Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-06 / 131. szám
1980. június 6. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Szabolcs és Borsod KGST-reitdozvény Nyíregyházán Szomszédok érdeke NEMCSAK A SZOMSZÉDSÁG, hanem sok tekintetben a gazdasági egymásrautaltság is alakította a jó kapcsolatot Szabolcs- Szatmár és Borsod-Abaúj- Zemplén megye között. A két területnek természetes határa mintegy száz kilométeren a Tisza. A folyó azonban nem választja el egymástól a két megyét, legfeljebb a közlekedést nehezíti meg időnként. Amikor a két megye tanácsának tervgazdasági bizottságai a közelmúltban felmérték a kapcsolatok alakulását, akkor három fontosabb területet említettek. Az első a termelő ágazatok közötti mind fokozottabb együttműködés, ezt szorosan követi a munkaerő-forgalom, de az ellátásban, üdülésben, pihenésben is erősödnek az összekötő szálak. A termelésben különösen az egymással közvetlenül szomszédos területek tarta-ßi nak jó kapcsolatot. Megemlíthető a Bodrogköz, amely a szabolcsi élelmiszer-ipari üzemek egyik alapanyag-ellátója. Többek között a kisvárdai baromfifeldolgozónak szállítanak, a Nyíregyházi Konzervgyár kap paradicsomot innen. A Tisza menti szabolcsi tsz- ekből pedig a miskolci hűtőházba jut friss áru. Sátoraljaújhely egyik építője a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat. A város létesítményeinek felét évente a szabolcsi vállalat húzza fel, ehhez az utóbbi években az ottani tanácstól jelentős fejlesztési ; támogatást is kapott. Még mindig ingázók ezrei utaznak Szabolcsból Borsodba, hogy Miskolc, Lenin- város üzemeiben ügyeljenek a gépekre, segítsék a borsodi építkezéseket. Ám az utóbbi évek szabolcsi iparfejlesztése jelentősen érezteti hatását. A nagy távolságú ingázás csökkenőben van, többen naponta — a megye nyugati részéből — utaznak borsodi munkahelyükre. A munkásszállón élő szabolcsiak száma pedig kétezer körül van. ÉVEK ÖTA VÁGYA a két megye északi fején élőknek, hogy Dombrád és Cigánd között megépüljön a Tisza- híd. Bár tanulmánytervek már készültek, azonban a kivitelezés még várat magára. Ám reális azzal számolni, hogy a jelenlegi pontonhíd helyett előbb-utóbb igazi híd ível át a Tiszán. Ez különösen a zempléni kirándulóhelyeket hozza közelebb Kisvárda környékéhez, de számolni lehet a Bodrogközből újabb munkásokkal, akik a záhonyi átrakókörzetben, Kisvárda üzemeiben helyezkednének el. Kisvárda egyébként a fejlett bolthálózatával, fürdőjével is vonzza a Tisza túlpartján élőket a szabad idő eltöltésére. Ennek ellenpéldája, hogy hétvégeken igen sok szabolcsi keres felüdülést a zempléni hegyekben, Tokaj legalább annyira a szabolcsiak kedvelt kirándulóhelye, mint á borsodiaké. ; Ezért . szorgalmazták, hogy Tokaj fejlesztését ismerjék a szabolcsiak is. A megyehatár sohasem választja el egymástól a két szomszédos területet. Bár az igazgatás nyilván különbséget tesz, azonban a lakosok azt nézik, hogy a szomszéd községben milyen az ellátás, hol jobbak a munkába állási lehetőségek. Példa erre, hogy a Bodrogköz egyes községeiből, Ci- gándról. Ricséből, Kenézlő- ről inkább Dombrádra, illetve Gávavencsellőre utaznak az emberek fogorvoshoz, mert itt jobbnak találják az ellátást. Rakamazról viszont nem „kunszt” To- kajha . .utaznivásárolni. Vagy éppen kikapcsolódni', részt venni az ottani kulturális eseményeken. SZABOLCS ÉS BORSOD kapcsolata emberek tízezreinek személyes kapcsolatát jelenti. A baráti, rokoni szálak talán néha erősebbek is. mint az esetleges kapcsolatok. Azonban ezeknek a kapcsolatoknak az erősítésével még jobban közel lehet "hozni egymáshoz a két megyét, az itt élő embereket. Lányi Botond Fiatalok A HOSSZÜ NÉV SOK MINDENT ELÁRUL: „A KGST GUMIIPARI FIATALJAINAK BARÁTI TANÁCSA”. ÖT SZOCIALISTA ORSZÁG GUMIIPARÁNAK FIATALJAI VESZNEK RÉSZT MUNKÁJÁBAN. IMMÁR TlZ ESZTENDEJE. IDÉN A SZAKMAI TALÁLKOZÓT HAZÁNKBAN RENDEZTÉK, NYÍREGYHÁZÁN. A vendéglátó gyár KISZ- titkára Nagy György. — Nagy léptekkel fejlődik a nyíregyházi Taurus gyár, a mezőgazdasági gumiabroncsgyár igen jelentős beruházás. A baráti tanács tagjainak találkozóját ezért kértük — nagy megtiszteltetés számunkra, hogy mi rendezhetjük... Itt, a Sóstón kitűnő környezetben, szép helyen — az új úttörőtábor épületében — találkozhattunk barátainkkal. Évenként kétszer — Tíz évvel ezelőtt mi, magyarok voltunk a kezdeményezői a tanács létrejötté- nek—-mondta Bállá Györgyi, aki a Taurus nagyvállalat KlSZ-titkára, s egyben a baráti tanács titkára is. — Évente kétszer jövünk össze, egyszer a mostanihoz hasonló ideológiai megbeszélésre, egyszer pedig szakmai vetélkedőre! Sajnos, NDK- beli barátaink idén nem tudtak eljönni, örülünk viszont, hogy a másik három ország fiataljai itt vannak. Tavaly a szakmai verseny egyébként Bulgáriában volt, Vi- dinben. L ássuk mi van a pult mögött? Lessük el egy tipikus kisvárosi ABC-áruház csemegeosztályának ~ „kulisszatitkait”. A hosszú üvegezett pult és a polcok között keskeny placc húzódik. A kereskedők néha nemcsak szóban, hanem a valóságban is összekoccannak. Nagy a sürgés-forgás, cipekedés, pedig csak két óra múlva lesz műszakváltás. A délutániak azonban már is tankolnak. A váltásig friss áruval feltöltik a bokszokat, a polcokon betömik a „foghíjakat” v A modern ko.iyha nagyságú hűtő egyre hézagosabb lesz, a mögöttes raktár zsúfoltsága egy mákszemnyit csökken. Finom illatok terjengenek, a bőség jóleső tudata tölti el az embert. Két műszakban 39-en állnak itt a vásárlók szolgálatában. A Nyírbátor és Vidéke Áfész nyírbátori központban lévő ABC-jében Terűik Istvánná, tapasztalt kereskedő lesz délután a csemegeosztály csoport vezetője. Formás, erős bőrből készült „kismamacipőt” visel, hogy jobban bírja a kiszolgálás strapáját, a nyolc óra állást, mozgást. A tekintélynek örvendő asszonyt, a vásárlók népszerű Marikáját az itteni 38 dolgozó ismét szakszervezeti bizalminak választotta, örült neki, hamarosan a katona fiával is közli a hírt, mert fonA bizalmi tosnak tartja. Komolyan veszi a bizalmiságot. a szocialista brigádvezetőhelyettesi posztját úgyszintén. Egyik kezdeményezője volt annak, hogy május elsejétől a szövetkezet boltjaiban vezessék be a differenciált bérezést. Nagy a nyüzsgés záróráig. A bolt havonta hat-hétmillió forintot forgalmaz. És többnyire apró tételekből. Most is jön egy idős néni és tíz deka parizelt kér. Terdikné emel, szeletel, gyakorlott mozdulatokkal csomagol, mérlegel, számol és enyhe mosoly kíséretében átnyújtja az árut. Nem fejből számol. Azt mondja, a papíron kiszámolja a nem kerek dekákat, ezt látva a vevő bizalmasabb, nem is gondol a becsapásra. •Nemrég átvettek egy citrom rakományt, amelynek csaknem fele romlott volt. Műszak végén néhá- nyan bent maradtak válogatni. Mert ha másnapra halasszák a válogatást, nagyobb a kár, rosszabb a citromellátás. Kiszolgálás közben sok mindenre figyelni kell, még az áruházi szarkákra is. Egy gyanús férfit nem kevesebb mint két évig tartottak szemmel vásárlás közben, míg végre lefülelték. t Terdiknét legtöbben leánykori .neyÓNiriíwnerik. A tanácsát is kérik: „Marikám, mit készítsek vacsorára?”-Vagy: „Mondd már sós ez a hurka?” A kérdezésre levág egy katonát, és kóstolásra felajánlja a vevőnek. Ha a vevő nem akar kóstolni, ő kóstol, és őszintén válaszol a só mennyiségét illetően. A csemegeosztályt az ÁKF húsvét előtt is ellenőrizte. A szigorú ellenőrök nem leleplezték, hanem megdicsérték Terdiknét. A bizalmi asszony sokrétű feladata május végétől tovább bővült. Mert a kollektív szerződés friss módosításának megfelelően, az úgynevezett jutaléktömeg tíz százalékát visz- szatartják és differenciáltan elosztják. Az elosztásban részt vesz a boltvezető, a többi csoportvezető, és ő mint bizalmi. A kereskedők ugyanis nem egyformán húznak, cipe- kednek és nem egyformán tisztelik, szolgálják a vevőt. ‘ A serkentés érdekében a 39 ■ dolgozó közül csak 20—22 fog havonta jutalékot kapni. Lesz, aki megsértődik. A bizalmi ilyen irányú tevékenysége nem mindig népszerű, de annál inkább hasznos. Nábrádi Lajos Négy ország fiataljai — egy asztalnál. (Mikita Viktor felv.) négy ország gumiiparából hűben hubenov, a bolgár küldöttség vezetője régi tagja a baráti tanácsnak. Szófiai, a „Zebra” gumigyár dolgozója. — Kitűnő alkalom minden találkozás arra, hogy jobban megismerkedjünk egymás munkájával, életével... Nagyon jó ötlet volt ez magyar barátainktól tíz évvel ezelőtt! vett egyszer a baráti tanács rendezvényén. — A tavalyi műszaki találkozón az NDK-ban ott voltam küldöttségünk egy másik tagjávál együtt. Igen nagy élmény volt az is, meg a mostani tanácskozásunk is. A mi gyárunknak egyébként hat éve szoros kapcsolata van a nyíregyháziakkal! Szakmai megbeszéléseken, csereüdülésen találkoztunk már ... Kapcsolat a Nyírséggel Pavel Vidanna Csehszlovákiából, Puchowból érkezett. Gumigyári KISZ-titkár, küldöttségük a gottwaldovi gumigyár fiataljaival közösen érkezett. — Nagy jövője van ennek a szervezeti formának — mondta. — A lelkesedés, amit tapasztalok már öt éve a fiatalok találkozásain, azt jelzi, hogy szükség van a baráti tanácsra. A politikai tapasztalatszerzés és a szakmai jellegű tapasztalatcsere egyaránt fontos. Marian Kawa Sanokból érkezett, Lengyelországból. A Stomil műszaki gumigyárban dojgozik. Számára ez az első konferencia, bár már részt Tapasztalat, ötlet — A most rendezett, s pénteken véget érő találkozó igen hasznosnak bizonyult — mondta befejezésül Nagy György. Egyrészt sok-sok hasznos ötlet, tapasztalat cserélt gazdát — főleg az ifjúsági'életről, a KlSZ-munká- ról. Emellett remélem, elégedettek vendégeink, igyekeztünk könnyed, változatos programot összeállítani. Az előadások, viták mellett volt ismerkedési est, kirándulás, gyárlátogatás egyaránt. Arra is alkalmuk nyílt a küldötteknek, hogy Nyíregyháza több KISZ-szervezetének képviselőivel megismerkedjenek, barátkozzanak. Remélem — reméljük! — később is hasznosítható kapcsolatok születtek ... (tarnavölgyi) A MEZŐGÉP vállalat nyírbátori gyárában készítik a mezőgazdasági futóműveket. Lucza István és Németh Miklós szegecseléshez készítik elő a fékpofákat. (Jávor László felvétele) Lépést tartani Nem igaz, hogy unalmasak a számok. Játszhatunk is velük, s játék közben értékeket mérhetünk, összehasonlíthatunk, minőséget vethetünk egybe minőséggel. Szép, hasznos játék lehet ez. A minap a területi statisztikai évkönyv adataival mulattam magam. Kíváncsi voltam: mit mondanak a számok; rosszabbak vagyunk-e másoknál? Tíz, nagyjából azonos léptékű kisváros — közöttük Kisvárda és Mátészalka — tudnivalóit böngésztem. Tudom, önkényes minden ilyen összehasonlítás, de bízva abban, hogy valamit azért mutat az összevetés, leírom, mire is jutottam: Ki hinné .például, hogy sehol sem jut annyi bolt ezer embernek, mint Kisvárdán? Beleértve a fővárost és a megyeszékhelyt is. És a legtöbbet is Kísvárdán költik: majdnem ötvenezer forintot hagyott egy esztendő alatt minden kisvárdai a boltokban. (Persze ebben szerepel a környékről érkezettek pénze is.) A viszonylag legtöbb középiskolása Mátészalkának van, de Kisvárda sem szégyenkezhet, szorosan jár a szalkaiak nyomában. Érdemes megjegyezni: olyan nagy múltú iskolavárosok, mint Sárospatak vagy Szentendre, messze lemaradtak a két szabolcsi város mögött. És még egy adat: a legtöbb könyvet Kisvárdán kölcsönzik, a második hely viszont Mátészalkának jutott. Aki a számokkal játszik, nem elégedhet meg az összefüggések színével, néznie kell a visszáját is. Mert azt sem árt tudni, hogy a viszonylag sok boltra meglehetőst szegényes áruválaszték jut, és lehet, azért kölcsönöznek annyi könyvet, mert az üzletekbe vándorló összegek között kis tétellel szerepel a házi könyvtárak bővítgetése. Talán azért sok a középiskolás két városunkban, mert messze környékén nincs középiskola más. Biztos, hogy nem vagyunk alábbvalóak másoknál. A mi városaink arculata is változik. Kisvárdán például majdnem ötezer fizikai dolgozó keresi kenyerét, és Szálkán sincsenek sokkal kevesebben. A változások, a munkássereg megjelenése új igényeket teremtett. És az, adatok azt mindenképpen jelzik, _ hogy felnövekvő városaink ' lépést akarnak tartani ezekkel. Legyenek bármily távol a fővárostól, még sincsenek az isten háta mögött. (speidl) Vezetékes víz Vaján Vaján már senkinek sem kell kutat ásnia, vagy mesz- sziről hordania a vizet, mert hamarosan vízmű épül. A' kincstermő almafák „erdejében” élő, s azt nagy szorgalommal, féltőn ápoló vajaiak régi álma válik valóra. A Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat tervei alapján látnak hozzá a nagy munkához. Mintegy 15 kilométer hosz- szúságban (minden utcában) fektetik le a nyomócsövet. A hálózatra összesen 61 darab ejektoros közkifolyót szerelnek fel, amit azt jelenti, hogy az embereknek maximum 150 métert kell gyalogolniuk a közkifolyóig, a „kútig”. Az építés során közel 23 ezer köbméter földet mozgatnak meg. Egy helyen keresztezi a vezeték a Nyíregyházát Vá- sárosnaménnyal összekötő vasútvonalat, ami külön munkát jelent. Idővel a vajai vízműtelepről látják el Rohod és Ör községeket is ivóvízzel. így a meglevő mélyfúrású kútból a távlati vízigények nem elégíthetők ki, ezért később még 3 üzemi és egy tartalék kutat fúrnak, (cs.)
