Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-05 / 130. szám

1980. június 5. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Fémek a múzeumban A múzeumokban Őrzött régésze­ti tárgyak jelentős része fémből, mégpedig hat alapfémből készült. Évezredekig tartott, amíg az em­ber megismerte a hat alapfémet. Alkalmazásuk kezdete: i. e. kb. 5000 év: arany, 4200 év: réz (ol­vasztás), 4000 év: ezüst, 3500 év: ólom, 1750 év: ón, 1500 év: vas (ol­vasztás). Közben kialakultak a réz alapú ötvözetek is, amelyek közül leggyakoribb a bronz (vö­rösréz és ón különböző arányú keveréke). Ezekből készültek szerszámok, díszítő tárgyak, hasz­nálati eszközök és kultikus tár­gyak. A fémek azonban az idők fo­lyamán állandóan változtak. Az átalakulás legtöbbször a tárgy felületén kezdődik és hosszabb idő elteltével azt teljesen elpusz­títhatja. A fémek felületét egyen­letes korróziós réteg, vagy helyi, azaz pontkorrózió borítja. Ez utóbbi főleg érmeken gyakori és kizárólag elektrokémiai folyamat eredménye. Vastárgyaknál gyako­ri a kristályközi korrózió is, ami a szerkezet bomlását okozza. A múzeumok restaurációs mű­helyeiben a fémtárgyakat anyag­fajtánként szétválogatják, ebben Díszített réztárgyak a múzeum­ban. (MTI Külföldi Képszolgálat) egyrészt a korrózió minősége se­gít, de más -vizsgálati módszere­ket is alkalmaznak. Fémmag meghatározása történhet pl. vas­tárgyaknál a fajsúly meghatáro­zása alapján, illetve jelentős ké­miai reakciók segítségével. Erő­sen korrodálódott tárgyakról röntgenfelvételeket is készítenek. A fémek kémiai tisztítása* csak akkor alkalmazható, ha jó mag- tartású és nem díszített, óvato­san savakkal, lúgokkal oldják a fém átalakulási termékeit. A sa­vakat azonban ölyán vegytiletek jelenlétében használják, amelyek megakadályozzák a színesfém ol­dódását. Jó vasmaggal rendelke­ző tárgyak eredményesen tisztít­hatok elektrokémiai eljárással: külső áramforrás esetén a tár­tárgyat kátédként kapcsolják. A fémtárgyak tisztítása után a kon­zerválás következik, ami a jó magtartású, fémig tisztítható tár­gyaknál könnyű feladat. Erősen korrodálódott tárgyak konzervá­lása nagy szakismeretet és fi­gyelmet igényel. Ánanászlevelek, mint nyersanyag Egy délkelet-ázsiai kutató- papírkészítésre. A papír olyan csoport megállapítása szerint jó minőségű, hogy még bank- az ananász leveleiből nyert jegyek nyomására is alkal- cellulóz kiválóan alkalmas más. Csontvelő a mélyhűtőben A tudományos kutatókat sok év óta foglalkoztatja a csontvelő-át­ültetés problémája. A csontvelő biztosítja a szervezetben a vér- sejtek állandó regenerálódását. Ha elveszíti azt a képességét, egy­re fokozódó vérszegénység és sú­lyos vérzékenység alakul ki. Ugyanakkor gyengül a szervezet fertőzésekkel szembeni saját vé­dekező rendszere, és súlyos gyul­ladások lépnek fel. Az ilyen ese­tek hatékony gyógyítására kínál lehetőséget a csontvelő-átültetés. Előzetes kísérletek sokasága után a közelmúltban a klinikai gya­korlatba is bekerült ez a módszer. A csontvelő-átültetés másként zajlik le, mint a szervek műtéti átültetése. Elegendő a más em­bertől — az ún. donortól — szár­mazó . csontvelősejteket befecs­kendezni a befogadó vénájába. Ezt követően fél nap elteltével a vérképző velősejtek már kimutat­hatók a tüdőben, másfél nap múlva a lépben, valamivel később pedig a csontüregben, a tulaj­donképpeni helyén. Kedvező fel­tételek mellett e sejtek nemcsak megjelennek, hanem szaporodni is kezdenek a csontvelőben. A donoroktól — teljes érzéste­lenítés mellett — a^ok medence- csontjából csapolják le a vér- velő keveréket, amit a szervezet mintegy két hét alatt pótol, új­ratermel. Sokáig ez jelentette az egyik legnagyobb problémát, mi­ként lehetne konzerválni a lecsa­polt csontvelőt, hogy bármikor rendelkezésre álljon az orvosok­nak. Végül is azt találták legal­kalmasabbnak, ha előbb egy vé­dőközegbe (polivinil-pirrolidon- ba) helyezik a csontvelőt, majd az ampullák tartalmát mínusz 196 C-fokos folyékony nitrogénbe he­lyezik. Ekként akár évekig tárolni lehet a csontvelőt, majd szükség esetén sejtjeinek élettevékenysége felújítható. Ki miről beszél? A férfiaknak egy beszédköz­pontjuk van, a nőknek pedig kettő. Erre a következtetésre ju­tott G. MacGlone kanadai kuta­tónő, nyolcvanöt férfi- és női páciens tanulmányozása során. Régóta ismeretes, hogy az em­beri szervezetben a beszédnek és a más szavai megértésének fe­lelős szerve: a bal oldali agy­félteke. Viszonylag nemrég derült ki, hogy a balkezeseknél a be­szédfunkció megoszlik mindkét agyfélteke között. G. MacGlone kutatásai kimu­tatták hogy az olyan férfiaknál, akiknek a bal agyféltekéje meg­sérült, súlyos beszédzavar és a más beszéde megértésével kap­csolatos nehézségek 3,7-szer gyak­rabban fordulnak elő, mint az ugyanilyen sérülésen átesett nők­nél. Nyilvánvaló, hogy a nőknél az irányítást a jobb agyfélteké­ben levő második központ veszi át. ■K, mmm KISTERMELŐK- KISKERTEK Időszerű növényvédelmi munkák a házikertekben Tárolt hő Az aacheni Philips kutatólabo­ratórium érdekes hőtároló rend­szert dolgozott ki. A rendszer alapja az a felfedezés, hogy fém*- fluoridok bizonyos keverékei né­hány száz C-fokos hőmérsékleten igen nagy hőmennyiséget képe­sek tárolni. Két-háromszor annyi hőt vesznek fel, mint a szokvá­nyos hőtároló anyagok. Ilyen rendszer természetesen csak ak­kor használható célszerűen, ha a hőleadás szabályozható. Az utóbbit a fémfluorid-keveré- kek szigetelésével eredeti módon oldották meg. Az újszerű hőtá­roló anyagot kettős falú edény­ben helyezték el. A két fal közöt­ti tér légüres, mint a termoszpa­lackban. E légüres térben több fémfóliaréteg is van, amelyek a hősugárzást az edénybe visszave­rik. A tárolt hő csak akkor szaba­dulhat fel — tehát csak akkor használható például fűtésre —, ha ezt a majdnem tökéletes szigete­lést megszüntetik, hogy a tároló (egy kályhához hasonlóan) a he­vét is le tudja adni a környezet­nek. Ez hidrogéngázzal oldható meg, mert annak igen jó a hőve­zető képessége. A szigetelő térben ezért kis mennyiségű fémes hidrogénve- gyületet is elhelyeztek úgy, hogy azt egy beépített fűtőspirál fel­hevítheti. Hevítésre a vegyület el­bomlik, és hidrogéngáz válik sza­baddá. Ha a fűtőspirált kikap­csolják, akkor a gáz lehűl, és is­mét az eredeti hidrogénvegyüfet képződik belőle. Ily módon a hő­tároló szigetelése bármikor tet­szés szerint ki- és bekapcsolható. Ezenkívül a hőleadás is szabá­lyozható a fém-hidrogén fűtésé­nek a növelésével vagy csökken­tésével, vagyis a felszabadított Jiidrogéngáz mennyiségével. A kísérleti modell 10 kilowatt­óra energiát tud tárolni. Elvileg azonban semmi sem áll olyan nagy hőtároló berendezések épí­tésének útjában, amelyeknek fémfluoridjait olcsó éjjeli áram­mal tölthetik fel és nappal né­hány száz lakást fűthetnek velük. Filmek elektronikus kolorizálása Az „ABC Pictures” kalifor­niai tévétársaság olyan mód­szert próbált ki, amellyel fe­kete-fehér mozifilmeket lehet színessé tenni. Az eljáráshoz a filmképeket videoszalagra játsszák' át, rhíközben a kép minden egyes pontja fényes­ségének megfelelő szürkeér­téket kap. Ezt követően egy képrészletet meghatározott színnel alapoznak meg, egy megfigyelő komputerbe táp­lálja a szürkeérték és a szín szükséges adatait. Ezután a videoszalagot elektromos szín­generátor másolja le, amely az új verzióban a minta szür­keértékeit megfelelő színek­kel helyettesíti. Az így ka­pott képek a régi, utólag kéz­zel kiszínezett postai üdvözlő­lapokhoz hasonlítanak és bi­zonyos fokig a színes fényké­pezés benyomását keltik, bár nem mindig képesek vissza­adni a természetes színviszo­nyokat. Az első ily módon szí­nezett film bemutatását a brit televízió vállalta, amely egy hatórás filmet sugárzott Eisenhower életéről. Az abraziv megmunkálások ipa­ri alkalmazása világszerte gyor­san növekszik (az olyan fémlevá­lasztó eljárásokat illetjük ezzel a névvel, amelyeknél szabálytalan formájú csiszolószemcsék végzik a felesleges anyagréteg leválasz­tását a munkadarabról). Különö­sen a fémmegmunkálásban szem­betűnő a köszörülő és más fi­nom felületi megmunkáló eljárá­sok elterjedése, szoros összefüg­gésben a munkadarabok meg­munkálási pontosságának növeke­désével. Az abraziv megmunkálás előre­törését azok az utóbbi évtizedben kifejlesztett köszörüszerszámok, gépek és technológiák tették le­hetővé, amelyek a hagyományos köszörülési módoknál lényegesen termelékenyebbek és kielégítik a megnövekedett méret- és alak­pontossági igényeket is. Ma már számos cég kínál eladásra új felépítésű és rendszerű köszörű­gépeket, mint például a nume­rikus* vezérlésű (NC). az adaptív vezérlésű (ACC és ACO), az egy- vagy több korongos nagy terme­lékenységű beszúró és a különfé­le típusú nagy sebességű köszö­rűgépeket. Üj szerszámanyagok is megjelentek (pl. az ipari mű­gyémánt, a borazon, a nemes elektrokorung szemcsék), melyek élettartama és termelékenysége többszöröse a hagyományos szer­számokénak. így az esetek több­ségében lehetővé vált a köszörü­lést megelőző művelet (esztergá- lás, marás, gyalulás stb.) kiikta­Nyáron hosszabb ideig tartó szárazság esetén gyakran előfor­dul, hogy a rendszeres öntözés mellett idényen kívüli öntözést is alkalmazni kell veteményeink ér­dekében. Ehhez ad szaktanácsot dr. Bocz Ernő, a Debreceni Ag­rártudományi Egyetem növény- termesztési tanszékvezetője. A burgonya és a borsó öntözé­se: öntözhető növényeink közül a burgonya az egyik legigénye­sebbek közét tartozik. Hazánkban az utóbbi néhány évben erősen ingadozó a burgonyatermés, sőt meg kell említeni a burgonya mi­nőségében bekövetkezett romlást is. Különösen érezhető ez a ház­táji gazdaságokban, ahol ugyan­azon területről egyik évben any- nyi termést takaríthatunk be, hogy eladásra is jut, másik évben pedig a saját szükségletet sem elégíti ki. A termésingadozást a Szélsősé­ges időjárás okozza — a száraz meleg vagy a túlságosan csapadé­kos évjáratok. öntözéssel a burgonya termés­biztonságán sokat javíthatunk, ha az öntözés legfőbb szabályait be­tartjuk. A burgonyát gyakrabban, kisebb vízadaggal szabad öntözni, egyébként még a szárazabb évek­ben sem tudjuk az öntözés hatá­sát biztosítani. Az idényen kívüli öntözés lehetőségét elsősorban a viszonylag lazább talajokon hasz­náljuk ki, itt ugyanis kevesebb a tása a forgácsoló műveletek kö­zül, és a nyers eiőgyártmány készremunkálása kizárólag köszö­rüléssel végezhető el. A gyártás­technológiai fejlődést az előre- gyártási technológiák (hideg- és veszély a burgonya lefulladására. öntözéssel akkor érjük el a leg­jobb' hatást, ha a bakhátakon le­vő burgonya szárazabb közegbe kerül. Az idényen kívüli öntözéssel közel még egyszer annyi termés várható, mint az egyszeri hagyo­mányos öntözés esetén. A borsó mint a legkorábbi ve­tésű növény, rövid gyökérzete el­lenére is, talál elegendő vízmeny- nyiséget, a talaj felső rétegében, a megélhetéséhez. Később azon­ban annyira megnő a vízigénye, hogy a hiány csak öntözéssel pó­tolható. Hagyományos öntözés esetén a gazdák egyszeri öntö­zést alkalmaztak — a virágzás fenofázisában — ekkor 60—80 milliméteres vízmennyiséggel ön­töztek. Idényen kívüli öntözés esetén, melyet a tél végén, kora tavasszal a vetést-kelést követő­en alkalmazunk ugyanannyi víz- mennyiséggel, a terméstöbblet közel másfélszeres volt, mint a hagyományos öntözés esetén. Ez­zel a célunk a talaj melyebb ré­tegének átnedvesítése és a csírázó növény fejlődését követő időszak­ban a mélyebb gyökerezés biztp^ sítása. A sekély gyö.kérzetű bor­sónak is, ha a gyökerezesi mély­ségét javítjuk, de emellett a mini­mális vízfelvételét is biztosítjuk, akkor a termés kiegyenlítettebb és egyben nagyobb lesz. melegalakítás) gyors ütemű fejlő­dése is elősegítette, így ma már az öntött, kovácsolt vagy folya­tással előállított munkadarabok a korábbinál lényegesen kisebb rá­hatást igényelnek. Kertbarátok vetélkedője Nyíregyházán A Hazafias Népfront Szabolcs- Szatmár megyei Kertbarátok Tár­sadalmi Szövetsége és a megyei művelődési központ szervezésé­ben 1980. május 31-én szakmai és közművelődési vetélkedőt szervez­tek a megyében működő kertba­rátklubok részére. A vetélkedőn kilenc klub 5—5 fős csapata vett részt. Meglepően magas színvonalon adtak számot arról, hogy a kiskertek művelői mennyire tájékozottak a sokrétű tudnivalók tekintetében. A kérdé­sek felölelték a zöldség-, gyü­mölcs-, szőlő-, dísznövényter­mesztés, a fólia alatti hajtatás, a növényvédelem, talaj művelés, ta­lajerő-utánpótlás, talajvizsgálat, borkészítés és -kezelés, a kisker­tek jogi helyzetét ismertető témá­kat. Nehéz helyzetben volt a zsűri, végül is a következő sorrend ala­kult ki: 1. a nyíregyházi, 2. a baktalórántházi, 3. a fényesUtkei, 4. a vásárosnaményi, 5. a nagy­dobosi, 6. a nagyecsedi, 7. a ro- zsályi, 8. a nyírlövői, 9. a keme- csei kertbarátklubok csapata leb:. A versenyzők pénz- és tárgyju­talomban részesültek. A nyíregy­házi központi kertbarátklub 5 fős csapata, mint első helyezett részt vesz az augusztusban megrende­zésre kerülő mezőgazdasági és élelmiszeripari vásár alkalmával megrendezésre kerülő országos vetélkedőn, ahol képviselik me-, gyénk kertbafStniozgalmát. * * 1 Varga Ferenc megyei szervező titkár Á szakcsoportok és kistermelők elismerése A megye 25 áfészének keretén belül 150 mezőgazdasági szakcso­port működik: méhészeti ágazat­ban 36, állattenyésztésben 79, míg a kertészeti ágazatban 35, közel 15 000 taggal. Az értékesített ter­mékeik értéke az elmúlt évben 163 millió forint volt. A szakcso­portok terméke az áfészek össz- felvásárlási árbevételének 23 szá­zalékát tette ki. A MÉM és a Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Tanácsa 1974. évben alapított és meghirdetett méhészeti, kertészeti és kisállatte­nyésztésben példamutató mező- gazdasági szakcsoportok és szak­csoporttagok munkájának elisme­réséül adományozható ..Sőtér Kál­mán”, „Berecki Máté” és „Bál- dy Bálint” emlékplakett és em­lékjelvény elnyerésére az elmúlt évben is széles körű versenymoz­galom bontakozott ki, melyet me­gyei szövetségünk és áfészek igaz­gatóságai, felvásárlási apparátusa igen aktívan támogatott. A versenymozgalom széles körű kibontakozása a tagok szorgal­mas munkájának múlt évi ered­ményeképpen 4 szakcsoport és 8 tag kapott különböző fokozatú ki­tüntetést és anyagi elismerést az országos szervek bírálása alaoián. A „Báldy Bálint” emlékplakett ezüst fokozatát a Nyíregyházi Afész keretén belül működő há- zinyúltenyésztő szakcsoport és a Mándoki Áfész keretén belül mű­ködő házinyúltenyésztő szakcso­port kapta meg, míg Mészáros Elek nagyecsedi. Galambos Zol­tán tuzséri.nyúTtenyésztők ezüst, Bíró Sándor mátészalkai, Vécsy Ferenc kisvárdaí nyúltenvésztő bronz fokozatban részesültek. A Mátészalkai Afész keretén be­lül működő sertéstenyésztő szak­csoport az emlékplakett bronz fo­kozatát, Pál József encsencsi ser­téstenyésztő az arany, Pásztor Béla nábrádi sertéstenyésztő az ezüst, míg Szabó Sándor nagydo­bosi tenyésztő a bronz fokozatot kapták. „Berecki Máté” emlékplakett bronz fokozatot kaDott a Máté­szalkai Afész keretén belül mű­ködő zöldségtermelő szakcsoport, „Sőtér Kálmán” emlékjelvény bronz fokozatát Gacsályi Miklós tiszabecsi méhész kapta meg. A kitüntetéseket és a vele járó pénzjutalmat a Mészöv képvisele­tében a közeli napokban adják át a szakcsoportok vezetőinek és a tagoknak. Mikulás András Mészöv A rézbányászat fejlesztése A színesfémek az értékesebb fémek közé tartoznak, amely or­szág rendelkezik ilyen tartalé­kokkal, igyekszik fejleszteni, amely pedig nem rendelkezik, je­lentős összegeket kénytelen beho­zatalára fordítani, mert színesfé­mekre mindenütt szükség van. A rézbányák és a rézbányászat fejlesztésének kérdéseivel foglal­kozott egyik idei ülésén a lengyel kormány is. Határozatot fogadtak el, hogy az ágazatban gyorsítják a beruházások ütemét. Mindenek­előtt a legnica-glogowi körzetet építik ki, mivel innen a nagy fi- normású elektronikus réz gyártá­sához tudnak több nyersanyagot nyerni. A jelentős rézérctartalékokkat rendelkező Lengyelországban ezeknek a beruházásoknak a ré­vén új lendületet kap a színes­fémipar fejlődése. A világhírű svájci MAAG-fogköszörűk egyik legújabb típusa. A „mindentudó” gépen megköszörülhető legnagyobb fejátmérő 320 mm, a fogak száma 10—180 között lehet, a köszörülhető modultartomány 1-től 12-ig terjed. Gy. Sz. E. Nagy pontosságú köszörülés Á burgonya és a borsó öntözése Ojdmsígok, tudományos KUTATÁSOK Június elejétől a téli alma nö­vényvédelmében egyre inkább meghatározó szerepet ölt a ro­varkártevők elleni permetezés is. Különösen így van ez ebben az évben, hiszen a hosszúra nyúlt virágzás miatt májusban a mé­reg használata szinte végig ti­los volt. Ugyanakkor a szeszé­lyes, hűvös időjárás a speciális rovarkártevők rajzását is késlel­tette. Nagyon jól megfigyelhető ez az almamoly esetében, ugyan­is a lepkék megjelenése a szoká­sos május 10—15 helyett most, a hónap utolsó napjaira tolódott el. A megye különböző pontján el­helyezett feromoncsapdákban (ivari csalogató csapdákban) az­óta is csak vontatottan nőtt az egyedek száma. A tömeges meg­jelenés egy most bekövetkező pár napos felmelegedés hatására hirtelen jelentkezik majd. A spe­ciális védekezést ezért június első dekádjának végén (június 8—ló­én) Safidon 40 WP, Ditrifon 50 WP stb. készítmények valame­lyikével javasoljuk elvégezni. Tavaszi vizsgálataink során több üzemi ültetvényben erős sodrómoly-lárvakártételt figyel­tünk meg. Különösen a Szamos menti kertek, valamint Máté­szalka, Tiszadob, Tiszalök stb. környéke fertőzött az átlagnál nagyobb mértékben. E zöldbim­bótól virágzásig károsító hernyók zöme már bábozódik. A bábok­ból kirepülő mikrolepkék rajzá­sa — biológiájukat és az időjá­rás alakulását figyelembe véve — várhatóan június 15—20 körül indul meg és válik tömegessé. A védekezést (Unifosz 50 EC-vel) tehát erre az időpontra javasol­juk ütemezni. Tekintettel azon­ban arra, hogy csak helyi jelle­gű, egy-egy körzetben fellépő kártevőről van szó, a permetezést nem általánosan, az egész me­gyére kiterjedően javasoljuk el­végezni, hanem csak ott ahol in­dokolt. A lepkerajzást egy nagyon egy­szerű módszerrel — pár darab cefrével telt edény, fa vázágára erősítésével — bárki ellenőrizhe­ti. • Tehát június közepéig maxi­mum két permetezéssel megaka­dályozható a nagyobb kárral fe­nyegető rovarkártevők fellépése. A mérgekkel együtt a gombaölö szereket természetesen tovább is szükségesnek tartjuk kijuttatni. Közülük a felszívódó kettős hatá­sú szerek használatát javasoljuk előtérbe helyezni. A téli alma mellett a kisüze­mekben igen fontos feladatot je­lent most a szőlő védelme is. A peronoszpórafertőzés létrejöt­téhez ugyanis most minden fel­tétel biztosított. A rovarkártevők közül pedig a szőlőfürtmolyok lárváinak kártétele indokolja a permetezést. E károsítok ellen a rendelke­zésre álló készítmények kombi­nált kijuttatásával (Dithane M— 45, Zineb, Antracol, Ortho-Phal- tan stb. gombaölő szerek valame­lyikét Bi 58 EC, vagy Unifosz 50 EC-vel együtt kell kipermetezni) érhető el megfelelő védőhatás. Indokolt esetben a permetezést az óvó rendszabályok betartása mellett többször meg kell ismé­telni. Keresztesi István, növényvédelmi és agrokémiai állomás

Next

/
Thumbnails
Contents