Kelet-Magyarország, 1980. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-10 / 108. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. május 10. SZABÓ JÁNOS Szombaton délre virágeső hullik, könnyes lesz a lányok szeme, furcsa gombóc szoron­gatja a torkokat, s a vásáros- naményi gimnázium hetven negyedikes diákja énekli a dalt: ......elballag a vén di­ák, a vén diák ...” Ösztöndíjjal a kertészetbe Tizennyolcán végeznek a IV. A. osztályban, köztük a nyírlugosi Krekk Gizella. — Bár most már csak gim­náziumként tartják számon az iskolánkat, még van két évfolyam szakközépiskolai osztály. Mi, a most yégző ne­gyedikesek és a harmadiko­sok még a kertész szakkép­zésben vettünk részt. Annak idején, amikor a nyolcadikból jelentkezni kellett, még nem kínált valami nagy lehetősé­get a sima gimnáziumi osz­tály. Jó lehetőségnek ígérke­zett viszont a tsz-szel kötött szerződés. Hárman jöttünk Nyírlugosról, kettőnknek van szerződésünk. Havonta 300 forint ösztöndíjat kaptunk a tsz-től, s ennek fejében leg­alább négy évig ott kell dol­goznunk. Hogy mi lesz a munkám? Ügy tudom, akik korábban itt végeztek, bri­gádvezetők lettek a kertészet­ben. Ilyesmit képzelek el, bár konkrétan még nem tárgyal­tunk erről. A tizennyolcból egyébként — csak négy pá­lyázik másfelé, tizenketten kertészként, a szakmában he­lyezkedünk el... Éjfélig, esetleg tovább... Két magyar fiatalt vettek fel az idén a lengyelországi Wroclaw egyetemére, papír- és cellulózgyártó szakra. Egyi­kük a vásárosnaményi Szabó János. — Tudatosan készültem ar­ra, hogy matematikával, fizi­kával kapcsolatos lesz a to­vábbi pályaválasztásom. Sőt, az is foglalkoztatott már másodiktól, hogy esetleg kül­földi egyetemre jelentkezem. A múlt év végén aztán el­küldtük a papírokat és janu­árban Sopronban felvételiz­tem. Múltak a napok, már április is eltelt és nem jött semmiféle értesítés. Aztán május 1-én érkezett meg a nagy örömhír. Hogy irigyel­nek-e? Azt hiszem, egy ki­csit igen, de inkább csak azért, mert ezekből a tár­gyakból már nem kell érett­ségiznem. Ami a továbbtanu­lást illeti, annak inkább örül­nek. A társaim is, a tanáraim is, a család is. Hogy mi a si­ker titka? Titok nincs, inkább nagy munka van mögötte. Hetente legalább három plusz­KREKK GIZELLA KOPÓCS VALÉRIA óra az előkészítőn, és minden­nap nagyon komoly tanulás. A felvételi időszakában rend­szeresen éjfélig tanultam, esetleg tovább is. Ezután? Előbb egy év katonaság, köz­ben már megkezderp a len­gyel nyelv tanulását, aztán egyévi nyelvi előkészítő Len­gyelországban. Még nem jár­tam külföldön, valószínűleg az lesz az első út. ötéves az egyetem. Ha minden sikerül és könnyűipari mérnökként visszajövök, egy jó munkahe­lyet szeretnék, olyat, ahol a képességeim szerint vehetek részt a munkában és asze­rint is értékelnek ... „Az én nagy álmom" Heten dolgoznak majd a végzős lányok közül gyors- és gépíróként. Egyikük a vá­sárosnaményi Kopócs Valéria. — Nagyon jó dolognak tar­tom, hogy a gimnáziumokban bevezették a fakultatív tan­tárgycsoportos oktatást, mert így szinte megszűnt az a „lét­bizonytalanság”, ami koráb­ban volt. Csak egy sima érett­ségi, az ma már semmire se jó, csak továbbtanulni. Ná­lam hamar kiderült, hogy nem vagyok az a négyes-ötös tanuló, ezért harmadik osz­tály elején olyan fakultációt választottam, amivel könnyű lesz elhelyezkedni. Meg is van az öröm, mert találtam mun­kahelyet és július 1-től már dolgozom is a VOR-ban. Ami­kor már leendő munkahe­lyünkre gondolunk, várjuk a találkozást a munkával és kérdéseket teszünk fel ma­gunknak az önálló életünkkel kapcsolatban. Most kezdem csak érteni, mit kaptunk az iskolától. Ha visszagondolok, olyan gyámoltalan kis elsősök voltunk, s szinte egymás sze­me előtt formálódtunk. A legszebb emléket az osztály- főnökünkről viszem magam­mal, aki a becsületességet, a szorgalmat, a pontosságot ta­nította meg nekünk, azt, hogy az ember minden körülmé­nyek között helytáll — egy­szóval az emberséget. Van-e valami nagy célom? Igen, van. Az én nagy álmom nem jár a fellegekben. Azt aka­rom, hogy becsületesen meg­állj am a helyem a munkában és szeretnék majd három gyermeket felnevelni... Hetven vsárosnaményi diák szombaton tizenkét órakor vállára akasztja a tarisznyát. Benne a szokásos két fény­kép: egy az iskoláról, egy a névadó, Rákóczi szobráról, kis üvegben víz, egy pogácsa és talán tíz fillér. Meg amit négy év alatt tudományból- emberségből hallottak és visz­nek magukkal. Baraksó Erzsébet II sertés felső súlyhatára: 125 kilő Újabb kedvezmények a háztájinak Hit írnak rólunk? A háztájiban hizlalt sertés- felvásárlásáról tartottak pén­teken délelőtt tanácskozást az állatforgalmi és húsipari vállalatnál. Ezen részt vettek a vállalat megbízottai, akik szervezik a községekben az átvételt. Szabolcs-Szatmár megyé­ben a mezőgazdasági nagy­üzemek évente — átlagosan — százezer sertést adnak át a húsipari vállalatnak. Emel­lett több tíz ezer állatot vá­sárolnak a kistermelőktől is. Így 1976-ban 27 ezret, 1977- ben 66, 1978-ban 72 és 1979- ben pedig 66 ezret értékesí­tettek a vállalatnak a háztáji és kistermelő gazdaságok. A tavalyi csökkenés 1978-hoz viszonyítva, főként a költség- növekedés rovására írható, de szerepe volt ebben annak is, hogy csak a 95 és 115 kilo­gramm közötti sertést vették át. Ez többletmunkát jelentett a termelőknek, hiszen az álla­tok nem egyszerre érték el a vágósúlyt. Ennek ellensúlyo­zására emelték fel most a Huszonöt esztendővel ez­előtt kezdte meg rendszeres munkáját a berkeszi gyer­mekotthon. A II. Rákóczi Fe­renc nevét viselő intézmény nevelői és tanulói most idé­zik azt a 25 évet, mely során gyermekek ezrei kaptak itt komoly indíttatást az életre. Május hetedikén kezdődtek az ünnepségek. Ekkor dr. Hársfalvi Péter kandidátus emlékezett a névadó fejede­lemre. Tegnap, május 9-én Marczinkó István igazgató beszédével vette kezdetét a kétnapos program. Ezt köve­tően avatták fel II. Rákóczi Ferenc szobrát. Kiállítás is nyílt, ezen a gyermekotthon 25 esztendős működésének Három éve tíz hónap javító-ne­velő munkára ítélte a bíróság Danka György 39 éves nyírpilis! lakost, mert nem fizette két gyermeke után a tartásaij at. A büntetés használt Dankának: egy ideig rendszeresen fizetett, tavaly augusztus óta azonban egy fillért sem adott gyermekei tartásához. A Nyírbátori Járás- bíróság 8100 forint tartozása mi­att 5 hónap szabadságvesztésre ítélte Dankát, a büntetés végre­hajtását azonban két év próba­időre felfüggesztette. A többszörösen büntetett elő­életű 25 éves Tonté Sándor érdi lakos súlyosabb büntetést ka­pott, mert figyelembe vették ed­dig elkövetett dolgait Is. Tontét 1978-ban kötelezte a bíróság, hogy két gyermeke után havi ezer forint tartásdíjat fizessen. felső súlyhatárt 125 kilo­grammra. Egyszerűsítik az ügyintézést is. Mostantól kezdve nem kell külön, leve­lezőlapon bejelenteni a szál­lítás időpontját, hanem a megbízottak keresik fel a ter­melőket. Tavaly a vállalat 3500 vem­hes kocát adott el a megyé­ben. Ez az igényeket kielégí­tette. Erre az évre 2500 koca kihelyezése volt a tervük, azonban ettől többre van igény, így várhatóan 3000 ko­cát biztosítanak a háztáji gaz­daságoknak. A gabonaforgalmi és ma­lomipari vállalat szemesta- karmány-ellátásból megfelelő mennyiséget ígér. A problé­ma csupán az lesz, hogy nem tudják biztosítani az időbeni szállítást, várhatóan egy-két helyre később érkezik meg a takarmány. A kisgazdaságok­ban nagy mennyiségű saját termelésű takarmányt is fel­használnak, hiszen a megyei kukoricaterület negyven szá­zaléka háztáji. képei láthatók, egy másik tárlat a szakkörökön és szak­foglalkozásokon készült gyer­mekmunkákat mutatja be. Pénteken este a megyei mű­velődési központ vegyes kara adott hangversenyt. Ma, szombaton, az intézet volt nevelői és növendékei ta­lálkoznak, emlékeznek a rég­volt napokra. A jubileumi ün­nepségek keretében Berke­szen rendezik meg május 10- én a megye nevelőotthonai­nak kulturális szemléjét, me­lyen a házigazdákon kívül az ököritóiak és a cégénydá- nyádiak vesznek részt. Dél­után sport- és tornabemuta­tóval zárulnak az ünnepi ese­mények. Tavaly április elsejéig tisztes­séggel fizetett, azóta azonban a múlt hónap végéig esedékes 13 ezer forint helyett mindössze 2620 forinttal járult gyermekei tartásához. A több mint 10 ezer forint tartozás miatt a bíróság — mint többszörös visszaesőre — hat hónap szabadságvesztést szabott ki, amelyet börtönben kell neki letölteni. Bállá János 38 éves debreceni lakos is mint többszörös vissza­eső állt a Nyírbátori Járásbíró­ság elé. Első alkalommal lopá­sért, aztán kétszer tartás elmu­lasztása miatt ítélték el, de Bal­ia tavaly nyár óta ismét nem fi­zet. A 4200 forint tartozása miatt hat hónapi szabadságvesztést szabtak ki rá, amelyet börtönben kell letöltenie. Mindhárom ítélet jogerős. SZÁMÍTÓGÉPES TERMELÉSIRÁNYÍTÁS Három éve, hogy a Nyír­egyházi Konzervgyár olyan agrometerológiai modell, ter­meltetési rendszer létrehozá­sába kezdett, amely lehető­vé teszi a zöldség- és gyü­mölcstermesztés programo­zását, a feldolgozásra kerülő termékek várható mennyisé­gének és minőségének előre­jelzését — olvastuk a Ma­gyar Nemzetben. A modell zöldborsó, paradicsom, ubor­ka, zöldbab, alma és szamóca termeltetésére vonatkozik. A kísérleti modell lényege, hogy az eltérő termésidejű fajták összeválogatásával, a vetés, időpontjának szakaszossá té­telével megteremtik a szabá­lyozott termelés feltételeit. FEHÉRGYARMAT KÖNYVTARA A Könyvtáros című folyó­irat idei 3. száma az Űj vá­rosok könyvtárai sorozatban bemutatja a fehérgyarmati könyvtárat. A könyvek tára a járási művelődési központ emeletén öt helyiségben, 192 négyzetméteren szorong. A város vezetői is úgy látják, hogy a könyvtár helyiségvi­szonyai nem felelnek meg a követelményeknek, ezért sür­gős feladatnak tartják, hogy 1985 végéig megépüljön egy új „B” típusú könyvtár. A vá­rosi tanács „kultúrérzékeny- ségét” dicséri, hogy míg 1972- ben 52 394 forintot költhetett a könytár könyvbeszerzésre, 1979-re ez az összeg 110 ezer forintra emelkedett. A könyv­tárat használók vizsgálatá­nál kiderül, hogy 'míg' az ipa­ri munkások aránya 32 száza­lékkal nőtt, a könyvtári ta­gok aránya ebben a társa­dalmi rétegben már csak 19 százalékkal emelkedett, vi­szont a mezőgazdaságban fi­zikai munkakörben foglal­koztatott lakosság 45 száza­lékos csökkenése ellenére is e, réteg aránya az olvasók között csak 15 százalékos csökkenést mutat. A 451 ci­gánylakosból 80—85 gyerek és 36—40 felnőtt látogatja rend­szeresen a könyvtárat. A KÖZMŰVELŐDÉS SZOLGÁLATÁBAN A Pártáiét márciusi száma összefoglaló cikket közöl a közművelődési párthatározat végrehajtásának vásárosna­ményi eredményeiről és to­vábbi lehetőségeiről. A cikk sorra veszi a párt- és KlSZ- alapszervezetek, a tanács ez irányú tevékenységét, a tár­gyi és személyi feltételek ja­vulását, a kulturális intéz­mények szerepét, a munkás­művelődés szükségességét. Az utóbbit méltatva megállapít­ja: „Vásárosnaményban az elmúlt években nyolcszázan szereztek magasabb szakmai képesítést, sajátítottak el új vagy rokon szakmát, váltak betanított munkásokká ... 1974 óta kétszáztízen végezték el a dolgozók általános isko­láját, s több mint száznyolc­vanán érettségiztek a gimná­zium levelező tagozatán. Az utóbbin jelenleg csaknem »há­romszázan tanulnak. EGY ELFELEJTETT NAGY SZÍNÉSZ Az Űj Tükör március 30-1 számában fenti címmel je­lent meg emlékezetébresztő írás Ecsedi Kovács Gyuláról, e táj mozgalmas életű szín­művészéről. E. Kovács Gyu­la 1839-ben szlüetett Gebén (a mai Nyírkátán). A mis­kolci, a pesti Nemzeti Szín­ház és a kolozsvári színház­nak volt tagja. 1876-ban a Petőfi Társaság, majd az Er­délyi Irodalmi Társaság vá­lasztja tagjai sorába, ^ Hölgy­futár, a Divatcsarnok és a Vasárnapi Üjság közli köl­teményeit. Kortárs mél tató ja érdemesnek tartja megemlí­teni róla, hogy „minden idők egyik legnagyobb magyar Shakespeare-színésze... Ö fedezte fel Madách csodálatos remekében a színpadi lehető­séget. A Székelyföldtől Deb­recenig szüntelenül népsze­rűsítette a színházat és az iro­dalmat”. A cikk szerzője a lokálpatrióta büszkeségére apellálva a nagy színész em­lékének méltó megőrzésére szólítja fel Nagyecsed. Nagy­dobos és Nyírkáta lakossá­gai +n!n„ol*.fn • ZOKNI G yermekeink Nyíregyhá­zán lelkesen készülnek a tornaünnepélyre. Már próbálták is, ho­gyan állnak fel a stadion zöld gyepén. Jó néhány családban az esti szórakozások közé tar­tozik az a néhány gyakorlat, amit a pulya előadásában a szőnyegen látnak. A lelkesedés azonban nem olyan örömteli, mint ahogyan az lehetne. Beárnyékolja a fe­hér zokni sötét gondja. Mert előírás: a gyermekek fehér zokniban lépnek majd a pá­lyára. Nyíregyházán viszont ilyet nem lehet kapni. Az ötlet szép és jó. A sok fehér lábú gyermek jól mutat a zöld gyepen. Kár, hogy akik ezt kitalálták, nem léptek kap­csolatba a kereskedelemmel. Akkor talán lenne. Sokfelé a meghatározott színű trikó be­szerzése is gond. A tornaünnepély így kettős mutatvány lesz. Az egyik fel­vonást előtte a szülők produ­kálják, zokni után futkosva. A második a stadionban zajlik. Érdemes lenne a szülőket is megtapsolni, ha sikerül zoknit találni, az is betyáros teljesít­mény lesz. (bürget) JUBILEUM BERKESZEN Negyedszázados a gyermekotthon Börtönbüntetést kaptak Nem fizették a tartásdíja! Jó ütemben halad Nyíregyháza leendő legmagasabb házának alapozása a Kossuth utcán. (Mikita Viktor felvétele) HjMjjjMmHMBHmmmj Vállán a tarisznyával „Elballag a vén diák..“ Beregi gimnazisták a holnapról

Next

/
Thumbnails
Contents