Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-06 / 131. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. június 6. ABC-ben Ötödik éve, hogy megnyílt Nyíregyházán az ÁFÉSZ 117- es számú ABC-boltja. A bolt forgalma évről évre növek­szik. Az elmúlt esztendőben 48 millió 400 ezer forint ér­tékű árut forgalmazott a bolt, s így a megyeszékhely ÁFÉSZ-üzletei között indult munkaversenyben a második helyet szerezte meg a jósa- városi ABC-áruház mögött. Az 1500 különböző áruféle­ség, a félmilliós raktárkészlet és az udvarias kiszolgálás biztosítja, hogy a bolt kol­lektívája teljesíteni tudja az 1980-as évre tervezett 60 mil­liós forgalmat. Császár Csaba képriportja Tóbiás Judit és Papp Gáborné a fűszereket ké­szíti elő az eladótérbe való kirakáshoz. Bő áruválaszték az élelmiszer- és játékosztályon. Kritika a gyáraknak CASCÓVAL BIZTONSÁGOSABB Garanciális bútorjavítás Autóval az olimpiára Néha előfordul, hogy a boltban a vevők akármennyi­re nézegetik, vizsgálgatják a megvételre kiszemelt árut, azon a hibák akkor elbújnak a tökéletesség fénye mögé, s csak a vásárló otthonában de­rül ki a „titok”. Pedig a bútor megvásárlását követő 3 na­pon belül a rendeltetésszerű használata, kezelése során ke­letkező hibák kijavítását az árut eladó bolt köteles elin­tézni. A vevő akkor se essen kétségbe, ha később jelent­keznek a gondok. Ugyanis 'az új bútornak általában 18 hó­nap a garanciális ideje. Ha időközben észlelhetők olyan minőségi hiányosságok, ame­lyek a gyártók munkájára ve­zethetők vissza, akkor a szol­gáltató ipari szövetkezet bú­tor garanciális javító szolgá­lata, (a Szolivall) siet a szen­vedő alany szolgálatára, a hibát bérmentesen kijavítani. A szövetkezet alkatrészel­látása kielégítő, s minden esetben új anyagokat hasz­nálnak fel a javításokhoz. A Szolivall szerint a boltokban nem mindig megfelelő a ve­vők tájékoztatása, például többször megtörtént, hogy a vevőnek nem adták oda a búitor valamennyi alkatrészét, tartozékát, s tévesen azt mondták: azokat a Szolivall- től kell megkapnia. A másik jellegzetes probléma a garan­ciajegyekkel kapcsolatos. Már számos vásárló jelentkezett — főként vidékiék, akiknek a bútor garanciajegyeit elfe­lejtették odaadni, vagy azo­kat a tulajdonos veszítette el. Ezek hiányában nem segít­hetnek ügyfeleiknek. A Szolivall szolgáltatása egyre inkább közismertté vá­lik, vagyis (sajnos) azzá kell válnia. Az idén már 380 meg­rendelés érkezett, ami figye­lemre méltó kritika a bútor­gyártó üzemek számára. Cs. Gy. A külföldi kirándulás, az idegen tájak megismerése ma már szinte el sem képzel­hető személygépkocsi nélkül. Idén, az olimpia esztendejé­ben, jó néhány honfitársunk tervezgeti már a moszkvai autós túrát. Milyén jó taná­csokkal láthatjuk el a Szov­jetunióba készülő gépjármű- tül'ajdonosokat, erről kérdez­tük az Állami Biztosító szak­embereit. — A Szovjetunióban — el­lentétben a hazai gyakorlat­tal — nincs általános kötele­ző gépjármű-felelősségbizto­sítás. A magyar autósok te­hát csak akkor érezhetik ma­gukat a balesetek ellen biz­tonságban, ha rendelkeznek határozatlan időtartamra szó­ló cascobiztosítással. Ha va­laki az út során véletlenül kárt szenved, azt tanácsoljuk, hogy feltétlenül hívjon ren­dőrt és az összeütközés körül­ményeiről vetessen fel jegy­zőkönyvet. Ezután rögtön je­lentkezzen valamelyik IN­GOSSTRAKH, GOSSTRAKH vagy INTOURIST irodában. A károkról készüljön részle­tes jegyzőkönyv, a vontatási költséget és egyéb kiadásokat pedig számlával kell bizonyí­tani. Ezek hiányában ugyan nem lehet érvényesíteni a kárt. Előfordul az is, hogy a külföldi károkozó felajánlja, hogy kikialapáltaitja a sérü­lést, ideiglenesen mozgáské­pessé teszi a kocsit. Ha ezt elfogadja a magyar autós, ügyeljen arra, hogy írásban rögzítsék: nem teljes kártérí­tés történt. — Mi a helyzet a cascóval utazókkal? — A biztosító csak abban az esetben tud segítséget nyújtani, — ezt viszont a magyar autós vétlensége ese­tén is megteszi — ha annak határozatlan időtartamú ha­zai casco ja van. Tanácsoljuk, hogy az olyan ütközésnél, amikor teljesen mozgáskép­telenné válik az autó az IN- GOSSTRAKH-on keresztül telefonon vagy telexen azon­nal közöljék velünk a gépko­csi pontos feltalálási helyét. — Az olimpia csak egyik úticélja a magyar autósok­nak. Mi a helyzet akkor, ha cascóval rendelkező gépjár­mű-tulajdonos Európa más országaiban szenved kárt? A szocialista.' országokban a gépjárműkárokat az adott ország biztosító intézeténél lehet bejelenteni: körülbelül 11 ezer forintnak megfelelő értékig az említett intézet a biztonságos továbbhaladáshoz szükséges javítás elvégezteté­séhez segítséget nyújt. Ha a kár ennél nagyobb összegű, a partner az Állami Biztosító­val konzultálva gondoskodik a gépkocsi hazaszállításáról. Hazatérve a kárt az Állami Biztosítónak is haladéktala­nul be kell jelenteni, mert a végleges kártalanítás Ma­gyarországon történik. * 1980. április 12-én a dél­utáni órákban vendégek ér­keztek Petruska Ferencék ti- szavasvári lakására. Testvére és két barátja volt a látogató. A találkozás örömére Petrus­ka Ferenc halászlevet főze­tett a feleségével, ám amíg az elkészült, a férfiak a közeli italboltban ugyancsak bepá­linkáztak. Valamennyien na­gyon ittasak voltak, amikor este a lakáson feltálalta az asszony a halászlevet. Az egyik vendégnek nem volt elég csípős az étel, kért még bele csípős paprikát. Petrus­ka ekkor nagyon dühös lett, rátámadt az asszonyára és fe­lelősségre vonta, amiért a vendégeit nem szolgálja ki rendesen. A feleség az udva­ron csendesen sírdogálva MINDEN HATODIK HATVANON FELÜL Öregeknek régi gondja Megyénk minden hatodik állampolgára hatvan éven felüli! Az országos átlagnál több idős ember, él megyénk­ben — átlagon aluli körül­mények között. Az utóbbi év­tized minden törekvése, hasz­nos kezdeményezése ellenére Szabolcs-Szatmárban a leg­kevesebb a tízezer lakosra jutó szociális otthoni helyek szama, ebben a megyében kérnek legtöbben szociális segélyt, megyénkben az idős emberek nyugdíja jóval az országos átlag alatt van. Rendszeres segély A hátrány szembetűnő. Fő­leg a régi foglalkoztatási gondok miatt 4257-en vannak azok, akik nem jogosultak nyugdíjra, a szociális segély­jogosultságuk feltételei is hiányosak. Rendszeres szo­ciális segélyben 5843 idős em­ber részesül. Százhatvanan várnak — jogosan — szociá­lis otthoni elhelyezésre. Az öregek napközi otthonát több százan igényelnék. Arról nincs statisztikánk, hogy há­nyán várnak barátokra, me­leg emberi szóra, hányán si­ratják a családi, rokoni kap­csolatok lazulását. Némi javulást mutató szá­mokkal is rendelkezünk. Me­gyénk nyolc szociális ottho­na közül hatban megoldot­ták a rendszeres foglalkozta­tást, a lakók a teljes ellátás mellett némi zsebpénzt is ke­resnek. 1975-ben 53, tavaly már 68 öregek napközije mű­ködött megyénkben. Tizen­egy városi-járási vezető, szer­vező gondozónőt és 45 közsé­gi házi szociális gondozónőt alkalmaznak megyénk taná­csai. Egyre “több az úgyneve­zett tiszteletdíjas szociális gondozónő, tavaly már 363-an voltak azok, akik pár száz forint tiszteletdíjért naponta elláttak egy vagy több ma-- gára maradt idős embert. A száraz, de sokatmondó szá­moknál maradva említjük, hogy 1977-ben megyénkben elsők közt vezették be a „szo­ciális étkeztetés” intézmé­nyét. Az első évben a taná­csok 488 idős embernek jut­tattak naponta térítés nél­küli ebédet, tavaly már 705- en részesültek ebben a szo­ciális juttatásban. Plusz tíz év A fenti adatokat a megyei tanácson kaptuk. A SZOT Társadalombiatosítási "''"Fő- igazgatóság megyei igazgató­ságán is figyelemfelkeltő tá­jékoztatót hallgattunk. A tár­sadalmi gondoskodás nagy­arányú fejlődéséről számol­tak be a szakemberek, ugyanakkor azt is elmondták, hogy a gondok egész sora vár még megoldásra. Sza­bolcs-Szatmárban — jellegé­ből adódóan — is sok embert érint az az intézkedés, amely szerint 1980-tól a tsz-tagok nyugdíjkorhatára „egálban van” az ipari dolgozókéval. Egy korábbi intézkedés nyo­mán a volt mezőgazdasági cselédek szolgálati idejét nem 1939-től, hanem 1929-től álla­pítják meg. A plusz tíz év természetesen emeli nyugdí­juk összegét. Utóbbi intézke­dést a szakemberek „törté­nelmi jóvátételnek” nevezik. Valóban némi jóvátételt je­lent az egykor oly sokat szen­vedett idős embereknek. Tíz évvel ezelőtt 56 ezer nyugdí­jast számoltak megyénkben, egy idős ember nyugdíja át­lagosan 1070 forint volt. Most 91 ezren vannak a nyugdíja­sok és havi nyugdíjuk átla­gosan 2246 forint. A számok összehasonlítása feltétlen jobbulást jelent. Az érdekel­tek azonban nem lehetnek egyértelműen elégedettek, hi­szen megyénkben a nyugdí­jak átlaga csaknem 400 fo­rinttal alacsonyabb az orszá­gos átlagnál! Szociális gondozók A nyírbátori járási hivatal­ban elmondták, hogy tavaly a járásban hárman szereztek szakképesítést, hárommal több lett a képzett szociális gondozónők száma. Ök hár­man gerontológiát (idős em­berek helyzetével foglalkozó tudomány) is tanultak. De 49 tiszteletdíjas gondozónő segíti a járásban az idős em­bereket, tiszteletdíjuk 5—600 forint. Tehát nem csupán pénzért, hanem emberbaráti szeretetből végzik munkáju­kat. Jól példaként említették a nyírmihálydi tsz-t, amely fizetett gondozónőt alkalmaz a község tsz-nyugdíjasainak gondozására. Kilenc öregek napközije van a járásban, idén Kislétán és Nyírpilisen hoznak létre napközit az öre­geknek. A kisvárdai járásban elő­ször Nyírkárászon hozták létre az öregek napközijét. Most huszonhármán töltik a A MALÉV áruszállításban érdekelt mindennapos ügyfe­lei az utóbbi években bizony nem voltak elkényeztetve. Kevés volt a raktár, s a kö­rülményekre egyetlen szó il­lett igazán: mostoha. Egy év­vel ezelőtt azonban, megkez­dődtek a változások. Egy új, 1200 négyzetméteres alapte­rületű raktárt építettek, idén nyáron pedig újabb 1500 nappalt az otthonban, átlag- életkoruk 75 év! A helyi tsz női brigádja és a kisvárdai Izzó egyik női brigádja pat­ronálja az idős embereket. A napköziben felállított esz- továtán az idős nők pokró­cot szőnek a nagyhalászi zsákgyártól kapott hulladék fonálból. E hasznos tevé­kenységnél említjük, hogy a sóstói szociális otthon lakóit a nyíregyházi gumigyár lát­ja el bérmunkával. Ragaszkodik környezetéhoz Városaink nyugdíjasainak nagy része azonban tétlen­ségre van ítélve. Alig van közös helyiségünk. A me­gyeszékhelyen öreges tempó­ban épül a nyugdíjasok há­za, de idén talán kész lesz. A tanyán élő idős emberek egyedülléte is nyomasztó le­het. A Kállósemjénhez tarto­zó Üjszőlőskert tanyán sze­reztünk elszomorító tapaszta­latokat. Itt az egyik néni het­venéves barátnőjénél alszik, nappalra busszal bemegy a községi napközibe. Pesten jó­módú fia él, de nem hajlandó a fővárosban lakni, ragasz­kodik megszokott környeze­téhez. A nyírkarászi napkö­ziből kizártak egy idős fér­fit, mert összeférhetetlen volt. Idős emberek, megvi­selt idegekkel. Sokan közü­lük nem egy, hanem.két vi­lágháborút átéltek. Sokat, nagyon sokat dolgoztak, szen­vedtek. Türelem is kell hoz­zájuk ... A róluk való gondoskodás nem csupán tanácsi feladat. Ámbár éppen a tanácsok épí­tenek részükre újabb szociá­lis otthont Kisvárdán á ha­todik ötéves tervben. A hoz­zátartozók és az önkéntes hozzátartozók: a brigádok és a KISZ-esek is sokat tehet­nek értük. N. L. négyzetméterrel bővül a tá­rolótér. Mindezzel megtették az első lépéseket a nemzet­közi követelményekhez való felzárkózáshoz. S ha az épít­kezések mellett az ügyfélfor­galom egyszerűsítésére tett újítások is eredményesek lesznek, valóban a légi szál­lítás lesz a legkorszerűbb ná­lunk is. Botrányba fulladt a lakoma hallgatta férje szemrehányá­sait, mire Petruska testvére csítítani kezdte fivérét. Petruska ettől ismét dühbe gurult és a lakomának véget vetve, mindenkit kizavart a lakájból, magára zárta az aj­tót. A szobában alvó kisgye­rek felébredt apja hangosko­dására és sírni kezdett. Az udvaron tartózkodó feleség elekor nagyon megijedt, — attól félt, hogy a részeg férj csinál valamit a kisgyerekkel — és sógorát kérlelte: hozza ki a gyereket. Előbb szépen kérlelte testvérét, de miután ez nem használt benyomta az ajtót. Ekkor Petruska Ferenc egy konyhakést vett magá­hoz, kirohant az udvarra és fenyegetőzni kezdett. Hiába kérlelték a többiek, hogy ne csináljon bajt, nem használt a szép szó. Amikor az egyik vendég felé kezdett csapkodni a kés­sel, testvére felkapott egy bo­tot és megütötte Petruskát. Ez olaj volt a tűzre. Petruska ugyanis ekkor a testvérére támadt, aki az utcai kapu fe­lé hátrált. Ott azonban meg­botlott és térdre esett. Ezt használta ki fivére és a kony­hakést nagy erővel testvére hátába vágta. A kés átvágta a lapockacsontot és a tüdőt is megsértette. A sértett éle­tét csak a gyors és szakszerű orvosi beavatkozás mentette meg. A Nyíregyházi Megyei Bí­róság Petruska Ferencet em­berölés bűntettének kísérle­tében mondta ki bűnösnek és ezért két év három hónap szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet ellen vádlott enyhíté­sért, az ügyész pedig súlyos­bításért fellebbezett. Dr. Szalai István ügyész Megszúrta testvérét

Next

/
Thumbnails
Contents