Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-15 / 139. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. június 15. Szociálpolitikánk kérdései (4.) Felemelik-e a nyugdíjkorhatárt? A nyugdíjasok létszáma — a nyugdíjra jogosító jogszabályok kedvező változása, valamint az átlagos életkor fokozatos kitolódása következtében — állandóan emelkedik. Míg 1975. évben a nyugdíjasok és járadékosok átlagos száma nem érte el az 1,8 milliót, jelenleg megközelíti a 2,1 milliót. Hazánkban 1975. évtől egységes társadalombiztosítási törvény lépett életbe, ezen belül szabályozták a nyugdíjrendszert is. E törvény legjelentősebb célja az volt, hogy 5 éven belül (azaz 1980. évre) a parasztság nyugdíjkorhatára legyen azonos a munkások és alkalmazottakéval. A nyugdíjkorhatár fokozatosan évenként 1 évvel csökkent. Ezen túlmenően nyugdíjrendszerünk sok tekintetben nemzetközileg is élenjárónak tekinthető, kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját. A lakosság széles körét érinti a nyugdíjkorhatár problémája. Nálunk a korhatár férfiaknál 60, nőknél 55 év és a Miniszter- tanács által meghatározott konkrét munkakörökben (ún. korkedvezményes munkakörökben) ennél is alacsonyabb. Meg kell említeni, hogy a fejlett országok többségében a nyugdíjkorhatár ennél 5 évvel magasabb, sőt az országok mintegy felében a férfiak és nők nyugdíj- korhatára azonos. A jelenlegi és várható gazdasági és társadalmi Körül- tnények figyelembevételével a következő évtizedben mégsem célszerű hazánkban a nyugdíjkorhatár felemelése és ez a kérdés ilyen formában nincs is napirenden. Ha esetleg sor kerülne a korhatár felemelésére, ismerve az érintett korosztályok egészségi állapotát, jelentősen növekedne a táppénzes arányszám, valamint a rokkantsági nyugdíjazások iránti igény. Jelenleg az is előfordul, hogy amennyiben a dolgozó néhány évvel van a nyugdíjkorhatár előtt és munkakörét már nem tudja kifogástalanul ellátni, a vállalat nem kezdeményezi az áthelyezést, vagy a munkaviszony megszüntetését. Kivárják a nyugdíjkorhatár elérését, amely tény önmagában igazolható felmondási indok. Figyelembe véve a munkaerő-gazdálkodásban jelentkező követelményeket, a valóságos és a vélt munkaerőhiány problémáját — erről az oldalról sem indokolt a korhatár általános felemelése. Ma is sokakat foglalkoztat az a kérdés, hogy a nyugdíj alapjául szolgáló munkabér átlagszámításának szabályai változnak-e? Közelebbről: beszámít-e továbbra is a jutalom, prémium és a részesedés? Az 1980. január 1-től érvényes bér- és keresetszabályozási rendszer egésze feltételezhetően szigorúbb követelményeket támaszt a bérnövelés lehetőségét tekintve. így a munkahelyek egyre kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy a munkabér egy részét szociális célokra használják és pl. nyugdíjazás előtt a végzett munkával nem arányos jutalmakat fizessenek. Ha ez így lesz, nem lesz szükség a nyugdíj alapjául szolgáló keresetszámítás változtatására. Jelenleg nyugdíjra jogosult az az állampolgár, aki a korhatárt elérte és legalább 10 év biztosított szolgálati idővel rendelkezik. Talán furcsán hangzik, de ezekben az években is több ezren mennek nyugdíjba úgy, hogy csak a minimális szolgálati éveket szerezték meg életük során. A nyugdíj mértéke függ a keresettől és a szolgálati időtől. Az alacsony szolgálati idő érthetően viszonylag alacsony nyugdíjhoz vezet. Ezért és más megfontolásokból is indokolt, hogy az említett 10 év szolgálati időt fokozatosan 20—25 évre emeljék. Erről a lakosságot időben tájékoztatják, és bizonyos átmeneti szabályok könnyíteni fognak azok sorsán, akiktől nem lehet elvárni a további munkábamaradást, a magasabb minimális szolgálati idő megszerzéséért. A nyugdíjasok jelentős része munkát vállal. Jelenleg a dolgozó nyugdíjasok száma mintegy 400 ezer. Munkájukra a népgazdaságnak feltétlenül szüksége van. Ezzel egyidejűleg a szociális indítékkal létesített nyugdíjas foglalkoztatást a munkahelyeken felül kell vizsgálni és hatékony valós foglalkoztatássá kell átalakítani. Rózsa József, a MüM szociálpolitikai főosztályának vezetője KÖZÉPPONTBAN A FOGYASZTÓ Fiatal háziasszonyokkal még előfordulhat, hogy bélszint kérnek és hátszint kapnak a húsboltban, de a drágábbat fizetik... Természetesen nem ez a jellemző, de a fogyasztók megkárosításának ez a módja legalább annyira elítélendő, mint amikor a zsíros mócsingot számolják el a sertéscomb árában. A fogyasztók érdekeinek védelmében szervezett tanácskozást a napokban a szakszervezetek megyei tanácsa a húsipari vállalatnál. Az ellenőrzéssel foglalkozó szervek képviselőivel beszélgettünk erről a témáról. — A közelmúltban áremelés volt a húsiparban. Változtatott-e ez a fogyasztói szemléleten? — Ma már arra az álláspontra jutottak a vásárlók, hogy ha drágább a tőkehús és a húskészítmény, legalább a minősége legyen kifogástalan — mondja dr. Forgács Tibor egyetemi tanár, a Magyar Szabványügyi Hivatal fogyasztói tanácsának elnöke. — A pénzéért mindenki szeretné a legjobb minőségű árut kapni. Éppen ezért megengedhetetlen, hogy a kereskedelem az olcsóbb húst magasabb áron értékesítse. Sokszor elhangzott, hogy egy sertésnek nincs korlátlan meny- nyiségű oldalasa és más kisebb értékű része, viszont az üzletek kínálhatnának jóval nagyobb választékot a lényegesen olcsóbb marhahúsokból. — A magyar szabvány előírásai igen szigorúan határozzák meg, milyen termékeket szabad forgalmazni. Mit tesznek a fogyasztói érdekek védelméért? — Hiába a leggondosabb szabályozás, ha nincs összhang a termelők, a feldolgozók és a kereskedelmi partnerek között. Ha valahol elromlik az áru, lehet, hogy nem veszik észre és így jut el a fogyasztóhoz. Arra törek- SáÜhk, mélyéi" 'szintén mindenütt teremtsenek olyan együttműködést az ellátásért felelős szervek között, ahol a fogyasztó, áll a középpontban és nem az ő kijátszására, vagy nevezzük néven, megkárosítására néznek el egy- egy intézkedést vagy éppen a minőségromlást. — Milyen szerep jut a társadalmi ellenőröknek ebben a folyamatban? — Nem az a célunk, hogy leleplezzünk egy üzletvezetőt, vagy eladót, mert egy forinttal többet számolt. Természetesen erre is nagy hangsúlyt fektetnek az ellenőrzéseknél. A szemlélet megváltoztatása lehet a célunk, s azt értjük ezalatt, hogy a termeléstől az elosztásig minden érdekelt fél tegye meg a maximumot, hogy a vásárlók kifogástalan termékekhez jussanak. Emellett igyekszünk a társadalmi ellenőröknek olyan szakismeretet adni, hogy ők is hozzáértő tanácsokkal segítsék az ellenőrzéseknél a hússzéki előadók munkáját. Hús az üzletben — Szeged és Debrecen után az országban Nyíregyházán rendezték a harmadik bemutatót, amelyen a Belkereskedelmi Minisztérium, a Magyar Szabványügyi Hivatal, a megyei tanács kereskedelmi osztálya, az SZMT is részt vesz. Mit várnak egy-egy ilyen bemutatótól? — kérdeztük Berka Vilmost, a Belkereskedelmi Minisztérium főelőadóját. — A termelésben és a forgalmazásban együttműködő szervek küldik el képviselőiket ezekre a tanácskozásokra. Nagy sikere van a sóstói hidegstrandon felállított vízi csúszdának. (Foto: Gál István.) Az üzletvezetők, eladók, húsipari szakmunkások, a MÉSZÖV, az ÁFÉSZ-ék, a termelőszövetkezetek megbízottai mellett a társadalmi ellenőrök is eljöttek. Azon túl, hogy személyesen is meggyőződhettek arról, hogyan történik a szabvány szerinti sertés- és marhahúsbontás, mindannyian elmondják gondjaikat, milyen visszásságokkal találkoznak az ellátási folyamatban. A jó tapasztalatokat kicserélik, és másutt is hasznosítják. Tóth Kornélia Bérlakás és intézmény Ősszel: nyugdíjasház Egy helyre három jelentkező Nyíregyházán befejezéséhez közeledik az Ószőlő utca erdő felőli részén a nyugdíjasház építése. Az építő- és szerelő vállalat 71 lakást — egyenként 34 négyzetmétereset — alakít ki az épületben. Olyan közösségi helyiségek is kapnak benne teret, mint a társalgó, klubszoba, könyvtár, több barkácsműhely, kézimunkaszoba az asszonyoknak. A tervek szerint népművelőt alkalmaznak majd a kulturális teendők ellátására. Kovács Mihály, a városi tanács vb igazgatási osztály vezetője: — Mivel a tanácsi célcsoportos lakásokra rendelkezésre álló pénzből kezdte a tanács építtetni, így ez a tömb bérlakásnak minősül. A 71 lakás szerepel az idei, lakáselosztási tervber\, „a cél-, csoportosak kozol?. Mivel nem egészségügyi intézményről van szó, ahová beutalják a betegeket, a tanács igazgatási osztálya dönt az eddig beérkezett 202 jelentkező kérelméről. — Elsősorban azok kaphatnak, akik másfél, kétszobás tanácsi bérlakást adnak le a nyugdíjasházban kapható otthon fejében. Ók számítanak a legbiztosabb igénylőnek. Akik az idei névjegyzéken szerepelnek, szintén módosíttathatják erre a leendő lakásukat. Akiket ebben az évben vagy a közeljövőben szanálnak, szintén kérhetik elhelyezésüket a nyugdíjasházban. Életveszélyes lakásból kiköltözők is megpályázhatják. Miért annyira népszerű ez a ház a jelentkezők között? Egyrészt azért, mert minden lakó megőrizheti a tökéletes függetlenségét. Viszont olyan szolgáltatásokat kap, amelyeket másutt hosszas utánjárással szerezhetne meg. — A lakás havi bérleti díja és a rezsi körülbelül 500 forint, s ugyancsak mintegy ötszáz forintot kell fizetni a kedvezményekért. így állandó orvosi rendelés és ápolónő hivatott az idősek egészségére vigyázni. A Patyolattal a mosatást szervezik meg, a takarítást is elvégzik intézményesen. Ebédet is lehet rendelni,' áz Alföldi Vendéglátó Vállalat 14,80-at számít fel érte. Ez a szolgáltatás viszont már nem kötelező — mondja dr. Bartha Tibor osztályvezető főorvos. Az ország hat városában működik nyugdíjasok háza, de központilag még nem szabályozták ezek működését, fenntartását, költségvetését. Várhatóan ősszel születik új tanácsrendelet a nyugdíjasházzal kapcsolatban és akkor kezdenek az év végén átadásra kerülő lakások szétosztásához. T. K. Biztosítási csalások Mese az őzikéről... Kereskényi Gyula kálló- semjéni lakos kocsijával egy betonoszlopnak ütközött Nagykállóban, de hogy kárát megtérítsék, a biztosító rábeszélte Papp Miklós traktorost, hogy a kárbejelentő la- . pon írja alá: erőgépével ő okozta a balesetet. Kereské- nyit 3000, Pappot 2000 forintra büntette a bíróság. Biró Pál Skodája a tisza- vasvári Alkaloida parkolójában állt, Fazekas Lajos pedig egy kölcsönkért kocsival nekihajtott. A károkozó kiállította a bejelentő lapot, Biró pedig a kocsi tulajdonosának tudta nélkül aláhamisította. nevét. Háromezer-ötszáz forint büntetést kapott érte. Borcsik Dezső tiszateleki lakos édesapja kocsijának vezetését átengedte egy friss jogosítvánnyal rendelkező lányismerősének. A lány gyakorlatlansága miatt egy taxinak ütközött, de mivel a taxiban alig keletkezett kár, a vezető nem támasztott semmilyen igényt a kocsi tulajdonosával szemben. Borcsik — hogy apja elől eltitkolja felelősségét — egy nyíregyházi lányt kért meg: járuljon hozzá, hogy kocsijuk rendszámát ráírja a balesetet okozó lány betétlapjára, s megígérte, hogy kárrendezés miatt nem fordul a biztosítóhoz. A lány beleegyezett, Borcsik pedig másnap benyújtotta a számlát a biztosítónak. A bíróság Borcsikot 1 évre próbára bocsátotta. Péter Károly kisari lakos egy autóbusznak tolatott figyelmetlensége miatt Fehér- gyarmaton. A buszban mindössze 600 forint értékű kár keletkezett, a kocsi azonban alaposan összetört. Péter elismerte, hogy ő volt a hibás, egy betétlapot is odaadott a busz vezetőjének, de még aznap elment Tarpára, s rábeszélte Debreczeni Elemért, az ÁFÉSZ sofőrjét, hogy vállalja magára a karambol okozását, s így az ÁFÉSZ felelősségbiztosítása alapján fizet majd a biztosító. Debreczeni beleegyezett, a csalásra azonban fény derült, mivel a biztosító már fizetett, a bíróság Pétert 3 hónapi felfüggesztett szabadságvesztésre és 3000 forintra, Debrecze- nit 4000 forintra büntette, s kötelezte Pétert a kártérítés visszafizetésére. Nézőpont A nyírbátori új iskola kéménye Tiszavasvári Alkaloida A tiszadobi gyermekvárosban (Elek Emil felvételei) A legnagyobb összeggel — 22 ezer forinttól — Molnár Ferenc nyíregyházi lakos akarta becsapni a biztosítót. Ez év január 23-án Polski Fiatjával Szabolcs és Tímár között az árokba borult. CASCO-ja is volt, de önrészesedése miatt csak a 20 ezer forinton felüli kárt térítették volna meg neki. Molnár gondolt egy merészet, s két nap múlva Apagy és Nyírtét között mesterségesen egy karambolos helyszínt alakított ki, hogy teljes kártérítést kapjon. Kocsijával szándékosan az árakba hajtott, betörte a hátsó szélvédő üvegét, az árkot teleszórta üvegdarabokkal. az árok szélén lévő akácfát pedig baltával faragta meg. hogy úgy tűnjék, mintha nekihajtott volna. Még ezzel sem volt kész a helyszín: Molnár ugyanis azt akarta a biztosítónak bejelenteni, hogy őz szaladt eléje, s amiatt történt a karambol. Hogy a látszat is ez legyen, vadászismerősétől őzszőrt kerített, s a kocsi ajtajához kente. Bejelentette a kárt, a becslés alapján 22 870 forintot kapott volna, de kiderült a mesterien előkészített csalás, így aztán nem kapott, hanem ő fizet: hat hónap felfüggesztett szabadságvesztés mellett ugyanis a bíróság 4000 forint pénz mellékbüntetést is kiszabott rá. Ez utóbbi kivételével valameny- nyi ítélet jogerős. (balogh)
