Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-19 / 168. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. július 19. ■PTk »* y llAj wfJ^^T-:^^^íá8Ll Edit a szemével is mesél. {Elek Emil felvételei) Új hagyományőrző tábor Népművészet — gyermoknyolven Mérges volt a Tisza, a gyerekek még a közelébe se mehettek. Szinte minden percben készen álltak: ha még esik, vagy elönti a tábort a víz, azonnal indulhassanak. — Nagyon rossz időt fogtunk ki — magyarázta Cza- pári Istvánné csarodai pedagógus, a tábor vezetője —, de szerencsére ez a hangulatot nem befolyásolta. A tábortüzünket sajnos az eső mosta el. de a tervezett programok nagy részét sikerült megvalósítani. Az eredmény részben látható is. Nézzünk körül! Az ebédlőnek, társalgónak, kiállítóhelyiségnek, próbateremnek stb. használt nagyterem falán körbe-körbe a gyerekek készítette tárgyak: különféle bábok, csuhéállatkák, agyagedények, bőrsaUangok, szövött csíkok, textíliák, gyöngysorok. Az udvar egyik sarkában Makó Pál, a nyíregyházi városmajori citera- zenekar vezetője tanítgatja a gyerekeket a citerapengetés szakmai fogásaira, amott pedig egy csapat gyerek Balázs Gusztávot, az ismert néptáncos szólistát fogja körül. Az ecsedi verbunkot tanulgatják'. .. — Az volt a szándékunk — tájékoztat Balázs Gusztáv, a megyei művelődési központ szakreferense, a tábor művészeti vezetője —, hogy nép- művészeti táborba hívjuk meg a megye legkiemelkedőbb színvonalú hagyomány- őrző gyermekegyütteseit. Itt az eddigi érdeklődési körüknek megfelelő ismereteiket bővíthették, amellett megismerkedhettek más művészeti ágakkal is. Ez utóbbiban látom a tábor legnagyobb hasznát, értékét... Mert mi is volt a nagy ötlet? Az, hogy az itt összegyűlt táncosok, énekesek, ci- terások, színjátszók saját műfajukon túl választhattak: mivel szeretnének még fogFérjkezelési tanácsadó (Olimpia 80) D udom én kedves asz- szony- és leánytársaim, hogy tanácsadó szolgálatunk megkésett A betegséget megelőzni már a legjobb tanácsokkal sem tudjuk, így hát a gyógyító tevékenységünk került előtérbe. Néhány mondat a betegségről : A szakirodalom (négyévenként) visszatérő lázként, sport-maláriaként és (tele.) vízió-fóbia néven ismeri. Tünetei: a beszélgetési reflexek teljes kimaradása, akut érdektelenség, heves ülés-inger, tünődve- evés, fotel mellé hamuzás, és heves idegrohamok. (Usdd ki... üsdd ki, üsdd ki. ..!) Javallatok: Vízilabda és úszás közvetítés közben hi- degvízszerűen hűvös tárgyilagosság. („Gondolj a magyar focira fiam!”) Atlétikai versenyek közben: szelíd visszavezetés a Valóságra. („Ilyen tartánborítás kellene a vikendházunkba is.”) Birkózó, ökölvívóversenyek közben arról beszéljünk a férjeinkkel (kedveseinkkel) hogy: „Te soha sem beszélgetsz velem, már nem is szeretsz igazán”). Vívőversenyek. közben szúrós megjegyzéseket tehetünk a hamura, lapos oldalvágásokkal, vagy idegesen pa- rádriposztokkal figyelmeztethetünk rá, hogy az ismerőseink már lecserélték a kocsit, de ők nem is ülnek naphosszat a tévé előtt. Érzékenyebb lelkű nőolvasóink (ápolók) ilyenkor részletesen elmondhatják, hogy hol és mikor csalták meg a férjüket, a beteg úgysem figyel oda, az ápoló nyugalma viszont a betegnek fontos. A betegség tartama alatt ajánlatos (a kései műsorok miatt) a kíméletes életmód. Hasznos lehet a hideg sörkúra is. Vigyázzunk, mert a sport-malária ragályos. Előfordulhat, hogy a férjeink ráunnak a sportra, és akkor el akarnak majd rán- cigálni minket asszonyokat és lányokat a képernyő elöl Ne engedjük! Kapaszkodjunk erősen a foteí karjába, Anna Kareninaként sikítsunk, ha az a szép, magas, barna íjász a célba nyi- laz. A gyógyuló beteg majd ámulva hallgatja nőiesre csipkézett üzenetünket, amit tajtékzó szájjal egy ismeretlen bírónak küldünk. Végezetül: a betegség bár heves, nem életveszélyes, és maradandó károsodást még a házasságokban sem okoz. Ezt már komolyan írom: a férjeink az olimpia alatt is szeretnek minket, de minden férfi egy nagy-nagy buta gyerek. Engedjük játszani őket. Bánni kell velük tudni, hogy ők is tudjanak bánni velünk. Bartha Gabi Próbáinak a citerások lalkozni? Hulladékanyagot hoztak abból bábot varrtak. Szövőszéket állítottak fel — aki akart, megtanult szőni. Korongon formálódtak a kis agyagedények, másutt a makramécsomózással ismerkedtek, vagy bőrből fontak övét, láncot. Tanultak hímzést, varrást, s közben teljesítették az úttörőpróbát is. A gyerekek közül néhányan bemutatót is tartottak a záró gálaesten, amikor fogadták a hagyományőrző úttörők delegációját. Nekünk a ragyogó szemű ltéki kislány, Laskay Edit mesélte el, hogyan készítette a baboskendős bábuját. A nyíriugosi Gyarmati Júlia a makramékötésről tartott kiselőadást, Mártha Ildikó, a gégényi táncosok szószólója arról mesélt, hogy megtanulta a gyöngyfűzést és a fonalsodrást. A tornyospálcai ci terások közül Rinkács Sándor magyarázta el a furfangos fogásokat. Több, mint százötven kisdobos és úttörő találkozott a gergelyiugornyai táborban a népművészet különféle ágaival. Dicséretes mindenekelőtt a kezdeményezés. Nagy szükség van hasonló hagyományápoló törekvésekre. És dicséretes az a szándék, hogy gyermeknyelven próbálják közvetíteni a népi hagyományokat. Sok ilyen tábor kellene! Barakső Erzsébet Hit írnak rétek? SIKERES KÍSÉRLET A Szabolcs-Szatmár megyében sikeres kísérleteket folytatnak a zöldségtermelés még szélesebb alterjesztésére — olvastuk a Népszabadság június 12-i számában. Figyelemre méltó eredmény az UNIZÖM—1,8 nevű gép ki- fejlesztése, amely új technológia alkalmazását teszi lehetővé. A gép egyesíti magában az ágykészítőt, az ültetőt, a kultivátort és a félmechanikus betakarító gépet. Adagolja az oldott strater- tr ágyát és a talaj fertőtlenítő szert. Az ajaki, az ibrányi és a tiszanagyfalui tsz-ben ezzel a géppel a zöldpaprika termelésében három év átlagában kevés híján három és fél millió forint többlet- bevételre tettek szert. A megyében 27 UNIZÖM—i,8-ra volna szükség, s akkor a mezőgazdasági üzemek mintegy hat és fél ezer tonnával több paprikát takaríthatnának be. NÁDPÁLCA, FAGOLYÓS SZÁMOLÓGÉP A vásárosnaményi Bereg Múzeum előcsarnokában megkapó kép fogadja a belépőt: mintha a múlt század iskolájába került volna — írja Kékesi Katalin a Népszabadság június 22-i száméban. Jóllehet Vásárosnaménynak már í 866-ban működött iskolája, a bemutató az 1850-es évekig tekint vissza. Látható itt nádpálca, fa tinta- és tolltartó, fagolyós számológép, a panyolai református népiskola osztálykönyve, tanítói kérvények, térképek, korabeli iskolai bizonyítványok. A vitrinekben tankönyvek sorakoznak. Közülük is a legnevezetesebb Hübner Bibliai históriák című, 1700-tól használatban volt meseszerű bibiiamagya- rázata és egy 1775-ből való kézírásos tankönyv. „Még valamit elárul ez a kiállítás: milyen kevés holmit hoztak- vittek naponta a gyerekek...” GYÜMÖLCS VERTIKUM TOVÁBB ÉPÜL A Gazdálkodás című szak- folyóirat 1980. 6. száma „A gyümölcsvertikum kiépítése a Szatmárkertben” címmel közöl összefoglaló írást. Az elemzésből kiderül, hogy kezdettől fogva az volt a véleményük, hogy a gyümölcstermesztési rendszerben alapvető szükségszerűség a horizontális integráción túl a vertikális integráció létrehozása. Ezért a íaggazdaságokkal közös beruházásban létrehozták a gyümölcsfeldolgozót. Az üzem kiváló sűrítményt produkál, olyat, melynek világpiaci ára jelenleg tonnánként 1000—1200 dollár. 1985- ig szeretnék a vertikum második lépcsőjét kiépíteni. A termékek széles választékával kívánnak alkalmazkodni a piaci árváltozásokhoz. A terméklehetőségek a következők: üdítő italok gyártása, palackozása; szárítmányok, porítmányok, instant porok készítése; gyümölcsbor, ecet, pálinka gyártása; pektin- gyártás, különféle kozmeti- kai cikkek gyártása stb. MESSZE A VÁROSTÓL A festésre rég megérett falakon hervadt és hervadozó dekoráció — olvastuk a nyírjestanyai ifjúsági klub- ról a Képes Újság 24. számában. A riportot készítő Kenedi Liának Makai János klubvezetőségi tag így nyi- latkozott: „Éjfélig sorolhatnám, milyen terveink vannak egy rendes ifjúsági klub megteremtésére, de mindehhez pénz kellene. Nincs egy tévénk, nincsenek könyveink.” A beszélgetésből kiderül, hogy mig az ifjúsági klub amolyan mostohagyerek, a focicsapat kéretlenül is megkapná a szükséges támogatást. „Ha igaz, jövőre mienk lesz a nagy iskola .épülete is, ott azért majd más lesz” — reményedik a vezetőségi tag. GYÜMÖLCSSZEDOK, (Elek Emil felvétele) A tárgyalóteremből Virágszedés — szurkálással Bodzavirágot szedett május 28-án Tiszaeszlár határában Farkas Gábor 28 éves helybeli lakos és 24 éves felesége. Hogy jobb kedvvel menjen a munka, pálinkát is vittek magukkal, aztán amikor az üveg kiürült, okkal, ok nélkül veszekedni kezdtek egymással. Épp ilyen veszekedős hangulatban voltak, amikor egy 66 éves idős ember kerékpározott arra. Farkas — ki tudja miért — odarontott hozzá, lerántotta a kerékpárról és ahol érte, ütni.kedte. Az idős ember védekezett, de Farkasné is beavatkozott férje oldalán, s addig ütötték áldozatukat, míg el nem vesztette eszméletét. Ekkor egy motoros közeledett. Meglátta, hogy egy földön fekvő embert vernek, s azt is meghallotta, amikor Farkas arra bíztatta feleségét, hogy vágja el az idős ember nyakát. Leugrott a motorról, hogy megvédje a magatehetetlen embert, ám ekkor Farkasék nekiestek, s hiába tartotta maga elé bukósisakját, mindkét karját összeszurkálták. A segítőkész férfit mentővel vitték kórházba, ahol szerencsére kiderült, hogy sérülései hamar meggyógyulnak. A Nyíregyházi Járásbíróság dr, Demeter Ferenc tanácsa a Farkas házaspárt 2 rendbeli súlyos testi sértés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek, ezért Farkas Gábort másfél évi szabadságvesztésre, feleségét 10 hónap börtönre ítélte. Farkas Gábort a bíróság 3 évre a közügyektől is eltiltotta. Farkas Gábor tudomásul vette a bíróság ítéletét, felesége enyhítésért fellebbezett. Másodfokon a megyei bíróság hoz majd ítéletet. Újjávarázsolják a színházat Nvitás várhatóan: 1981 első felében go 1975 októberében vázolta levelében a megyei tanács elnökhelyettese a Kulturális Minisztériumnak az önálló szabolcsi színház létesítésével kapcsolatos megyei elképzeléseket. A kulturális miniszterhelyettes válaszában így vélekedett: „A megye színházi ellátásának elősegítése és a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház színházjellegének biztosítása egymással összefüggő kérdést jelent. Elvileg egyetértünk, elképzelésükkel, s ezek valóra váltásához a következőket javasoljuk.” S itt azok a szükséges szervezeti, jogi, költségvetési, személyügyi és egyéb tennivalók következnek, amelyek szükséges feltételei az önálló színháznak. Gondos előkészítés 1976-ban tovább folytak az előkészületek. A kezdeményezést serkentette, hogy a Kulturális Minisztérium megszüntette a Déryné Színházat — utóda —, a Népszínház pedig nem elsősorban a nagyobb városok színházi ellátására alakult. A megye színházi ellátottsága tovább romlott. 1977-ben újabb tárgyalások következtek a Kulturális Minisztériummal az önálló iársuiatú színház létesítéséről, majd a megyei tanács illetékes osztályainak szakemberei elkészítették az 1978/79-es színházi évad költségvetési tervezetét. Az előkészületekhez tartozik, hogy a Kulturális Minisztérium munkatársai elvégezték a környezetfelmérést, tájékozódtak a színház műszaki és egyéb állapotáról, megbeszélést folytattak az átalakítás, a korszerűsítés mértékéről. A megye és Nyíregyháza város tanácsi vezetői megállapodtak, hogy a szükséges pénzt a megyei tanács saját költségvetéséből biztosítja. A városi tanác; gondoskodik a színészek é: szakemberek részére laká sokról. Még 1977 novemberében a megye és a Kulturális Minisztérium közös drámapályázatot hirdetett meg, melyek az új színháztársulat első bemutatandó darabjai lesznek. Két ütemben épül Sok munka várt azonban e színházépület rekonstrukcióját segítő megyei koordinált bizottságra, hogy megteremtsék a korszerű színházi fel tételeket. 1979-ben felgyorsult az előkészítés folyamata. Először úgy gondolták megyei erővel is sikerül megoldani a sok irányú épületrekonstrukciót. a műszaki felmerések es a munkák alapos felülvizsgálása során kiderült, hogy az országos tervező és beruházási szerveket is be kell vonni az igen fontos és sok tekintetben speciális feladatokat adó munkába. A Budapesti Kommunális Beruházási Vállalat kapott megbízást az átépítéssel járó munkák irányítására, a terveket a budapesti KÖZTI készítette el. A kivitelezésben az alapozó — kőműves-, víz-, hő-, villany- stb. — munkákat a nyíregyházi ÉPSZER vállalta. Rajta kívül még egy sor fővárosi és szabolcsi vállalat, ipari szövetkezet vesz részt a munkában. Két ütemben halad a színház teljes rekonstrukciója. Az első ütemben — amelynek elkészülés! időpontja 1981 első fele — játszásra alkalmassá válik az ötvenes években felújított színház. 100 millióért A második ütemben — 1981—85. között megépítik a színház udvarán a szükséges kiszolgáló épületeket, amelyek szervesen kapcsolódnak a színházépülethez. Itt kapnak helyet: a díszletraktár, a színésztartózkodó, a büfé, a gépház, a gazdasági részleg, a díszlet-, jelmez-, kel- lékkarbaníartó- és -készítő műhelyek, a fizikai dolgozók öltözői és szociális helyiségei, a próbaterem, a műszaki, művészeti, gazdasági vezetők és ügyviteli dolgozók irodái. A teljes átépítés — a régi épület felújításával és a kiegészítő szárnyakkal együtt — csaknem 100 millió forintba kerül. Ez év elején az ÉPSZER dolgozói hozzáláttak a felújítási munkákhoz, amelynek folyamatossága és a határidők tartása kiemelten fontos, mert ezekre a munkákra épül a többi. Az építészeti munkákkal egy időben természetesen már hozzáláttak a kárpitos és gépészeti tennivalókhoz is. Közben, mint erről hírt adtunk, ez év elején a várostól a megye vette át a színházat, nemrég kinevezték az igazgatót és a főrendezőt, akikre komoly feladatok várnak az önálló társulat létrehozásában, a műsortervek kidolgozásában, a megyei szervekkel együtt a tárgyi-tech- nikai-személyi feltételek megalapozásában. A színház megnyitásáig — ideiglenesen — a tanárképző főiskola nagytermében kezdődik ősszel az 1980/81-es színi évad, ahol a debreceni Csokonai Színház várhatóan 30, a Népszínház pedig 43 előadást tart P. G
