Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-17 / 166. szám

1980. július 17. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Kapcsolat □ ár perce ment ki tő­lem megkönnyebül- ve a gyártástechno­lógus. Elmondta munkahe­lyi gondjait egy-két jó szót mondtam neki és látszott rajta, hogy oldódik. „Gyűlé­seken nem a fórumnak be­szélek, hanem Tóthnak, Kissnek, meg személyesen egyenként mindenkinek. Ná­lunk a napi kapcsolat mun­kamódszer. Lakásgondju­kat, családi gondjukat el­mondják az emberek, de a jó hírt is, ha például meg­érkezik az új gépkocsijuk. A gondokon nem mindig tudok segíteni, de a bizta­tás, a jó szó is segítséget jelent.” A Nyíregyházi VA- GÉP Vállalat párttitkárá­nak mondatait idéztük. A párttagok is érző em­berek, magukon viselik az élet minden nyomát. Jogos igényük megosztani gond­jaikat és örömeiket a sző­kébb kollektívában, a párt- szervezetek kollektívájá­ban. A VAGÉP-nél például ötvenen alkotják a párt- szervezetet. Ök félszáznyian (néhány kivétellel) ragasz­kodnak egymáshoz, baráti kapcsolatot is kialakítottak egymással. Azt persze nem tudjuk felmérni, hogy ez a kapcsolat mennyire mély, s milyen tartós. A téma azért is érdemel figyelmet, mert a párt XII. kongresszusá­nak határozataiban megfo­galmazták: „A párttagság kívánságával egyezően, a párttagokkal való személyes foglalkozásnak, az egymás­sal való törődésnek rend­szeres feladattá kell vál­nia.” A rendszerességen van a hangsúly. Nem elég a tag­gyűlések szünetében váltott néhány szó. A párttagoktól elvárás, hogy ne csak a tá- gabb közösségért, . hanem egymás segítéséért is fogja­nak össze. Igaz, hogy erre nincs meg mindenütt a kel­lő lehetőség. A SZÁÉV 360 kommunistája például ak­kora területen dolgozik, hogy a szó szoros értelmé­ben vett napi kapcsolatnak földrajzi-fizikai akadálya van. A vállalati pártbizott­ság éppen ezért tavasszal átszervezte a pártcsoporto­kat. □ pártcsoportvezetők fe­le új! Az átszervezés­re az új pártcsoport­vezetőkre éppen azért volt szükség, hogy meg legyen, pontosabban mindig elérhe­tő legyen az összekötő sze­repét is betöltő pártcsoport­vezető. Az építőknél a párt­megbízatások jelentős része is új. A megbízatások is igazodnak nemcsak a ké­pességekhez, hanem a föld­rajzi elhelyezkedéshez, a szűkebb és tágabb kollek­tívákhoz való kötődéshez is. Két jól példát említet­tünk az elvtársi, munkatár­si kapcsolatok kialakításá­ra. Az effajta kapcsolatok kialakítására mindenütt megvan az igény — és a lehetőség. N. L. Jól megél a homokon Csillagfürt Szabolcsban Drága import A csillagfürttermesztés most újra éled. Milyen meggondo­lás készteti az országos szer­veket, a gazdaságokat e nö­vény feltámasztására? Erről beszélgettem dr. Bélteki Béla MÉM osztályvezető-helyet­tessel és Jósvay Lászlóval, a vajai csillagfürt- és rozster­melési rendszer megbízott ügyvezető igazgatójával. A csillagfürttermesztéssel az elsődleges cél most nem a talajjavító hatás, takarmá­nyozási gondokat kívánnak megoldani vele. Közismert, hogy az országban, de a me­gyében is, az elmúlt húsz év­ben a nagyüzemi állatte­nyésztés intenzíven fejlődött. Különösen a sertés- és ba­romfitenyésztés növekedett számottevően. Mindez ked­vező, hiszen a húst és húské­szítményeket aránylag ked­vező feltételek mellett ex­portálhatjuk. Számunkra, az ország számára kedvezőtlen viszont, hogy az állattenyész­tés fehérjeszükségletének jó részét importáljuk és a szó­jadara ára 1970-hez viszo­nyítva majdnem meghárom­szorozódott. Tíz évvel ezelőtt — akkor még csak százezer tonnát vá­sároltunk — 108 dollár volt egy tonna szója, ma 290 dol­lár és a behozatal 600 ezer tonna. A gazdálkodást befo­lyásoló és meghatározó ener­giaválságról, a cserearány­romlásról már unos-untalan hallottunk, de a fehérjeim­portunkat illetően újra erre kell utalni. Ha úrrá akarunk lenni gazdasági nehézségein­ken, minden területen keres­ni kell a megoldások módját. Fehérjeimportunk egy ré­szének a kiváltására nincs más mód, csak a csillagfürt. izletesebb tőle a hús A csillagfürt fehérjetartal­ma magas, egyes fajtáké — közöttük a szabolcsi fehér vi­rágú csillagfürté — megkö­zelíti a szójadara fehérjetar­talmát. Hogy takarmányo­zásra eddig nem alkalmaz­ták, annak sok az összetevő­je. A csillagfürt az etetés szi­gorú technológiáját igényli. Termesztéstechnológiai gond volt a gépesítettség elégtelen­sége, egyes csillagfürtfajták betakarítás előtti pergése, az alacsony hozamok. Ha a csil­lagfürt nem terem hektáron­ként 10—12 mázsát, a jöve­delmezőség kérdőjeles. Etetési kísérletek igazol­ják, hogy a csillagfürt ser­tés- és baromfietetésnél ki­válóan alkalmas a szójadara helyettesítésére. Sőt, a barom­finál a csillagfürttel etetett csirkék húsa izletesebb, tet­szetősebb. A felhasználás le­hetőségét tekintve tehát a csillagfürt mint egyetlen ma­gas fehérjetartalmú növé­nyünk, a legalkalmasabb az jmport kiváltására. Vannak eredmények a termesztés gé­pesítésében. A jövedelmező­ség is megteremtődik, amit részben a már említett nagy hozamú, pergésmentes sza­bolcsi fajta, másrészt felvá­sárlási árkiegészítés biztosít. A csillagfürt a savanyú ho­moktalajokat kedveli, fagy­tűrő, ugyanakkor melegigé­nyes növény. Szabolcs-Szat- már tíz aranykoronát sem érő homokbuckáin szépen dísz­ük. Amikor 1980. január el­sejével a vajai rendszert a MÉM engedélyezte, amikor az árkiegészítéseket megha­tározták, a savanyú homok volt a döntő érv. A kedve­zőtlen adottságú területek az üzemek és egyben az ország hasznára csillagfürttel jól hasznosíthatók. Az üzemek termelési kedvét és érdekelt­ségét — egyszer a felvásár­lási alapár 20 százalékos ki­egészítése, továbbá a termő- terület aranykorona-értékétől függően 5—12 százalék — ár- kiegészítés növeli. A termelési rendszer idén látott munkához, 22 taggaz­dasággal és 3000 hektáros te­rülettel, az eredmény még kezdeti. Gyors előbbre lépés­Kertészek tapasztalata iga2v akkor szeretni tudom a leeresztett redőnyű házakat. Más dolog, talán egy másik írás témája, hogy a város­„így csinálom" Hazánkban másfél millió háztáji gazdaság, ház körüli kert, hétvégi telek terem zöldséget, gyümölcsöt, szőlőt, bort es virágot. A kistermelésben tehát legalább hárommillió ember érdekelt. A kertészkedők és a kertbarátok tevékenységük során roppant sok gyakorlati tapasztalatot szereztek, értékes szak­mai fogásokat sajátítottak él. Ezek elterjesztése, közkincs- csé tétele jelentékeny anyagi előnnyel jár a kertészkedők számára, — de nem elhanyagolható az ebből származó több­lettermék népgazdasági értéke sem. A Kertészet és Szőlészet — a magyar kertészek és kert­barátok hetilapja — arra vállalkozott, hogy a kertészkedés közben szerzett hasznos tapasztalatokat összegyűjti, rend­szerezi és a lap hasábjain közreadja. A szerkesztőség (címe: Budapest, 1355 postafiók: 14.) várja a kertészek és a kert­barátok pályázatait, amelyek közül a legjobbakat menet­közben vásárlási utalvánnyal díjazza és jövőre, a lap 30. születésnapján a legértékesebb pályázatok beküldőit érté­kes tárgyjutalmakkal (kerti gépek, eszközök, vetőmag- és növényvédőszer-csomagok) jutalmazza meg. V ásárosnaményban, le­eresztett redőnyű "ház előtt kaszált hajnal­ban Nagy Lajos. — A fiamé, neki húztuk fel, be is van rendezve, de azt mondta, hogy előbb az autó, azután a feleség. Mire leszerel megjön talán a kocsi is... Ugyanitt dicsekszik Barát Sándor: — A fiú most katona. Tiszthelyettesképzőn van, de tanul még ... Szerencsénk volt, mert idejében megvet­tem az anyagot, áll a háza ... Szó sincs a fiú nősüléséről. Z-né özvegyasszony. — Három fiamnak házat adtam, a negyedik fiúnak is megvettem már a telket... B. Sándor tavaly egyszer, idén egyszer sem volt a Ti­szán, pedig valaha rendszere­sen lejárt a partra a család. — Dolgozom a termelőszö­vetkezetben, itthon vár a jó­szág. Két tehén, két szerző­dött bika és egy borjú van most is az istálóban. Rab­szolgaság, de kell a pénz. A másik fiam... Z-né fiai, amellett, hogy szakmát tanultak tíz-tizenkét éves koruk óta rendszeresen segítenek a szőlőben, dohányt termelnek, kamasz koruk óta két müszaknyit dolgoznak naponta. Másképp lehetetlen lett volna felépíteni három házat. A „kis” Sanyiról mondja az apja, hogy hazajön szabad­ságra, átöltözik és megy se­gíteni, mert van a kertben egy kis szőlő is, széna kell a jószágnak, mindig van vala­mi dolog. Ha akad is, nagyon kevés olyan községünk van, ahol ban bérből, fizetésből élő szülők legfeljebb kivételes esetben jutalmazhatják a nagykorúságot berendezett lakással. (A kocsi azért itt se ritka) Igazságtalanság — mond­hatja bárki, hiszen így az a fiatal, aki nem kapja mind­ezt, öt-tíz évvel kerül a töb­biek mögé. Ez így igaz, de ha a városban élő szülőpár dolgozik naponta 12—16 órát, ha vállalná, hogy a most középkorú falusiak igényte­lenségével él, akkor ő is ösz- szegyűjthetne egy falusi össz­komfortra valót a gyereké­nek. (Az építéshez a teljes rokonság adná a segédmun­kát, hiszen a falusi ház ma­napság ilyen félkalákában épül.) Exportra termelnek NDK-exportra gyárt 60 ezer pár férfiszandált a Szabolcs Cipőgyár. Lengyel Ferenc a gyártószalagról lekerült szan­dálpárokat minősíti. (Császár Csaba felvétele) Kiszűrik a hibát Biztonságot szolgáltatnak Tíz évvel ezelőtt alakult a budapesti Élelmiszeripari Gépgyár és Szolgáltató Válla­lat nyíregyházi részlege. A tíz esztendő alatt az ÉLGÉP nyíregyházi szakemberei a három megye majd minden gyárában megfordultak már, s jórészt nekik köszönhető, hogy az esetleges hibákat ki­szűrve biztonságos körülmé­nyek között dolgozhatnak a felkeresett vállalatok mun­kásai. Ebben az évben a tíz szak­embert foglalkoztató nyír­egyházi kirendeltség másfél millió forintos árbevételi ter­vet valósít meg. A szakembe­rek a legmodernebb kézi mű­szerekkel vannak ellátva, amelyeknek értéke megköze­líti a százezer forintot. Ebben az évben már elvé­gezték a nyírbátori növény­olajgyár, a Hajdú-Bihar me­gyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat villamosberen­dezéseinek biztonságtechnikai ellenőrzését, s befejezéséhez közeledik a munka a ZÖL­DÉRT szabolcsi telepein is. Az év második felében rájuk vár még a Szerencsi Cukor­gyár, a gabonaforgalmi és malomipari vállalat, a ME­ZŐGÉP miskolci gyáregysé­ge, valamint a borsodi erdő- gazdaság villamosberendezé­seinek ellenőrzése is. Most folytatnak tárgyalásokat a nyíregyházi papírgyárral, s minden valószínűség szerint itt is ők végzik majd el e fontos feladatot, (bg) Kitérő volt ez csak, de nél­küle könnyen az elfogultság vádja érne. * Kísérletképpen megpró­báltam tizennyolc éves fiata­lokat kérdezgetni: mi az, amit várnak hazulról, mi az, amiről azt hiszik, hogy jár nekik. Megdöbbentő a kép, ugyanis a család anyagi helyzete nem befolyásolja az elvárásokat. S. Laci tudja, hogy a szülők azért építik a nyári konyhát, ahhoz majd egy szobát, hogy az övé ma­radhasson a ház. — Nagy a telek, ha úgy jön ki a lépés, le is választ­ható ... B. Gyöngyi tudja, hogy be­rendezett lakást kap. Egyik gyerek se ad haza pénzt, egyik gyerek se segít otthon. Egyikük szórakozik, másikuk öltözködik a fizetésből. Ta­lán nem is különös, hogy mindkettejüknek • állandó pénzgondjaik vannak, és hogy a szülők időről időre ki­segítik őket. Nem a leeresztett redőnyű házak jelentenek, vagy je­lenthetnek majd társadalmi gondot, hanem az emberi tel­jesítmények fedezete nélkül kapott jussok. Az adakozók ugyanis — így igaz sajnos —, meghalnak, megöregszenek, az élet partjára kerülve nem tudnak adni többé, és az ad­dig mindent megkapott gye­rek felnőttként tanulja majd meg, amit zsenge ifjúként kellett volna megtanulnia, hogy az értékek fedezete a munka. Bartha Gábor Biológiai értelemben vett másodvirágzását éli napjainkban a csillagfürt. A több mint négyezer éve ismert növényt már sokszor mellőzték, de igazában a 60-as évektől a napjainkig terjedő időszakban ke­rült szinte végképp a süllyesztőbe. A feledés okára kéznél van a magyarázat: a csillagfürtöt a gazdál­kodás korábbi szakaszaiban kizárólag vetésforgóban talajjavító hatásáért termesztették. A műtrágya in­dokolatlanul és talán meggondolatlanul is törölte a földművelés eszköztárából. re — a távlati elképzelése­ket tekintve — jövőre sem számíthatunk. Oka: nincs elegendő vetőmag, aztán megoldásra vár a növényvé­delem néhány kérdése is. Mégis mi a terv és mi vár­ható? Cél: 20 ezer hektár 1981-re a MÉM és a rend­szer egységes elképzelése: 20 ezer hektárra növekszik a termőterület. Ehhez már lesz elegendő vetőmag. 1982-ben országosan 50—60 ezer hek­táron, 1985-ben 270 ezer hek­táron termeszthetik a csil­lagfürtöt. Ügy tűnik, a terü­let ilyen gyors felfuttatásá­ra rövid időt szántak. Vajon megoldható-e? Van rá hazai példa, hogy egy-egy növény viszonylag gyorsan duplázó­dott, háromszorozódott a köz­termesztésben. Most a napra­forgónál figyelhetjük meg ezt. A világ mezőgazdaságát tekintve, éppen a szója az. amelv igazolja: jelentéktelen termőterületről jutott el egyes országokban több száz ezer hektárig. Kanadában a repcét egy évtizede alig há­romezer hektáron termesz­tették. Ma a repcetermő te­rület 2 millió hektár fölött van. Vaján a közelmúltban két­napos országos tapasztalat- cserét tartottak mezőgazda- sági üzemek szakembereinek. Sok kérdés tisztázódott, de a szakmai részletproblémák­tól eltekintve, egyetlen do­logra utalunk. A csillagfürt­termesztéssel a hatodik öt­éves terv végéig a szójaim- port mintegy 50 százalékát kívánjuk kiváltani és ez kö­zel 100 millió dollár. Gaz­dálkodásunk stabilitási tö­rekvéseit tekintve ez nem le­becsülendő összeg. Megtisz­telő, hogy ebben a munká­ban a vajai rendszerrel a szabolcsi mezőgazdasági üze­mek részt vesznek, élenjár­nak. Seres Ernő ne várnák a fiúk (lányok) há­zasságát kész, berendezet házak. Sok helyütt ebben e gyerekek munkája, verejtéke legényemberi takarékossági is benne van, és ha ez ígj

Next

/
Thumbnails
Contents