Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-27 / 175. szám

VASÁRNAPI MELLÉKLET 1980. július 27. o UH OlLlDIAlLlA Eskü után a határon A gyakorlótér felett vibrál a levegő, a párás melegben 50 perceken át keményen helyt kell állni. Tizennyolc— húsz év körüli fiatalemberek gyakorolják a fegyverforga­tást, a határőrizetet. Edződ­nek, férfiasodnak, katonai és emberi tapasztalatokkal gaz­dagodnak. Ízlelgetik a kato­ros és a megye híreit behoz­za a megyei lap. Forgatja, olvassa az összes ifjúsági la­pokat. Mint mondja, a Tv- híradó megtekintése az újoncoknak kötelező: politi­kai kiképzésnek számít. Es­ténként szívesen tesz eleget eme kötelességének. Hajdú Mihály a szomszéd faluból, Kislétáról vonult be. Kertészként dolgozott a he­lyi tsz-ben. Erőteljes, piros arcú fiú, látszik rajta, hogy sokat volt friss levegőn. (Itt is sokat lesz.)-. Vőlegény. Menyasszonya Máriapócson él és dolgozik. Ha eltávozást kap, mind a két szomszéd falut meglátogatja... Kime­nőkön ismerősként mozog majd a városban. Tudja, sza-parti fiú lévén, tud és szeret úszni, de már hallot­ta, hogy Nyírbátorban erre nem lesz lehetősége. A váro­si medence vize ugyanis se­kély. „Sebaj” — mondja — a mozgásra, a testedzésre itt van ezernyi lehetőség”. Iz­galommal várja az első ki­menőt, szeretné „felderíteni a terepet”, megismerni a vá­rost. Bátyjai készítették fel a katonaéletre. Nemcsak a ne­hézségekről beszéltek, ha­nem a szépségekről is. A ka­tonaélet szépségeiről. Most maga is tapasztalja, hogy „fényes oldala is van a ka­tonaságnak”. Parancsnokai közölték vele, hogy hamaro­san elküldik kazánfűtő szak- tanfolyamra. A tanfolyamról mindenütt érvényes bizonyít­ványt "kap. 1 Les zeréléá1 1 Üt áh Gyenes Sándor naéletet, újoncok. A kiképzés szigorú rendje szerint „hosz- szú” lesz ez a nap is. De este jöhet a kikapcsolódás, a visszatekintés a polgári élet­be: egy budapesti polbeat együttes érkezik a nyírbátori határőrkerület kultúrtermé­be. Minden nap nem tölti be élő zene a laktanya udvarát, de a szórakozásnak, a műve­lődésnek tucatnyi módja van. Most, hogy túl vannak már az ünnepélyes katonai eskü­tételen, adható kimenő és el­távozás. Egy magas, szem­üveges fiatalember, Gyenes Sándor azt mondja a gya­korlótér sarkában, hogy örül, mert néhány nap múl­va hazalátogathat családjá­hoz. Nős ember, a kisfiúk két­éves. Csak pár száz méter az út hazáig, ugyanis családja itt lakik Nyírbátorban. Bevonulás előtt műszaki főelőadó volt a városi taná­cson. Jól ismeri a város múltját és jelenét, a tervek­ből a jövőt is „sejti”. Jöt­tek is hozzá újonctársai: „Mondd már, ez hol van, az hol van, kimenőkor hová ér­demes elmenni?” Nemcsak a várost ismeri, a fegyverke­zelés és a határőrizet alap­jait is. Nem csoda, hiszen általános iskolás korában tagja volt az úttörő határőr szakasznak. Frissen él még az emlékezetében, hogy Bá­torliget környékén a „határ­őr bácsikkal” helyszíni ta­pasztalatokat szerzett a ha­táron. Tizenéves korában meg ifjúgárdista lett, Ifjú Gárda-szakaszát határőrök és munkásőrök készítették fel a versenyekre, szemlékre. Tagja volt annak az IG- szakasznak, amely országos első helyezést ért el! Otthonosan mozog a lakta­nyában és nemcsak azért, mert nyírbátori. Azt mond­ja, a civil élettől nem sza­kadt el teljesen, mert a vá­Hajdu Mihály hogy a határőröknek ha­gyományosan jó a kapcsola­tuk a város nagyobb üze­meinek KISZ-eseivel. A ci­pőgyár KISZ-eseivel is bizo­nyára találkozni' fognak. Társai figyelmeztetik is: „Vigyázz, ott sok lány dol­gozik és ne feledd, hogy már vőlegény vagy”. A katonaéletről ezt mond­ja: „Keményebb fogadtatás­ra számítottam. Örülök, hogy fokozatosan vezettek be minket a katonai életbe. Sok jó vonást is felfedeztem. Izgalommal, érdeklődéssel hallgatom a határsértőkről szóló előadásokat. Hamaro­san egyedül is beosztanak határőrizetre. Nagy lesz a fe­lelősségem. Ezért és nemcsak ezért az önvédelmi fogásokat különösen megtanulom. En­nek a civil életben is hasz­nát vehetem. Megtudtam: ha jól viselkedek, egy év után engedélyezik a tanulásomat, pontosabban a továbbtanu­lásomat. Szeretném letenni a technikusminősítő vizsgát. Ha ez sikerül, leszerelés után technikusként megyek vissza a tsz-be.” Bartha László megyénk távolabbi településéről, Új­kenézről vonult be. Motor­fűrész-kezelő volt a tornyos- pálcái tsz erdészetében. Ti­Bartha László két szakmája lesz. A két szakmával pedig könnyebben el tud majd boldogulni a civil életben. Határőrök. Ahogy túl vannak az alapkiképzésen, fegyvert hordanak vállukon. Fiatalok. De felnőttes fele­lősséggel őrzik a határt. TESSÉK KÉRDEZNI Á szövetkezeti fiatalokról A megye ipari szövetkeze­teiben 6436 harminc éven aluli fiatal dolgozik. A szö­vetkezetek műszaki-gazdasá­gi fejlődésével párhuzamosan lényegesen javultak az élet- és munkakörülmények is. Csökkent a vándorlás, egyre több fiatal tekinti hivatásá­nak az ipari szövetkezetben végzett munkát. A témáról beszélgettünk Kovacsics Gyulával, a KISZÖV mellett működő ifjúsági bizottság titkárával. — Mi az ifjúsági bizott­ság feladata, és hogyan segí­ti a szövetkezeti fiatalokat? — Alapvetően érdekvédel­mi feladatokat lát el a bi­zottság. A megyénkben lévő 39 ipari szövetkezetét felosz­tottuk a bizottság tagjai kö­zött. Ki-ki a maga szövetke­zeteiben rendszeres kapcso­latot tart a vezetőkkel, első­sorban a KISZ-vezetőkkel. Átfogó tapasztalatainkról minden évben részletesen be­számolunk a KISZÖV elnök­ségének. Kétévenként repre­zentatív felmérést készítünk a fiatalok helyzetéről. Leg­fontosabb feladatunk az if­júsági törvény végrehajtásá­nak figyelemmel kísérése. Az évenként képzett ifjúsági alapok felhasználásához is elvi, néha gyakorlati segítsé­get adunk. — Az ipari szövetkezetek kis- és középüzemek. Milyen lehetőségek vannak az előre­haladásra, az otthonteremtés­re? — A szövetkezetek jelentő­sége lényegesen megnőtt. Számos szövetkézét géppáFR-’ ja korszerű és exportra is termel. A műszaki ismeretek fejlesztésére és általában a ta­nulásra jók a lehetőségek. Jelenleg 30 szakmában 1380 szakmunkástanuló gyakorol az ipari szövetkezetekben. Negyvenegy fiatalnak már megvan a főiskolai végzett­sége, 196-an technikumi, 817- en középiskolai végzettség­gel rendelkeznek. Szeptem­bertől levelező úton 29 fia­tal főiskolán, 81 technikum­ban, 341 középiskolában ta­nul. A számokat és az ará­nyokat tekintve elégedettek lehetünk. A fiatal házasok otthonteremtését több mó­don segítjük. A tizenhárom építőipari szövetkezet külö­nösen nagy segítséget jelent. A vállalatoknál is alkalma­zott kedvezményes szállítás mellett hiánycikkek átadásá­val, pontosabban eladásával is segítik a szövetkezetek az építkező fiatalokat. Ha pél­dául hiánycikk a vízcsap és van a raktáron, megkaphat­ja az építkező. — A szórakozást, a műve­lődést hogyan segítik a saját klubok? — Huszonöt kisebb-na- gyobb ifjúsági klub műkö­dik az ipari szövetkezetek­ben. Csaknem valamennyi szövetkezet vezetősége a KISZ-esekkel közösen együtt­működési megállapodást írt alá a TIT-tel. Hasznos prog­ramok segítik az ifjúság tu­dásának gyarapítását. Igen eredményes a kulturális tár­sulás Fehérgyarmaton, Nagykállóban, Baktalóránt- házán és Gávavencsellőn. A társulás azt jelenti, hogy a fogyasztási szövetkezetek és a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek fiataljaival közö­sen szervezik a kulturális rendezvényeket, az anyagi költségek is közösek. Jól be­tölti szerepét Nyíregyházán a Vörösmarty téren lévő ifjú­sági ház. Egész évben prog­rammal várja a fiatalokat. S az ifjúsági házban működik a jó hírű Nap együttes. — Az ifjúsági törvény csaknem tízéves. A szövetke­zeti vezetők nem felejtették el a törvény által megsza­bott feladataikat? — Nem tudják elfelejteni, hiszen bizottságunk is őrkö­dik afelett, hogy minden év­ben készítsék el a törvény megszabta intézkedési tervet. Jóformán nincs is szükség a figyelmeztetésre, hiszen a ve­zetők tudják, hogy csak ak­kor tarthatják meg a jól dol­gozó fiatalokat, ha megteszik értük mindazt, amit megte­hetnek. BESZÉLNEK RÓLA Boltoslány a közéletben S'lpfjll” Alig huszonévesen megyére kiterjedő közéleti munkát vé­gez. Fekete Klára boltoslány korában, a pult mögött tanul­ta meg: hogyan kell alkal­mazkodni a nyitvatartás szi­gorú rendjéhez, meg egy sor írott és íratlan szabályhoz. Mostanában a Nyíregyházi ÁFÉSZ árelőadójaként járja a boltokat. A vásárlók érdek- védelmét képviseli. Nemcsak közéleti munkájáról, szigorú­ságáról is beszélnek. Az Őrösről bejáró lány öt évvel ezelőtt szinte észrevét­lenül cseppent bele a szak- szervezeti munka sűrűjébe. Beválasztották az SZMT el­nökségébe. Igaz, megválasz­tása előtt már észrevétette magát a munkahelyi szak- szervezeti és KlSZ-fórumo­Kiképzés a gyakorlótéren kon. öt éve ő az SZMT el­nökségének legfiatalabb tag­ja. Felnőttes komolysággal, hozzáértéssel végzi a szak- szervezeti munkát. A hozzá­értést részben a szakszerve­zeti tanfolyamokon, a mun­kahelyi szakmai tanfolyamo­kon szerezte meg és a keres­kedelmi szakközépiskolában, amelynek levelező hallgatója volt. Azt mondja, az iskola­padban nem lehet megtanul- ”4ií á:közéleti-munkát,-"fldgy mégis közéleti emberré vált, azt a munkahelyi vezetőinek és megyénk szakszervezeti vezetőinek köszönheti. Az vi­szont saját érdeme, hogy az idei tavaszon, a forradalmi ifjúsági napok alkalmával SZOT-oklevéllel tüntették ki. Az élettapasztalata is gaz­dagnak mondható. Hiszen az elnökség nem mindig az em­lített asztalsor mellett ülése­zik. A közelmúltban volt üzemlátogatással egybekö­tött, kihelyezett elnökségi ülés például a nyíregyházi papírgyárban és a mátészal­kai BFK-ban. Külföldön is szerzett mozgalmi tapasztala­tokat: 1977-ben az SZMT de­legációjának tagjaként a Kárpátontúli területi Szak- szervezeti Bizottság munká­ját tanulmányozta. A szak- szervezeti és KlSZ-vezetők- kel, középvezetőkkel élő a kapcsolata. Hasznára válik, hogy nem­csak elméletben, az asztal mellett végez szakszervezeti és ifjúságpolitikai munkát. Munkahelyén szb-tag és if­júsági felelős. A gyakorlat­ban is segíti a szövetkezeti fiatalok művelődését, spor­tolását, szórakozását. A jó hírű KPVDSZ művelődési házban színes, és gazdag program várja a fiatalokat. A sportpályákon is évek óta jól szerepelnek az ÁFÉSZ fiataljai. A Búza téri ABC- áruház ifjúsági brigádja a kereskedő munkában is fel­hívta magára a figyelmet. Az említett és a nem említett sikereket Klári is kovácsolta. Munkája során nem temet­kezik a számok, a rendele­tek világába. A gyakorlati, emberi ügyek jobban érdek­lik. Néhány törvénytelen ár­változást, pontosabban árdrá­gítást is leleplezett próbavá­sárlásai során. Azonban nem „koravén”, morcos lány. Könnyed és lezser is, hg a helyzet úgy diktálja. De min­denben tudja a határokat... Az oldalt írta: NABRADI LAJOS Fényképezte: JÁVOR LÁSZLÓ KM Válaszol: Kovacsics Gyula, az ifjúsági bizottság titkára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents