Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-15 / 139. szám

1980’ június 15. KM VASÁRNAPI MELLÉKLET Kedves Barátom, engedd meg, hogy tovább gondoljam, amit legutóbbi találkozásunkkor mond­tál. öreg ismerősünktől már végső bú­csút vettünk, s megjegyezted: „Sok év múlva látjuk majd újra egymást, mert mi már csak akkor gyűlünk össze, ha halottunk van.” Belém mart szigorú szavad, mert ezt megelőzően is jóformán a temetések al­kalmával találkoztunk, az érettségi év­fordulókat kivéve, — ahová szintén egy­re kevesebben járunk el. Hasonlatos véleményt már máskor is hallottam. Volt, aki azt mondta, fokoza­tosan elhidegülnek az egykori meleg emberi kapcsolatok. Többen legyintés kíséretében állították, hogy mindnyá­jan csak lótunk-futunk, akárha állan­dóan egy tovarobogó vonatra akarnánk felkapaszkodni. „Az anyagiak miatt van mindez, mert az emberek manapság ál­landóan túl akarnak tenni a másikon, értékek rabjaivá válnak s ezért nem sajnálják az erőt, az időt, feláldozzák baráti kapcsolatukat, s közben úgy saj­nálják — vagy sajnáltatják — magukat, mintha a nehéz élet áldozatai volnának.” Te mesélted, életed egyik legszebb estje volt, amikor fiatal munkatársiként hivatalos voltál egy kis vendégségre — ma házibulinak mondanák — s idősebb kollégádéknál hatalmas tányér nokedlit tettek eléd, jókora darab hússal. Olyan jó sört azóta sem ittál, mint akkor este, s a harmadik szomszédból kölcsönkért kopott gombosharmónikát nyaggattad éjfélig, még táncoltak is rá a vendégek, így volt, mert akkor még divat volt összejárni, meghívni a pályakezdő fia­talt. ezzel is jelezvén a befogadási szán­dékot. Akadt másfajta jó szokás is. Pél­dául a fiatal fiúk, meg a lányok öröm­mel adták kölcsön jobbféle cipőjüket, nyakkendőjüket, vagy még egy komplett öltönyt is, ha a jóbarát randevúra, je­lenésre/ fontos helyre ment. Ha lakást kapott a munkatárs, nem tehertaxin költöztették a fizetett fogdmegek, ha­nem ment a fél hivatal, csak sörről kel­lett gondoskodni, de az sem volt baj, ha éppen hiányzott (vagy a rávaló). „Most? Az emberek élnek, dolgoznak egymás mellett úgy, hogy jóformán sem­mit sem tudnak a másikról.” Amikor ezt feszegetted, azt is elmondtad: a fő­nököd akkor kérdezte meg tőled, hogy nős vagy e, amikor a második gyerme­ked születése alkalmából bontottál fel egy üveg barackot... Hasonló esettel magam is szolgálhatok: egy négyeme­letes lépcsőházban (tíz lakás) két fő­bérlő seqj tudta megmondani, hogy me­lyik lakásban élnek T.-ék, pedig abban a lépcsőházban voltak már főbérlők két és fél éve! Vagy: a közhivatal egyik szo­bájában ketten dolgoztak, s az egyik nem vette észre, hogy tíz napon át hi­ányzik a szobatársa. (Kórházi kivizsgá­láson volt). Bizonyára mindenkinek van ilyen, vagy ehhez hasonló tapasztalata, mely arra vall: valóban felfedezhető a lazu­lás, a hűvösség az emberi kapcsolatok­ban. Tünete különféle: érdektelenség, zárkózottság, visszahúzódás, könyöklés- taposás, fitymálás. kajánkodás, leplezett féltékenység. Igaz persze, hogy mind­ezek nem friss keletű jelenségek, leg­feljebb fertőzési területük és hatékony­ságuk nő elgondolkodtatóan. Ilyenek volnánk hát mindnyájan? Ez így nem igaz. Nem mosolyogják meg még .sokhelyütt a brigádkirándulást, a kispályás focit, a szalonnasütést, s még ma is sok családi hajlék épül fel kalá­kában, baráti szívességből. Tudok olyan vezetőről, aki — több száz fős gyár élén — nemcsak a valutatermelés adataival, hanem a munkásemberek gondjaival- bajaival is „naprakész”. (Pár hete ép­pen egy igazgató ismerősöm kereste a városszélen beteg dolgozója házát, jött meglátogatni csak úgy otthonosan, va­sárnap reggel, melegítőben, kirándulás előtt.) Azt sem állítanám, hogy minden munkahelyen minden induló fiatalt ki­utálnak féltékenységből. Akkor hát? Ma már nincs olyan nagy csábító ereje egy tányér nokedlinek? Netán elfelejtettünk örülni a mindenna­pi apróságoknak? Nagy Bélával, a MÉSZÖV elnökhelyettesével a községek ellátásáról A Az Általános Fogyasztási és Értékesítési ^ Szövetkezet szerepe a lakosság ellátásá­ban, kereskedelmi és vendéglátói terü­leten jelentős. Ugyanez vonatkozik a háztáji és kisgazdaságok árutermelésé­nek szervezésére, az áru felvásárlására és forgalmazására. A végzett munkát milyen számadatok reprezentálják? — Csak néhány adatot említek. Szabolcs- Szatmár megyében jelenleg a szövetkezetek a kiskereskedelmi forgalom 60,5 százalékát bo­nyolítják. A vendéglátói forgalom a megyei egészhez viszonyítva 67 százalék. A szövetke­zeti árufelvásárlás évi átlaga az ötödik ötéves terv időszakában 105 ezer tonna volt. A ke­reskedelem, a vendéglátás forgalmát tekintve országosan elsők vagyunk. Ettől nagyobb sú­lya van a termeltetésnek és felvásárlásnak. A megyei ÁFÉSZ-ek vásárolják fel az országos kisárutermelés egészének a 30 százalékát. Más szóval: Szabolcs-Szatmár háztáji és kis- árutermelése az országosnak egyharmadát adja. £ Friss húst is lehet kapni? — Igen. Az ABC-áruházakban Tarpán, Tyúkodon, Porcsalmán, Balkányban — csak, hogy néhány helyet említsek — jó a tőke- húsellátás, de másutt is javult a megyé­ben. Ma már a távolabbi településekről nem kell bevásárlókörútra indulni a megyeszék­helyre, vidéki városokba. A Mennyiben javult a megye ÁFÉSZ- boltjaiban a gyümölcs- és zöldségellá­tás? — Ez megyénk legfájóbb pontja. Pri­mőrből. korai zöldségfélékből behozatalra szorulunk, éppen ezért az ellátás esetenként egyenetlen, az áriak a budapesti, vagy más me­gyék piaci árainál magasabbak. A maga­sabb ár a szállítási költségek miatt van. Egyébként az ellátás színvonala sokat javult és ez a zöldségtermelő szakcsoportok munká­jának, a fóliasátras zöldségtermesztés terje­désének köszönhető. ban. A szövetkezetek keretében 146 különbö­ző szakcsoport működik, kisállattenyésztés­től a zöldségtermelésig széles skálájú a szak- csoportmunkia. — Zöldségből, főleg primőr áruból né­hány éve szinte teljes egészében behozatal­ra szorultunk. Ma már az ÁFÉSZ-ek közre­működésével 25 ezer négyzetméter alapterü­leten történik a fóliasátras zöldségtermesz­tés. Vannak kiemelkedő körzetek: Vásáros- namény, Tiszavasvári, Ibrány. A fóliás zöldségtermelés jpl jövedelme­ző. Van lehetőség a bővítésre? — Mi minden erővel, anyagi eszközökkel is támogatjuk. A kistermelők állami támoga­tást kapnak, erőnkhöz mérten mi is adunk anyagi támogatást. De van ennek a kérdés­nek egy másik oldala is. A megyében több a lehetőség, mint amennyit jelenleg haszno­sítunk. Nincs kihasználva a természetes energia, a termálvíz jó része. Már vannak ugyan kezdeti eredmények, de több megér­tésre, támogatásra lenne szükség azok részé­ről, akik ezekkel a forrásokkal rendelkeznek. Mit bizonyítanak az adatok? — Elsősorban azt, hogy a szövetkezeti mozgalom, itt közel áll az emberekhez, az emberek gondolatvilágához. Fakad ez abból, hogy a megye sajátosan agrár megye volt és maradt is bizonyos értelemben. Másrészt a szövetkezeti mozgalomnak erős gyökerei vol­tak. A jó hagyományokat az eltelt eszten­dőkben ápoltuk, fejlesztettük. Erre utal a taglétszám, amely ma 159 ezer fő. A tagok nemcsak anyagilag járulnak hozzá a mozga­lom erősítéséhez, részt vállalnak a társada­lompolitikai, gazdasági, kulturális feladatok teljesítéséből is. A tagsági részjegy értéke 26 millió forint, viszont' kereskedelmi egységek, feivásárlóteltepek építéséhez 54 millió forint értékű célrészjeggyel járultak hozzá. Ezen­kívül 7 millió forint kölcsönt adtak a tagok az ÁFÉSZ-eknek. Évente a fejlesztésekért 2—2,5 millió forint értékű társadalmi mun­kát végeznek. A fejlesztést említette. Nyilvánvaló ez elsősorban a lakosság jobb, színvonala­sabb áruellátását szolgálta. Igazolható ez? — Az ötödik ötéves terv éveiben nem az volt a fő törekvésünk, hogy szaporítsuk a kisboltok számát. Bőséggel van ilyen a me­gyében, hiszen a kiskereskedelmi boltok szá­ma jelenleg 1285, a vendéglátóegység 625. A' minőségi változtatás volt a feladat és ez az ABC-programmal valósult és valósul meg. A tervidőszak végéig 30 290 négyzetméter alapterületű bővítést terveztünk. Ebből 24 ezer négyzetméter megvalósult, ebben az évben 7546 négyzetméter eladótér, illetve ét­termi hely épül. Az elmúlt négy évben 25 ABC-üzletet, 5 éttermet avattunk, de épültek élelmiszer, vegyesboltok is. 1980-ban 6 újabb ABC-áruházat avattunk. Miért előnyösebb az ABC, az önálló szakboltokkal szemben? — Előnyös a beruházás a fenntartás, az üzemeltetés miatt, de legfőbbképpen azért, mert ma már igénylik a vásárlók az olyan bevásárlóközpontokat, ahol az alapvető élel­miszereket, iparcikkeket egy helyen megve­hetik. És nem csupán a városokról van szó, hanem a nagyközségekről és községekről. Mi az új egységeket a megyei pártbizottság és a megyei tanács fejlesztési koncepciója alap­ján építettük. Így járultunk hozzá a városi, községfejlesztési elképzelések, tervek megva­lósításához, így erősítették pozícióikat az ÁFÉSZ-ek a hagyományos működési terüle­teken, a falvakban is. A megye szövetkezeti hálózatának fej­lesztésére az elmúlt négy évben eddig össze­sen 420 millió forintot fordítottunk. Ebben az is benne van, hogy növeltük a felvásárlá­si telepek számát, a raktártér 500 négyzet- méterrel bővült. A fejlesztés, az új áruházak és éttermek miként befolyásolták a forgalmat, meny­nyire bővül a választék, javult az ellá­tás színvonala? — Egy mondatban előbb talán a szemé­lyi feltételek változásáról. Ma 10 500 ÁFÉSZ- dolgozó tart mindennapos kapcsolatot a vá­sárlókkal, a fogyasztókkal. A szakmai szín­vonal, a kereskedelem kulturáltsága, össze­hasonlíthatatlanul jobb, mint volt négy év­vel ezelőtt. Ezt mondhatom az ellátás szín­vonalára is. Mi a kiskereskedelmi forgalom­ban az ötéves terv végére 60 százalékos nö­vekedéssel számoltunk. Időarányosan ezt túlteljesítettük. A legjelentősebb fejlődés az alapellátás javításában történt. Ma már min­den bolt rendelkezik hűtőpulttal. A Szó volt a vendéglátásról, de csak a fej­lesztés vonatkozásában. — Egy kicsit rázós téma. Az árintézke­dések hatására most mérséklődött a forga­lom, különösen az ételforgalom. Egyébként az elmúlt négy évben a vendéglátás forgal­ma 37,8, az ételfogyasztás 42,7 százalékkal nőtt. Különösen az üdítőital-fogyasztás mér­téke emelkedett gyorsan. Már túlteljesítet­tük a tervidőszak végére tervezett szintet. Ez örvendetes. A A vendégek érzékenyek, gyakori volt a panasz. Jogos vagy vélt sérelmek alap­ján bírálták a vendéglátást? — A vendéglátásban is számottevő ered­ményeket értünk el. Elsősorban itt is az em­beri változásokra kell hivatkoznom. Arányai­ban javult a dolgozók szakképzettsége, foga­natja volt és van azoknak az erőfeszítések­nek. amelyek a fogyasztók érdekvédelmét szolgálják. Az utóbbi időben a belső és kül­ső ellenőrzések kevesebb hibát találtak, csökkent a súlycsonkítás, a minőségrontás vagy más okok miatt kirótt bírságok száma. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy most már nyugodtak és elégedettek lehetünk. Elő­fordulnak még most is elítélendő esetek, hi­szen nem minden ember tökéletes. Viszont kiemelt feladatunk a fogyasztói érdekvéde­lem állandó vizsgálata, az árkalkulációk, az adagok, a minőség és más szempontok alap­ján. Ugyanakkor igyekszünk a szolgáltatá­sok körét bővíteni. £ Tehát nincs szükség vendégcsalogatóra? — Korszerűbb, választékosabb kiszolgá­lásra, szolgáltatásra van szükség. Emellett feladatnak tekintjük a közétkeztetés, más szóval az előfizetéses étkeztetés arányának növelését. Egyébként ez az arány most 60 százalék. Mindenkori feladat a vendégek megtartása, számuk növelése főleg a változa­tosságon, a kínálaton keresztül. Ezért is ve­zették be a vendéglátóhelyek az olcsó kis adagokat, zónaételeket, kínálják a speciálisan szabolcsi, tájjellegű ízeket. Vannak paraszt­asszonyok, akik úgy tudják elkészíteni a csülkös bablevest, hogy ízére az ember so­káig emlékezik. Egyre több ilyen asszony dolgozik a vendéglátóhelyeken. Egy szóval a vendéget meg kell fogni és úgy, hogy igazi vendéglátásban részesüljön. Vissza kell ad­ni a vendéglátás igazi rangját, meghittségét, a tartalmas szórakoztatást. ^ Titok, hogy mekkora az éves forgalom? — Nem. A kiskereskedelmi forgalom az említett fejlesztések hatására és más ténye­zők miatt örvendetesen megnövekedett, évi 7,3 milliárd forint. Idén 10,4 százalékos emel­kedésre számíthatunk és ez az eltelt hóna­pokban időarányosan teljesült. A vendéglá­tás forgalma, ha teljesül a tervezett növeke­dés 10 milliárd forint körül lesz. A Az ÁFÉSZ-ek a termeltetésben, felvá- w sarlósban sokrétű feladatot teljesítenek. — A termeltetés és felvásárlás egyrészt szolgálja a helyi lakosság jobb, változato­sabb ellátást, része áz országos fogyasztás kielégítésének, ugyanakkor jelentős ipari alapanyagot, exportárut termel a háztáji és kisegítő gazdaság. Nem utolsó szempont, hogy a termeltetés a kisárutermelőknek jö­vedelemforrás. Szabolcs-Szatmárban a la­kosság bevétele, a kisárutermelésből csak az ÁFÉSZ-eken keresztül évi 800—900 millió forint. Az ÁFÉSZ-ek a megyében 115 ezer kistermelővel vannak szerződéses kapcsolat­0 Korábban említette, hogy a felvásárlás mértéke országosan itt, a megyében a legnagyobb. Miből mennyit termelnek a kisgazdái ködök? — A legjelentősebb tétel természetesen az alma, hiszen Szabolcsban vagyunk. Az ÁFÉSZ-ek almából 70 ezer tonnát vásárol­nak fel évente. A zöldség 13 600 tonna. Zöld­ségtermesztésben a munkaigényes növények­re szakosodás kezdődött. Paradicsomot, pap­rikát, zöldbabot, uborkát termeltünk, olyan áruféleségeket, amelyeknek a rendszerterme­lése még nem teljesen megoldott. Az ÁFÉSZ- ek és a kistermelők között ilyen vonatkozás­ban jót az-összhang, bizonyítja: tavaly a pa- radicso'rftból hátörhSZor annyit termeltek a kistermelők, mint az előző évben. A felvásá­rolt zöldpaprika mennyisége 64 százalékkal nőtt, a zöldbab megduplázódott, az uborka 8420 tonnával két és félszerese volt az előző évinek. — A kisállattenyésztés legegyenleteseb­ben fejlődő ága a sertéstenyésztés. Az ötö­dik ötéves terv első négy évében összesen 125 ezer vágósertést vásároltak fel a szö­vetkezetek. Ennek nagy részét, a szövetke­zetek dolgozták fel, javítva a friss tőkehús és töltelékáru helyi ellátását. A tervidőszak elején a nyúl-, a galambtenyésztésben szinte nulláról indultunk. Az elmúlt négy évben összesen 350 vagon házinyulat küldtünk a megyéből exportra és ezért kemény valutát kaptunk. A galamb évi 10 tonna, a mézter­melés 6—6,5 ezer tonna. A A megye lakosságának ellátása, az áru­kínálat tehát a termeltetésen, felvásár­láson keresztül is javul. Van-e még olyan terület a szövetkezeti gazdálko­dásban, amely közvetve vagy közvetle­nül kapcsolódik ehhez? — Természetesen. Az ipari tevékenység jelentős része is az ellátást szolgálja. Az ÁFÉSZ-üzemek 1979-ben 230 millió forint értékű készterméket állítottak elő. Legjelen­tősebb tétel a kenyér és péksütemény. Ta­valy az ÁFÉSZ-üzemek 25 millió forint ér­tékű pékárut készítettek, a megye 22 telepü­lését önállóan látták el. A sertéshús-feldol­gozás. töltelékáru-készítés 47 millió forint értékű volt. Az egyéb árutermelések, ipar­cikkekből például, a választékbővítést szol­gálják, de a helyi munkaerő foglalkoztatása miatt is szükségesek. . A Űj tervidőszak kezdődik-. A hatodik öt- w éves terv feladatainak meghatározása már foglalkoztatja a szakembereket. így van ez a szövetkezeti mozgalomban is? — Az a véleményem, hogy a megye fo­gyasztási és értékesítési szövetkezetei jó gaz­dasági alappal, kiforrott és további eredmé­nyekre képes szakirányítással kezdhetik majd az új tervidőszakot. Természetesen most a legfontosabb, hogy az ez évi felada­tokat is maradéktalanul teljesítsük. A szö­vetkezeti mozgalom további fejlesztéséhez jó a gazdasági környezet, kedvező a politikai légkör. — Számottevő tartalék van még a moz­galomban, amelyeknek hasznosításával a korábbi fejlődés lendülete megtartható. A kiegyensúlyozott, színvonalas ellátás követ­kezetes munkával továbbra is biztosítható. A beruházásokban szolidabbak lesznek lehető­ségeink, viszont az intenzív hálózatfejlesztés, a rekonstrukció, a korszerűsítés eszközeinek jobb hasznosítása sok mindent megoldhat. ^ Köszönöm az interjút. Seres Ernő ^asárnap^ ^MVITERJúJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents