Kelet-Magyarország, 1980. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-11 / 109. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. május 11. ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Világszerte megemlékeztek Tito jugoszláv elnök haláláról — Véget ért a londoni túszdráma, a rendőrség elfoglalta az épületet. — A görög parlament köztársasági elnökké vá­lasztotta Karamanliszt — Baniszadr Iráni elnök fogadta a kubai külügyminisztert. KEDD: Bejelentették: Kádár János vezeti a magyar, Leonyid Brezs- nyev a szovjet küldöttséget Tito elnök temetésén — Az SPD elnöksége állást foglalt Schmidt kancellár tervezett moszkvai látogatásának támogatására — Moszkvában szovjet—lengyel kormányfői tárgyalások folytak. SZERDA: Véget ért a KGST Végrehajtó Bizottságának 95. ülése, amelyen a Magyar Népköztársaságot Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese képviselte — Üjabb elő­választásokon növelte előnyét Carter és Reagen — Szaúd- Arábiában összeült az OPEC miniszteri értekezlete. CSÜTÖRTÖK: Belgrádban eltemették Tito elnököt — A temetésére érkezett állam- és kormányfők igen sokoldalú találkozót tartottak — A Biztonsági Tanács elmarasztalta Izraelt a palesztin polgármesterek száműzetése miatt — Izrael újabb megtorló akciót hajtott végre Dél-Libanonban. PÉNTEK: A világ megünnepelte a győzelem napját — Muskie le­tette a hivatali esküt — Iránban megrendezték a válasz­tás második fordulóját — Hua Kuo-feng Bukarestbe ér­kezett. SZOMBAT: Francia—afrikai csúcsértekezlet Nizzában — Mugabe zimbabwei miniszterelnök Londonban tárgyal a volt anyaországgal való új kapcsolatokról — Rallisz, az új gö­rög miniszterelnök elkészítette a kormánylistát — Ohira japán miniszterelnök Bonnba látogatott. A hét három kérdése O Hozhattak-e konkrét eredményeket a Tito elnök temetésére Belgradba érkezett külföldi államférfiak kétoldalú találkozol. A kérdésre adandó választ csak nagyfokú óvatossággal szabad megfogalmazni, ha valószínű is, hogy a temetést követő estén létrejött mintegy ötven külön-külon „csucsta lálkozó” többségé csak tor mainak bizonyulhatott, nmes kizárva, hogy egyik-másik megbeszélés rövidségé ellene­re is elindíthatott vagy meg erősíthetett egy-egy nemzet­közi folyamatot. Bár ezt előzte meg a leg­nagyobb érdeklődés, szovjet amerikai érintkezés felvételre nem került sor ßefg^dbam Leonyid Brezsnyev Kim ír Szénnél, Erich Honikerrel es Indira Gandhival találkozott. Az utóbbi megbeszélésről kö­zölték, hogy a felek áttekin­tették az ázsiai helyzet ala­kulását és állást foglaltak a feszültséggócok felszámolása mellett. Indira Gandhi hiva­talos látogatásra hívta rneg Leonyid Brezsnyevet Gandhi asszony találkozott Hua Kuo- fenggel is. A két nagy ázsiai szomszéd ország vezetői ko­zott húsz év óta_ nem volt ilyen magas szintű találkozó. Belgrádban nagy figyelem kísérte Erich Honecker es a bonni kancellár, Helmut Schmidt találkozóját. A meg­beszélésre az NSZK belgrádi nagykövetének rezidenciáján került sor. A két német ál- lám vezetői a nemzetközi helyzetről, az NSZK es az NDK kapcsolatainak további javításáról folytattak eszme­cserét. Megvitatták a kelet­nyugati kapcsolatok egyes kérdéseit is. Állást foglaltak a két német állam közti pár­beszéd folytatása mellett. Mind az NDK, mind az NSZK delegációjának szóvivői hang­súlyozták, hogy ez a „csúcs- találkozó” nem helyettesíti az erre az évre előirányzott es már korábban bejelentett Ho- necker—Schmidt tárgyaláso­kat. Természetesen számos más kétoldalú véleménycserére is sor kerülhetett: a Belgradba érkezett sok száz újságíró sem tudta mind figyelemmel kí­sérni a Tito elnök temetesere a világ 126 országából jött 208 küldöttség mozgását... © Mit remélhet Amerika és a világ az új kül­ügyminisztertől, Muskie-től ? Kétségtelen tény, hogy meg­lepetést okozott Carter elnök azzal a bejelentésével, hogy a kudarcba fulladt kommando- akció miatti elégedetlensege nyomán visszalépett Vance külügyminiszter helyett Ed­mund Muskie-t állítja a State Department élére . Muskie szenátor vitathatatlanul nem a „héják”, hanem a „galam­bok” közé volt sorolható: em­lékezetes, hogy annak idején élesen tiltakozott a republi­kánus kormányzat vietnami háborúja ellen. Amikor pedig egyszer elnökjelöltként lépett fel, szintén viszonylag béké­sebb és józanabb külpolitikai nézeteket hangoztatott. Kérdés, hogy Muskie egyál­talán lehetőséget kap-e az amerikai külpolitika megfor­málásában való közreműkö­désre, s ha igen, akkor „a ré­gi Muskie”-t ismeri-e fel a világ és Amerika a washing­toni diplomácia új irányító­jában? Egészen személyes jel­legű kérdés, hogy Muskie vissza tudja-e szorítani Zbig­niew Brzezinskinek, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadó­jának a jelek szerint nagy- nagy befolyását és vissza tud-e kapaszkodni az USA „második emberének” helyé­re? Carter — az „első ember” — pénteken Philadelphiában új­ból szónokolt külpolitikai cél­kitűzéseiről: ismét erőteljes szovjetellenes éllel. Kijelen­tette, hogy a Perzsa-öbölben minden eszközzel meggátolja az USA az idegen beavatko­zást — s mondta ezt akkor, amikor minden jel szerint a Pentagon tervez újabb kato­nai akciókat' e térségben, öt külpolitikai célja közül utol­sónak említette a fegyverzet ellenőrzését, a SALT—II. ké­sőbbi elfogadtatását. Muskie már csomagol, hogy a hét közepén Bécsben részt vegyen az osztrák államszer­ződés aláírásának 25. évfor­dulóján rendezendő ünnepsé­geken és hogy találkozzék Gromiko szovjet külügymi­niszterrel, aki szintén ott lesz az osztrák fővárosban. Mus­kie az eskütétele során mon­dott beszédében azt mondta: Washington külpolitikájának a jövőben világosnak és meg­győzőnek kell lennie, egyér­telmű irányvonalat kell kö­vetnie. Gromiko szovjet külügymi­niszter a Muskie-nak kül­dött üdvözlő táviratában ki­fejezte reményét, hogy az új külügyminiszter tevékenysége elő fogja mozdítani a kétol­dalú kapcsolatok fejlődését, mind a Szovjetunió és az USA, mind pedig a világbéke javára. O Közel-Keleten a hely­zet változatlan? A két világháború közti népszerű regény címét („Nyu­gaton a helyzet változatlan”) kissé módosítva, valóban azt lehet mondani, hogy a Közel-Keleten a helyzet vál­tozatlan ... A Camp David-i alkudozások szellemében fo­lyó újabb tárgyalások, a pa­lesztinoknak adandó „auto­nómiáról”, amelyek csak idő­húzásra szolgáltak, most már v végleg megfenekleni látsza­nak. Egy-egy palesztin fegy­veres akcióra izraeli vissza­vágások ismétlődnek: leg­utóbb Dél-Libanonban Naba- tie városát lőtték izraeli löve- gek, de még Bejrutot is meg­közelítették izraeli hadihajók és helikopterek. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa újra el­marasztalta Izraelt, méghozzá 14 szavazattal, ellenszavazat nélkül és csak az USA tar­tózkodásával, hogy az izraeli hatóságok száműzték a pa­lesztin városok polgármeste­reit. A megszállt területek la­kosságának jogairól szóló 1949-es genfi konvencióra hi­vatkozva a Biztonsági Tanács törvénytelennek minősítette az izraeli hatóságok intézke­dését. Persze, az ilyen ENSZ- határozat jobbára csak erköl­csi értékű ... Közben Weizmann izraeli hadügyminiszter Egyiptom­ban, Szadat elnöknél vendé­geskedett és szabályosan fel­panaszolta, hogy a palesztin ellenállási mozgalom harci te­vékenysége megtorpedózza az amerikai—egyiptomi—izraeli tárgyalásokat. Szadat ugyan­akkor az amerikai közel-ke­leti megbízottal Linowitczal is találkozott, azt javasolva, hogy a palesztin önkormány­zatról folyó hármas minisz­teri szintű tárgyalásokat ha­lasszák el, mivel látszik, hogy május 26-ig már nem lehet eredményt elérni, emlékeze­tes, hogy május 26-a lett vol­na a határidő, ameddig tető alá kellett volna hozni vala­milyen megállapodást a pa­lesztinok „autonómiájáról”... Az izraeli politikai hangu­latra jellemző, hogy a liberá­lis párt kongresszusán a ..hé­ják” győztek és új miniszter- elnök helyettest küldtek a párt képviseletében Begin kormá­nyába. A knesszetben 18 man­dátummal rendelkező liberá­lisok programjában a Golan- fennsík teljes bekebelezése szerepel — a megszállt Cisz- iordániában a „vaskézooliti- ka” folytatásával együtt. , Pálfy József 8. Akkor jött Gyuri. Megint kiszámoltam öt taktust, és most én álltam meg Csuti előtt. Gyuri szó nélkül indult a srác után. „Mit akartok?” — kérdezte Csuti riadtan. — Ha balhé lesz, hazamegyek! „Nem lesz balhé — mond­tam nyugodtan. — Csak ki­csi a pince, nincs itt hely ennyi embernek. Pláne olyan­nak, aki nem is telepi.” — „Kidobatod?” „Ne hülyéskedj. Az alap­szabály-ellenes”. „Hát akkor?” „A srácok megkérik, fárad­jon haza, mert összeizzadja azt a gyönyörű jakóját.” „És?” „Semmi és. Vagyunk ele­gen, nem fog hiányozni.” „És ha mégis?” „El lehet vele menni — mondtam dühösen. — A klubtagság önkéntes. Senkit nem tartunk itt erővel!” Csönd volt, csak a zene szólt. Ö az ajtót nézte. Ott, miután Gyurival beszélt, épp most surrant ki a mama ked­vence, anélkül, hogy egy pil­lantást is vetett volna erre­felé. „Ilyen ez, látod” — mond­tam aztán, és mert éppen va­lami családalapító hangulatú szvit szám jött, magamhoz húztam Csutit, még meg is szorongattam kicsit, hogy érezze: milyen az igazi fér­fi. Csuti bedőlt; szent volt a béke. Budapesti felhívás a világ népeihez hogy helyreállítsuk a bizal- sének és a II. világháború be- mat és közösen cselekedhes- fejezésének 35. évfordulóján a sünk. Béke-világtanács felhívással A hitleri fasizmus legyőzé- fordul mindenkihez. — Midenkihez, aki anak idején a romok és holttestek felett megesküdött: küzdeni fog azért, hogy ne legyen több világégés; •— mindenkihez, aki síkraszállt a fegyverkezési verseny tébolya ellen; — mindenkihez, akit aggodalommal tölt el az erőpoliti­ka újjáéledése és gyakori alkalmazása a nemzetközi kapcso- csolatokban; — minden fiatalhoz, aki a béke világában akar élni; — a világ népeihez és kormányaihoz. Vigyázat: háborús veszély! — int, s szólít széttörhetet- len erejű kézfogásra a felhívás. Tudjuk, a háború nem elkerülhetetlen. Még nem késő, még megálljt mondhatunk a fegyverek fékevesztett felhal­mozásának. Még nem késő, még meggátolhatjuk új nukleá­ris pusztító eszközök telepítését különösen Európa szívében. Most kell véget vetni az erőszak politikájának. Blokádok­kal, szankciókkal, bojkottokkal és katonai provokációkkal ne fenyegessenek többé! Mindannyiunkon múlik az enyhülés megmentése. Mind­annyiunk dolga küzdeni a leszerelési tárgyalások folytatásá­ért, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos rendjé­nek kialakításáért. Sem világnézeti, sem felfogásbeli, sem vallási különbségek nem állhatnak a nyílt párbeszéd útjába. Nem akadályozhatják meg, hogy együttes erővel érvényesít­sék akaratukat mindazok, akiket nyugtalanít a gyorsan romló nemzetközi helyzet. Tegyük félre most. ami elválaszt, s keressük, ami össze­köt. Mindenkit közös kezdeményezésekre és akciókra szólí­tunk fel: fogjunk össze most, hogy megakadályozzuk az új világháborút! — zárul a mozgósító erejű dokumentum. (Folytatás az 1. oldalról) cia összehívását szorgalmaz­za, központban a katonai enyhüléssel és a leszereléssel. Munkálkodni kell azért is, hogy a közép-európai had­erőcsökkentés bécsi tárgya­lásain ténylegesen előreha­ladjanak. A BVT dokumen­tuma a nemzetközi mozga lom harcosait, a haladas minden hívét a nukleáris ra­kéták nyugat-európai telepí­tése elleni tömegakciokra hívja fel. Európa népeinek, s a vi­lág valamennyi °^agana érdeke, hogy a SALT—u. megállapodás azonnali ame­rikai ratifikálásával elejet vegyék az emberiségre nagy terheket rovó fegyverkezesi verseny újabb hul'aI?a^' Ezért is támogatni kel1,"11” den olyan kutatómunkát es akciót, amelyek a Pur^° eszközök gyártásának békés célú termeléssé torteno at alakítását szolgálják. Pártállástól, vallási hova­tartozástól függetlenül szól­janak síkra kontinensünk városainak és falvainak kői azért, hogy a helsinki do­kumentum aláírói szerződés­ben vállalják: nem hasznai­nak elsőként egymással szemben sem nukleáris, sem pedig hagyományos fegyvert. A határozat befejezésül az enyhülés védelmében, az Eu­rópában már eddig, a nemze­tek között létrejött sokoldalú és a kétoldalú kapcsolatok fenntartása és fejlesztése, az együttműködés szálainak gyarapítása és erősítése mel lett foglal állást. Hangsúlyoz­za a békeszerető erők remé­nyét: e tevékenység hozzájá­rul majd kontinensünk, az egész világ közvéleményének mozgósításához, s előmozdít-, ja majd a Szófiában szep­temberben megrendezendő népek béke-világparlament­jének sikerét. Délután Romesh Chandra- nak, a Béke-világtanács elnö­kének vezetésével zároulessel fejezték be felelősségteljes munkájukat a budapesti el­nökségi ülés résztvevői. Meg­vitatták és elfogadtak a je­lenlegi nemzetközi helyzetben igen nagy jelentőségű, a nem­zetközi és a nemzeti bekemoz- galomnak, minden haladó gondolkodású embernek utat mutató „budapesti felhívást . Súlyos veszély fenyegeti a világ népeit; veszélyben van az enyhülés, fokozódik a fegy­verkezés üteme — s ez már- már kaput nyit a háborúnak. Szálljunk szembe a fenyege­téssel! Kezdjük újra - min­den szinten — a párbeszedet, A késő délutáni óráktól a Parlament kongresszusi ter­me újabb kiemelkedő nem­zetközi tanácskozásnak adott otthont: megalakult a „Né­pek világparlamentje a béké­ért” nemzetközi előkészítő bizottsága. A testületben töb­ben helyet kaptak a BVT budapesti elnökségi ülésén részt vevők közül, valamint olyan nemzeti és nemzetközi szervezetek képviselői, ame­lyek szombaton kapcsolódtak be a magyar fővárosban zajló munkába. Ä nemzetközi előkészítő bi­zottság szombati tanácskozá­sán — amelyen Boldizsár Iván, a békemozgalom ismert személyisége elnökölt — Sarlós István, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára köszöntöt­A fasizmus felett aratott győzelem évfordulója alkal­mából „35 év békében” cím­mel fotódokumentációs kiál­lítás nyílt szombaton a Nép­rajzi Múzeumban. A tárlaton csaknem 300 felvétel mutat­ja be a szocialista Magyar- ország fejlődését és áttekin­tést ad a nemzetközi és a ma­gyar békemozgalom tevékeny­ségéről. A kiállított képek be­te a résztvevőket. Ezt követő­en Pencso Kubadinszki, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Bol­gár Hazafias Front Országos Tanácsa irodájának elnöke szólalt fel. Azt a tényt, mely szerint Bulgária lesz a népek parla­mentjének házigazdája a bolgár népnek a békéért, a biztonságért, az együttműkö­désért és a társadalmi hala­dásért vívott harca magas el­ismeréseként értékeljük — emelte ki Pencso Kubadinsz­ki, aki egyben a tanácskozás bolgár nemzeti előkészítő bi­zottságának elnöke is. Egész társadalmunk mindent meg­tesz azért, hogy a népek bé- ke-világparlamentje a leg­kedvezőbb körülmények kö­zött üljön össze és sikeres munkát végezzen. számolnak történelmünk ki­emelkedő eseményeiről a fel- szabadulás pillanatától nap­jainkig. • A kiállítást — amely a hó­nap végéig várja az érdeklő­dőket — Sztanyik B. László, az Országos Béketanács el­nökhelyettese nyitotta 'meg. A megnyitón megjelent a Bé­ke-világtanács elnökségének több tagja is. „35 év békében“ Ä Másfél szoba — Regény — összkomfort De a srác szívósabb volt, mint hittem. Es Csuti is ra­vaszabb. De mindez csak később, jóval később derült ki. Mi ekkoriban már majd­nem két éve jártunk együtt. Furcsa szerelem volt ez a miénk. Mind a ketten ott nőt­tünk fel a Bocskai-telepen, is­kolába is együtt jártunk. Igaz, én kettővel feljebb; már harmadikos voltam, amikor ő csak elsős. Sokat nevettünk később, hogy a szerelem már tulajdonképpen itt kezdődött köztünk, az ál­talánosban : én hetedikes voltam, ő ötödikes, de az egész suli úgy tudta: Csató Ákos és Geréb Jutka egy pár. A házfalakon végig a kiírá­sok: Csató és Geréb szerelme­sek! Cs. Á. és G. J! S a leg­szellemesebb, ezt alighanem Pardi Ferkó csinálta, a ké­sőbbi költő: Csató—Geréb: egy pár veréb! De aztán jött a nyolcadik, jött a szakközépiskola, jöt­tek az ottani nagylányok — és elszakadtunk egymástól. Ahogy ez már az ilyen gyer­mekszerelemnél törvényszerű. Én belegabalyodtam valame­lyik osztálytársamba, ő meg — mint mesélték — sírdogált egy darabig, aztán megvi­gasztalódott egy másik fiúval. Két éven át szinte alig lát­tuk egymást, pedig a házunk kőhajításnyjra volt az övék­től. De másutt az iskola, más­kor indulunk, máskor érke­zünk, közös dolgunk semmi' — mit is kerestünk volna a másikon? Harmadikos voltam, ami­kor szeptemberben ámulva látom az évnyitón: ő is ott van. Áll az elsősök közt, is­tenien le van sülve, szinte mint egy kreol nő, és áll, és forgatja a fejét. Odamegyek az elsősök osztályfőnökéhez, és mondom neki, tanárnő, egy kissé tessenek hátrább állni, mert erre jön ki majd az is­kolavezetés ... Jaj, fiam, kö­szönöm, hogy szóltál — mond­ja és mindjárt tapsol is: első bé, három lépéssel hátrál! Én már — tapintatból, hisz bármikor jöhet az igazgató­ság — nem akarok a sor előtt visszamenni a helyemre, in­kább megkerülöm az első bé-t és a hátuk mögött szaladok a harmadik cé-ig. De Geréb mögött egy pillanatra meg­állók, és odasúgom: „Szia, Csutak! Hát te, hogy kerülsz ide?” Hátrafordul; most ismer csak meg. Nem éppen barát­ságos. „Ide vettek föl. Nem tud­tad? Különben szia.” „Honnan tudtam volna?” Fölvonta válla:, visszafor­dult. Én meg ügettem a he­lyemre, mert most már csak­ugyan jött az igazgatóság. így kezdődött, másodszor is. Illetve, dehogy kezdődött még. Az egész szeptember az­zal telt, hogy rám se pipált. Októberben már lestem az iskolakapu előtt, hogy együtt mehessünk haza. Egyszer sem sikerült: a barátnőibe kapasz­kodott, úgy biccentett rám hűvösen. Novemberben aztán én néztem keresztül rajta. Osztálytársnőm és eddigi sze­relmem nyáron összeismerke­dett egy harmadéves tisztje­lölttel és már augusztus vé­gén megírta: szépek voltak az együtt töltött idők, de úgy ér­zi, itt az igazi — így aztán tél elején már üvölteni tud­tam volna a magánytól. És éhes farkasként bizony végig is üvöltöm a telet, ha az is­kolai Télapó-ünnepen össze nem jövök megint Csutival. öttől nyolcig tánc is volt. öttől hatig még november- kedtem, adtam a sértettet — de hatkor fölkértem, és nyol­cig el sem engedtem. (Folytatjuk) [mm

Next

/
Thumbnails
Contents