Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-31 / 178. szám
2 KELET -MAGYARORSZÁG 1980. július 31. Külföldiek a Sóstón A nyíregyháziak kedvenc kirándulóhelye a Sóstógyógyfürdő. Az Igrice nyaralófalut a magyar kirándulókon kívül külföldi turisták is fölkeresik. Első képünkön: a lengyel autósok már korán reggel beparkoltak. A második képünk: elfogyasztották az első reggelit a román kirándulók. (Jávor László felvétele) Egymilliárd körüli kárt okozott a szeszélyes időjárás Dolgoznak az ÁB szakértői Késlekednek a bejelentések Hintaterületet kell hagyni! Az eddigi bejelentésekre alapozva, hozzávetőlegesen mintegy egymilliárd forint kárt okozott már Szabolcs- Szatmár megyében az idei, szokatlanul szélsőséges időjárás. Ehhez hasonló csak 1978- ban volt, amikor is egymilliárd forinton felüli összeget térített Szabolcs-Szatmár nagyüzemi mezőgazdaságának az Állami Biztosító. A kép még nem teljes, hiszen a legutóbbi jeges zivatar következményeiről, a vízkárokról — sajnos — még nem jelentett minden üzem. Az Állami Biztosító becslése szerint a megyében eddig mintegy ötvenezer hektárt ért vízkár és ugyanennyit vert a jég. Húszezer hektáron voltó fagykár. Ebben az adatban^ azonban sok a kettősség, • mert ugyanazon területen okozhatott kárt a víz és a jég. Sőt a fagy is. Július 21. előtt például már 30 ezer hektárt ért víz- és nyolcezer hektárt jégkár. A károkat szenvedett terület összességénél tetfat eddig mintegy 80 ezer hektárra tehető. A legnagyobb kárt kétségtelenül a legutóbbi jeges zivatar és az azt követő víz okózta, illetve okozza. Ez az amiről még nem alakult ki pontos kép. Az Állami Biztosítóhoz eddig beérkezett jelentések szerint 69 mezőgazdasági nagyüzem területén volt jég. (Hétfőig még csak negyven jelentett.) A vízkárbejelentés még vontatottabb: mindössze 61. Sajnos, legalább százra kell számítani. Az Állami Biztosító kárszakértői eddig mintegy hetven károsult naeviizemet látoeatzet jelentett kisebb-nagyobb kárt. Négy vállalati bejelentés is érkezett. A gumigyárnál például milliós a kárérték, hasonló összegű a kertészeti vállalat bejelentése is, ahol az üvegház sérült meg súlyosan. A kertészeti vállalatnak 300 ezer forint részkárt már át is utalt a biztosító. A lakosságtól szerdán reggelig 1880 bejelentés érkezett. Ez feltehetően kiegészül kétezerre. Több mint 1200-at lerendeztek, s mintegy másfél millió forintot ki is fizettek. Súlyos vízkárok vannak Kisvárdán és Mátészalkán. Jándon a vihar hagyott alapos nyomokat, Kérsemjénben $s Panyolán pedig a jég. Helyenként tyúktojás nagyságú leget is találtak, sok helyen nemcsak az ablakok, hanem a redőnyök és a palatető is összetört. A jég és vihar következtében 91 gépkocsi károsult, illetve ennyit jeleztek a hét elejéig a biztosítónak. A háztájiban, házikertekben elsősorban a dohányban és a téli almásokban keletkezett kár. E hét elejéig összesen ötszáz lakossági növénykárbejelentés érkezett az Állami Biztosítóhoz. A károk felmérésében az ÁB-fiókokat az igazgatóság szakértői és húsz különmegbízott segíti, akik az elmúlt szombaton és vasárnap is dolgoztak. Eddig még lépést tudtak tartani, de a késői bejelentések előbb-utóbb torlódásokat okoznak. S ez nemcsak az ÁB-nak, hanem a biztosítottnak is gondot oknz majd. Természetesen a kárbecslés az aratást nem zavar/VISSZÜEVJcl Érdekvédelem A Kelet-Magyarország július 18-i számában megjelent „Érdekvédelem” című cikkel kapcsolatosan néhány észrevételünket közöljük, mivel az félreinformálást tar- talmaz. Tévedés az alábbi kijelentés: „Továbbá gond, hogy a tsz-eknek egyetlen vágóhídon sincs érdekvédelmi képviselete.” Ezzel szemben a helyzet az, hogy a megyei TE- SZÖV képviselője több mint egy év óta a vágóhídunkon tartózkodik azzal a feladattal, hogy ellenőrizze a súly és minőség szerinti átvételt. Erről a körülményről valószínű, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek túlnyomó többsége tudomással bír. Sajnálatos, hogy a szerkesztő olyan informátor véleményére alapozott, aki e fontos kérdésben tájékozatlan volt. A cikkben felvetett másik problémakör a vágóhídi minősítés kérdése. Ebben a tekintetben téves az újságíró vélekedése. A felvásárolt állatok túlnyomó többségét végleges minősítéssel vesszük át, ami azt jelenti, hogy a termelőszövetkezet telephelyén az eladóval közösen egyezünk meg a minőségben. Amennyiben véleményeltérés volna, úgy az átvett vágóállat próbavágásra kerül. Minden esetben tájékoztatást adunk, hogy mikor és hol hajtjuk végre a minőséget eldöntő próbavágást és a tulajdonos írásban nyilatkozik arra, hogy azon részt kíván-e venni, vagy sem. Amennyiben a próbavágáson a tulajdonos részt kíván venni, úgy biztosítjuk a feltételét annak, hogy — a TESZÖV képviselőjével együtt — személyesen meggyőződjön a próbavágás hitelességéről, eredményéről. A harmadik problémakör a súlyhatárok és a minőség feltételeinek kérdése. Ebben a tekintetben nem kívánunk vitatkozni, mert magasabb- rendű jogszabályok feltételeiről a véleményünk megvan, de azok természetesen nem képezhetik vita tárgyát. Furcsa, hogy ebben a kérdésben a cikk a vállalat felelősségét veti fel. A vállalatunk alapvető fontosságúnak tartja a termeltetési feladatok minél zökkenőmentesebb kivitelezését. E téren az érdekazonosság nélkülözhetetlen, mert ha a termelőüzemek vágóállat-értékesítési tevékenysége kedvezőtlenül alakul, úgy az üzemek nagyon fontos árbevételtől esnek el, vállalatunknak pedig a feldolgozáshoz nem lesz meg a szükséges mennyiségű alapanyaga. Jelenlegilsiazon munkálkodunk, hogy ezt az érdekazonosságot konkrétabbá, közvetlenebbé tehessük. Az e téren jelentkező bonyolult kérdéseket valamennyi termelőüzemmel megtárgyaljuk és igyekszünk olyan következtetéseket levonni, amelyek a kérdést előbbre viszik. Dr. Ináncsy Miklós termeltetési és kereskedelmi igazgatóhelyettes tak meg. A károk kifizetése természetesen év végéig rendeződik. Eddig mintegy negyvenmillió forintot utaltak át. Elsősorban oda szállnak ki, ahol árut szednek: a kalászosnál, dohánynál, zöldségféléknél kezdik a munkát az ÁB kárszakértői. Károkat okozott a jeges zivatar az épületekben is. Ösz- szesen 32 termelőszövetkezet, 17 ÁFÉSZ és ipari szövetkehatja. Ahol lehet, mindenütt kezdjék meg a betakarítást. Azonban fontos, hogy a károsult táblában hagyjanak ki mintaterületet. Olyan helyen, ahová a kárbecslés után a kombájn könnyűszerrel visz- szatérhet. A mintaterületet lehetőleg a tábla hosszában kell meghagyni, két-három kombájnalja szélességben. Tóth Árpád Alkalmi női csizmák indiai kecskevelurból Elegáns alkalmi női csizmákkal bővíti termékeinek választékát a Duna Cipőgyár. Az új modellek sorozatgyártását négyféle divatszínben kezdték meg a napokban. A bordó, barna, drapp és fekete lábbelikhez a felsőrészek Indiából származnak. A rövid és hosszú szárú kecske- velúr felsőrészhez a hozzáillő könnyű talp és sarok viszont hazai termék. A Duna Cipőgyár az őszi-téli szezonra 60 ezer párat gyárt az elegáns csizmákból, melyek már a jövő hónap végén megjelennek a hazai üzletekben. A tárgyalóteremből Betöréssorozat családi vállalkozásban A rakamazi Botos Attila, Balogh Rudolf és fiatalkorú társuk 1979 nyarától 1980 februárjáig, előzetes letartóztatásukig több mint 20 betörést követtek el. Balogh Rudolf eddig 9 esetben volt büntetve különböző bűncselekmények miatt és összesen 7 év 10 hónapot töltött börtönben. A legutolsó büntetéséből 1978. szeptember 1-én szabadult. A bandának tagja volt fiátalkorú fia is. Botos Attila és B. L. elhatározták, hogy betörések útján szereznek pénzt. Ezt az elhatározásukat elmondták Balogh Rudolfnak is, aki ezt helyeselte, sőt egy-egy betöréssorozatot ő kezdeményezett, vagy ’ segítséget nyújtott az Ilyen betörések végrehajtásához. A vádlottak keresték a bűnözés lehetőségeit környezetükben, minden esetben előteremtették a betörésekhez szükséges eszközöket, kesztyűt használtak, hogy ujjlenyomatot ne hagyjanak, sőt a felfedezés meghiúsítására is gondoltak, hisz több helyen pálinkát locsoltak szét a szagnyom eltüntetésére. Botos Attila javasolta B. L.-nek, hogy a tokaji MÉH-telepre törjenek be, mivel ő már többször járt ott, és azt is tudja, hogy a pénzt hol tárolják. Egy feszítővassal Rakamazról gyalog mentek át Tokajba. A MÉH-telep irodaajtaját kifeszítették, a pénz megőrzésére szolgáló acélkazettát felnyitották és a benne levő 18 522 forintot elvitték. Ezt követően visz- szamentek Rakamazra, és Balogh Rudolf lakásán a fáskamrában megosztoztak a pénzen. 1979. december 29-én mindhárman együtt indultak el vonattal Taktaharkányba. Az italbolthoz mentek, de mivel az esti órákban az utcán még sokaii járták, a helyet veszélyesnek ítélték meg és átutaztak Taktaszadára. Itt feltörték az italboltot, az önki- szolgáló boltot és a vendéglőt. Háromezer forint váltópénzt találtak és különböző italféleségekkel felpakolva visszautaztak Rakamazra. Az eredményen felbátorodva elhatározták, hogy Tiszanagyfalu- ban is betörnek. B. L. és Botos Attila 1979. december 30-án az éjszakai órákban cselekedtek. Az italboltban és presszóban lopott árun és pénzen hárman osztoztak. Baloghék betörtek a székely!, a berkeszi, a szabolcsi, a tímári, a rakamazi. a balsai és a tiszaesz- lári italboltba és presszóba és a sértett ÁFÉSZ-eknek több mint 50 000 forint kárt okoztak. A Nyíregyházi Járásbíróság a fiatalkorú B. L.-t 2 év 4 hónapi. Botos Attilát 2 év 6 hónapi, Balogh Rudolfot mint többszörös és különös visszaesőt 3 év 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Balogh Rudolf szigorított őrizetét is elrendelte, ami magatartásától függően további 2-től 5 évig terjedő szabadságelvonást jelent. Mindhárom vádlottat kötelezte az okozott kár megtérítésére. Az ítélet nem jogerős. Dr. Lengyel Albert ügyész Horling Róbert a nyíregyházi tárlaton. (Elek Emil telv.) Maradandó élmény Horling Róbert fotóművész nyíregyházi tárlatáról □ angos fotókiállításaink sorából iS kiemelkedik Horling Róbert nyíregyházi tárlata. A városi művelődési központban kiállított 33 nagyméretű színes képanyag valóban kiérdemli a művészi jelzőt, hiszen az alkotó magas szintű szakmai felkészültséggel, igényességgel megkomponált képei távol állnak a l’art pour l’art-tól, a csupán bravúros technikai megoldásoktól. Igaza van Ury Ibolya művészettörténésznek, aki a fotóművész számos fővárosi és vidéki, így a mostani nyíregyházi kiállítását is rendezte, amikor azt írja: Horling Róbert fotói bensőségesen szépek, a színek, formák o tartalmi szépség . /címeidére, szolgálnak»» , Horling Róbert mostTTar- minckét esztendeje dolgozik a Magyar Távirati Irodánál. Három évtized kemény munkájával érte el ezt a szintet, jutott el a minden fotós álma beteljesülését jelentő csúcsra, a képi technika igen sokrétű, jól kifejezhető, s szerencsére hazánkban is mind népszerűbb eszközeivel. Hogy a fotóművészetnek hazánkban rangja van, az a nagy elődök — Escher Károly, Vadas Ernő, Járai Rudolf, Gink Károly, Robert Capa, Almost Pál, a dokumentum- és a szociofotó itthoni és hazánktól távol működő nagy egyéniségei mellett —, a többi között Horling Ró- bertnek is köszönhető, aki a honi kiállításokon túl Moszkvában, Párizsban és a világ sok más országában öregbíti a magyar fotóművészet eddig is kiváló hírét. Amit most, a nyíregyházi kiállításon láthatunk, a nagy egyéniségek örökségének folytatása, ugyanakkor a fotóművészet megújulása is, hiszen Horling Róbert — miközben a nagyoktól tanul — új formanyelvet is teremtett, amivel életünk mai tartalmát fejezi ki. A forma nála nem más, mint tartalommal megtölthető keret, az esztétikai, az ízlés- nevelés jobb szolgálata, Horling Róbert szépen láttat embert, tájat, pillanatot, boldogságot. És egyáltalán nem szégyell bevallani, hogy művészetének célpontja az ember és világa. Amit e kiállításon láttunk, az nem a megszokott, hanem sajátos területe a fotózásnak. Az a harminc- három kép, aminek a szűkre szabott nyíregyházi kiállítási csarnok három hétre otthont adhatott, csak azt teszi lehetővé, hogy ízelítőt adjon a fotóművész műcsarnokbeli bemutatkozásából, egyáltalán Horling Róbert művészetéből, hiszen a pesti kiállítás is csupán szűk keresztmetszete mindannak, amit a művész a több mint három évtized során magas művészi hőfokon, elkötelezettséggel és ridgy ' mmdi bitteret' "btt'1' tokában alkotott. Mindezek mellett erről a jó szemű válogatásról is joggal mondhatjuk el, hogy a színek, a formák, a megtalált arányok olyan gazdag mondanivalót tükröznek, amely önmagában is bizonyítja: a fotó művésze ugyanúgy alkothat maradandót, mint a fesztészet, a szobrászat, az irodalom kiválósága. Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy Horling Róbert munkásságát az eddig is számos szakmai és állami elismerésen túl legutóbb a Balázs Béla-díjjal honorálták. Fantázia- és barlangfotói, de a magyar reklám megújulásáért vállalt eredményes erőfeszítései nagy szolgálatot tesznek az általános kulturális haladás ügyének. Meggyőződéssel mondhatom, hogy nyíregyházi kiállítása is rangos eseménye a város kulturális életének, maradandó élmény a látogatónak. Ezért is ajánlom jó szóval a szépet, a tartalmasat kedvelő közönség, a fotóval foglalkozók figyelmébe. Ezek a fotók ugyanakkor azt is bizonyítják: a tárlat kénéi díszére válnának minden — de különösen a művelődést szolgáló — közintézményünknek, Kopka János Több mosópor A lakosság jobb vegyiciklk- elláitáisának érdekében a lakkés festókipar az első fél évben 3,5 százalékkal fokozta betkereslkedetmi szállításait és a választékot is bővítette. A Tiszai Vegyi Kombinát az új csomagoló és dobozgyártó gépsorával, a Budatakk pedig termelésszervezési intézkedésekkel Lényegesen növelte a kisebb, a negyed- és félkilós festék- és lakkadagokat tartalmazó dobozok arányát. A Nehézipari Minisztérium a Belkereskedelmi Minisztériummal és más tárcákkal is rendszeresen egyezteti a ve- gyiciikk-ellátási igényeket a termelési tehetőségekkel, s közösen keresnek megoldásokat az alap- és segédanyagok beszerzésére, a Lakosság megnövekedett igényeinek; kielégítésére. Az első fél évben mintegy 38 ezer tonna mosó-, mosogató- és enzimes áztatószert szállított vegyiparunk a lakosságnak.
