Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-03 / 154. szám

1980. július 3. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Rátermett vezetők N em véletlen, hogy pár­tunk XII. kongresz- szusán és a kong­resszust megelőző vezető­ségválasztó taggyűlések és küldöttértekezletek beszá­molóiban, vitáiban sok szó esett a kádermunkáról. Ért­hető ez, hiszen feladataink megoldásának eredményes­sége jelentős mértékben .függ azoktól, akik a dolgo-' zó kollektívák munkáját szervezik és vezetik. A kádermunkára irányuló figyelem növekedése azon- baó önmagában még nem elégséges ahhoz, hogy ez a tevékenység mind eredmé­nyesebben szolgálja a fej­lett szocialista társadalom megvalósításának feladata­it. Ehhez arra van szükség, hogy ebben is az eddigiek­nél sokkal jobban érvénye­sítsük a minőségi követel­ményeket : tervszerűbbé, szervezettebbé tegyük. A kongresszust megelőző taggyűléseken például sok helyen szóvá tették a ká­derutánpótlás problémáját. Elsősorban olyan eseteket soroltak fel, amelyekben nagyobb arányú nyugdíja­zás, vagy a helyi vezető vá­ratlan távozása okozott gon­dot. Ilyenkor az utódlás te­kintetében előfordul kap­kodás és ennek nyomán nem egy esetben kényszer- megoldások születnek. De arra is felhívták a figyel­met, hogy az elkövetkező 1980-as évtizedben a jelen­leg vezető funkcióban lévők jelentős része lépi át a nyug­díjkorhatárt. Ez is indokol­ja, hogy az irányító funk­cióban lévő káderek után­pótlásáról minden szinten hosszú távra, tervszerűen gondoskodjunk. Természetesen a káderál­lomány utánpótlásának, a kádergazdálkodás és káder­csere arányainak és irányá­nak tervezése nem könnyű feladat. A Központi Bizott­ság ezért különböző szerve­zeti és módszerbeli megol­dások előírásával is segíti, ösztönzi a pártszerveket a tervszerűbb munkára. A káderutánpótlás terv­szerűbbé, szervezettebbé té­telének fontos eszköze a ká­der-utánpótlási és -képzési tervek készítése. Ennek kö­vetelményrendszere, iránya és minősége alapvetően be­folyásolja feladataink ered­ményes megvalósítását. A káder-utánpótlási és -képzé­si terveket minden irányító pártszervnél 5 éves idő­szakra kell elkészíteni. A tervkészítés kötelezettsége önmagában is érzékelteti a vezetői utánpótlás nevelé­sében a tervszerűség fontos­ságát. Több tíz ezer vezető utánpótlását kell körülte­kintően előkészíteni, több tíz ezer utódot kell felkészí­teni a feladatok és a fele­lősség zökkenőmentes át­vételére. Természetesen a káder-utánpótlási és -képzé­si tervek csak akkor érik el a céljukat, ha az adott te­rület előtt álló feladatokkal, fejlesztési tervekkel össz­hangban készülnek, ha szer­vesen beépülnek a tervezési rendszerbe. A terveknek tartalmazni- ok kell a hatáskörbe tarto­zó vezetők szakmai és po­litikai képzésével, tovább­képzésével kapcsolatos el­gondolásokat : a vezetők utánpótlására vonatkozó személyi elképzeléseket, a jelöltek képzésének, felké­szítésének feladatait. Fon­tos követelmény, hogy reá­lis tervek készüljenek, s a tervek készítését mindig előzze meg az adott terület káderhelyzetének, jelenlegi káderállományának értéke­lése, elemzése. Ennek az elemzésnek és az adott terület előtt álló feladatok mérlegelése alap­ján kell meghatározni a ve­zetők képzésének, tovább­képzésének és nevelésének feladatait, a kádercsere­szükségleteket és az után­pótlást. Az utánpótlás körének ki­alakításánál arra kell töre­kedni, hogy minél szélesebb körű felmérés, és vélemény- kérés előzze meg. Nem el­hanyagolva a jelenlegi állo­mányra vonatkozó .terveket, nagyobb figyelmet az után­pótlás körének körültekintő felmérésére és a velük való foglalkozásra kell fordítani. Meggyőződésünk, hogy az itt befektetett energia sok­szorosan térül meg. H angsúlyozzuk, a káder­utánpótlási és -képzé­si tervek megvalósít­hatóságának kulcskérdése a benne foglalt elképzelések körültekintő, gondos egyez­tetése. Sokoldalú egyezte­tésre gondolunk itt az ille­tékes párt-, állami, társa­dalmi szervekkel, valamint az érintett személlyel. Hiba lenne azt hinni, hogy az 5 évre készített tervek változtathatatlanok. A terveket évente célszerű felülvizsgálni, és értékelni a megvalósulás mértékét, szükség esetén módosítani és mindig az aktuális hely­zethez, követelményekhez igazítani. Csak így válhat a terv élővé, a tervszerű, szer­vezett, előrelátó kádermun­ka eszközévé. Kenéz Anna. az MSZMP KB munkatársa mm a valaki nem tudná, WW mi az a Nagy Bumm, akkor közlöm: „ ... a világegyetem mai anyaga, mintegy 13 milliárd évvel ez­előtt robbant szét egy sűrű ősállapotból (Nagy Bumm) s azóta folytonosan tágul”. (Ol­vastam.) Es hogy mi az a kis bumm? Az izsáki szeszfőzde kazánja 30 évvel ezelőtt robbant fel próbafűtéskor és mindenki tágult, csak a főszerelő nem és bamba ámulattal mond­ta; „Bumm!” Ez volt a kis bumm és lett szállóige szerte az országban, átköltött vál­tozatban; „Na, bumm”. Volt amikor az emberek hirtelen jött eseményekre meglepő fordulatokra úgy reagáltak, hogy azt mondták; „Na bumm”, vagy „bumm neki’’. A főszerelő ezt soha nem mondta, ő csak egyszer, akkor Izsákon tett megjegy­zést, de attól kezdve ember­rel szinte soha szóba sem állt. Két ok miatt. A kis bunnn A szeszkazán robbanása félig megsüketítette, másrészt dadogott. Egyik alkalommal megint vidéki szerelésre ren­delték ‘és a faluba érve, mi­vel nem tudta az utat, az el­ső szembejövő embertől meg­kérdezte: — Te... Te ... Te ... Ti.. Tecék... mo.. mo ... mon­dani • • me ... e... merre ... A toronydaruk szerelői Csillagkulccsal a magasban Áll a daru a Kossuth utcán Kíváncsiságom azok közé vitt, akik félelmet nem ismer­ve szerelik össze a már-már felhőket ostromló karcsú óriásokat. Csak olyan ember... Az Építőipari Gépesítő Vál­lalat debreceni kirendeltségé­hez tartozó 45 toronydaru szerelési munkáit 2 brigád végzi. Nélkülük elképzelhe­tetlen bármiféle nagyobb be­ruházás. megvalósítása..-o Hajdú.; Szubolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén megye a munkaterületünk — kezdi a válaszadást Berencsi István, a szerelőbrigád veze­tője. Sok építkezésen szerel­tünk már, bár valamennyien fiatalok vagyunk. Közénk csak olyan ember kerülhet, aki bírja a szédítő magassá­got. 40—50 méterre a földtől nem gyerekjáték dolgozni a 10 kilós kalapáccsal, vagy a 32-es csillagkulccsal. Tárázás 3 tonnányi teherrel Csütörtökön végre a daru- szerelők mellé szegődött az időjárás. Nekik földközel, ne­kem már majdcsak félelmetes magasság, ahol állunk, pedig még csak az első tagot emel­ték be. A „Kázmérnak” becézett autódaru könnyedén ragadja meg a 3 tonnás betontömböt. Helyére kerül az ellensúly utolsó darabja is. A SZÁÉV munkásai hazamentek, a hir­telen támadt csendbe fentről Mészáros István hangja süvít bele: van a ... a ... a ce ... ce ... cecfőzde? A megkérdezett falusi hen­tes jól szájon teremtette a föszerelöt, később a rendőr­ségen kiderült, a hentes azt hitte, hogy csúfolja az ide­gen. ö is dadogott. Találkoztam a főszerelővel. Amikor kerestem a brigádve­zetőt, a munkatársai azt mondták; — Itt Bumm elvtárs a pó­ré. — Mutatták, hol dolgo­zik. Köszöntem ahogy mellé ér­tem. — Jó napot Bumm elv­társ! Ha nem ugrok félre, fejen talál a félkész kalapáccsal. Azóta tudom, a Búmmal nem szabad tréfálni. A Nagy Bummtól a világegyetem tá­gul, a kis Bummtól meg én tágultam. Később a főszerelő meg én jó barátok lettünk. S. E. — Kapcsolj be! A futómacska kirohan a 35,7 méter hosszú, vízszinte­sen álló gém végére. Rögzítik a drótkötél végét, aztán he­lyére kerül a horog, akár emelhetne is a — későbbi méretéhez képest törpévé sze­lídült — toronydaru. 3 tonná­nyi teherrel tárázzák ki, az­tán rövid pihenőt tartanak, itt, a földön. Napbarnított, izmos felső testük, széles vál- luk és erőt sugárzó karjuk sejteti különleges adottságai­kat. Kényszerű pihenő a műhely­kocsiban — Miért nem mennek már haza? — kérdezem. — A mi munkahelyünk teljesen nyitott, se oldala, se teteje, így aztán ki kell hasz­nálnunk minden percet, ami­kor dolgozhatunk. Ha előbb végzünk a daru összeszerelé­sével, az nekünk is jó, de az építővállalatnak is — mondja Ádámszki Endre. Előkészítik a holnapi szere­léshez szükséges elemeket, csapokat, csavarokat. Letisz- togatfák, be^sírozzák Vala­mennyit. Amikor az eső szinte lehe­tetlenné teszi az előrehala­dást, a kényszerű pihenőt a műhelykocsiban töltik. Emlé­kezetes epizódok kerülnek elő. — Daruról csak egyszer es­tem le, szerencsére csupán 1 méterről, akkor is ilyen esős idő volt — bosszankodik még most is Berencsi István. — A legnagyobb erőfeszítést nem is annyira a bélapátfalvi 98 méter magas daru összeszere­lése igényelte, hanem másutt egy besült 1 kilogrammos csap kiütése. Négyen felvált­va egy teljes napig kalapál­tuk, míg végre sikerült. Volt olyan is, hogy hajnali há­romig dolgoztunk, mert sür­getett a határidő. Az árboc tetején Délután szemlátomást kú­szik magasba a Franciaor­szágból származó PINGON toronydaru. Vasárnap délelőtt emelik be a kilencedik tör­zset. A teljes magasság 54 mé­ter. A kúszással a hirtelen feltámadó szél miatt megáll­nak. Földön levő társaikkal már csak rádión tudják meg­értetni magukat. Fölrakják a zárófejet, meghúzzák az utol­só csavart is, végül feloldják a féket, hogy a gém szél­irányba fordulhasson. Artisták ügyességével másznak le, majd innen büsz­kén az ég felé néznek. S. J. Borsó 2100 hektárról Hág másodvetésre Felvásárlásra készül a ve­tőmagtermeltető vállalat me­gyei központja. Elsőnek jön számításba a káposztarepce- mag felvásárlása. Jelentősebb része a szatmár-beregi rész­ről várható. A kilátások sze­rint mintegy 1000—1200 ton­na felvásárlására lehet szá­mítani, ami a több évi me­gyei átlagnak megfelelő. E magtermés felvásárlása — becslések szerint — július 15—20-a között kezdődhet. Következő nagy tömegű fel­vásárlást igénylő idei mag­termés: a borsó. Ezt az idén a megyében 2100 hektáron termelnek. A várható termés — az idei esős időjárás elle­nére — jónak ígérkezik. Felvásárlása a sok csapa­dék miatt, július végére vár­ható. Az idei vetőmagvak zömének felvásárlása viszont — a mostani kritikus időjá­rás miatt —, előreláthatóan szeptember hónapban kezdő­dik és valószínű még novem­berben is tart. Az időjárás, ha egyrészt kárt is tesz, de igen alkalmas minél több másodvetés vég­zésére. A korán lekerülő magtermő területek és a le­aratott gabonaföldek továb­bi hasznosítására, bőségesen rendelkezik a vetőmagter­meltető vállalat másodvetésű magféleségekkel. Kertészeti termelésre zöld­babból. uborkából, karalábé­ból, retekből és minden más kerti magból bő a választék. A takarmánybázis növelé­sére vagy zöldtrágyázásra mindenekelőtt a tájegy­ségeknek megfelelő — nap­raforgó. olajretek, takar­mányborsók, szudánifű, si­lócirok, köles másodvetésű vetőmagvakból tetszés sze­rinti mennyiségben rendel­hetnek a termelő gazdaságok. (a. b.) Meggyszedés — kérdőjellel A fiatalok eleinte, türelme­sen várják a Ságvári Téesz buszát, amelyet a meggy­szedőkért küldenek. A nyír­egyházi Kossuth térről a ter­melőszövetkezet járműve vi­szi a fiatalokat a gyümöl­csösbe — így szólt a lapunk­ban is megjelent hirdetés. Többszöri telefonálásra sem kaptak érdemi választ július l-én, amikor szerkesztősé­günkhöz fordultak kérdé­sükkel: miért hívnak meggyszedőket a téeszbe, ha nem teljesítik a nyilvánosan vállalt feltételt? Ezt a kér­dést tettük fel Siska And­rásnak, a Ságvári Termelő­szövetkezet elnökhelyette­sének. — Amikor megszerveztük a meggyszüretet, még nem tudtuk, hány napig tudunk munkát biztosítani a jelent­kezőknek. Mivel néhány nap alatt leszedték az érett gyü­mölcsöt és a június 30-i idő­járás egyáltalán nem kedve­zett* a szüretre, így nem tud­tuk volna foglalkoztatni az alkalmi munkásokat. De szerdától, csütörtöktől ismét van annyi érett meggy, hogy küldünk autót a je­lentkezőkért. (Megjegyzésünk: tájékoz­tatni mindenképpen lehe­tett, sőt kellett volna már előző napon az érintetteket, hogy néhány napig ne jöjje­nek. Ügyis azok szedték ed­dig is, akik feleslegesen ki­mentek. Még alkalmi mun­kásokat sem lehet toborozni azzal, hogy legfeljebb nem jönnek legközelebb. A mun­kaadói kötelezettség mini­mum a pontos tájékoztatást feltételezi.) (t.- k.) Malomkorsze­rűsítések Szabolcsban Hazánkban 148 malomban készültek fel a kenyérnek- való fogadására. Mindenütt elvégezték a szükséges nagy­javításokat, néhány helyen — például Nyíregyházán és Kisvárdán — rekonstrukcióra is sor került. Megyénkben hét malom várja a búza őrlését. A nyíregyházi nagymalom eddig napi 13,5 vagon búza őrlésére volt képes, a mosta­ni felújítás után 15 vagon a napi kapacitása. A kisvárdai malom napi feldolgozó ké­pességét 9 vagonról 11 vagon­ra növelték. Megújították a gépsorokat a békéscsabai Ist­ván Malomban is, amely ke­reken százesztendős. Bőví­tették a ferencvárosi és a selypi malom kapacitását. Az első búzaszállítmányokra jú­lius 10-e körül lehet számíta­ni. Várhatóan Békés, Csong- rád, Pest és Baranya megyé­ben kezdik először az őrlést. Ha la termés úgy kívánja or­szágszerte éjjel-nappal őrlik majd a búzát. MENETREND ■ «V, . 4 **8 — Ha kifizeti a büntetést, akkor adok önnek különbö­zeti jegyet. A menetrend szerint ugyanis ezen a vonaton első osztályú kocsi is közlekedik. Tömött a vonat, tíz forint nem a világ. Fizetek. Más­nap, ugyanezen a vonaton, hét óra harmincötkor indul Nyír­egyháza felé Nyírbátorból, utazom. Első osztályra váltok jegyet. — Sajnos nincs első osztályú kocsink — mondja a jegy- < kezelő. Alázatosan (utasalázattal) megkérdezem hát: — Most akkor mit csináljak? — Tessék visszamenni a pénztárhoz. A jegykiadó pénz­tár az illetékes. Visszafizetik a különbözetet, de adhatok egy igazolást... Vissza nem mehetek, már fütyülnek odakint. Az igazo­lás? Ha levelet írok a három forintomért, akkor majdnem több a bélyeg. f Más: első osztályú jegyet kérek a Nyíregyházáról 10 óra 55 perckor induló vonatra Nyírbátorig. Mondják: vár­jak, mert még nem tudják, hogy lesz-e rajta első. Utaznék Vásárosnaményból reggel 4 óra 45 perckor Nyíregyházára. Mondják: nincs első osztály. Nem veszek. A vonat mellett kiderül, hogy van. Kiegészítőt kérnék. Tö­meg a pénztár előtt, nekem való nyomtatvány viszont nincs. (Ez két héttel ezelőtt történt, azóta lehet, hogy van.) A vo­naton 10 forintot kérnek a pótjegyért. Nem a világ, de valaki megkérdezi mellettem, hogy nem lenne-e igazságos, ha amikor nem az van a sínen, amit a menetrend ígér, akkor büntethessen az utas? Ez persze túlzás, de az talán megoldható lenne, hogy legalább fél órával a vonat indulása előtt tudnák a jegykiadó pénz­tárak, hogy a menetrendtől függetlenül a szükség miként állította össze a szerelvényeket. Nem a kalauzt bántom, aki büntet, ez is a dolga, nem a pénztárost, aki nem tudja, milyen lesz a szerelvény, hanem az előírásokat, amelyek büntetni kényszerítenek. Másodikon utazni persze nem tragédia, de például gye­rekekkel és sok csomaggal utazni kényelmetlen olyankor, amikor kevés a hely. Nem hiszem, hogy ne lenne mód a jobb utastájékoztatásra, vagy ne lenne mód adott esetben másodosztályú kocsik első osztállyá minősítésére. Ehhez elég egy tábla, a kocsik színvonalában ugyanis nincs sok különbség. Másik javaslat: ne legyen első osztály, de akkor ne legyen rá olykor-olykor jegy sem. Bartha Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents