Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-15 / 139. szám

KM

ISBlll

1980. június 15.

Mozi vagy színház?

Nehezen talált magára a nyíregyházi színjátszás a fel- szabadulást követő években, így volt ez országosan is. A negyvenes évek végén, az ötvenes évek első felében a hivatalos kultúrpolitika rangjára emelt sematikus művészi-irodalmi ábrázolás tettette mindinkább sekélyessé a színházművészetet. Ebben az időszakban nem a színház, hanem az öntevékeny művészeti együttesek voltak a kultúra „első számú osztagai”, akikre még az a feladat is várt, hogy közvetlenül segítsék a termelést. Az öregedő színházépület is egyre többször adta jelét annak, hogy lassan alkalmatlanná válik a társulatok, a közönség befogadására...

hogy az Iparos Székház nagytermében tartják az előadásokat.” Október 18-án a „Tokaji asszu”-val kezdődött a színiévad, B. Kovács Terus- sal, a „főváros egyik legkitűnőbb művésznőjének főszereplésével”. A következő színészek neveit találjuk a korabeli színlapon: Kollár Lívia, Oláh Klári, Daniss Győző, Arany Kató, Hortobágyi Artur, Junk Julcsi, Csengeri Aladár, Szabó Samu, Solti Berci, Kovács Ottó, Zékány Miklós, Újvárosi Kató, Fodor István.

A debreceni társulat ezt követően szorosan kötődik a nyíregyházi színházhoz. ök mutatták be a „Veszélyes forduló” című vígjátékot, a „Ne váljunk el” című MaughamA debreceni társulat a „Bánk 1960-as színiévadot.

1946 nyarán fővárosi vendégművészek szerepléséről adtak hírt a lapok, Árvay Gusztáv színházigazgató meghívására Konkolyné Klinszky Margit lépett fel az Erzs^ljef- ligetben, a nyíregyházi haäi-*' rokkantak segélyezését szolgáló műsorban. A fővárosi gyermekszínház a Hamupipőkével érkezett Nyíregyházára, az Iparos Székházban léptek fel. Szeptember 1-én nagyszabású vasutasnapot tartottak a magyar vasút 100. évfordulóján. Érdekessége, hogy reggel tábori misével kezdődött a vasutasnap, este magyarnótával, egyfelvonásos vígjátékokkal, filmdalokkal, operettrészletekkel és a budapesti Máv filharmonikus zenekar műsorával folytatódott a kulturális program.

Pártok, egyházak, különböző egyesületek rendezvényei jelentettek alkalmi kulturális élményt az 1946-tól 1950-ig terjedő időben. Szeptemberben a máriapócsi kegykép 250 évvel ezelőtti könnyeztetésének országra szóló megünneplésére került sor Kisboldogasszony napján, melyből a színjátszás művelői sem maradtak ki „Az ünnepség egyik felejthetetlen pontja volt a könnye- zés dramatizált történetének szabadtéri bemutatása.” A nagy érdeklődésre való tekintettel — írja a megyei lap — a kitűnő műkedvelő társaság Nyíregyházán is bemutatta a színdarabot -Édes Virágszál« címmel. A városi színházban két este volt műsoron az -Édes Virágszál« ...”

Az év szenzációja a világhírű Czája Cirkusz vendég- szereplése. Egyre többször hallat magáról a nyíregyházi zeneiskola is. A művésztanárok a létesítendő baktaló- rántházi tüdőszanatórium támogatására díszhangversenyt és munkáshangversenyeket tartottak.

Október 10-én adta hírül a lap, hogy megkezdődik a nyíregyházi színiévad fővárosi művészek vendégszereplésével. „Tegnap reggel Nyíregyházára érkezett titkára kíséretében Beleznay István, a debreceni Csokonai Színház igazgatója. Fazekas János polgármesterrel tárgyalásokat folytatott annak érdekében, hogy megkezdjék a nyíregyházi színiévadot. A városi színházban a fűtőberendezés hiánya miatt nem lehet játszani, ezért úgy határoztak,

bán”-nal nyitotta meg az

darabot, a „Paprikás csirke”, a „Gólyaszanatórium” c. operetteket és más darabokat. Az első előadásról így írt a krónikás:

^Nejn ;gzabftú- Nyíregyházát > színház nélkül hagyni. Ezt? bizonyította be a péntek esti bemutató, amelynek közönsége lelkesen ünnepelte a debreceni Csokonai Színház kitűnő együttesét.” Néhány nap múlva azonban kérdésessé válik a színház léte, mert a színházépületet a kisgazda- párt kapta meg mozihelyiség céljaira. Mozi vagy színház — hangzik el többször is a kérdés, amelynek eldöntését a polgármester a belügyminiszterhez terjesztette fel, aki viszont a debreceni polgár- mestert, Szabó Kálmánt, — mint pártatlant — bízta meg. döntsön az ügyben.

„Színházat akarunk és nem mozit” — foglalt állást a megyei lap. „A városi színház, Thália temploma, eleve nem mozinak készült, hanem színháznak. Berendezése, akusztikája, minden porcikája színháznak van alkotva. Nyíregyháza közönsége joggal követeli a színházat...” Kompromisszumos megoldást találnak, havonta egy hétig játszik a színtársulat.

„Tájszínházat kap a vidék” — címmel közli a megyei lap 1948 július 18-án a hírt, amely arról szól, Szeged, Pécs és Debrecen színházai a környékbeli városokban és nagyobb községekben rendszeressé teszik a tájelőadásokat. Egy színlap 1949-től: A király nevében, a Szabin nők elrablása (érdekesség, hogy jelenleg is műsorán van ez a darab a debreceni társulatnak), Sybil, Vitézek és hősök, Ida regénye, Egy bolond százat csinál, Mágnás Miska. Csárdáskirálynő, Lámpaláz, Doktor úr, a Hamlet, Artur Miller: Édes fiam. A Hamlet eredeti díszleteit minden előadásra Debrecenből hozták. Ekkor már a József Attila kultúrházban tartották a színházi előadások többségét.

Kevés a színházi esemény az ötvenes évek első felében, annál több szó esik a kultúr- csoportok nagy-nagy szerepéről, amelyek „aktuális strófákat, egyfelvonásos darabokat tanulnak be, s teljes erejükkel kapcsolódnak be a termelési mozgalmak fejlesztésébe, s több más termelési feladat elősegítésébe”. Elvétve találunk színházi kritikát. Az 1950—51-es években tovább, nyíregyházi

MÓRICZ ZSIGMOND

színház

ÚJJÁÉPÍTVE 1955-190.0 ÉVBEN

V4ROSI C$ ÁLLAMI HITELRŐL IHTTÉfO : VÁROSI TANACS építés a, TERVEZŐ FM. KÖZÉPÜLET TERVEID V. tavITElIIO tM.SZAROLC.‘.MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT AZ 19MUÉVIMECNYITÓ EMLÉKERE »FUTOTTA

■ f NYÍREGYHÁZI VÁROSI TANÁCS

Az újjáépítést megörökítő tábla.

ra is a debreceni társulat játszik Nyíregyházán. A színészek között találjuk Zenthe Ferenc Érdemes művészt is, aki Nyíregyházán az akkor divatos Dunajevszkij-ope- rettben, a Szabad szél-ben és egy Molier-darabban játszott. A társulat tagja volt Jancsó Adrienne is, valamint Spá- nyik Éva, Bicskey Károly és mások. Gyakran játszanak olyan darabokat, mint Gya- konov „Házasság hozománynyal” című énekes, zenés, táncos víg játéka, amely két kolhoz-brigád vezető életéről, munkájáról, szerelméről szól. Az egyik főszereplő a darabban Zenthe Ferenc, az Amerika hangja című darabban pedig Erdődy Kálmán. Műsoron volt az „Aranycsillag” című honvédoperett, Urbán Ernő: Gál Anna diadala című vígjátéka, Gogol Ueánynéző-je és a Bánk bán is. Szokatlan olvasói levelek is napvilágot láttak, melyben megbírálják a színészeket. „Sok volt a színészi játékban a túlzás” —, írja az egyik olvasó. „Kérjük a színészeket, hogy ezt a hibát javítsák’ ki...” (Lope de Vega: „A kertész kutyája” című darabjához fűzött vélemény ...)

1952-től a debreceniek mellett az Állami Faluszínház is feltűnik. Eleinte a községekben játszanak, később a megyeszékhelyen is fellépnek. Műsoruk még vegyes, bűvészmutatványok, énekszámok, vidám rigmusok váltogatják egymást. Egyik „kedvelt” darabjuk a „Dásenka” című zenés játék. Ekkor láthatja a közönség Illés Sándor : öreg béres című színművét és Gádor Béla—Urbán Ernő: „A kincs” című komédiáját. 1952-ben lépett fel Nyíregyházán az Uráli Orosz Állami Népi Együttes. A termelés a színházból sem hiányozhatott. Egyik számát az együttes Ferenczi Mihály kétszeres ács-sztahanovistá- nak ajánlotta, aki már 1953- as tervén dolgozik ...

Virágzó színházi életről aligha beszélhetünk az ötvenes évek elején. Alig-alig

akadt egy-egy hangverseny, hivatásos művészek által előadott mű, amely mélyebb hatást gyakorolhatott a közönségre. Az öntevékeny színjátszók megpróbálták túlszárnyalni a hivatásos együtteseket is, többségük erején felüli darabokat, három-négy felvonásos műveket tanult

be, kevés sikerrel.

1955-ben a debreceniek

Bródy Sándor „Tanító”-ját játsszák, ezúttal a SZOT-kul- túrházban — Angyal Sándor és Solti Bertalan főszereplésével. A debreceni MÁV filharmonikusok tartanak egy- egy hangversenyt Nyíregyházán, aztán 1955-től 1960-ig

egészen halkká válik Thália temploma, a színház.

öt évig tartó, igen lassú átépítés kezdődik. Valósággal újjá kell varázsolni a színházat, hogy a nyitó előadáson újra felgördüljön a függöny. A debreceni társulat a Bánk bán előadásával nyitotta meg az átépített színházat 1960-ban. Ezzel valóban új korszak kezdődött a szabolcsi színházi kultúra történetében ...

(Folytatjuk)

Páll Géza

A tanyai boltos

Tanyai bolt az akácfák gyűrűjében. Mit jelent ez a bokortelepülések lakóinak? Nemcsak a bevásárlás helyét jelenti. A bevásárlás itt még mindig szertartásszerű és egyben kikapcsolódást jelent. Politizálnak, szórakoznak, költözködési híreket, halláhí- reket továbbítanak ezen a néhány négyzetméternyi területen. Néha megállnak egy kis tereferére, űzik a magányt, egy-egy pillantással, néhány jó szóval ápolják az emberi kapcsolatokat. (Az is lehet, hogy egyeseknek pletykára ered a nyelvük.) A tanyai bolt a központot jelenti — és nemcsak földrajzilag. Üj telekbokorban van ez a bolt, Nyíregyházától kicsit távolabb, Kálmánházához kicsit közelebb. Az ízléses, nem hivalkodó cégtáblán a tulajdonos neve: Cinkóczi

János.

ötvennyolc éves, zömök férfi a maszek boltos. A homokviharok miatt és talán másért is gyengén lát az egyik szemére, ezért és nemcsak ezért a lánya is segíti a kiszolgálást. Viszonylag nagy a forgalom. Több mint háromszáz ember él a nagy területen fekvő Üjtelekbokor- ban. A vásárlók köre — az utazókat és a környékbelieket is beleértve — ennél sokkal nagyobb. A bolt igazi centrumnak számít, már csak azért is, mert közvetlenül a tejbegyűjtő mellé épült és hallótávolságnyira van ide a jó öreg tanyai iskola is.

Modern, takaros épület a bolt. Korszerű vaspolcokon nyugszik az áru. Az egyik polc mellett hűtőgép duruzsol. A napi cikkek, az élelmiszerek között nagy halom kávé1. AvfehyarYsmibefeR‘-'xíTsí'

szá'pd™hov¥óéj^ztMF 'm3

több, hatvan—hetven éves idős nénik is viszik • mint a cukrot. S persze isszák is. A fiatalabbak körében újabban a tea a „divat”. Mondják, hogy egészségesebb. Maga a boltos is azzal dicsekszik, hogy áttért a teára. Ebéd után is felhajt egy-egy illatos teát. A választékra is ügyel, nem elég, ha csak egyfajta tea van a polcokon. A folyadékoknál maradva: sok a

patron, mivel hogy a vásárlók nagy része saját készítésű szódát iszik otthon. Jobb is az, mint az ásott kút vize. Az egyik felső polcon autósamponok sorakoznak. A boltos azt mondja, már ez is napi ciki:. Mert sok a gépjármű a tanyabokrokban. Erre is gondolnia kell a jó kereskedőnek, s persze arra is, hogy a bekötőutak ellenére ezen a környéken jobban koszolódnak az autók.

A két raktár bővebb, az iroda-szociális helyiség szőkébb. Parányi íróasztalt szorítottak belé, két kis székkel. Mód van itt a beszélgetésre, az álló-mozgó munka fáradalmainak kipihenésére. Mert reggel 7-től délután 5-ig folyamatos a nyitvatartás, nincs ebédszünet. Sőt, a nyitvatartási idő a korábbi nyitással és a későbbi zárással kitágul.

— Előfordult már: vasárnap is megkértek, hogy nyissak ki egy-egy igen fontos élelmiszer miatt. A lakásom ide vagy három kilométerre van. Többször, amikor már hazafelé tartottam, megállítottak: „Térjél már vissza,

mert nincs otthon kenyerem, cukrom”. Mindig visszatértem. A túlórázás persze nem jellemző. Az emberek többsége akkor vásárol be, amikor a csarnokba hozza a tejet, vagy az iskolába kíséri gyermekét.

A boltról, a forgalomról már sok mindent megtudtunk. Kerüljünk közelebb magához a boltoshoz.

— Itt születtem és itt nőttem fel ebben a tanyabokorban. Többnyire a tirpákok leszármazottjai lakták és lakják ezt a környéket. Kérem, hogy a „tirpák” szót jó értelemben vegyék. Mindig a munkájukról, a segítőszándékukról voltak híresek ezek az emberek. A mi családunk is földmunkához szokott. Ide jártam tanulni, ebbe a szomszédos iskolába. Kerültek már ki erről a tanyáról mérnökök, tanárok és igencsak jó szakmunkások. Koromnál fogva mindenkit ismerek és majdnem mindenkit tegezek a környéken. Járnak hozzám vásárolni kálmánházi emberek is. Hogy milyen a kapcsolatom az emberekkel, arról tanúskodhat a Vásárlók könyve is. Még üres.

Cinkóczki János kis híján tíz éve áll a vásárlók szolgálatában. Részben közkívánatra állt be kereskedőnek. Sokan nemcsak egy bolt # iránt hangoztatták igényüket, hanem az iránt is, hogy ő legyen a boltos. Visszaemlékezik: évtizeddel ezelőtt kereste, kutatta a boltnak való helyet, de csak egy szoba-kony- hás sufnit talált szabadon a központban.

— Négy évig szűkösköd- tünk abban a helyiségben. Aztán itt a tej begyűjtő mellett, a kövesút közelében direkt bolti céllal felépítettük ezt a házat. A pincéje és a padlása is alkalmas tárolásra. Amint látható, nincs is nálam zsúfoltság. Tíznaponként jön hozzám a túrajárat. Amikor megérkezik, akkor sincs torlódás és a tizedik napon sem üresek a polcok. Hiánycikk, az néha-néha akad. De akad az városi boltokban is. A múltkorában mosópor néni“ Jö tíj héKárty tilrá váF1ÄZ1* 1 előtt még' á gyüfa hiányzott'.” Ha hiány van, megmozdul a család. A lányom, vagy a fiam beül a kocsiba és mesz- szebbre is elmegy árut szerezni. Igaz, már ritkábban, mert a benzin árának emelése minket is érint. Da hagy mondjam el, hogy nagyon jó a buszközlekedésünk, Nyíregyháza aránylag hamar megközelíthető. Persze nekem az a célom, hogy minél több árut itt nálam kaphasson meg a vevő.

Az itt lakó emberek túlzott igényt nem támasztanak a bolttal szemben. Nem akarják városi áruházzá növelni. A kiszolgálásra azonban igényesek. De még nem csaptak magasra az indulatok az évtizednyi idő alatt.

— Egy esetem azonban emlékezetes marad. Visszajött hozzám egy idős néni és ezt mondta: „Janikám, te átvágtál. Hibádzik majdnem hat forintom. Pont velem teszed ezt? Ezeket vásároltam és ezek nem kerülnek ennyibe”. Szégyelltem magam és haragudtam. Közben végigmértem a nénit. Ekkor észrevettem hogy egy delikát kandikál ki a köténye zsebéből. Na, mondom itt van a „hiány”, ezt is nálam vette. Lecsillapodott a néni és így mentegetőzött: „Ezt meg a vén fejemmel nem a szatyorba tettem. Így persze, hogy nem jött ki az összeg. Mán ne haragudj, Janikám”.

Egy kicsit közvetítő, mi több, közéleti ember is a tanyai boltos. Vállalnia kell — és szívesen vállalja — olyanokat is, amelyek nem függenek össze a kereskedelemmel és nem is hoznak anyagi hasznot.

— Állattenyésztő vidék a miénk. És a többség nam hagyományosan, hanem modern módon tenyészti az állatokat. Az inszeminátor az én közbenjárásomra megy ki megtermékenyíteni. Az állattartók nevét, címét és igényét én jegyzem egy kis füzetbe. Ez a kis füzetecske megkönnyíti az állattenyésztők és az inszeminátor munkáját. Régebben a fogattulajdonosok nálam iratkoztak fel hajtóvizsgára. A rendőrséggel közösen a szomszédos iskolában szerveztük a tanfolyamot. A segédmotoros tanfolyamot úgyszintén. Megcsinálták a bekötőutat, gyűlt a pénz, egyre többen akartak venni autót. Segítettem megszervezni a KRESZ-tanfolya- mot. Az is itt folyt az iskolában. Még a vizsgát is az iskolában bonyolították le. Negyvenhárom tanyai ember szerzett "így jogosítványt.

Részben bekötőúton, részben kacskaringós dűlőúton érhető el a tanyai boltos háza. Kétvégű, régi, nádfedeles ház. Több évtizeddel ezelőtt ilyen házak épültek a kör’ nyéken. A közeli szikes tő partján buján tenyészett a nád, a kitűnő fedőanyag De a kert másik végén tömbla- kást épített a boltos. Fürdőszobás, kényelmesen berendezett otthon ez, a fiának adta, amikor megnősült. Apa és fia együtt gondozzák a gyümölcsöst, .Van-egy kis szőlőjük is az egyik'•'' 'Homokdomb hátán. A régi ház közelében látható egy furcsa, háromkerekű járgány. Egy kiérdemesült Pannónia motorkerékpárból barkácsolták a boltosék. Jó vele permetszert, meg gyümölcsöt szállítani.

Cinkóczki Jánosnak nem kereskedő, hanem mezőgazdász a szakmája. Nyitás előtt, zárás után örömest gondozza a növényeket.

— Ebben a tanyabokorban száz családnak mindössze ötszáz hold földje volt. 1961- ben megalakítottuk a tszcs-t. Engem választottak meg elnöknek. 1967-ben egy sor átszervezés után szakszövetkezet alakult, ennek már nem én lettem az elnöke. Tizenegy évvel később, vagyis 1978-ban az egész terület beolvadt a nyíregyházi Ságvári Tsz-be. Azóta még jobban megy az embereknek.

Vásárolniuk is van miből. A tanya tanácstagja azt mondja, Polyákbokor ellátását is segíti a bolt. Az iskolások innen veszik tízóraira a Túrórudit és a kiflit. A tanácstag jó „minősítést” ad a boltosról, de megjegyzi, hogy több húskonzervet és halkonzervet is tarthatna a polcokon. Két háziasszonynyal is beszélgettünk. Véleményük lényege az, hogy a bolt betölti funkcióját, de idényen kívül mirelitáru is kerülhetne az élelmiszerek közé. A fiatalabb asszony még hozzátette: „A bébiétel is elkelne ebben a boltban”.

Nézzük a távozó vásárlókat. Egyikük kenyeret visz a hóna alatt. A másik ellenkező irányba kólát és ecetet cipel. Egy harmadik Irányból üres szatyorral jönnek. Ügy látszik, minden út ide vezet.

Nábrádi Lajos- N5WTP lm. Komorésszusa'Karárjámtv

©

SZÍNHÁZUNK MÚLTJA (7.)

SZABOLCS-SZATMÁRI EMBEREK