Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-27 / 175. szám
VASÁRNAPI MELLÉKLET 1980. július 27. o VÁLTOZÓ ÉLETÜNK Üzenőpapírok-xmtmz äm Ha kötetbe gyüjtené valaki, társadalmi regény is lehetne. Tükre a kornak, amelyben kevés idő jut egymásra. Tükre a családnak, ahol egymást keresztező utakon járnak gyermekek, szülők a nap minden szakában. A nem tanulság nélküli cédulák csokrát olvassa ki-ki saját okulására. ■■ „A ieves a hűtőben van, melegítsd meg. A gázra vigyázz! A kulcsot le ne vedd a nyakadból. Édesanya.” „Kimentünk öcsivel a strandra. Délben volt a gázos, a dobozból kivettük a pénzt. Zsíros kenyeret ebédeltünk paprikával. Magdi.” „Hazajöttem, nem volt itthon senki. Elmentem Józsiék- kal horgászni, lehet, hogy csak éjfél felé jövök haza. A vacsorát hagyd a konyhában. Misi.” Nagymamának vidd el a vasalnivalót. Ha ad meggyet, hozzad haza. Ne kérincsélj tőle pénzt fagyira, tudod, neki sincs sok. A port törüljétek le a szobában. É.a.” „öcsi a ház előtt üvegbe lépett. Elvittem az orvoshoz. Nem kell megijedni. Magdi.” „Gyerekek, főzzetek délben tejbegrízt. A gázra vigyázzatok. A visszajövő pénzt tedd el Magdika. Délután gyűlés lesz, későn jövök. A boltból hozzatok: két liter tejet, egy kenyeret, 10 deka vajat, .20; 4eka,. paprikát.” „Délben itthon voltam. Vidékre küldtek, csak éjszaka jövök haza. Kivettem egy százast a dobozból. Majd kint eszem valamit, csak aludjatok nyugodtan. Édesapa.” „Ha hűvös van, Öcsire adjad a melegítőt, te a farmerben lehetsz. Az üres üvegeket vigyétek vissza a boltba. A pénzért, amit kaptok, vegyél egy gyermelyi tésztát és 15 deka sajtot. Főzzed meg, estére is maradjon. Édesanya.” „Nagymama itt volt, segített kitakarítani. Elhívott délutánra a kertbe dolgozgatni meg játszani. Ha lehet, gyere el értünk. Olyan jó lenne, ha velünk lennél! Magdi és Öcsi.” „Elmentem anyáékhoz, a két gyerekért. Mosogassál el, és készítsd elő a vacsorát. Csókollak. Ágnes.” „Reggel beáztattam a kádba. A vizet délben eresszétek le, s újat tegyetek rá. A boltból hozzatok mosószert (Tomi). Néhány apróságot, bugyit meg miegymást, kimoshatsz kézzeL Legyetek jók. öcsi ki ne menjen az úttestre a biciklivel mint tegnap. Puszi, édesanya.” „Fent vagyunk a hetediken Borikáéknál. Apa azt üzeni, hogy a sportkör baráti ülésére ment. Este jönnek a meleg víz áráért. Magdi és öcsike.” „Itt hagyok nektek harminc forintot. Menjetek le délben ebédelni a bisztróba. Mire hazajövök, porszívózzatok ki a nagyszobában, mert este jönnek Sári néniék. Édesanya.” „Elmentem Józsihoz, segítek neki a motort javítani. Vegyél estére két üveg sört, s tedd a hűtőbe. Misi.” „Ágyazzatok be, ha felkeltek. Tegnap is tűrhetetlen volt a rendetlenség. A tévét délelőtt ne nézzétek, mert sok áram fogy. Édesanya.” „Misikém, délután a két gyereket vidd el egy kicsit sétálni. Később jövök. Vacsora a hűtőben, öcsi szedett kukacokat, kitettem a balkonra. Ági.” „öcsikének adjál 10 órakor egy Kalmopyrint, és igyon a teából. Délben mérd meg a lázát. Kicsi fiam, fogadj szót Magdikénak. Ha valami kell, menj át Piri nénihez. Millió puszi, Édesanyátok.” dűl. Elmentem Piri néniékhez. Ha hazajössz, siess értem! öcsi.” ★ „Misikém, bent kell maradnom éjszakai műszakon, itt a negyedév vége. Este fektesd le a gyerekeket. Ne feledjenek el fürdeni. Magdi mossa meg Öcsi fejét. Szeretlek, Agnes.” ★ „Elvittem a gyerekeket. Egy éjszakát nálam maradhatnak, legalább pihentek ti is. Holnap küldök velük pár tojást, meg egy tyúkot vasárnapra. Anyád.” „öcsit olvastasd délelőtt, legalább egy félóráig, meg írjon is egy keveset. Kisfiam, fogadj szót Magdinak, ne panaszkodjon, hogy nem bír veled. Itt a lista, amit a boltból hozni kell. Á tejet tedd a hűtőbe, ne úgy, mint a múltkor. Apád bakancsát a balkonon pucoljátok meg. Este hozok valamit. Édesanyátok.” „Édesapa Császárszállásra ment fuvarba, elvitt. Hurrá! Magdi és Öcsi.” (Nyár van. Az átlagcsaládban zajlik az élet. A két szülő reggel korán kezdi a munkát, gyakorta egymást átfedő műszakok nehezítik a helyzetet. A két gyermek jó. Már- már természetesen veszik a távirányítást, s biztonsággal kezelik a konyhaasztalon x:en<isz£sésített üzenőtömböt. A varos túlsó végén lakó nagymama jelenti az időn„Magdika. A Barta gyerekekkel ne játsszatok az udvaron, mert nagyon csúnyán beszélnek, gorombák. Inkább együtt labdázzatok. Itt van hat forint fagyira. A csekkeket is fizessed be a postán. Édesanyád.” kénti kikapcsolódást. A bérházi atmoszféra nem kedvez annak sem, hogy az átlagcsalád és a szomszédok között meghitt kapcsolat alakuljon ki. Különben: másutt talán még rosszabb.) Ágnes a háziipari szövetkezetben, Misi a Volánnál dolgozik, öcsi másodikos, Magdi a leányuk hatodikos. Egy lakótelepi bérházban laknak, a harmadik emeleten, egy kétszobás lakásban. Az asszony sok társadalmi elfoglaltságot vállal, Misi hobbija a horgászás és a motor. Havi jövedelmük a családi pótlékkal együtt 7450 forint. Túlórát szívesen vállalnak. „öcsike! Ha még egyszer elcsavarogsz, megpofozlak. Édesanyád.” „Nyolckor hazaugrok, kétnapos útra megyek, csomagolj valamit. Misi.” „A májat, két szeletet, a ■sütőbe tettem. Délben csináld meg. Vigyázz, az olaj ki ne csapjon. Öcsinek adjál tiszta trikót. Később jövök, délután parkosítunk a gyár előtt. Édesanya.” „Magdi elment a barátnőivel. Én féltem itthon egye„ ,,Edss^n,yá.tok-. később . jön. haza, én kimentem a Vadastóra pecázni. Kilencig nézhettek tévét, addig hazajövök. Egyetek, amit találtok. Édesapa.” „Szabó néni panaszkodott, hogy öcsi megverte a lányát. Kisfiam, nagyon kikapsz, ha még egyszer ilyet hallok. Vigyázz rá jobban, Magdikám. Tudod, hogy Szabó néninek milyen csúnya szája van. Kell ez nektek? Édesanya.” „Magdikám, hozzátok haza a szemfelszedőtől a harisnyámat, itt a cédulája. Este Édesapával brigádtalálkozóra megyünk, nagyon kell. Kárpótlásul, hogy este egyedül maradtok otthon, vegyél két Leót, s tedd a mélyhűtőbe. Legyél jó, komoly kislány, öcsike, fogadj szót. Édesanya.” „Öcsi! Meg ne halljam, hogy a madarakra csuzlizol! El fogom törni! Nagyon haragszom. É.a.” „Ágikám! Józsiék azt mondták, holnap menjünk velük kirándulni. Vásárolj be az útra. A gyerekek is jönnek. Mi pecázunk, ti meg napoztok Erzsikével. Sietek haza, már ahogy Szatmár- csekéről lehet. Misi.” „Vegyétek meg a tanszereket, most olcsó. Itt a pénz. Ne hagyjátok, hogy mindent rátok sózzanak. Magdikám, okosan. Édesanyád.” Múlnak a napok, hetek. Beköszönt a szeptember, s a levelek tovább jönnek, mennek. Immár a gyermek is műszakba jár, reggel nyolctól negyed hatig. Aztán telnek az évek, kettő, három, öt, tíz. Egy szép napon Ágnes bedobott levelet talál az előszobában: „Lányom született anyám, remélem, hamarosan meglátod. Állítólag Öcsiéknél is megvan. Nem tudom, fiú-e vagy lány. Magdi.” Bürget Lajos A tarajos sárkánytól Madách Imre asztaláig Egy inúzeim negyedszázada A nyírbátori Báthori István Múzeum a Szabolcs-Szatmár megyei Múzeumi Szervezet B-kategóriájú tagintézménye. Ez azt jelenti, hogy tájmúzeum és nagyobb gyűjtőkörrel rendelkezik, valamint működése folytán megyei múzeumnak megfelelő rangsorolást kapott. Szakmai és gazdasági felügyeletét pedig a minisztérium múzeumi osztálya az országos múzeumok szakfelügyelői útján gyakorolja. A nyírbátori Báthori István Múzeum a megyei és járási párt- és tanácsi szervek megértő anyagi támogatása, Nyírbátor, és a járás lakosságának áldozatkészsége, valamint a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának 8630—4142/55. sz. hozzájárulása folytán az én gyűjtő, tudományos kutató, szervező munkámmal jött létre. A múzeum a járási művelődési ház két helyiségében 1955. május 1-én, a jelenlegi állandó kiállítás pedig, 1961. november 19-én nyílt meg ebben a XVIII. század elején újjáépült, és az 1957—1961. évek között restaurált volt ferences, illetve minorita, barokk műemlékkolostor épületben. Városmúlt a kőkortól Nyírbátor város múltjáról tükörképet adnak a múzeum végleges épületében megrendezett állandó kiállítások. A régészeti kiállítás Nyírbátor és környéke csiszolt kő-, réz-, bronz-, kelta-, szarmata-, szkítakori, valamint Dácia .kapcsolatára, ptaló anyag.- gal i foglalkozik. A várostör-*- téneti részt az 1955-ben, 1958—61, illetve 69—70-ben végzett ásatások leletei gazdagítják: a Báthori várkastély használatában volt különféle középkori kerámiák, egy fésűs díszítésű gótikus agyagpohár, gótikus tarajos sárkány, gyalogos Szt. György, reneszánsz oroszlán, Báthori- portré, díszes és egyéb orna- mentikájú kályhacsempék, Báthori István erdélyi vajda, országbíró sárkányrendes vörös márvány címerköye, a várkastélyt egykor díszítő reneszánsz, rozettás iker er- kélykorlátkövek, kőoszloptöredékek, ajtó- és keresztosztású kőablakrészek. Középkori építészet Több száz faragott kőanyag válogatásából kőtár jött létre a múzeum boltíves pincéjében. Az említett feltárások Báthori-sárkány. Makrai Zsuzsa linómetszete kőemlékei kerülnek bemutatásra a kőtárban: gótikus, mérműves ablak és egyenes záródású kapurész, gótikus lábazati ablakosztó bordakövek, könyöklő párkánytöredékek és gyámkődarabok. A várkastély belső folyosóit díszítő reneszánsz, iker erkély- korlátkő, baluszterdarabok, kőoszloptöredékek, ajtó keresztosztású kőablak, archívon részek, oszloplábazati darabok. Konzolkövek, ajtóés ablakszemöldök, illetve ablakkönyöklő párkánytöredékek. Itt látható a nagydobosi Perényi-kastélykapu lu- nettáját díszítő reneszánsz címerkő. A kőtárban kiállított faragott kövek értéke igen jelentős, mert a magyar középkori építészetben, vagy egyáltalán vagy pedig igen kevés hasonló faragású kőanyag gazdagítja a magyar építészettörténeti emlékeket. Ezek között említésre méltó: egy archívolt, íves rész, néhány ablakszemöldök-pár- kány rész, valamint egy-két keresztosztású kő. Heltai Gáspár és Fedies Mihály A várostörténeti helyiségben céhemlékek, fegyverek, sisak, páncél, pajzs, kardok, buzogányok, tőrök, Bethlen Gábor szablyája (1622.), Brandenburgi Katalin levele (1631.), Heltai Gáspár krónikája (1575.), az 1848—49-es szabadságharc idejéből tár- gyak, írások, nyomtatványok, fegyverek, XIX. századi női viseletek, valamint ipar-, gyártörténeti és a Tanács- köztársaságra vonatkozó helyi emlékek képezik a kiállítás anyagát. A néprajzi kiállítás a halászat, a pásztorkodás, a földművelés és a háztartás tárgyaival foglalkozik. Jelentősek a különböző kerámiaközpontokból ide származott sütő, főző, tároló cserépedények, és a századforduló körül itt működött fazekas, Keresztes György díszes kulacsai. A bútor- és az iparművészeti kiállításon reneszánsz, barokk, empire és biedermeier bútorok, kályhák kerültek bemutatásra, itt van Madách Imre íróasztala is, amelyen „Az ember tragédiáját” írta. A helytörténeti részen látható kiállítás Bátorliget élővilágáról és mesemondójáról, Fedies Mihályról. Az emeleti folyosón az állandó kiállításokkal párhuzamosan „Az agrárszocialista mozgalmak Szabolcs megyében 1897—98-ban” c. kiállítás gazdagítja, egészíti ki a múzeum szemléltető anyagát. Fejedelmek aranyórája A Báthori család emlék- és fegyvertörténeti kiállításán kapott helyet az Európa-hírű nyírbátori reneszánsz, meny- nyezet nélküli staUum, a szerzetesi hátaspadsor. Itt látható Báthori István lengyel király saját kezű aláírás sával ellátott adománylevé- le (1585.), Báthori István országbíróé, zsoltáríróé (1590.), és Báthori Gábor fejedelemé (1609-1611.), a Báthoriak aranyozott órája, s a róluk készült korabeli metszetek, egy reneszánsz Báthori (1484.) címerkő, régi fegyverek, vadászfelszerelések, valamint török hadiemlékek. A múzeum ma már a kelet-magyarországi tudományos kutatás, a kulturális élet, az idegenforgalom említésre méltó tényezőjévé vált. A város-, a Báthori családtörténeti és néprajzi kutatás mellett a több évszázados magyar—lengyel kapcsolatok ápolásában is jelentős szerepet vállalt. Múzeumunk 25 éves jubileumi ünnepségét ez év augusztus 10-én tartja. Dr. Szalontai Barnabás A nyírbátori múzeum. Szabó László grafikája KM
