Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-13 / 163. szám

VASÁRNAPI MELLÉKLET 1980. július 13. ■MBB OILIPIAIHA Közéletre készülő KISZ-esek TESSÉK KÉRDEZNI II lyári táborokrél Válaszol: Bihari Albert, a KISZ megyei bizottságának titkára Az utolsó előtti nap amo­lyan „bolondok napja” volt. Bizonyíthatták a diákok, mi­lyen kifogyhatatlan az ötlet­táruk, reggeltől estig mókás feladatokkal szórakoztak, já­tékos ügyességi vetélkedőket rendeztek. Ki tud több üres üveget, használt buszjegyet összeszedni? Néhányan fü­zettel a kezükben járták a Sóstót, hogy aláírásokat gyűjtsenek a babgulyás- és a mákostészta-ra j ongóktól. Mások az arra járó babettá- sokat „gyűjtötték”. És így tovább. Közben a nyíregyhá­zi lányok már futottak haza, este hétig palacsintát sütni, amit azután közösen fogyasz­tottak el. De volt itt „Ti és mi” vetélkedő, sőt, lábszép­ségverseny is — fiúknak. Természetesen mindezekre csak a komoly programok szüneteiben, a tanfolyami foglalkozások után jutott idő a KISZ megyei bizottsága sóstói vezetőképző táborá­ban. ahol középiskolai KISZ- vezetőkkel beszélgettünk: a tábori élményekről, tapaszta­latokról, a továbbképzés hasznáról. Négy frissen megválasztott KISZ-titkár, valamint egy agitációs és propagandatit­kár fogalmazta meg, mi az, ami mostanában a leginkább foglalkoztatja, ami a KISZ- munkában a legtöbb felada­tot adja, amihez a vezető­képző tanfolyamtól segítsé­get vártak és kapnak. Jó program Bancsi Gyöngyi, a nyír­egyházi Kölcsey gimnázium és szakközépiskola KISZ-tit- kára olyan alkat, aki máso­kért, a közösségért magától értetődő természetességgel, szívesen vállal feladatokat, s azokat véghez is viszi. A legtöbb bosszúságot az okoz­ta eddig, ha mások nem tart­ják be a határidőket, nem számolnak el időben a rájuk bízott munkával. Amikor megválasztották, jólesően érezte, hogy megbíznak ben­ne, az agVasztja csupán: ha titkárként még többet kell majd néhány hanyag KISZ- vezető sarkában lennie, az nem megy-e majd a tanulás rovására? — Jó volt a tábori prog­ram. Nekem különösen azok az előadások maradnak em­lékezetesek. melyeken a leg­fontosabb társadalmi kérdé­seket tisztáztuk. Tanultunk például vezetési ismereteket is. Ki gondolta volna, milyen nehéz dolog vezetni? Hány és hány összetevője van a jó vezetői képességnek! Foglal­koztunk a társadalmi és gaz­dasági viszonyokkal, a párt­irányítás érvényesülésével, a KISZ szerepével és helyével a társadalom céljainak tükré­ben. Kállai Ildikó, a nyíregyhá­zi Széchenyi közgazdasági szakközépiskola KlSZ-bizott- ságának titkára: — Azelőtt szervező titkár voltam. Már abban a funk­cióban belekóstoltam ebbe a sokszínű közösségi munkába, amikor titkárnak választot­tak, mégis nagy gondot oko­zott, el merjem-e vállalni, vajon elméletileg-gyakorlati- lag elég felkészült vagyok-e a munkára? Itt aztán sorra vettük, milyen tulajdonsá­gokkal kell rendelkeznie a jó KISZ-titkárnak: többek kö­zött legyen tisztában jogai­val, kötelességeivel, tudjon bánni az emberekkel, merjen beszélni, de nem mindegy, hogy hol mit és hogyan, koordinálja a testület mun­káját. érezzen életkori sajá­tosságainak megfelelően el­kötelezettséget az ügyért és így tovább ... Olyan temati­kája volt szerencsére ennek a tanfolyamnak, melyet jól tudunk majd hasznosítani. Gyakorlati módszerek Keszthelyi István, a Krúdy gimnázium KISZ-titkára a gyakorlati módszerek meg­ismertetését emeli ki a tábor egyik legnagyobb haszna­ként: — Itt a táborban végigját­szottunk néhány olyan szi­tuációt, melyekkel a gyakor­latban találkozni fogunk. Például különféle KISZ-ren- dezvények gördülékeny lebo­nyolítását gyakoroltuk. Azt vártam ettől a továbbképzés­től: adja meg a kellő alapo­kat, hogy KISZ-titkárként is nyugodtan kezdjem a tan­évet. Nem könnyű, mert az elődöm az egyik legjobb is­kolai KISZ-titkár volt a me­gyében. Olyan munkát szeret­nék végezni, mint amilyet ő csinált. Tolnai László gyógyszer- gyártó tanuló, a tiszavasvári 115. szakmunkásképző intézet KISZ-bizottságának agitációs és propagandatitkára a leg­szívesebben azokra az elő­adásokra, vitákra emlékszik, melyek őket, az egy év múl­va munkába álló szakmun­kástanulókat érdeklik. — A KISZ-ben tulajdon­képpen meg kellene tanulni­uk a fiataloknak a közéleti- séget. A KISZ-es rendezvé­nyek alkalmasak lennének felkészíteni az önálló mun­kával járó problémák feldol­gozására. Mi is kísérletez­tünk. Klubot próbáltunk in­dítani, művészetekkel, etiká­val, illemtannal, a világon mindennel kezdtünk foglal­kozni, de ami az aktivitást il­leti. elég szomorú a tapasz­talatom. A tábortól kaptam egy kis erőt: jogaimat, köte­lességeimet tisztábban látom, nyugodtabban kezdek a tan­évben az újabb feladatokhoz. Sok akarat kell A vásárosnaményl gimná­zium új KISZ-titkárát, Zelez- nik Ágnest is sokat foglal­koztatta a KISZ-be jelentke­ző fiatalok aktivitása, a má­sokért dolgozók olykor küz­delmes munkájának értelme, s a gyakran tapasztalható kö­zömbösség. Végül is arra a következtetésre jutott, hogy kevesebben vannak a csak magukkal törődök,✓az elké- nyelmesedők. — Nagyon féltem, amikor megválasztottak. Azt hittem, egyedül maradok, nem lesz támaszom. Nehezítette á dol­gom, hogy azt sem tudtam, mi is az én konkrét felada­tom? Mert nem elég munka­tervet készíteni, végrehajta­ni, szervezni is kell a közös­séget, amihez pedig nagyon sok akaratra van szükség. Nekem ebben segített ez a tábor... Jogok, hit, akarat, önisme­ret, értékrendek felfedezése és felkészülés a közéletiség- re. Címszavak egy KISZ-ve- zetőképző táborból. Minden szó élménnyel telítődve, ami szeptemberben gyakorlattá változik... Alig múlik el hét anélkül, hogy tábornyitásról, vagy zárásról ne hallanánk. Kor­határra való tekintet nélkül egyre népszerűbbek a legkü­lönfélébb jellegű táborok. A KISZ a fiatalok tízezreinek szervez táborokat. — Milyen nyári program készült a KISZ megyei bi­zottságán a szabolcsi fiata­loknak? — Éves felkészítő tábo­runkban május 24—szeptem­ber 10 között körülbelül 3400 szabolcs-szatmári fiatal KISZ-vezetőképzését bonyo­lítjuk le a sóstói táborban. Kiképezzük valamennyi alapszervezet titkárát, a klubvezetőket, a KlSZ-alap- szervezetek kultúrfelelőseit, valamennyi propagandistát, az alapszervezeti gazdasági felelősöket, valamint az Ed­zett ifjúságért bizottságok vezetőit. Itt találkoznak a ta­nulmányi mozgalom országos tapasztalatcsere táborának résztvevői is, több, mint há­romszázan. Az idén először különválasztottuk a KISZ-es és az úttörővezető-képzést. Az utóbbi színhelye Hodász lesz, ott készülnek fel a diá­kok és a pedagógusok a kö­vetkező mozgalmi év felada­taira. — A nyári táborok tovább­képzési programjában a gaz­dasági élethez kapcsolódó feladatok mindig nagy hang­súlyt kapnak. Idén a befeje­ződő, illetve az induló öt­éves tervekről szólunk bő­vebben, továbbá részletesen foglalkozunk a KISZ befo­lyásával. illetve a KISZ-en belüli szervezettség növelésé­nek feladataival a munkás- fiatalok és a mezőgazdaság­ban dolgozó fiatalok köré­ben. — Igen népszerűek az épí­tőtáborok. Sok szabolcsi fia­tal szívesen áll munkába. Nekünk Szabolcsban miért nincs építőtáborunk? — A tapasztalatok azt mutatják, hogy ott jönnek létre az építőtáborok, ahol nincs elegendő munkaerő, il­letve ahol minden feltétellel rendelkeznek a táboralapítás­hoz. Olyan követelményeket írnak elő a központi utasítá­sok, melyeket jelenleg legfel­jebb két nagyüzemünk tud­na teljesíteni. Nekünk az almához kellene a sok mun­káskéz, de ősszel már tart a tanítás, arra nem lehet épí­tőtábort szervezni. Egyébként pedig nem érdemes. — A jól dolgozó szabolcsi­ak híre évről évre hallható az építőtáborokból. Hol dol­goznak ebben az évben a mi fiataljaink? — Idén négy turnusban váltják egymást a fiatalok az ország 99 építőtáborában. Megyénk mindig nagy lét­számmal vesz részt ezekben a táborokban. Az idén 58 ezer fiatalt fogadnak a tábo­rok, közülük 4550-et Sza- bolcs-Szatmárból. Ezen a nyáron a szabolcsiak Tabdin, Boglárlellén és Bodakajtor- ban mezőgazdasági munkát végeznek, Bicskén útépítés­nél. Répceszentgyörgyön pe­dig vasútépítésnél dolgoznak. Tavaly először dolgozhattak az építőtáborokban azok a fiatalok, akik a nyolcadik osztályt befejezték. Ez a kezdeményezés jónak bizo­nyult, idén mintegy négyszáz fiatal jelentkezett még úttörő­ként, hogy a gimnazisták­kal, főiskolásokkal, egyete­mistákkal együtt dolgozzon. Két táborban oldjuk meg a tanárképző főiskola fiataljai­nak közreműködésével az úgynevezett pályaválasztási fórumok indítását, melynek a lényege az, hogy főiskolai hallgatók ismertetik az ér­deklődőkkel bizonyos szakok tudnivalóit, a munka utáni szabad időben. — A szakmunkástanulók­nak a KISZ KB szervezésé­ben szakmai építőtáborokat indítanak, melyeknek az az előnye, hogy elismerik szak­mai gyakorlatnak. Ebbe a tá­borozási formába megyénk valamennyi szakmunkáskép­ző intézete bekapcsolódott. Mire ezek a sorok megje­lennek, talán már annak a kezébe kerül Juhász József faragása, akinek szánta. De amikor megmutatta, akkor még titok volt. Ceruzatartót farag ajándékba, négy lábon álló, íróasztalra való csinos, takaros kis jószágot, aminek az értéke abban rejlik, ahányszor a gyenge kis kéz újra meg újra birtokra kelt a szívós fával... — Az ékrovásos faragás a kedvencem. Az, amikor így, V-alakban vesszük ki a fát, s ebből csodálatosan egysze­rű geometrikus minta alakul ki. Ez a technika az erdélyi vidékre jellemző, s élesen el­különíthető más vidékekétől. Itt a szakkörben átvettük már a legjellemzőbb stíluso­kat, foglalkoztunk a somogyi faragással, mely a féldom- bormű-jellegéről ismerhető fel, aztán a pásztorfaragá­sokkal — ezek alföldiek — meg a spanyolozással, aztán a rézbevéséssel, stb. — A természetességet, az egyszerűséget szeretem a dí­szített fában is. Figyelem, ki milyen díszítést használ, ki mennyire engedi szabadon a fantáziáját. Az a szokás, hogy kigondolok egy mintát, felvázolom, aztán megmuta­tom a szakkörvezetőnek, Schmidt Sándornak, aki szakmai tanácsokat ad. Ö Két fővárosi, illetve a Ko­márom megyei építőipari vállalathoz, valamint a Le­nin Kohászati Művekhez állnak be dolgozni a táboro­zok. Érdekesség,' hogy sza­bolcsi fiúk is közreműköd­nek a budapesti sportcsarnok építésénél. Van még egy ér­dekes lehetőség: összesen 400 magyar fiatal vesz részt épí­tőtáborban a lengyelországi Lublinban egy acélkombinát­ban. A négyszázból százan lesznek szabolcsiak. — Most is munkaverseny lesz a táborokban, melynek tétje a brigádzászló. A mun­ka hatórás, utána különböző politikai rendezvények, kul­turális és sportprogramok között választhatnak a fiata­lok. 307 központi műsort tar­tanak ezen a nyáron a legne­vesebb hazai együttesek, mű­vészek. Lesz idő pihenni, szó­rakozni. sportolni is, hogy szeptemberre a kipirult arcú, megizmosodott diákok újult erővel vágjanak neki a tan­évnek :.. szoktatott a széphez, ő ma­gyarázta, hogy vigyázzunk a túldíszítésre, mert könnyen lehet belőle csicsás, giccses tárgy. Könyvekből tanulmá­nyoztuk, hogyan élt valami­kor nagyon régen a népmű­vészet, s miközben a mintá­kat figyeltem, rájöttem, mi­lyen lényeges a faragásban az ősök iránti tisztelet. Én azt tisztelem, aki képes volt magát a szépséget létrehozni. Van példaképem is: a szak­körvezető. Valamikor majd úgy szeretnék dolgozni, mint ő... — A jó fafaragó szemre ki­választja a fát. Kell türelem, kézügyesség, esztétikai érzék, rajztudás, bizonyos faipari előismeretek, a faragás meg­felelő gyakorlata, és jó szem. Eddig csak apróbb tárgyak­kal kísérleteztem: fűszertar­tót, italkínálót, tükröt, ka­zettát, ivócsanakot faragtam. A legszebbek itt láthatók a művelődési házban az állan­dó vitrinben. Ami otthon van, azok közül sokat hasz­nálatba is vettünk. Eladni nem szoktam. Nem tudnék megválni tőlük ... — Hat éve járok a fara­gók közé. Először a gyerekek szakkörébe, most már a fel­nőttekébe. Harmadszor hív­tak meg a fafaragó táborba. Ezt nagy megtiszteltetésnek érzem. Egyébként gimnazista vagyok itt Vásárosnamény- ban, KISZ-vezetőségi tag, diákbizottsági titkár. Szere­tem a közösségi munkát, ér­dekel a matematika, valami­lyen műszaki pályára készü­lök ... Juhász József a beregi fa­ragók egyik tehetséges ígére­te. Azt mondják róla: néhány társával együtt ők azok, aki négy-öt év múlva „beérnek” a helyi népművészeti hagyo­mányok tiszta továbbvitelé­vel ... Összeállította: Baraksó Erzsébet Fotók: Elek Emil A képen: Bancsi Gyöngyi, Zeleznik Ágnes, Kállai Ildikó, Keszthelyi István, Tolnai László. BESZÉLNEK RÓLA Á fafaragó-ígéret Palacsintasütő verseny és vezetési ismeretek

Next

/
Thumbnails
Contents