt. Mindez biztonsági öv használata esetén is előfordulhat, ha túlságo­san laza a heveder, vagy ha az övét rögzítő csatlakozó valamelyi­ke kitépődik, illetve a heveder anyaga elszakad. Erre a baleseti forrásra már mintegy két évti­zeddel ezelőtt felfigyeltek ugyan, de a kielégítőnek mondható biz­tonsági kormányműveket ma is még csak a legdrágább konstruk­cióban találhatjuk meg. A veszélytelen volánok bizton­sági követelményei négy pontban foglalhatók össze. Az első — leg­könnyebben teljesíthető — feltétel az, hogy a kormánykeréknek pár­názottnak kell lennie. A második, hogy középen megfelelően kikép­zett ütközőfelülettel rendelkezzék. A harmadik követelmény az len­ne, hogy minden autóban a kor­mánykerék mögött (alatt) vala­miféle elnyelő, rugalmas támasz­tóelem helyezkedjék el. Végül el­engedhetetlen lenne, hogy a kor­mányoszlop ütközéskor minden irányban el tudjon fordulni. Az első két kívánalomnak ma már a legtöbb konstruktőr eleget tesz, mind a négy követelménynek azonban a kis és közepes kate­góriájú kocsik közül talán egyik sem felel még meg. A biztonsági kormányoszlop el­ső változatát amerikai autóterve­zők dolgozták ki. Az volt a lé­nyege, hogy a kormánykerék Üj burgonyafajta országos sza­porítását indította el a Keszthe­lyi Agrártudományi Egyetem burgonyakutatási osztálya ez év­ben. Megyénkben hatvan hektá­ron került sor a szaporításra. Ez alkalomból beszélgetünk az egye­tem burgonyakutatási osztályá­nak két munkatársával. Szabó Norberttel és Török Lászlóval. — Milyen burgonyafajta orszá­gos szaporítását indították el? — A keszthelyi burgonyaneme­sítés az elmúlt 15 év munkájával létrehozta azokat az új magyar fajtákat, amikkel mi az eddigi költséges importanyagot szeret­nénk felváltani. Ezek legnagyob­bika a „Magyar Rózsa”, amely hitünk szerint a holland „Desi- ré”-nek megfelelő váltófajtája lesz, mert rózsahéjú, fehér húsú, piacos, jó ízű étkezési burgonya. Ebben az évben indítjuk az or­szágos szaporítást. Egyelőre há­romszáz hektár nyári ültetést szeretnénk a gazdaságoknál föld­be tenni. De sajnos . Veszprém megyétől Szabolcsig, Baranyától Nógrád megyéig e pillanatban ál­lunk és várunk, mert a földek úgy el vannak ázva. hogy képte­lenek vagyunk az ültetéshez szükséges utolsó talajmunkákat elvégezni. Azonban annak ellené­re, hogy most a nagyüzemi mód­kalmazni, magát a tengelyt pedig „megtörtén” kell vezetni. A nap­jainkra megszületett többféle vál­tozat közül ma azt tartják a legmegfelelőbbnek, amelynél a kormánykerékhez kapcsolódó tengelyrész legfeljebb a szerel­vényfalig nyúlik, ahol a csuklók­kal azonnal oldalirányba tér, s így —ipXpegosztva és megtörtén — jut el a kormányműig. Az autóipar ott tart ma a biz­tonsági kormányművek kérdésé­ben, hogy elő tudná állítani a leg­jobb megoldású változatokat, de azok megdrágítanák a kibocsá­tandó szériakocsikat. így egyelő­re marad a félmegoldás, a pár­názott és a megfelelő ütközőfelü­letű kormánykerék . . . B. I. szereket meg sem tudják kísérel­ni, mindenütt külön kérés nélkül, csak a burgonya iránti szeretet­tel, lelkesedéssel fogadták, vették át a most megérkezett vetőanya­got. Törődnek vele, hajtatják, lá- dázzák, rengeteg pluszmunkát adnak rá. Jó burgonyát tudunk elültetni éppen a partnerüzemek nagyon jó segítsége révén. — Hogyan fogadták az új faj­tákat? — A Szabolcs megyei burgo­nyás termelőszövetkezetek, közös gazdaságok látatlanban is nagy bizalommal, fogadták az új bur­gonyát, hiszen szerződtek is a szaporításra. Az első benyomások utáh azt tapasztaltuk, hogy a burgonya jobb állapotban van, mint leszállításkor. A burgonya jól hajt, egészséges és kis osztá­lyozás után akár a kézi, akár a gépi ültetést meg lehet kezdeni. Most egyedül a talaj állapotától függ, hogy a jónak mondható hangulat mikor realizálódik az ültetésben és a további munkák­ban. — A felső-szabolcsi társulás hét gazdasága szaporít „Magyar Ró­zsát”, a KITE érdekkörébe tar­tozó Szabolcs megyei üzemek kö­zül öt, összesen 12 gazdaság, ezek A viharos gyorsasággal emel­kedő olajárak a tartalékok szám­bavételére kényszerítik az em­beriséget. Ha meggondoljuk, hogy egy tonna gabona mellett egy tonna szalma is keletkezik, könnyelműség lenne ezt a nagy mennyisegű — ma még haszon­talan — hulladékot a tartalékok sorából kihagyni. A szalma je­lentőségét is, mint sok minden másét, újra kell értékelni. A ré­gi, kisüzemi gazdaságokban még értékes melléktermékből gondot okozó hulladék lett, mert egyre kevesebb kell almozásra, takar­mánynak, vályogtéglának és zsupfedélnek. Tüzelésre pedig egyáltalán nem használják már. A Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium műszaki inté­zetében évek óta kísérleteznek, hogyan lehetne a szalmában rej­lő értékeket megmenteni. Az in­tézet eredményeiről és a lehető­ségekről beszélgettünk dr. Rab nyári ültetésben szaporítanak az idén hatvan hektáron. Szabó Norbert Teichmann Vil­mos idejében a kisvárdai kísér­leti intézetben dolgozott, s ezért joggal tettük fel a kérdést: — Ez a rózsafajta elfogja-e érni a gül- baba vagy a kisvárdai rózsa mi­nőségét és közkedveltségét? — Annak idején Teichmann Vil­mos nemcsak nekem volt gazdám és tanítómesterem, hanem mosta­ni főnökömnek, dr. Sárvári Ist­vánnak is, aki most a keszthelyi burgonyanemesítést vezeti. Mi mindketten Teichmann-tanítvá- nyok vagyunk. Sárvári nemesíté- si munkáit is Teichmann Vilmos indította el, akkor még mint a burgonyatéma-kollektíva vezető­je. ö adta meg az ifjú kutatók­nak a lehetőséget, hogy ebben a munkában meginduljanak. Egy egészen új, nagyon nehéz neme- sítési irányt, a rezisztencianeme­sítést vegyék programjukba. — A „Magyar Rózsa” az első fajta, sokat tud, körülbelül a ré­gi kisvárdai rózsához hasonló, arra emlékeztet. Bizonyos, hogy a piacon megállja a helyét. A ter­melésben már többet tud, meny- nyiségben, ellenállóképességben és tűrőképességben is. Vincze Péter György tudományos tanácsadó­val. — Ameddig a gabonát hagyo­mányos módon, kaszával takarí­tották be, a szalmával sem volt gond. Ma a nagy teljesítményű arató-cséplő gépek a gabonasze- met tartályba gyűjtik, a szalmát pedig a táblán hagyják. Az SZK—4 típusú arató-cséplő gé­peknek még volt szalmagyűjtő tartályuk, amely szalmapetren- cét képzett. Akkor a táblák szé­lén álltak a szalmakazlak. — Ügy tűnik, a szalma hasz­nosításának egyik sarkalatos pontja a begyűjtés. A szalma minősége bizonyára nagyban függ a kialakított táblák alak­jától, tárolásától. Mi a helyzet a mai nagyüzemi gazdaságok­ban? — Túlnyomórészt bálázzák a szalmát, de még nem a legkor­szerűbb és legbiztonságosabb módon. Általában a traktor által vontatott szalmabálázó mellett halad egy szintén traktor által vontatott pótkocsi, amelyre fel­kerül a bála. A művelet életve­szélyes. A korszerű bálafelszedő és -rendező kocsikkal még csak kísérleteznek. Külföldi tapaszta­latok szerint legpraktikusabb a 4—500 kilós, hasáb alakú bála, mert ebből a legkönnyebb kazlat rakni. — A hazánkban megtermelt gabonából 3—4 millió tonna szalma is keletkezik. Ebből 1—2 millió tonnát felhasználnak a szarvasmarha és a juh almo- zásánál. De mi a sorsa a fenn­maradó 2—3 millió tonnának? — Kísérletekkel keresik annak a módját, hogyan lehetne a szal­mából szénát helyettesítő takar­mányt előállítani. Dániában, Angliában és az NDK-ban jól bevált a nátronlugos kezelés. In­tézetünkben a Dániából yásárolt géo 30 százalékos nátrium-hidro- xiddal kezeli a bálákban érkező, majd felaorított szalmát. 8—10 naoos kezelés után ehető takar­mány lesz a szalmából. Ha a kí­sérletek befejeződnek, megvásá­rolják a dán géo licencét, és ily módon szélesebb körben is el­terjedhet a módszer. Amennyi­ben a nátronlugos kezelés után a takarmányozáshoz szükséges adalékanyagokat is a szalmához keverik, komplett szarvasmarha- takarmányt nyernek. A gének­ből a szalma összepréselt pogácsa alakjában távozik. — A szalmát elsősorban azokban az országokban használják a széna helyettesíté­sére, ahol nem termelnek ku­koricát. Mivel a kukoricaszár­ból jóval könnyebb emészthető takarmányt kapni, nálunk is csak akkor jöhet számításba, ha rossz a kukoricatermés. A nagyüzemi állattartás is egyre kevesebb almot igényel. Vajon hogyan célszerű hazánkban a szalmát felhasználni? — Ha az arató-cséplő gépeket szalmaaprító berendezéssel lát­ják el, megvalósítható a szalma beszántása és így javítható a ta­laj termőképessége. Az égetés csak fertőzött talajok esetén in­dokolt. Három-négy kilogramm szalma hőtartalma egy kilo­gramm nyersolajéval egyenérté­kű, tehát mint tüzelőanyag sem lehet közömbös. Az NSZK-ban például már kifejlesztettek szal­mával fűthető kazánokat, ame­lyek egy kisebb gazdaság épüle­teinek a fűtésére alkalmasak. Gondolom, ha a falun élő lakos­ság nem jutna olajhoz, vagy szénhez, ma is legalább olyan jó fűtőanyag lenne a szalma, mint régen volt. De talán már a kö­zeljövőben számítani lehet arra, hogy az istállókat és egyéb gaz­dasági épületeket szalmával fű­tik. Sajnos, a magyar mezőgaz­daság a legtöbb hőt a szemes termény és a lucerna szárítására használja. Mivel az ilyen típusú szárítóberendezések automatiku­san működnek, ma még elkép­zelhetetlen azok fűtése szalmá­val. De lehet, hogy egyszer ez is megvalósul. — A papírgyártás 60 ezer ton­na jó minőségű szalmát képes felhasználni — folytatja Rab doktor a szalma hazai felhaszná­lásának számbavételét. — Ennek a többszöröse is elkelne, ha a szalma nem lenne korhadt. De hát a gazdaságok nem . érdekel­tek abban, hogy jó minőségű szalmát takarítsanak be. A szal­mát csak az utánszáradásig le­hetne a tarlón hagyni, nálunk pedig sokszor ott rohad. Az pe­dig már semmire nem jó. A pa­pírgyártás mellett a bútor- és az “az építőipar is képes lenne bizo­nyos mennyiségű szalmát hasz­nosítani. A kísérletek azt bizo­nyítják, hogy szalmából szép és jó bútorlapokat lehet nyerni. Ez sem közömbös, hiszen fából je­lentős behozatalra szorolunk. Az építőipar új típusú válaszfala­kat állíthatna elő, mivel a szal­ma húzószilárdsága erősíti a-te- mentpaneleket. Kár a kárba veszett szalmáért. Ésszerű felhasználása értéket te­remthet! Várkonyi Anna 8JD0NSAGW, tudományos KUTATÁSOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents