Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-12 / 136. szám
_______________________________________•_________________ Hagy a gyomocodás veszélye Kár! okoz az eső Jelentés a mezőgazdasági munkákról Parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat Az éves kiképzési terveknek megfelelően a Magyar Néphadsereg és az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport kijelölt törzsei június 10—16. között parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatot hajtanak végre. A gyakorlat megtekintésére szerdán hazánkba érkezett Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. Átadják a megbízólevelet képviselőinknek A vasárnap megválasztott országgyűlési képviselők és tanácstagok ezekben a napokban veszik át megbízóleveleiket országszerte. Sza- bolcs-Szatmár megyében kedden 15 képviselő vette át választókörzete székhelyén megbízólevelét. Dr. Harmat László Űjfehértón, Héri László Gávavencsellőn, Kovács Andrásáé Nagyhalászban, Kelemenné Balogh Katalin Nagykállóban, Hornyák Tiborné Nyírbélteken, Sőrés István Nyírbátorban, Bíró Miklós Mátészalkán, Szántó Sándor Nagyecseden, dr. Tar Imre Csengerben, Gulyás Emilné dr. Jánkmajtison, Széles Lajos Fehérgyarmaton, Fodor István Vásárosna- ményban, Tóth József Tisza- szalkán, dr. Kulin Lászlóné Kisvárdán, Tóth Géza Záhonyban vette át megbízólevelét. Szerdán Nyíregyháza országgyűlési képviselői — Jeszenszki Gábor, Biszku Béla és Gilányi János —, ma Nyírtasson Erdei Lászlóné, pénteken Tiszavasvári- ban Hosszú László ..veszi át országgyűlési képviselői megbízólevelét. Most már elég lenne az esőből, állítják a mezőgazda- sági szakemberek a megyében. Eddig a legtöbb helyen szükség volt rá, most azonban már jóval több kárt okoz, mint hasznot. Különösen a szálas takarmányra kedvezőtlen a jelenlegi időjárás, hiszen alaposan megnehezíti, néhány helyen pedig egyenesen- lehetetlenné teszi a lucerna, s a különböző fűfélék betakarítását. Gondok vannak a már lekaszált takarmányféleségek biztonságos helyre történő juttatásával is, hiszen még nincs kellőképpen megszáradva, enélkül pedig lehetetlen a begyűjtése, tárolása. A kedvezőtlen időjárás miatt e fontos takarmánynövényeknek mind a mennyisége, mind a minősége elmarad a vártnál. A gazdaságok többségében a lucerna hektáronkénti termésátlaga például egy-másfél mázsával kevesebb a tervezettől, de kisebb a fűfélék hozama is. A hideg, csapadékos idő következtében elmaradtak a fejlődésben a zöldségfélék, de a kapásnövények is. Az viszont már kellemes hír, hogy nagyon jó termést ígérnek a kalászosok, különösen az őszi árpa és búza. Nyíregyháza határában a „Ságvári” Tsz területén Ru- zsinszki András a kukoricát kultivátorozza. (Császár Csaba felvétele) Az aratás ugyan még távolabb van. azonban nem árt már 'most felkészülni e fontos munkára. Lassan meg lehet kezdeni a kombájnok ellenőrzését, a raktárak takarítását, fertőtlenítését, a szárítóberendezések felülvizsgálatát. A mezőgazdasági szakemberek véleménye egyöntetű: nehéz aratásra számíthatunk. Az eső, a szél igen sok helyen ledöntötte a kalászosokat, ami megnehezíti majd a betakarítást. A sok csapadék kedvez á gombabetegségek elterjedésére, s nagy a gyomosodás veszélye is. Ezért ha az idő engedi, a gyümölcsösökben, de a szántóföldeken is permetezni kell a gombabetegségek ellen. Több termelőszövetkezetben. állami gazdaságban tapasztaltak foltos kipusztulást, e helyeken, ha a talaj felszZ- rad, elsősorban uborkát, zöldbabot, s különféle takarmánynövényeket termesztenek majd a tervek szerint a szabolcs-szatmári gazdaságok. (bg.) Adottság R ossz a nyírségi homokon gazdálkodni, ekét, gépet tör a nehéz szatmár-beregi föld. Az idén a megye 127 termelőszövetkezete közül 90 van besorolva a kedvezőtlen termőhelyi adottsá- gúak közé. Az arányuk kétszerese az országos átlagnak. A kedvezőtlen adottság nehezen megváltoztatható tény, ami másfajta magatartást kíván az e földön szántó-vető, állatot nevelő embertől. Csakhogy éppen a kiváló szövetkezetek példái mutatják, hogy a gyenge homokon is lehet eredményt felmutatni, mint teszik ezt Nyírib- ronyban vagy Eperjeskén. ' A föld népének küzdenie kell ezen a tájon minden szem búzáért, minden szál takarmányért. Ám ennek a küzdésnek lehet eredménye, ha a lehetőségekhez igazítják a termelést, ha a szorgalom párosul a szakemberek felkészülésével. S ehhez sokszor bátran változtatni kell. A statisztika azt mutatja, hogy négy év alatt közel tizedével több a gyümölcsös a szövetkezetekben, az okszerűen kezelt gyepterület is 11 százalékkal nőtt, míg a másra alkalmatlan földeken erdőt telepítettek. Ez a változás adja a magyarázatát, hogy a kedvezőtlen adottságokba nem szabad belenyugodni, mert akkor óhatatlanul újabb veszteséget hoz maga után egy veszteséges esztendő. A gazdaságok többségében felismerték, hogy a viszonylag kis pénzből is lehet többet produkálni, ha ehhez igazítják a termelést. Példa rá, hogy növekedett a szemes termény, a hüvelyesek, a dohány és napraforgó vetés- területe, ahol adott területen több haszonra lehet számítani. Fellendülőben van a juhászat, ami devizát hoz a népgazdaságnak, biztos bevételt ad a szövetkezetnek. S ajnos a jó példák mellett akadnak árnyoldalak. Több évre van szükség ahhoz, hogy a termelés szerkezete még jobban igazodjék a lehetőségekhez. Mindezt segítik a felsőbb intézkedések is. Ilyen például a felső-szabolcsi regionális vízrendezési terv, a szatmár-beregi térség meliorációs terve. A kedvezőtlen adottságú szövetkezetek 57 millió forint támogatást kaptak a mellék- tevékenység — s ezzel a foglalkoztatottság — növelésére. Mindez kell ahhoz, hogy ne konzerválódjék a termelés elmaradottsága sehol. Li. B. Kádár János fogadta Ljodmila Zsivkovát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán az MSZMP KB székházában fogadta Ljudmi- la Zsivkovát, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a Bolgár Népköztársaság kulturális bizottságának elnökét. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Jelen volt Boncso Pencsev Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. Befejeződtek a magyar-román tervegyeztető tárgyalások Nicolae Constantin elutazott hazánkból Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke és Nicolae Constantin, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke június 9—11. között Budapesten tárgyalásokat folytatott. A véleménycsere során megállapították, hogy az 1976—80-as években a két ország közötti árucsere-forgalom dinamikusan fejlődik, amely jó alapot teremtett az 1981—1985. évi tervegyeztetéshez. A tárgyalások befejeztével aláírták az 1981—1985. évi népgazdasági tervkoordinációról szóló záró jegyzőkönyvet, amely a2 1976—1980. évi hosszú lejáratú árucsereforgalmi egyezményhez viszonyítva a forgalom több mint 40 százalékos növekedését irányozza elő. A dokumentum magában foglalja a termelési kooperáció és gyártásszakosítás területén eddig elért eredményeket és kijelöli a feladatokat is. A gépgyártás területén elsősorban a közúti járműiparban, az irodagép- gyártásban és a szerszámgép- gyártásban fejlődik a termelési kooperáció és gyártásszakosítás. A vegyipari a gumiipari, a gyógyszeripari és a növényvédőszer-ipari szakosítás a jelentős. Nicolae Constantin tárgyalásokat folytatott Marjai József miniszterelnök-helyettessel, a magyar—román gazdasági" együttműködési vegyes kormánybizottság magyar társelnökével. A román küldöttség szerdán elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren Huszár István búcsúztatta. Jelen volt Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. JÁR A MALOM... A nyíregyházi malomban naponta 1500 mázsa lisztet őrölnek. Pólyák Sándor, Paulus Pál és Budai Zoltán ellenőrzik a hengerekre történő adagolást. (Jávor László felv.) MA Egyetemre felvételi nélkül (2. oldal) Munkásérdek — gyári érdek (3. oldal) öt év alatt másfél milliárdért Ivóvíz újabb községeknek Befejezéséhez közeledik az V. ötéves terv nagyszabású vízművesítési programja. A tervezett egymilliárd 97 millió forint helyett másfél mil- liárdot fordítanak a vezetékes vízellátás megoldására. Ebből az összegből a tanácsok •fejlesztési alapjából az öt év alatt 574 milliót akartak ilyen célra elkölteni, ehelyett azonban megközelíti a 800 millió forintot a tanácsok által a vízművesítésre fordított pénz. A másfél milliárdos összeg további részét az Országos Vízügyi Hivatal adta. Nyolcvanmillió helyett több mint százmillió forinttal járultak hozzá az ivóvízellátás költségeihez. Emelkedett a lakosság hozzájárulása is. Az ötéves terv utolsó esztendejében 17 települést akarnak bekapcsolni a vezetékes vízhálózatba. Ezek közül már véglegesen üzemel a dombrádi, a mérkvállaji, a nyírbogáti, a tuzséri, a tisza- nagyfalui, a kölesei, részlegesen működik az újfehértói és a máriapócs—pócspetri vízmű. Az időközben elért fejlesztési ütem szerint már az idén hozzákezdenek, de csak 1981- ben fejezik be a Nagyecsed— Fábiánháza, Balkány—Szakoly, Nyírbéltek, Kemecse, Mátészalka térségében megépülő vízműveket. A mándo- kinak a kivitelezésével any- nyira előrehaladtak, hogy már valószínűleg ez év végéig megkezdődhet a végleges üzemelés. Részlegesen működhetnek 1980 végéig a nagyecsed—fábiánházi, a balkány—szakolyi és már most részlegesen üzemel a kemécsei. A VI. ötéves tervben lényegesen kevesebb pénzt költhetnek új vízművek építésére, viszont változatlanul támogatják azokat a településeket, amelyek csatlakoznának valamelyik közeli telephez. így három új vízműtár- sulatot alakítanak az idén és hozzálátnak a nyírpazonyi, a rozsályi és a fényeslitkei vízellátás megoldásához. Tizenöt—húsz olyan települést számoltak össze, ahol a közeli csatlakozás miatt jelentősen csökkenne a beruházásra fordítandó összeg, így a dombrádi vízmű megoldhatná Tiszakanyár és Kékese, a demecseri Kék és Gégény, a kölesei Fülesd és Sonkád, a nyírmadai Pusztadobos, a baktalórántházi Pet- neháza és Laskod ivóvízellátását. A VI. ötéves tervben sikerül megvalósítani az elképzelést, hogy valamennyi nagyközségünkben vezetékes vízhez jusson a lakosság. Az elkövetkező öt év programja lesz a szennyvízelhelyezés és -elvezetés megvalósítása több vidéki településen. T. K. J ülfeiet3B 1 magyarnrszág XXXVII. évfolyam, 136. szám ARA: 1,20 FORINT 1980. június 12., csütörtök
