Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-18 / 167. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. július 18. Sok kocsi - kevés garázs Évről évre mind több ember jut személygépkocsihoz és érthető, hogy a boldog tulajdonosok garázst szeretnének építeni, vagy vásárolni, mert meg kívánják óvni gépjárműveiket. A növekvő gépkocsiszámmal azonban — főleg városainkban — nincs arányban a lehetőség, hogy minden gépkocsi-tulajdonos garázsban tárolja járművét. Elöljáróban meg kell említeni, téves az a hiedelem, hogy a garázsok építéséhez nem kell engedély. A jogszabályok szerint ugyanis egy állampolgár tulajdonában csak egy garázs lehet, amelynek maximális alapterülete 25 négyzetméter lehet. Ebből értelemszerűen következik, hogy a garázs tulajdonszerzési korlátozás alá eső építmény így — más melléképületektől eltérően — építési engedély köteles. Az állampolgárok — éppen a korlátozott lehetőségek miatt — egyre gyakrabban építenek garázst engedély nélkül. Az új szankcionális jogi eszközök azonban meglehetősen „megmerevedtek” mert az építésügyi hatóságokat bontási kötelezettség elrendelésére, vagy építésrendészeti bírság kiszabására orientálták. Ez utóbbira csak akkor kerülhet sor, ha az állampolgár eleve kapott volna építési engedélyt, ha előzetesen kért volna, ezért tanácsos a garázsépítőknek engedélyt kérniük. Az építésrendészeti bírság összege is megnövekedett, mert például városok esetében meghaladhatja garázsonként a 10 000 forintot, de mint értesültünk róla, néhány hónapon belül újabb jogi szabályozás várható, ami garázsok esetében az építésrendészeti bírság összegének további növelését eredményezi majd. Felmerül a kérdés: ha szőkék a lehetőségek, mit tesznek tanácsaink a garázsépítési igények kielégítéséért? A községekben és nagyközségekben ma még nem jelent problémát a garázsépítési lehetőség, helyhiány elsősorban városainkra jellemző. A városi tanácsok végrehajtó bizottságai azonban mind több és több telket, illetőleg földrészletet biztosítanak az építtetők részére a tartós födhasználat szabályai szerint, feltéve, ha a garázsépít- tetők szövetkezetbe, (garázsszövetkezetbe) tömörülnek. A tartós földhasználattal az állampolgárok, illetve a szövetkezetek 50 évre kapják meg a telkeket. Ez a tartós földhasználati díj általában kb. 10 000 forint, s ha ezt 50 évre elosztjuk kiderül, hogy igen kedvezményes ez az építési lehetőség. A tartós föld- használat esetében fennmarad a magyar állam tulajdonjoga, de az állampolgártól, illetve a szövetkezettől 50 Örökölhető a tartós használat Építsünk, de hová? Állami telek, „maszek" tulajdon Sátor és városkép évig nem lehet elvenni az ilyen földrészletet, hisz az például örökölhető is. Állami tulajdonban álló ingatlanon kétféleképpen lehet garázst építeni. Az egyik megoldás az, ha az állampolgár tudomásul veszi, hogy az általa megépitett gépkocsitároló az ingatlan tulajdonosáé, vagyis a magyar államé. Ebben az esetben a tanácsok kijelölik a telket, az állampolgár építési engedélyt kap, s amikor a garázs megépült, az építtető számlával igazolja a garázs értékét, s az így bizonyított összeg 75 százalékát az építtető „lelakja”. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy sem adót, sem pedig területhasználati díjat nem kell fizetnie. Meghatározott idő eltelte után viszont (ez általában a garázs értékétől függően 6—10 év!) már bérelnie kell az általa megépített, de a magyar állam tulajdonát képező gépkocsitárolót. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy mi lesz azokkal a garázsokkal, amelyeket az állampolgárok állami tulajdonban álló földrészleten megépítettek, de sorsukat éveken keresztül nem rendezték, mert vagy nem volt engedélyük, vagy eddig csak úgynevezett területhasználati díjat fizettek. Itt jelentkezik a második lehetőség, hogy a tanácsok, illetve az ingatlanokat (földrészleteket) kezelő szervek utólagosan rendezik az ilyen garázsok jogállását. Ez az úgynevezett utólagos tartós földhasználat kimondásának lehetősége. Végeredményben tehát állami ingatlanon csak úgy lehet garázst építeni, ha annak tulajdonjogáról az építtető a magyar állam javára lemond, vagy előzetesen — szövetkezeti formában — megkapja a tartós földhasználati jogosítványokat, az építkezéshez. Az állami ingatlanon megépített garázsok eladása, vagy ajándékozása tilos, ez csakis a területileg illetékes tanácsok végrehajtó bizottságainak, illetve igazgatási szerveinek előzetes engedélyével történhet. Aki tehát ilyen ügyleteket kötött, vagy köt az semmis. Ezeknek a felmérése és rendezése — a kapott információk szerint — ezekben a hónapokban történik városainkban. Végül felmerül a kérdés, hogy a város egyes területein a parkolókban hogy lehet a gépjárművek fölé „sátort” elhelyezni. Egyes területeken van ilyen lehetőség, ha az a városképet nem rontja. A városi tanácsok vb műszaki osztályai előzetesen adhatnak közterület-használati díj ellenében ilyen lehetőségeket. Balogh József A Répcelaki Szénsavgyár az idén ötszázötvenmillió szifonpatront, harmincegyezer tonna cseppfolyós széndioxidot és tízezer tonna szárazjeget állít elő. A gyárban befejezéséhez közeledő hatvannégymillió forintos beruházás lehetővé teszi a növekvő ipari és lakosági igények kielégítését. Képünkön: munkában a szifonpatron-csoma- goló automaták. (MTI Fotó: Rózsás Sándor felvétele — KS) Vadhajtások Virágot tép ki a sóstói parkban tövestől egy gyermek. Boldogan rohan a zsákmánnyal a néhány lépésre haladó szülőkhöz. Az apa gondosan a táska mélyére süllyeszti a földcsomóval, gyökérrel „érkező” virágot. Nem állom meg, hogy oda ne szóljak, a gyermeknek: — Ügyes vagy. Megdicsérlek. Az apa furcsán pislog. Nem érti, hogy a „dicséret” neki szól... • A piros Zsiguli szemtelenül elállja a gyalogos feljáratot a Jósaváros egyik „kapaszkodójánál”, ahol lépcsők vezetnek a kissé magasabb sétányhoz. A vezető felesége vagy ismerőse így a kocsiból nyomban a lépcsőn folytathatja útját. — Jó helyen áll — jegyzem meg. Az nem zavarja, hogy kerülgetni kell a kocsiját és itt nem lehet megállni? Visszaszól, nem éppen barátságos arccal: — Valami baj van? Nyílik a kórterem ajtaja. Fehér köpenyes hölgy — nem tudni nővér, vagy kiféle — két hatalmas bőröndöt ejt az egyik éppen üres ágyra. A kórterem tömve látogatóval. A hölgy elkezd kipakolni, mellette ismerőse, akié az áru ... — Tessék, külföldi cucc, lehet válogatni. És megtelik „élettel” a rideg kórterem, a betegek nyögése is csöndesedik, a lábadozók már alkudoznak. Néhány nővér is bekukkant, beletúr a nagy táskába, néhány áru gazdát cserél. Azóta sem tudom eldönteni, haragudjam, vagy örüljek, netán vegyem tudomásul, hogy a kórterem is az életünk része. Ott se lehet másként, mint „kint”. Magamban mégis azt mondom: — Apró vadhajtások ezek ... Páll Géza „Soha jobb korty" Jön a Steffl Azt hiszem, majd mindenki találkozott már a címben szereplő szöveggel a tévé reklámjaiban: a Borsodi Sörgyár termékeit hirdetik így. Persze, nem a sörét, mert annak nemigen kell cégér, annál inkább a Citrus Gyöngy elnevezés alatt futó üdítőitaloknak, mert valljuk be, a bocsi üzem inkább az előbbi termékéről híres. Innen kapják megyénk ki- rendeltségei is az üdítő és kevésbé üdítő italokat, ahonnan aztán továbbítják azokat a megye vendéglátóegységeinek. Szabolcs-Szatmárban három ilyen kirendeltség működik, Kisvárdán, Mátészalkán és Nyíregyházán, közülük éppen az utóbbi bonyolítja a legnagyobb forgalmat. Az üzem vezetői bosszankodnak, s haragban vannak jelenleg az időjárással. Mert bármilyen furcsán hangzik, az időjárás szoros kapcsolatban van a söriparral. Az ilyen, hűvös, csapadékos időben ugyanis a kutyának sem kell a sör. Pontosabban: a kutya valóban nem issza, gazdáik viszont helyettük is. Igaz, kevesebbet mintha rek- kenő nyár lenne, de így sem kell félniük túlságosan a söripar dolgozóinak, hogy munka nélkül maradnak. A nyíregyházi kirendeltség például az idén mintegy 200 ezer hektó sört értékesít a környéken, ami derekas teljesítmény. Persze, nem lebecsülendő teljesítmény ezt meginni sem, hiszen ha ezeket a hordókat egymás mellé állítanánk, a lánc Nyíregyházától úgy Ceglédig érne. (Ha ugyan félúton el nem fogyna.) Derék söröseinknek egyébként nem kell tartaniuk a megye más részein sem a hiánytól, hiszen ott is hasonló mennyiségre számíthatnak. S még egy jó hír, a szakember i”ék é'órtdbl'tak a ’különlegessé* geket kedvelőkre is, az év második felében újból megjelenik a Steffl márka az üzletekben. (bg) Színházbérlet Záhonyban Üj kezdeményezéssel szerez újabb híveket a záhonyi MÁV Művelődési Otthon. A nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színházzal kapcsolatra lépve kétszázötven színházi bérletet adnak el a helyi színházbarátoknak. A művelődési otthonban kéthavonta tartanak majd színi előadásokat. Az üzemek érdeklődése és a „Csanádi György” Szak- középiskola igénye biztosítéka annak, hogy a bérletek gyorsan gazdára találnak. A komolyzenei érdeklődés miatt pedig a művelődési otthon gazdái a Szabolcsi szimfonikus zenekarral is bérletes előadásokat terveznek. A hangversenyekre negyedévenként kerül majd sor Záhonyban. Tolvajok a bíróság előtt MALAC Egy kálmánházi asszony egyik reggel megetette a jószágokat, aztán az anyakocát 17 malacával kiengedte az udvarról. A koca egy közeli portára tévedt be, s a gazdasszony hiába próbálta kiterelni a népes disznócsaládot, nem bírt velük. A kiabálásra kiment az udvarra a család vendégei közül Ádám György 40 éves büntetett előéletű nagycserkeszi lakos, felkapott egy seprűnyelet és akkorát ütött vele egy 18 kilós malacra, hogy az nyomban megdöglött. A kutya segítségével ezután sikerült a malacokat kizavarni, az agyonütött jószágot pedig gyorsan elrejteni. A bíróság Ádámot —■ mint többszörös visszaesőt — 10 hónapi börtönre ítélte és egy évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet nem jogerős. RÁDIÓ Pente László 19 éves tisza- eszlári lakos ez év február 8- án elhatározta, hogy ellopja munkahelyéről a tiszalöki hajójavító üzem táskarádióját. Munka után busszal hazament, aztán motorra ült, s visszament Tiszalökre. Bemászott a kerítésen, megkereste a telep fabódéjának kulcsát és elcsente a rádiót. Közel három hétig őrizte otthon a lopott rádiót, majd egy ismerősével egy kisszekérért elcserélte és még 200 forintot is kapott. A bíróság hat hónap fogházbüntetést szabott ki a korábban is lopásért büntetett Pentére. Az ítélet jogerős. KRUMPLI Egy január végi éjszaka Horváth Ignácné Rézműves Mária 30 éves tiszavasvári lakos rávette öccsét, a 20 éves Rézműves Istvánt és szomszédját, a 21 éves Balogh Istvánt, hogy menjenek el együtt burgonyát lopni. Három zsákot és egy baltát vittek a Pálfi utca egyik lakásához, Rézműves lefeszítette a verem lakatját, megrakták a három zsákot krumlival és hazamentek. A nyomozás során megtalálták náluk a burgonyát, vissza is kapta tulajdonosa, de a bíróság Rézműves Istvánt 2200, Horváth Ignácnét és Balogh Istvánt 1500—1500 forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. Nézőpont (Elek Emil felvételei)