Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-14 / 138. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. június 14. Szociálpolitikánk kérdései (3.) Vállalati érdeket szolgál A munkahelyi szociális ellátás a gazdasági elkülönültségnek megfelelően kifejezetten vállalati érdekeket szolgál. Mindazoknak az eszközöknek és formáknak, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a vállalati érdekhez, a munkahelyi szociálpolitikában csak másodlagos jelentőségük van. 1980. május hónapban a Munkaügyi Közlönyben megjelentek a Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnöksége irányelvei a VI. ötéves terv szociális fejezetének kidolgozásáról. A MüM és a SZOT öt évvel ezelőtt is adott ki ilyen irányelveket, melyeknek célja az volt, hogy a vállalati önállóság és döntési szabadság hangsúlyozásával módszertanilag segítse ezt a munkát, az egységes rendező elvek alapján. A vállalati szociális ráfordításokat sokféle forrásból lehet fedezni. Így többek között a kiadások egy része a termelési költségeket terheli, ezek közé tartozik a munka- és védőruha-juttatás, a munkásszállítás, és a munkásszállók fenntartási költsége, stb. Ide általában azon szociális kiadások tartoznak, amelyek szorosan kapcsolódnak a munkavégzéshez. A kiadások egy másik csoportját a jóléti és kulturális alapból kell fedezni. A jóléti és kulturális alap 1980. évben személyenként 950 forint összeg alapján képezhető. Ezt a részesedési alapból ki lehet egészíteni. A jóléti és kulturális alap terhére kell elszámolni a hagyományos munkásellátási kiadásokat. többek között az üzemi étkeztetés és a kedvezményes üdültetés vállalati hozzájárulását, a gyermekintézmények fenntartási költségeit, a segélyeket, a kulturális és sportcélú kiadásokat /1 Felhasználható szociális célokra a vállalati fejlesztési alap is, szociális létesítmények építésének finanszírozásához. A lakástámogatási alapot is a fejlesztési alapból kell képezni. Célszerű utalni arra, hogy a vállalati tartalékalapból a béralap 0,2 százalékának megfelelő összeg évente — visszapótlási kötelezettség nélkül — felhasználható rehabilitációs célú fejlesztéshez. A szociális terv főbb fejezetei: 1. Munkavédelem. Itt kell előirányozni az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit segítő munkavédelmi beruházásokat, intézkedéseket. 2. Üzemegészségügy. Ennek keretében tervezzük meg a munkakörülmények javításához szükséges teendőket, az üzemegészség-ügyi hálózat bővítésével összefüggő kiadásokat, a táppénzes helyzet alakulását, az üzemorvosi szolgálat teendőit. 3. Szociális ráfordítás. Ezek között szerepel az üzemi étkeztetés fejlesztése, a kedvezményes üdültetéssel ösz- szefüggő feladatok, a gyermekintézmények fenntartása és üzemeltetése, munkás- szállók fejlesztése, a munkás- szállítás időszerű feladatai, és még sorolhatnánk tovább. A nem említett feladatok közül kiemelném a foglalkozási rehabilitációt. Arról van szó, hogy a korlátozott munkaképességű dolgozók egyéni boldogulásukat ne a rokkantsági nyugdíjazás minél előbbi elérésében, vagy a táppénzes állomány meghosz- szabbításában llássák. Lehetővé kell tenni, hogy a 67 százalékos munkaképesség-csökkenést élnerrt érő dolgozói számára egészségi állapotának megfelelő munkakört találjanak. A rehabilitáció feladatait a vállalati rehabilitációs bizottságok látják el, melyekben meghatározó szerepe van az üzemorvosnak, a szakszervezet képviselőjének és a vállalat megbízottjának is 4. Kulturális és sport- kiadások. A cím önmagáért beszél, e fejezetben kell előirányozni a munkahelyi közművelődés és a tömegsport legfontosabb teendőit. 5. Munkahelyi szociális viszonyok. Többek között e, íe- jezeten belül kell foglalkozni ia " Szocialista bfigádmózga- lom, a munkahelyi demokratizmus fejlesztésének időszerű feladataival. A jogi előírások szerint a vállalatoknak évente egy alkalommal. a kollektív szerződésekről történő beszámoltatáskor, tájékoztatni kell a dolgozókat az éves szociális terv teljesítéséről. A következő években a vállalati szociális munka szerepe növekszik. ezért ez nagyobb figyelmet kíván mind a gazdasági vezetéj, mind a társadalmi szervek részéről. Rózsa József, a MüM szociálpolitikai főosztályának vezetője Kati érettségije Négyéves tanulásról adnak számot ezekben a napokban az érettségi bizottságok előtt a diákok. Ami eddig „elbliccelhető” lecke volt, most a tételek szigorúan számon kérték a tananyagot A fehér- gyarmati Petőfi Sándor Köz- gazdasági Szakközépiskolában három végzős osztály növendékei kapták meg az érettségi tételeket — közli Bálint Katalin. — Magyarból, statisztikából, matematikából és még néhány szaktantárgyból készültem — mutatkozik be a mátészalkai diáklány. — Az írásbeli után így éreztem, nem lehet baj a szóbelin sem. Lényegre törően kérdeztek mindenről, s összefüggéseiben kellett beszélni a tételről. Kati az érettségin. Bálint Kati négy évén keresztül bejáró volt. Emellett nehéz volt időt szakítani a sportolásra, az irodalmi színpadra. Mindennap segített a szüleinek is. Az érettségire készülve már egy másfajta vizsga is gyakran eszébe jutott Katinak: az IBUSZ most nyíló mátészalkai kirendeltségén fog dolgozni július 1-étől. — Kíváncsi vagyok, a tanulás után a napi munkában hogy fogok helytállni. Ügyfelekkel; pénzzel, nagy értékű szolgáltatásokkal kell foglalkoznom. Ha nem lesz gond a hivatal, levelező tagozaton a főiskolát is elvégzem. „Vizet, vizet.. Végre itt a nyár... A naptár, a melegre for- rölgetve megpihenhetünk. Li- dult időjárás, az egyre terszámra öntjük magunkba vékonyabb, áttetszőbb a vizet, a kólát, vagy fagylal- utcái öltözékünk bizonyítja: tot nyalunk mohón, csillapít- végre beköszöntött a nyár. va szomjunkat. Aki teheti. Izzadunk és keressük a jóté- strandon keres felüdülést, kony árnyékot, ahol pihegve, gyöngyöző homlokunkat tö- (Császár Csaba képriportja) Hűsítő fagylalt. A Tanácsköztársaság téri csobogó fáradhatatlanul „dolgozik”. Ádámkosztümben a sóstói gyermekmedencében. AVAR KORI KULACS Dunaújvárosban az idén folytatódik az itteni avar kori település feltárása, amely már eddig is számos érdekességgel járt. A környéken már korábban is számos jelentős lelet került napvilágra, bizonyságául annak, hogy az avarok korában ez a vidék aránylag népes lakosságú volt. A leletek különlegessége az a kulacs, amelyet az Intercisa Múzeum most a Nézzük meg együtt című rendezvénysorozatának részeként bemutat. A kulacsra egy korai avar kori — VI— VII. századbeli sírban bukkantak rá. (Fejér megyei Hírlap) KIP-KOP SZALON Megnyitották a Dél-dunántúli Cipőkereskedelmi Vállalat harmadik boltját, a Kip- Kop szalont Pécsett. Ezzel befejeződött a nagykereskedelmi vállalat bolthálózatának kiépítése. A Kip-Kqp szalonok iránt óriási az érdeklődés.’ Ezekben a szalonokban nemcsak a legújabb típusú és divatú cipőket lehet kapni, hanem divattáskát, pénztárcát, cipőkrémet, bagarolt. Több félcipőhöz ingyen adják a sarokfoltot és az első napon mindenki ingyen kapott cipőkanalat (Dunántúli Napló) MUNKÄS-PARASZT GYERMEKEK KOLLÉGIUMAI Hajdú-Bihar megyében két megyei intézmény: a Bocskai István Kollégium (Hajdúböszörményben) és a megyei középiskolai diákotthon (Debrecenben) tölti be ezt a funkciót. A munkás-paraszt kollégiumok támogatása széles körű társadalmi összefogással valósult meg. Több mint hetven vállalat, üzem, tsz, szövetkezet, községi tanács létesített százötven alapítványt, vagyis biztosított négy évre szólóan tanulóként évi ötezer forintos összeget. Az alapítványokból a kollégiumok fedezik a tanulók ellátását, ösztöndíjat és szociális támogatást biztosítanak. segítik a tanulók kulturális nevelését, a szaktárgyi. önképzés feltételeit és szükség esetén a kollégium felszerelésének bővítését, fejlesztését. (Hajdú-Bihari Napló) Szállásadó, turista „Vendégem volt — bár ne lett volna?“ Közismert tény, hogy szállodai helyeink száma még elő- és utóidényben sem teszi lehetővé a turisták igényeinek kielégítését, igen sok külföldit magánházaknál, a fizetővendég-szolgálat keretében helyezünk el. A szállodák biztosítása megoldott, ám a vendéglátásból a turistának otthont adó lakástulajdonosnak is származhat kára. Tényleges és jogos igényt elégített ki az Állami Biztosító, amikor kimunkálta a fizetővendég-szolgálat biztosításának feltételeit. Az idegen- forgalmi szervek közvetítésével megköthetik mindazon ügyfeleink, akik — az idegen- forgalmi szervek részére — lakásukat vagy nyaralójukat Rácz Pál újfehértói lakos a debreceni KEVIÉP yállalat- nál vállalt alkalmi munkát. Az elmúlt év novemberében munkáltatójának újfehértói munkahelyéről egy árokásó munkagépet vitt el engedély nélkül, s 2 napi használat után vitte csak vissza a vállalat telephelyére. A bíróság jármű önkényes elvételének vétsége miatt 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte Rácz Pált, a büntetés végrehajtását azonban kétévi próbaidőre felfüggesztette. * Galvács Károly nyíregyházi villamosgép-szerelő ez év január 3-án az esti órákban ugyancsak felöntött a garatfizetővendég-szolgálati szállásadás céljaira bérbe adják. A biztosítás keretében azokat a dologi károkat fedezi az ÁB, amelyeket a fizetővendégek okoznak a szállásadónak. A károk rendezésére a biztosított lakhely szerinti egységünk illetékes. Érdekességként említjük: ritkán, de előfordulhat, hogy a fizetővendég testi sérülést okoz a szállásadónak. Ilyenkor mindazon károkat megtérítjük, amelyeket a magyar polgári jog szerint a károkozónak meg kellene térítenie, így különösen a jövedelem- és keresetkiesést, orvosi és kórházi kezelési költséget. ra. Pálinkát, majd bort ivott, amitől jócskán ittas állapotba került. Hazafelé menet a Szerén út 3. szám alatti épület előtt beült a KPM Közúti Igazgatóság egyik tehergépkocsijába, s a városközpont felé hajtott. A KPM dolgozói észrevették, és egy másik gépkocsival utánaeredtek, majd megállásra kényszerítették. A bíróság az egyébként büntetlen előéletű Galvács Károlyt jármű önkényes elvételének vétsége, valamint ittas járművezetés miatt 4 hónapi szabadságvesztésre ítélte, mellékbüntetésként pedig 1 évre eltiltotta a járművezetéstől. A szabadságvesztés végrehajtását 1 évi próbaidőre felfüggesztették. Mindkét ítélet jogerős. (m. f.) Ar». I-a íqnd Merd*, m». trUjwt IS. BűSSVilóg proletárjai, egyesüljetckl v MÖGHÁP™ Meqvei lapok íriák „Elkötötte“ az árokásót
