Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-11 / 135. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. június 11. KORSZERŰ ÜZLETHÁLÓZAT Jó minőségű árut! Néhány hete avatták az új üzletsort Mátészalka belvárosá­ban. A Kraszna Áruház mellett emelt lakóépület földszint­jén fotó-optika, vegyes kultúrcikk-szaküzlet és hírlapbolt kapott helyet. (Jávor László felvétele) Áz első újság Kilencven éve Mátészalkán is hetilap indult. Címét a kor szokásainak megfelelően a helység nevéből formálták: Máté-Szalka. Az első szám 1890. június 5-én látott nap­világot, csütörtökön megjele­nő, „nagy ívrét oldalon, s gyakran mellékletekkel”, tár­sadalmi, szépirodalmi és ve­gyes tartalmú hetilapnak ne­vezte magát. Szerkesztője Endrédy József, főmunkatár­sa Biky Károly volt, a szer­kesztőség a mátészalkai vá­rosházán székelt. Kiadták Nagykárolyban, Seper Kaje- tán könyvnyomdájában. Leg­jobb tudomásunk szerint ak­kor csak előfizetés lehetett, a taksa egész évre 4 forint volt. Mindjárt az első számban amolyan szózatot intéz a ki­adó és a felelős szerkesztő az olvasó közönséghez, kijelent­vén, hogy az új lap megkí­sérel egy szellemi központot teremteni, „honnan a neme­sebb törekvések mintegy szé­lesebb körre kisugározzanak”. A hat oldalon megjelenő lapban a „vezércikken” kívül mindig volt egy „tárcza”, kü­lön rovatot kaptak „A megyei életből”, „Városi és vidéki újdonságok”, közgazdaság, irodalom, apróságok és ter­mészetesen aihirdetések. Ver­sek is jelentek meg főként megyei költőktől, így ^pkszpr fórumot kapott E. Kovács Gyula, a Gebéről elszárma­zott színész-poéta is. Folyta­tásokban hozták az első szá­mok Berey Józsefnek mind­máig érdekes „Az ecsedi vár” c. dolgozatát, Papp Artur, Ko­sa Ede stb. szépirodalmi írá­sait; a Kölcsey-ünnepségek- ről írt tudósításokat az olva­sók érdeklődéssel fogadhat­ták. Endrédy felelős szerkesztő és Biky Károly főmunkatárs a 14. számban (szept. 9.) be­jelentik, hogy a lapot a jövő­re nézve immár életképesnek tartják, ezért a szerkesztési munkától visszalépnek. Az új felelős szerkesztő Havas Gyu­la lett, aki beköszöntő írásá­ban hangsúlyozta, hogy az irodalomnak szívesen nyit tért, ami mentes minden ki­csinyes személyeskedéstől. Nem maradtak adatok ar­ról, hogy a Máté-Szalka hány példányban jelent meg. Né­hány száznál többre nem be­csülhetjük. Az év végén Ha­vas szerkesztő is lemond; te­kintve, hogy akkor nem volt a városban olyan agilis sze­mély, aki a munkát folytatni tudta volna, az első szálkái újság ezzel megszűnt létezni. Később újjáéledt mint a Má­tészalka és Vidéke, amit kö­zel húsz nyomtatott újság követett még az idők folya­mán. Nyéki Károly Megváltozott az utóbbi években Mátészalka kereske­delme: tíz év alatt lényegé­ben kicserélődött a boltháló­zat. A tervezők jóvoltából a belváros szinte kellemes be­vásárlóközpont lett: nemcsak áruházak épültek, hanem a lakóépületek földszintjén egy sor szaküzlet is, amelyek rö­vid idő alatt népszerűek let­tek. 117 szaküzlet A város áruforgalmát je­lenleg 117 szaküzlet, áruház, ABC- bonyolítja le — átadták már az ötödik ötéves tervidő­szakra tervezett valamennyi kereskedelmi egységet is. Tavaly vas-műszaki és ABC- kisáruház, valamint zöldség­gyümölcs üzlet épült, az idén pedig az OFOTÉRT fotó-op­tikai áruk üzletét, az ipar­cikk kiskereskedelmi vállalat vegyes kulturcikk boltját és a posta hírlapüzletét avatták fel. A város tanácsa rendszere­sen figyelemmel kíséri a ke­reskedelmi ellátást. A leg­utóbbi vb-ülésen nemcsak értékelték a kereskedelmi szervek munkáját, hanem újabb feladatokat is megha­tároz,t§k a lakosság jobb el­látása érdekében. Jelentős kereskedelmi forgalomról van szó: tavaly 834 millió forint értékű áru talált gazdára a város üzleteiben, — s ez csak­nem százmilliós forgalommal több, mint egy esztendővel korábban. A város és a kör­nyék lakosságának megfelelő ellátásban fontos szerepet játszik a Mátészalka és Vi­déke ÁFÉSZ, amely a teljes forgalomnak több, mint a fe­lét bonyolítja le. A tanácsi értékelés: a la­kosság alapvető ellátása hosszabb időszakot tekintve kiegyensúlyozott és biztonsá­gos, ami annak ellenére is igaz, hogy nem mindig teljes a választék. Kenyér távolabbról Az élelmiszerek közül a hús- és töltelékáruból tavaly az első fél évben nem volt • megfelelő a kínálat. Jelenleg jobb a helyzet: egyensúlyba került a kínálat és a keres­let. Megfelelő a töltelékáruk mennyisége és választéka — ehhez jelentős mértékben já­rul hozzá a mátészalkai hús­üzemi társulás, amely a vá­lasztékosabb húsellátást is segíti. A vásárlók megked­velték a bolti baromfiféléket — ezek forgalma az utóbbi években többszörösére emel­kedett, ami számos új hűtő­pult eredménye is." Régebben kevés hal fo­gyott Mátészalkán, de aján­lat sem volt. Idén májustól a Fehérgyarmati Halászati Szö­vetkezet halszakboltot üze­meltet .a városban, ettől szá­mottevő változást várnak. A tej- és termékekből rendszeres, jó az ellátás. Ke­nyérből, péksüteményből megfelelő mennyiségű áru kerül a boltok pultjaira. Ren­deződtek az év elején tapasz­talt gondok is: a rekonstruk­ció miatt nem üzemelő má­tészalkai kenyérgyár terme­lését a nyírbátori, a fehér- gyarmati, a vásárosnaményi, valamint a vajai sütőüzemek pótolják. A vásárlók meg­kedvelték az új termékeket, a burgonyás- és rozslángke- nyeret. ­A téli zöldség-gyümölcs el­látás biztonságos volt, kivéve a káposztaféléket, amelyek­ből többre lett Volna szük­ség. Tavasszal primőrökből sokkal több is fogyott volna — a mennyiség és a válasz­ték egyaránt szegényes. Az év további részében az ÁFÉSZ a háztáji gazdaságok­ból is jelentős mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt vásá­rol fel, a jobb idő beköszön­tőtől az ellátás lényeges ja­vulását várják. A ruházati cikkek forgal­ma is növekedett, de koránt­sem olyan mértékben, mint az élelmiszereké. A méter­áruk választéka jó,- bár né­hány szövetr és farmeralap­anyagú termék hiányzott. A farmer készen is gond: a márkásakból ritkán lehet kapni. Egy egyszerű, de min­denki számára szükséges cikkből hosszabb hiányok voltak: a férfi- és gyermek­harisnyák, női harisnyanad­rágok gyakran hiányoztak. Az utóbbi hónapokban ja­vult a cipők kínálata, keve­sebb a minőségi kifogás is. Gond viszont, hogy a gyer­mekcipők közül néhány mé­ret szinte beszerezhetetlen. Gyakran hiányoztak... Az ÁFÉSZ reményeket fűz a Skála együttműködési meg­állapodástól: az idén megkö­tött szerződés alapján szá­mos olyan árut várnak, amely korábban hiányzott a szövetkezet üzleteiből. Rendkívüli mértékben nőtt az igény a tartós fogyasztási cikkek iránt. Ezekből lénye­gesen többet hoznak forga­lomba, mint a korábbi évek­ben, mégis gyakran közli az .eladó, hogy „sajnos nincs”, mosógép, centrifuga, villany- bojler, s több megnetofon, le­mezjátszó is kellene. Még mindig nagyobb az igény a kerékpárok iránt. Néha bosz- szantó aprócikkek hiányoz­nak, mint szeg, lakat, ajtó­zár. A városi tanács vb több javaslatot tett az ellátási te­rületen működő kereskedel­mi szerveknek. Ezek között a legfontosabb, hogy a meglé­vő sok új üzletet megfelelő tartalommal töltsék meg, a profilok szerinti kínálatot minél magasabb szinten va­lósítsák meg. Felhívta a fi­gyelmet a vb a közepes áru és az olcsó cikkek kínálatá­ra, és különösen arra. hogy a kereskedelem követelje meg a jó minőségi áruk szállítását a nagykertől és a termelők­től egyaránt. Az oldalt összeállította: MARIK SÁNDOR Űjabb építkezés kezdődött a városközpontban: tanácsháza épül Mátészalkán. (Nyéki Károly felvétele) TÉVÉ ÉS FÉHYKÉP A „színesek“ gazdái Mátészalkán a városre- konstrukcié során a régi, szűk, sötét magán és szövet­kezeti szolgáltató műhelyek is megújultak. Többek között ilyen jó adottságokkal ren­delkező helyre költözött 3—4 éve a fotóműterem és a GELKA-szerviz. FOTÓMÜTEREM: új technikával — Az új környezet új le­hetőségeket teremtett — mondja Szilyásy Lajos, a fo­tósok műteremvezetője. — Iparkodtunk is kihasználni elsősorban a színes technika bevezetésével. Ennek alap­vető követelménye a megfe­lelő világítás. Természetesen ehhez be­rendezéseket kellett vásárol­ni, de a szövetkezet vezetői tudták azt is, hogy a svájci cégtől vásárolt Broncolor be­rendezések nem fognak ki­használatlanul állni Szatmár fővárosában. A Mátészalkán dolgozó öt fényképész az elmúlt évben 1 millió 100 ezer forintos ter­vet teljesített. A Mátészal­kán készített színes felvéte­leknek már híre van, a kör­zethatárokon túlról is érkez­nek vendégek a műterembe. Ezt is számokkal támasztja alá a vezető: míg Debrecen­ben 1979-ben 500 ezer forint volt a színes felvételek for­galma, addig a „kis” Máté­szalka 200 ezer forintot for­galmazott. A műterem dolgozói, most is új szolgáltatás — a háznál fotózás — meghonosításán fáradoznak. Az ötletet az ad­ta, hogy sokan a vándorfotó­sok „csapdájába” estek, s et­től szeretnék Mátészalka és környéke lakóit megóvni. GELKA: javítás helyszínen Mindennapi életünk; ma már elképzelhetetlen az elektromos berendezések, gé­pek nélkül. Ezek „orvosai” is 1976-ban kaptak új helyet a város kellős közepén. Az új helyen már érvényt tud­tak szerezni a szakosodás­nak: külön vannak a háztar­tási gépek javítói, és külön a rádió-, tévé- és magnójavító részleg. A legnagyobb fejlő­dés, változás itt tapasztalha­tó, szinte naponta újabb és újabb konstrukcióval talál­kozik a 9 szerelő, — táj ék ok­tat Molnár Pál, a GELKA vezetője. A fekete-fehér té­vékészülékek javítását 26 községben végzik és az el­múlt évben kijavított több point 10 ezer készülék 60— 70 százalékát a helyszínen ja­vították meg. Az igen jó műszerezettségű szerviz leg­nagyobb gondja a nagy tá­volság. Ez -csak fokozódik, ha azt a 90 községet is számba vesszük, ahol a színes televí­ziókat javítják, illetve az új sláger, a hőtárolós kályhák beüzemelését végzik. A legtöbb fejtörést a szí­nes készülékek javítása okozza, ezért ebben az évben két szerelő vesz részt egy tanfolyamon. Ahhoz, hogy minél keve­sebb reklamációt kapjanak — 1979-ben 24 ilyen eset volt — továbbfejlesztik ja- ' vítókészségüket új tápegysé­gek vásárlásával, valamint a Bosch-rendszerű hűtőgépek javításához várnak töltőké­szüléket, hogy a közelgő ká­nikula idején se kelljen az ügyfeleknek napokat várni a GELKA-ra. Zsoldos Barna Túró Rudi — új ízekkel A mátészalkai új túró- és tejüzemben kedvező termék­szerkezet-változást határoz­tak el. A cél az, hogy keresett termékükből, a Túró Rudiból többet és jobb minőségben gyártsanak. Az első negyed­évben napi 150 ezer készült, az év további részében napi 170 ezer gyártása a terv. A Magyar Tejgazdasági Kutató Intézettel közösen kísérleti gyártást folytatnak: új ízek­kel kívánják megjelentetni a terv szerint a II. fél évtől köz­kedvelt terméket, amely je­lenleg hat megyébe jut el. Mátészalka legfiatalabb könnyűipari üzeme a Budapesti Fi­nomkötöttárugyár részlege, maga is nagyüzem. Itt dolgozik a kezdettől Vass Lászlóné blokkvezető és Varga Andrásné varrónő. Most szovjet exportra sporttrikókat készítenek. (Elek Emil felvétele) a hS Mátészalkán

Next

/
Thumbnails
Contents