Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-31 / 178. szám

|| Kelet­Magyarország I XXXVII. évfolyam, 178. szám ÄRA: 1,20 FORINT 1980. július 31., csütörtök 1 XXXVII. évfolyam, 178. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. július 31., csütörtök VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Boglyák S t>k helyen szénabog­lyákat emelget az árterületre kiöm­lött folyók vize. Máshol térdig érő sarjúban feke­tédnek, korhadnak az első kaszálás petrencéi. Sajnos még az útmenti árkokban is találhatunk jobb sorsra , szánt rendeket, boglyákat. Nem valami szívderítő látványok. Hogy így van, ehhez nagymértékben hoz­zájárult a rendkívüli csa­padékos időjárás. De nem­csak az időjárás a „fele­lős”, legalább akkora mér­tékben közrejátszik az emberi felelőtlenség, a nemtörődömség is. Amikor már annyira megszáradt a széna, hogy boglyákba le­hetett rakni, akkor a ka­szálóról is el lehetett vol­na szállítani. Ha nem volt kazalozható száraz, abban az esetben is meg kellett volna menteni. Ma már gépekkel, emelővillás ra­kodókkal a kétszeri szállí­tás is megoldható. Igaz, a költség növekedett volna. De van-e annál drágább, mint amikor a kész ter­mény megy tönkre? Arról nem is beszélve, hogy jó néhány szövetkezetben a gazdag fűtermés ellenére is hiány van szálas takar­mányból. De ahol nincs hiány, ott a fölösleget pénzzé lehetne tenni. Nemrégen adtunk hírt lapunkban arról az ör­vendetes tényről, hogy Szabolcs-Szatmár megyé­ben a többi megyékhez vi­szonyítva legnagyobb a szarvasmarha-állomány, így a legtöbb tej is innen kerül közfogyasztásra. Va­jon, ha így bánunk a helyben megtermett takar­mánnyal, lesz-e ennyi tej a jövő tavaszon is? Nem szeretnénk az ör­dögöt a falra festeni, de amennyire visszamara- dottak — a rossz időjárás miatt — a kukoricák, egy kora őszi fagy nagyon megvámolhatja az abrak­reményeinket. Milyen jól jönne, ha eladó szénájuk lenne a szatmár-beregi termelőszövetkezeteknek, hogy abból abrakot vásá­rolhatnának. □ mi elveszett, vagy értéktelenné vált, azon már változtat­ni nem lehet. A további pillangós és a sarjúkaszá- lások megmentésével, gon­dosabb betakarításával még javítható a helyzet. Ha az időjárás továbbra is csapadékos lesz, be kell silózni a zöldtakarmányt. Ha valamikor, akkor most igazán fontos, hogy gon­dosan kazlazzák be az ete­tésre alkalmas gabona- szalmát. Még odább van, de már most fel kell ké­szülni a nagy értékű ku­koricaszár maradéktalan betakarítására, (cs.) Magyar—francia külügyminiszteri tárgyalások kezdődtek Budapesten Jean Francois-Poncet, a Francia Köztársaság külügy­minisztere Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghí­vására hivatalos látogatásra szerdán Budapestre érkezett. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Púja Frigyes fogad­ta. Jelen volt Bényi József, a Magyar Népköztársaság pá­rizsi nagykövete és Jacques Lecompt, a Francia Köztár­saság budapesti nagykövete is. Röviddel a megérkezés után a Külügyminisztérium épületében megkezdődtek Pú­ja Frigyes és Jean Francois- Poncet hivatalos tárgyalásai. A külügyminiszterek véle­ményt cseréltek a kölcsönös érdeklődésre számot tartó idő­szerű nemzetközi kérdések­ről. A megbeszélésen részt vett Bényi József és Jacques Le­compt. Politikánk fő irányvonala: az enyhülés, az együttműködés Lerniyid Brezsnyev nyilatkozata a Pravdának Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke válaszolt a moszkvai Pravda szerkesz­tőségének kérdéseire: Hogyan értékeli az európai biztonsági és együttműködési értekezlet 5. évfordulója alkalmából a helsinki záróokmány hatását az európai helyzet alakulásá­ra? \ — Az értekezlet és eredmé­nyeinek szovjet értékelése egyértelműen pozitív. A je­lenlegi bonyolult nemzetközi helyzet feltételei között a helsinki záróokmány ered­ményeinek jelentősége nem csökken, hanem nő. Ma még nyilvánvalóbb, hogy a záró­okmány megszületése kü­lönösen nagy esemény a háború utáni Európa történe­tében; nagy lehetőséget nyi­tott a békés fejlődés előtt, amelynek szolgálatára- e do­kumentum hivatott. Ügy vélem, ez a dokumen­tum ugyanis egyedülálló, ugyanúgy, mint maga az össz­európai értekezlet is. Azt mondanám: ez annak a nem­zedéknek az üzenete, amely átélte a második világháború borzalmait, s amelynek biz­tosítani kell az ember elsőd­leges jogát: az élethez és a békéhez való jogot. — Ha nem az adott idő­szak prizmáján keresztül, ha­nem történelmi távlatban nézzük az európai fejlődés menetét, akkor láthatjuk, hogy nincs visszaút Helsinki­ből. A záróokmány, csakúgy mint az ENSZ alapokmánya, megkönnyíti az emberi civili­záció áttérését a nemzetközi kapcsolatok újabb, magasabb szintjére. Ez az, amiért a helsinki zá­róokmány aláírásának napja „Európa napja” lehetne, mi­ként más kontinensek népei­nek is vannak nevezetes nap­jai. De ez a nap nemcsak ün­nep; egyben felhívás az eny­hülés és béke megszilárdítá­sára. — Jelenleg a legközelebbi feladat: építő szellemben meg­rendezni és mérhető eredmé­nyekkel befejezni az össz­európai értekezleten részt vett államok képviselőinek madridi találkozóját, biztosí­tani az európai katonai eny­hüléssel és leszereléssel kap­csolatos konferencia összehí­vását. A Szovjetunió kész méltó módon hozzájárulni e két fórum munkájához. — A fő dolog ma és a jövő­ben is megtalálni az utat a katonai veszély csökkentésé­hez Európa, és természetesen az egész világ számára. Ezt a feladatot azonban nem le­het megoldani a fegyverkezé­si hajsza korlátozása terén elért tényleges haladás nél­kül. — Az enyhülés, az együtt­működés, a biztonság így pár­tunk és a szovjet állam poli­tikájának fő irányvonala mind az európai ügyekben, mind pedig a világpolitika te­rén. ' apadnak a folyók, csökken a belvizes terület A szárazabbra fordult idő­járás, az intenzív szivattyú­zás hatására szerdára tovább csökkent megyénkben a bel­vízzel borított terület nagysá­ga. A változatlan erővel foly­tatott belvízvédekezés nyo­mán a nyíri öblözetben má­sodfokúra mérsékelhették az eddig harmadfokú készültsé­get, befejeződött a Csaronda bal parti depóniájának meg­erősítése és ezzel megszűnt a vízátfolyás. Megszüntethették az árvízvé­delmi készültséget a Tisza Vásárosnamény fölötti szaka­szán, Vásárosnamény és Dombrád között I. fokú, Ti- szabercel térségében másod­fokú készültséget tartanak. Bár a Kraszna is apad, még mindig harmadfokú készült­séget kell tartani. A Lónyai- csatornán Kótajig továbbra is harmadfokú, Kótaj alatt má­sodfokú készültség van ér­vényben. . MA Visszhang (2. oldal) Bukott ember? (3. oldal) Cipőbörze (3. oldal) Sportturmix (4. oldal) A moszkvai olimpiáról jelentjük (8. oldal) Szaporán érkeznek a panelszállító autók, és szemlátomást magasodik Nyíregyházán a Kos­suth utcai tizenöt emeletes lakóház. (Jávor László felvétele) Túlteljesítették a tervet Záhonyban Javították a munkakörülményeket A záhonyi vasúti átrakó­körzetben az áruszállítási tervet 3,7 százalékkal teljesí­tették túl az év első felében. A júliusi szállításoknál, át­rakásoknál szintén jobb ered­ményt értek el a tervezett­nek Az áruforgalom alaku­lása pedig az év elején több nehézséget hozott a munká­ban. Főleg a könnyen, géppel átrakható árukból érkezett kevesebb, amit a jóval több cement és műtrágya ellen­súlyozott. Mindez megkíván­ta a körzetben dolgozó közel hétezer vasutastól, hogy a ko­csik terhelését jobban hasz­nálják ki, a rakodógépek szervezettebben dolgozzanak. Mivel a tranzitszállítások aránya is emelkedett, így a minőségi munkán belül fon­tos helyet kapott a megfele­lő kocsigazdálkodás. Az egy vasúti kocsiba berakott 26,4 tonna súly a tervezettől ma­gasabb. A korábban kézzel átrakott áruk egy részénél — például a fánál — sikerült a gépesítés, az átrakómunká­soknál a foglalkoztatottság 5,3 százalékkal emelkedett. Az eredmények elérését több szervezési intézkedés se­gítette. Fényeslitkén az észa­ki rendező pályaudvar meg­épülte után új technológiát dolgoztak ki, a körzetbe ér­kező üres kocsikat az eddigi­től jobban válogatják, az egyes átrakóhelyek kocsiellá­tása javult. Eperjeskén a ren­dező és az átrakó pályaudvar került egységes irányítás alá. Az átrakás tervezését meg­alapozzák azok a számítógép­pel feldolgozott adatok, ame­lyek már a létesítendő szá­mítógépes központ első gé­peivel készülnek. A munkakörülmények ja­vítására is gondoltak az át­rakókörzetben. A tolatást rá­dióval felszerelt kocsirende­zők végzik, így csökkent a balesetveszély. A munkások belső átcsoportosításával el­érték, hogy a hirtelen válto­zó igényeknek jobban eleget tudnak tenni. A munkások bére a múlt évhez képest át­lagosan több, mint kétszáz forinttal nőttek havonta. A minőségi mutatók egy részét a kiváló szintnek meg­felelően teljesítették a vasuta­sok. Éppen ezért az év hát­ralévő részében feladatul szabták meg, hogy javítsák a vonatok menetrend szerin­ti közlekedtetését, a tolatá­soknál, átrakásnál csökkent­sék a hanyag munkából szár- rríazó árukárokat. Záhonyban külön gond, hogy épül az új vontatási telep és egy fedett átrakó, s mellette kell az üzemvitel zavartalanságát biztosítani. L. B. DOLGOZNAK A SZÁRÍTÓK Növekvő ütemben érkezik a gabona Egy nap alatt 5500 tonnát vett át a termányforgalmi Az elmúlt hét végén a me­gye majd’ minden termelő- szövetkezetében, állami gaz­daságában teljes lendülettel újrakezdték a kalászosok aratását. Különösen a Nyír­ségben volt jó ütemű az ara­tás, ahol a szatmári, beregi részről érkezett kombájnok is dolgoztak. Most, a hét elején futó záporok akadályozták ugyan a munkát, száradás után azonban ismét csatasor­ba álltak az emberek, a gé­pek. A gabonaforgalmi és ma­lomipari vállalat szabolcs- szatmári telephelyein is meg­nőtt az utóbbi napokban a forgalom, kedden például a megye gazdaságaitól átvett gabona meghaladta az 5500 tonnát, ami nagyjából fele a csúcsidőszak napi mennyisé­gének. Búzából 4800, rozsból 600, árpából pedig 200 tonna ke­rült a vállalat szárítóiba, raktáraiba. A termény zöme a vállalat Bábolna típusú szárítóberendezésekkel fel­szerelt telepeire érkezett, a legnagyobb forgalmat kedden és szerdán is a nyíregyházi, a kisvárdai, a mátészalkai, a vásárosnaményi és a fehér- gyarmati üzem bonyolította le. A szemek nedvességtartal­ma változó, de érkezett már a telepekre kimondottan szá­raz termény is. Gyakori a 15—16, de sajnos előfordul a 24—25 százalék nedvesség­tartalmú szállítmány is. Ar­ra inti ez a gazdaságokat, hogy szárítóberendezéseiket éjjel-nappal működtetni kell. Gépek „mozgatják” a beszállított terményt.

Next

/
Thumbnails
Contents