Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-18 / 167. szám
1980. július 18. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A kádermunka rangja □ ártunk XII. kongresszusa határozatainak eredményes végrehajtása igényli a párt vezető szerepének, a pártirányításnak és -ellenőrzésnek következetes, az eddigieknél színvonalasabb érvényesítését. Vonatkozik ez a párt, a társadalmi élet minden egyes területére, így a kádermunkára is. A pártbizottságok és pártvezetőségek káderhatásköre, a pártalapszervezetek véleményezési jogköre a pártirányítás és -ellenőrzés fontos eleme. A pártszervek a hatáskör gyakorlásával tulajdonképpen azt segítik elő, hogy a társadalmi, gazdasági, kulturális élet különböző posztjain a káderpolitikai elveknek, a munka követelményeinek megfelelő személyek dolgozzanak, olyanok, akik képesek területükön következetesen érvényre juttatni a párt politikáját. A szocialista demokrácia fejlesztésével párhuzamosan az elmúlt esztendőkben decentralizálási folyamat indult meg a káderhatáskörök tekintetében. A központi pártszervektől jelentős számú káderhatáskör került a területi pártszervekhez. Nagyobb rangot kapott a pártalapszerve- zetek véleményezési jogköre is. A pártbizottságok és pártvezetőségek általában jól élnek a hatáskörükkel. Az alapszervezetek is egyre jobban ellátják a véleményezési jogkörből adódó feladataikat. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a hatáskör gyakorlása során erősödik a választott testületek szerepe a személyi kérdések eldöntésében. Tapasztalható az is, hogy szélesebb körből igénylik a döntéshez szükséges véleményeket. Ezzel általában gondosabbá, megalapozottabbá válnak a testületek elé kerülő javaslatok. Átgondoltabb lesz a személyzeti munka, az állami, gazdasági és kulturális területeken dolgozó káderállomány összetételének alakulása, az értékelés, az utánpótlás nevelése. A káderek kiválasztásában, cserélődésében, utánpótlásában tapasztalható egyes problémák a hatáskör gyakorlásának hiányosságaival is összefüggnek. Például a vezetői állomány körében az elmúlt években bekövetkezett cserélődés helyes és szükséges volt. A cserék többsége azonban nyugdíj, vagy egészségromlás — és csak részben alkalmatlanság — miatt történt. Még nem mindig érvényesül kellően az az elv, hogy a vezetők addig dolgozzanak beosztásukban, ameddig maradéktalanul el tudják látni a feladataikat. Kedvezőtlen jelenség az is, hogy az alkalmatlanság megállapítása és a cserélődés között sok esetben nagy az időbeni különbség. Az ilyen esetekben tapasztalható rosszul értelmezett humanizmus árt az érintett vezetőnek és az ügynek is. Az sem vitatható, hogy például az állami, gazdasági, szövetkezeti vezetők politikai-szakmai felkészültsége az utóbbi esztendőkben javult. Ugyanakkor területenként és szintenként jelentős eltérések is vannak. Javulás tapasz- ^t^y^tö.iB/íV^^tbl.álJpmány korösszetételének alakulásában is, ugyanakkor még mindig 'előfordul bátortalanság a fiatalok vezető funkcióba állításában és lassú az előrehaladás a nők politikai, gazdasági vezető tisztségekbe történő helyezésénél is. Esetenként pedig bizonytalanság mutatkozik az arra alkalmas pártonkívüliek vezető tisztségekre jelölésénél. Vannak hiányosságok a vezetők munkaközbeni segítése, nevelése, vezetőkészségük fejlesztése tekintetében is. A fejlődő minősítő munka ellenére is előfordul még a valóságot megszépítő formális jellemzés. Esetenként előfordul, hogy a felsőbb szervek kikerülik és ezzel megsértik az alsóbb szervek hatáskörét. Más oldalról viszont tapasztalható az is, hogy a hatáskör helyes decentralizálása során leadott jogkör a személyi kérdések eldöntésében nem mindig párosul kellő felelősséggel. Az említett néhány probléma, és az előttünk álló feladatok azt igénylik, hogy tegyük tartalmasabbá a párthatáskör gyakorlását és ennek során következetesebbé káderpolitikai elveink érvényesítését. Pártunk XII. kongresszusa útmutatásainak megfelelően a hatáskörileg illetékes szerveknek jobban figyelembe kell venniök, hogy a szocializmus építésének megnövekedett feladatai nagyobb követelményeket támasztanak a káder- és személyzeti munkával, a káderekkel szemben. Ezt csak úgy lehet teljesíteni, ha a hatáskörrel együtt járó jogkörök mindenütt nagyobb felelősséggel párosulnak, ha a káder- és személyzeti munka mindenütt a vezetői tevékenység elválaszthatatlan részévé válik. A hatáskör gyakorlása során arra kell törekedni, hogy javuljon a vezetői állomány összetétele, emelkedjék a munka színvonala. Ennek kell alárendelni a vezetők kiválasztását, nevelését, képzését, továbbképzését, anyagierkölcsi megbecsülését egyaránt. Az indokolt kádercseréket is — a munka igényeivel, a társadalmi szükségletekkel összhangban — idejében és tervszerűen kell megoldani. A személyi döntésekben növelni kell a választott testületek szerepét és felelősségét. A hatáskör testületi, kollektív jellegű, tehát választott szervek — pártbizottságok, végrehajtó bizottságok, pártvezetőségek — gyakorolják. A pártszervek tisztségviselői, munkatársai is csak a testület felhatalmazása alapján járhatnak el a személyi ügy jó előkészítése, a testület körültekintő, tárgyilagos informálása érdekében. Mindenhol arra kell törekedni, hogy a testületek megismerjék a döntéshez szükséges információkat, felelősséggel mérlegeljék azokat, hogy érdemi és nem formális módon dönthessenek. 0 káderhatáskör gyakorlásának fontos alapelve, hogy az ne sértse, hanem erősítse a kinevezési, minősítési stb. jogkört gyakorló állami, gazdasági vezetők önállóságát, jogszabályi felelősségét. Ez azonban nem kisebbítheti a pártszervek felelősségét. A káderhatáskör helyes gyakorlásának fontos feltétele, hogy a pártszervek és a velük kapcsolatban lévő állami, gazdasági, intézményi vezetők között elvi alapokon nyugvó, elvtársias együttműködés alakuljon ki. Az együttműködés elvi alapját az képezi, hogy a vezetőknek — bárhol dolgozzanak is — káder- és személyzeti munkájukban, a személyi kérdések eldöntésekor a párt káderpolitikájának elvei szerint kell eljárniuk. Dr. Pivarnyik János, az MSZMP KB munkatársa A MEZŐGÉP vállalat nyírteleki gyáregységében a júliusra tervezett 60 darab GS—5 típusú takarmánytöltő- és -szállítókocsit jó ütemben szerelik. A felvételen az elszállítás előtti végszerelésen dolgoznak. (Jávor L felv.) ÉLENJÁRÓK PÉLDAMUTATÁSA Haszon, hagyományból Oklevelek története Nyírtasson A nyírtassi Dózsa Termelőszövetkezet főagronómusa, Técsi László azt magyarázta, hogy meghallgatta a Falurádió időjárásjelentését és kora reggel úgy intézkedett: amíg lehet, hordják befelé a szénát. Kétszer sem fordulhattak a gépek, újra esett. Most ilyen a nyár. Észnél legyen az ember, ha eredményt akar elérni. Áz OMÉK-on is látják tospirózis és Anjeszky-beteg- ségektől mentes. Kifelé idén 67 kansüldőt és 120 kocasüldőt értékesítünk. Emellett kitenyésztjük saját magunknak is a szükséges tenyészállatokat. Évek óta tartó figyelmes munkával elértük, hogy tenyészállatainkat az ország különböző területein szívesen fogadják. Most az idei Országos Mezőgazdasági és Élelmi- szeripari Kiállításon a kansüldőket mutatjuk majd be. Ötszörös érték Nézem az elnöki irodában, hogy oklevelekkel tapétázták körbe a falat. Négy kiváló kitüntetést és több mint egy tucat első, második helyezést számoltam meg, amelyeket a termelési versenyek sikereiért kaptak. Értékes „trófeák”. Mit miért kaptak, fel nem sorolom, mert hosszú lenne. Hogy mi van ma, az talán a múltnál is érdekesebb. ' Láttunk például tizenhárom süldőt árnyas fasorokban, zöld füvöo, sűrű röfögé- sekkel bandukolni. Két ember terelte az értékes falkát. A főállattenyésztő elmondta, miért. — Két sertéstelepünk van. A berkeszi, ahol hússertést állítunk elő és a nyírtassi törzsállattenyésztő telep. Itt kan- és kocasüldőket nevelünk, amelyeket a Hungár- hib-en keresztül értékesítünk. A törzstenyészet értékes állományára nagyon kell vigyázni és ezért is tartozik a napi feladatok közé az állatok járatása. Amíg a kis falka békésen ballagott, záporozott az információáradat. Először is Nyírtasson hagyomány a sertés- tenyésztés. Színvonalas volt már az egyéni gazdálkodás korában is, a szövetkezeti mozgalom viszont új szakaszt hozott. — A törzstelepen a kocaszállás 200 férőhelyes, fajtiszta állomány, brucellózis, lepA törzstelepen végzett munka, tartástechnológia csak a szakembereknek mond sokat. Amit mindenki megért; bár korszerű a telep, a sertéstartás néhány hagyományos elemét, mint az alomszalma használatát, megtartották. Az almozás megakadályozza, hogy a kocák lába idő előtt tönkremenjen, így az értékes tenyészállatok nem háromnégyszeres, de tíz-tizenkétszeres fialási időt is megérnek. Végül, hogy miért érdemes törzstenyésztéssel foglalkozni? Egy kocasüldő másfél-kétszeresét, egy kansüldő ötszörösét éri annak az állatnak, amit vágósertésként értékesítenek. Más szóval az értékesítésre tervezett 187 tenyészállat 600 hízott sertéssel felér. — A többletmunka busásan megtérül, de van is rá emberünk. A nyírtassi telepen az agrármérnök telepvezető irányításával 7 gondozó dolgozik. Az üzemi állatorvos is mindennapos „vendég”, szigorú rendet tart az állategészségügy területén. Konzerv harminc millióért Nem lenne teljes a termelő- szövetkezetről alkotott kép, ha csak egy ágazat egyetlen ágának eredményeit mutatEgészségügyi sétán az OMÉK-ra készülő sertésfalka. (G. B. felv.) nőnk be, mert a 3100 hektáros gazdaság tevékenysége igazán sokrétű. Ok működtetik például a megye jelenleg legnagyobb és legkorszerűbben felszerelt szövetkezeti konzervüzemét. Az üzem a napokban indult a meggy tartósításával. A konzervüzem vezetője készséggel szolgált adatokkal. — Tizenegy éve megüresedett egy dohánysímító és volt rengeteg munkát igénylő asz- szonyunk. Ezért fogtunk hozzá félmillió forintot érő torma hasznosításához. Ma már ott tartunk, hogy évi 25—30 millió forint a termelési érték, 3500—4000 tonna félkész és készárut termelünk. A nyírtassi konzervüzemben mindig van valami új. Most újdonságnak számít az Alpa pasztőröző, az üvegtöltő automata, a technológia részleges rekonstrukciója. A rekonstrukcióba beletartozik egy új kazán, a számítás korszerűsítése és 1200 négyzet- méter szilárd burkolatú rakodótér. A beruházás több mint 5 millió forint értékű. Miből és hogyan? — Ügy, hogy nem éljük fel, hanem ésszerűen hasznosítjuk a nyereséget. De ez nem csak a konzervüzemre, minden ágazatra vonatkozik. A fejlesztési munka sokirányú. Hegszűnt a kedvezőtlenség — Már nem tartozunk a gyenge kategóriájú termelő- szövetkezetek közé. Pedig a földünk alig éri el a 14 aranykorona-értéket, sok a homok, a vizes terület, a mocsár, de hát a gazdálkodás eredménye, a jövedelmezőség kiemelt bennünket. Ami egyrészt dicsőség, az bizonyos vonatkozásban nem a legkellemesebben érinti a gazdálkodást. A kedv'ezőtlen- ség megszűnése együtt jár az árkiegészítés megvonásával. A pénzügyi egyensúly megtartása tehát még nagyobb erőfeszítéseket igényel. — Nem lesz könnyű, de teszünk érte. Ezért is történt a sertéstelepek rekonstrukciója, a konzervüzem korszerűsítése és létesítünk egy 600 férőhelyes szarvasmarhatelepet. ★ Hazatérőben Nyírtassról láttam: permetezik a gyümölcsöst. Erről eszembe jutott, hogy mint a kertész közölte, már a 18. növényvédelmi fordulónál tartanak. Ehhez is volt megjegyzése a fő- agronómusnak. „Kicsit soknak tűnik a permetezés, viszont mi azt tartjuk, inkább kerüljön többe, de legyen jó minőségű az alma. Most nem lehetünk kényelmesek.” •Ügy tűnik, Nyírtasson eddig sem dolgoztak kényelmesen. Seres Ernő Érdekvédelem A vágóhidak nagy csaták színhelyei. Sajnos, az áldozatok között nemcsak szarvasmarhák vannak. Az összecsapások napirenden vannak Nyíregyházán is, de főleg Debrecenben. Ám nézzük az okokat, s mérlegeljük a kilátásokat. Ahhoz, hogy egy hízómarha első osztályú legyen, sok-feltétel szükséges. Az első: a jószág ne legyen nehezebb 570 kilónál. Súlyának megfelelően legyen meg az úgynevezett kihozatali százalék, és a faggyú ne haladja meg az 1,6 százalékot. A fenti feltételek több okból születtek. Ezek között az egyik: senki . ne törekedjék arra, hogy ésszerűtlen takarmányozással növelje a súlyt, s ne zsíro- sítsa el egyetlen gazdaság sem a húst. Erről a szabályozásról időközben kiderült, nem maradéktalanul jó. Először is vannak gazdaságok, amelyek két-két és fél kilós fajlagos abrakfelhasználással állítanak elő egy kiló húst, mely esetben vétek az 570 kilogrammnál megállni. Persze kivétel ilyen esetben sincs. Továbbá gond, hogy a tsz- eknek egyetlen vágóhídon sincs érdekképviselete, ami azt eredményezi: az ott közölt minősítést kénytelen elhinni. Pedig mennyi minden történhet! Először is nem mindegy, hol metszik el az állat nyakát. Egy-két csigolya ide vagy oda, kilókat jelenthet. Aztán az sem mellékes, hogy a lábvégeket honnan vágják. Nem tiszta dolog a fagy- gyúügy sem, mert a súly és faggyú viszonya azt is jelentheti, hogy a vágóhíd 10—15 kilónyi érdemtelen haszonra is szert tehet. Tehet — mondom —, hiszen a termelőszövetkezetek képviseletében senki nincs jelen a vágásoknál. Az eddigi próbavágásokon, melyekre meghívták a tsz-ek képviselőjét — is kibuktak a gondok, ezek pedig nem szórványos esetek. Az állami gazdaságok nagyon okosan ott állomá- soztatják megbízottjukat, aki védi és képviseli a gazdaságok érdekét. Ott nincs is annyi gond, mint a tsz- ek által hizlalt és levágásra szállított hízómarhákkal. Nagyon időszerű lenne, ha a megyében is találnának olyan kiváló szakértőt, aki a termelőszövetkezetek képviseletében Nyíregyházán és Debrecenben egyaránt ott lenne az átvételnél, vágásnál. M iről lenne itt szó? Csupán néhány kilóról? Pár száz forintról? Szó sincs róla. A termelési kedvet alapvetően befolyásolja a felvásárlás. A tét tehát az: lesz-e a tsz-eknek lelkesedésük, kedvük ahhoz, hogy a hizlalás munkája mellett csatákat is vívjanak az állatforgalmival? Vagy lesz-e kedvük egyáltalán bajlódni a hizlalással? Amikor érdekvédelemről van szó, nemcsak a tsz-ekre gondolunk. A hizlalás érdekét is védeni kell! Bürget Lajos
