Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-01 / 152. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. július 1. Nyíregyháza Szamuely téri toronyházak. (Elek Emil felv.) Moszkva, Svájc, hazai utak Beszélgetés Lesték Pál vezérigazgatóval Bár a világ még nem a turistanemzetek között tartja számon Magyarországot, azért minden túlzás nélkül állíthatjuk: az elmúlt 10—15 évben megnőtt a lakosság utazási kedve, s a fél ország népessége ország-világjárással tölti szabadságát. Egyre többen Vesznek részt szervezett egyéni vagy társasutazásokon, személygépkocsi-túrákon, igénybe véve az utazási irodák szolgáltatásait. A növekvő idegenforgalom lebonyolításából nagy részt vállal a Cooptourist, mely 10 éves fennállása alatt gyorsan fejlődött. A Magyar Szövetkezetek Utazási Irodájának hálózatában jelenleg 40 iroda, értékesítőhely működik — a többi között Nyíregyházán. Most a „csendes jubileum” alkalmából Lesták Pál, a Cooptourist vezérigazgatója nyilatkozott a Központi Sajtószolgálat munkatársának arról: az iroda fennállása óta milyen szerepet tölt be a kül- és belföldi turizmus szervezésében, lebonyolításában. — 1969-ben jött létre a Cooptourist, a Magyar Szövetkezetek Utazási Irodája, a fogyasztási szövetkezetek, a mezőgazdasági és kisipari termelőszövetkezetek országos szövetségeinek közreműködésével és támogatásával. A cél mindenekelőtt az volt, hogy a magyar és a külföldi szövetkezetekkel, azok különböző szervezeteivel együttműködve kielégítsük a területünkön jelentkező idegenforgalmi igényeket Ezzel összhangban határoztuk meg a Cooptourist üzletpolitikáját: ai külföldi, elsősorban szocialista országok és Magyarország szövetkezetei közötti kapcsolatok szélesítését, az együttműködés fejlesztését a szövetkezeti mozgalomban, a szakmai területeken. Munkásmozgalmi és társadalmi ünnepeken, évfordulókon a szövetkezeti mozgalom hazai és nemzetközi rendezvényeire baráti találkozókat szerveztünk, melyekre rendszeresen eljöttek a különböző nemzetiségű szövetkezeti dbl- gozók. Már az első évektől — elsősorban belföldön' jljés a szocialista országokban — lehetőséget teremtettünk a szövetkezeti dolgozók és családtagjaik üdültetésére. — Az utazási iroda szolgáltatása jelenleg már olyan sokrétű, nogy a teljes felsorolást csak megkísérelni lehet: idegenforgalmi, bel- és külföldi utazásszervezési feladatain kívül, foglalkozik útlevél; és vízumbeszerzéssel, valutavétellel és -eladással és menetjegyirodai funkciót is betölt. Különböző szolgáltatásokat közvetít, a fizetővendég-ellátáson kívül szálloda- és vendéglátóipari tevékenységet is folytat, közlekedési eszközök bérbeadását közvetíti, van üdülőszolgálata, belföldi túrákat szervez, sőt országos rendezvények szervezésére is vállalkozik ... Mi van még? — Folytathatnám talán azzal, hogy az utóbbi években a Cooptourist létrehozta saját autóbuszparkját, melynek hasznosítása mellett üzem- fenntartását is ellátja. Gyarapodásunk kellemes színfoltja az ország szép hegyvidéki üdülőhelyén, Mátrafüreden felépült 250 ágyas Avar Szálló, ez közös tulajdonunk a helyi fogyasztási szövetke- zéttel. Még az idén tető alá kerül Budapesten, a Szabadság-hegyen épülő 200 ágyas Rege Szálló. — Átlapozva a Cooptourist idei programajánlatát, megállapítható, hogy a választék évről évre bő- vül. . . — Igen, mintegy 300 úti- proramunk lesz az év végéig, 25 országba juthatnak el a Cooptouristtal utazni, pihenni vágyók. A moszkvai olimpia ideje alatt csaknem 30 utat szervezünk a Szovjetunióba, természetesen Moszkván kívül más varosokkal is összekapcsolt a program. Nagy az érdeklődés többek között Ausztriába, Dániába, Franciaországba, Bulgáriába, Svájcba és Görögországba szervezett szakmai útjaink iránt, melyeken az állattenyésztés, a tejgazdaság, a zöldség- és gyümölcstermesztés, a borászat tanulmányozása szerepel a programban. Utakat szervezünk különböző nemzetközi vásárokra, kiállításokra és júliusban ott leszünk a nemzetközi szövetkezeti napokon, vendéglátóink: Prága, Pozsony, Kassa, Besztercebánya, Krakkó, Varsó, Kolozsvár. Tartalmasak az európai nagyvárosok megtekintésére szervezett 3—7 napos útjaink is, melyek közül kiemelkedők a szovjet utak. — Kedvezményes útjaik? — Többfélék. Például a vállalat miskolci üzemében gyermekeknek kor szerinti kedvezményt adunk, továbbá tagszövetkezeteink csoportosan utazó tagjai 8 százalékos kedvezményben részesülnek, a szövetkezeti nyugdíjasoknak pedig a belföldi és szocialista országokba irányuló utakon 10 százalékkal csökkentjük a részvételi díjat. — Várhatóan az idén főleg nyáron és ősszel növekszik majd a belföldi turizmus ... — Erre is felkészült a Cooptourist, az egyéni utazók, vagy a szövetkezetek, vállalatok, intézmények csoportjai bekapcsolódhatnak az „Ezerszínű Magyarország nemzeti értékei nyomában” — szervezett autóbuszos országjáró túráinkba. Ezek közül kiemelkedő a 6 napos körutazás, melyen megismerhető egész Kelet-Magyarország. az Alföldtől a szatmár-beregi tájakon át az Északi-Középhegységig. A „Gondűző hét a Bükkben” egyhetes üdülés iránt szintén nagy az érdeklődés. Kedvelt a literes Negyvenmillió üveg üdítő Bér a nyár csak alkalomszerűen kényeztet bennünket hőséggel, az üdítőitalok gyorsan fogynak az üzletek polcairól. Nincs viszont hiány sehol, bőséggel szállítják az üdítőket az üzemekből. A Nyírkémiai Vállalat például mintegy, tíz százalékkal több frissítő gyártását tervezi ezen a nyáron: havonta egymillió üveg kerül le a palackozóban a szalagokról! Jókora mennyiség, különösen ha hozzátesszük jócskán megnőtt az egyliteres üvegbe töltött üdítők aránya. A kereskedelem igazolhatja: nagy sikere van a litereseknek — célszerűbb is egy-egy család számára, ha nem négy-öt kis palackkal vásárol hét végére, kirándulásna, hanem egyben veheti meg a gyöngyöző italt. Idén is ötféle üdítőt gyárt a Nyírkémia: narancsízűt, meggy-, szőlő- és citromízűt, valamint kólát. A választék bővítésére még csak távlati elképzelések vannak, ám a jelenleg gyártott italokból bőséggel jut mindenhová. Megkérdeztük azt is: az üdítőitaloknál van-e olyan gond, mint a sörnél — nevezetesen, hogy kevés az üveg, mivel nem váltják visza a vásárlók. Elmondták, hogy lényegesen kisebb arányú a vissza nem váltott üvegek mennyisége, s ez annak tudható be: az üvegbetét díja magasabb, mint a sörösüvegeké. A Kisvárdai Szeszipari Vállalat demecseri gyárában elsősorban a Coca-Colát és a közkedvelt Sztár üdítőcsalád tagjait gyártják: na- narancsitalt. tonikot, s Sztár King nevű üdítőt. Idén új terméke a demecseri üzemnek a málnaízű ital, a Sztár család legújabb ivadéka. Ez is igen hamar kedveltté vált a fogyasztók között. Deme- cserben kétdeciliteres üdítőitalokból 1980-ban mintegy harminc millió üveggel terveznek gyártani és forgalmazni. Az egy literes palac- kozású üdítőket a szeszipari készítik, de Szabolcsban és Hajdúban a demecseriek értékesítik. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat nyíregyházi üzemében naponta 700—750 darab sertést dolgoznak fel. Képünk a csontozó üzemben készült, ahol napi 45—50 mázsa húst csontolnak ki. (Császár Csaba felvétele) Meglopta ivótársát is... Székkel támadt a presszóban Szinte mindenért ült már börtönben, ami a Büntető Törvénykönyvben szerepel. Pásztor András 35 éves komoról csavargó. Súlyos testi sértéssel kezdte, hivatalos személy elleni erőszakkal, emberölés kísérletével, lopással, rongálással, közveszélyes munkakerüléssel folytatta, s tavaly december 1-én szabadult utolsó büntetéséből. Azóta csavarog, ha módjában áll, állandóan iszik, saját bevallása szerint Is félliter pálinka és 10—15 üveg sör a napi normája. Január elsején Nyíregyházán, a Márka presszóban randalírozott: előbb egy lányt pofozott fel, aztán egy székkel támadt azokra, akik megpróbáltak a lány védelmére kelni. Tíz hamutartó és 10 söröspohár lett Pásztor támadásának áldozata. Január 5-én reggel egy alkalmi ismerősével ivott Pásztor az Anna presszóban. Mindketten berúgtak, de Pásztornak még részegen is volt gondja rá, hogy ismerősét kifossza. Elszedte pénztárcáját, kivett belőle 800 forintot, aztán amikor a felszolgáló kirakta őket, Pásztor az óra-ékszer bolt mögött még ismerőse óráját is elvette, majd hanyattlökte a havas kőre és otthagyta. A bíróság garázdaságért, rongálásért, közveszélyes munkakerülésért és lopásért vonta felelősségre Pásztor Andrást, s mint különös és többszörös visszaesőt halmazati büntetésül másfél év börtönre ítélte és két évre eltiltotta a közügyektöl. A bíróság kötelezte Pásztort, hogy az alkoholisták kényszergyógyltásának vesse alá magát, ezenkívül meg kell térítenie a Márka presszóban és az ismerősének okozott kárt is. Az Ítélet jogerős. Egy esztendő válogatott jó tévéjátékai, -filmjei, -műsorai közül szemelhette ki a kedvére valót a néző az elmúlt héten a második programban. Ugyanis ott sugározták az idei — a tizedik — veszprémi tévétalálkozóra benevezett versenyműveket, szám szerint huszonhármat, a versenyprogrammal azonos időben. S most már nemcsak Veszprém és környéke, hanem szinte az egész ország láthatta ezeket a filmeket. A versenynek ez a nyitottsága épp olyan jól szolgálja a tévétalálkozó népszerűségét, mint amennyire segít az ízlés fejlesztésében, de legalábbis az érdeklődés orientálásában. A Rádió és Televízió Újság közkedvelt tömegkommunikációs intézménynek és a közönségnek egyaránt segített azzal, hogy összesítve és részletesen, ezenkívül pedig naponta is közölte a verseny sugárzási rendjét. Nem beszélve arról, hogy — ha nem is szerepenként részletezett, de aránylag bő színlapot adott minden versenyműhöz. Egy szó mint száz: a versenyt követni akaró nézőket fényesen, nagyon figyelmesen „kiszolgálták” a program rendezői, szervezői, közreműködői. A tömeghatást tekintve bizonyosan ez a tizedik tévéta- lálkozó volt a legsikeresebb. Részben azért, mert a néző jó előre tájékozódhatott, részben pedig azért, mert a bemutatott művek színvonala is jobb volt az előző évekénél. Tanulságosan foglalta ösz- sze, idézte fel a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak alakulását, történetét a Dialógus című szovjet film (Szer- gej Koloszov rendezte). Igaz, olyan tényeket, eseményeket, szituációkat elevenített fel, amelyeket ismer a politika iránt érdeklődő, újságolvasó tévénéző, mégis rendkívül érdekes volt az egyes interjúk összevetése. A fiatalabb nemzedékeknek viszont — az előbbin kívül — ugyancsak ■— érdekes lehetett az NSZK adenaueri korszakának eredeti filmképekben való bemutatása. A filmbe szükségszerűen (törvényszerűen?) beleszőtt magánéleti szál ugyan enyhítette némiképp a száraz, olykor didaktikus tónust, de nemhogy rövidítette, hanem még inkább megnövelte a játékidőt. A hazai beruházások körüli félreértések tisztázásában sokat tett a Kockázat legutóbbi adása. Kétségtelenné tette a nézőknek, hogy nincs teljes beruházási tilalom, de az állam gondosan megnézi: mire ad pénzt. Csak a magas jövedelemzőségű beruházásokra lehet engedélyt kapni, ezek között is elsősorban olyanokra, amelyek exportképes cikkeket termelnek. A beruházást engedélyező hatóságok oda fogják juttatni a pénzt, ahol a legjobb célokat tűzik ki. De még ebben az esetben is jól meg kell majd gondolnia a beruházónak, milyen tervekre adja ki a pénz, gazdaságosabb tervezést, sőt gazdaságosabb kivitelezést, megvalósítást követelnek meg a megszigorított gazdasági viszonyok. A beruházásba éppúgy, mint a termelésbe több ötletet és több merészséget kell „bevinni”, különösen az utóbbiba, mert reális kockázatvállalás nélkül ma már nem lehet magas jövedelmezőséget biztosítani sem a belföldi, még inkább nem a külföldi piacon. A Kockázat adásai — bár közgazdasági és gazdaságpolitikai ismereteket tételeznek fel— többnyire az átlagnéző számára is érthető módon fogalmaznak meg gazdasági problémákat. Feltéve, ha van ereje és kedve oda figyelni olyan késői órában. Seregi István A véletlen úgy hozta, hogy két mai magyar, nem valami szívderítő tárgyú rádiószínházi produkcióról szólnak ezek a jegyzetek. A kissé lehangoló, ám semmiképpen sem tanulság nélküli tematikák, a negatív vagy meglehetősen periférikus társadalmi jelenségek rádió- és hangjátékban való feldolgozása azonban meglehetősen gyakori manapság (akár a kisprózában), ám a művészi értéket, a hallgatói élményt természetesen az alkotás tárgya önmagában nem határozhatja meg. Csak a hatás valahogy nyomasztóbb — ha nem felrázóbb. Az egyik ilyen produkció volt szombaton mai prózánk egyik legeredetibb hangú képviselőjének, Vámos Miklósnak a Gáz van című, ab- szúrdba hajló hangjátéka, mely a csendes beletörődés, a dolgok (néha kényszerítőnek látszó!) feladása teljes apátiába, értelem- és önvesztésbe torkollását példázta. Amire kiváltképp az idősebbek — akiket már több kudarc érhetett — lehetnék hajlamosabbak. A példázat a folytonosan, de a szivárgást soha meg nem szüntetően javított gázkészülékről, illetve erfnek hatásáról a „be- diliző” lakóra így vált jóval általánosabbá. A két kitűnő színész, Kállai Ferenc (lakó) és Kern András (szerelő), valamint Valló Péter rendezői munkája jóvoltából a dicséretesen összefogott hangjátékot a jó, emlékezetesebb alkotások közé sorolhatom. Gyakoribb; ám a feldolgozott esetből kevésbé általánosítható társadalmi jelenségről szólt a szociográfus- ként és publicistaként is ugyancsak jól ismert írónk, Lázár Ervin laza szerkezetű hang játéka, a Capriccio. Ez az alkoholizmusba süllyedés egyéni motivációit kívánta felmutatni egy „parasztságára büszke” tanár italba fulladt sorsában. A történetben — melyben az egyes epizódok a tanár monologizálásá- ra voltak fölfűzve — persze voltak olyan tényezők, amilyenek általában is ismertek az alkoholistává válás motivációiként (azzal együtt, hogy az alkoholizmust megmagyarázni nyilván nem lehet). Ilyenek, mint a gyermekkori rideg családi környezet, a szerelmi csalódás és más hasonlók gyakran befolyásolnak így más sorsokat is. Ami ebben a szomorú élettörténetben valóban figyelemre méltó volt, az a mélyről jött, elsőgenerációs értelmiségi — egyébként teljesen indokolatlan — szorongásos kisebbrendűségi érzésének a megléte, illetve ennek motivációként való ábrázolása. Viszont kevéssé tűnt meggyőzőnek és érthetőnek hősünknek Kölcsey Berzsenyi-kritikája fölötti moralizálása (részegen, a tanítványai előtt). Ez sokkal inkább már az alkohol következményének tudható be. A kissé hosszúra nyújtott hangjáték voltaképpen egyetlen nagy szerepében öze Lajost felsőfokban kell dicsérnem. A túlnyújtás miatt nem Magos György jó ritmusú rendezését érheti kifogás. Merbovszky Pál P KÉPERNYŐ fITÍÍTi A PUDE MELLETT
