Kelet-Magyarország, 1980. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-08 / 106. szám

1980. május 8. KELET-MAGYARORSZÁG 7 ÜJ GYOMIRTÓ SZEREK Álirox és Molinót Kukorica-, rizs- és cukorrépa­földeken használható gyomirtó szerek gyártását kezdték meg a sajóbábonyi Észak-magyarországi Vegyiművekben. Az Alirox, illet­ve Molinát márkanév forgalomba kerülő vegyszerekből az idén már összesen mintegy háromezer ton­nát készítenek és ezzel nagyrészt ki tudják elégíteni a hazai igé­nyeket. Az új, korszerű gyomirtó szerek gyártásának fejlesztésére két lép­csőben megvalósuló beruházást terveznek, s ezzel évi tízezer ton­na Alirox, illetve Molinát előál­lításának a feltételeit teremtik meg. Az új üzem a tervek szerint 1983-ban már teljes kapacitással dolgozik és a hazai igények kielé­gítése mellett jelentős tételeket exportál is. A beruházás első sza­kaszának kivitelezését meg is kezdték. A Kincses-hegy kincsei A mongóliai fiatal iparváros, Erdenet környékén emelkedik a magasba a Kincses-hegy, amely alaposan rászolgált nevére. A hegy mélyében a réz és a molib- dén mellett értékes drágakövek, köztük a mongolok nagy becsben tartott ,,kilenc kincsének” egyike, a türkiz is megtalálható. Az Ulán­bátort ékszergyár avatott meste­reinek kezében ez a kincs a cso­dálatos formákban csiszolt türkiz­gyűrűk, -függők, -karperecek, -nyakékek különleges dísze lesz. A Komcsija — 79 kutató expedíció Most folyik azoknak az adatok­nak az értékelése, amelyeket a Kamcsija expedíció tagjai — bol­gár, szovjet, kubai, NDK-beli, lengyel és román oceanológusok — gyűjtöttek a Fekete-tengeren. Az expedíció legutóbb a Várna megyei Skorpilovci falu környé­kén szállt hajóra, hogy a tenger­nek ezen a viharos részén méré­seket végezzen. A hidro- és litho- dinamikai vizsgálatok mellett ta­nulmányozták a víz és a levegő kölcsönhatásait, a vihar hullám­képződményeinek és a tengerszint ingadozásának az összefüggéseit. A kővé vált erdő A Góbi-sivatag ezerarcú tájai sok különleges látványt kínál­nak, például az évmilliókkal ez­előtti idők tanúit. Ilyen a Kelet- Góbi megyei Mandak Számon melletti „kővé vált erdő”. A most másfél négyzetkilométer területű kősivatag helyén az ősidőkben — a feltevések szerint — sűrű er­dők, bővizű folyók voltak és az őserdőben dinoszauruszok éltek. Régi autósgond, hogy a gépko­csik villamos berendezésének lelke, az akkumulátor sokszor hosszú időre eltűnik a boltokból, illetve ha kapni, akkor is inkább a drágább külföldiek között válo­gathatunk. Az esztendő végére már némi javulás ígérkezik, mert a Villamosszigetelő és Műanyag­gyár hőre lágyuló műanyag ak­kumulátoredények gyártását kezdte meg, amelyek a hagyomá­nyossal szemben gazdaságosab­ban, termelékenyebben készíthe­tők, gyártásuk és későbbi szerelé­sük pedig jól gépesíthető, auto­matizálható. Az újfajta akkumu­látoredényeket a második fél év­től használja fel a VBKM akku­mulátor- és szárazelemgyára. A júliustól decemberig tartó próba­üzem során várhatóan 60 ezer da­rab 44 és 55 amperórás, 12 voltos személygépkocsi-akkumulátor ké­szül. A polipropilén alapanyagú ak­kumulátoredények külföldön már A kvarcóra néhány eszten­dő leforgása alatt világszerte népszerűvé vált. Rendkívül pontosak, de talán mégsem ez magyarázza közkedveltsé­güket, hanem az, hogy az óra tulajdonosának legalább egy (esetleg két) évig — a követ­kező elemcseréig — nem kell az időmérővel törődnie: nem kell felhúzni, mutatóit csa­vargatni, és állandóan hor­dani sem kell, mint az auto­matikus órákat. A kvarcóra „szíve” a csöpp­nyi mesterséges kristály. Kö­zel fél évszázaddal ezelőtt egy amerikai fizikus mutatta be először, hogyan lehet egy kvarckristályt rezgésbe hoz­ni. Megfordította az ún. pie­zoelektromos hatást, a kris­elterjedtek, nálunk a VSZM ké­szít elsőként ilyeneket. A hagyo­mányos kemény gumival szem­ben sokkal esztétikusabb a külse­je, színes, ütésállóbb, súlya pedig az egynegyedére csökkent. Első­ként a 44 amperórás, 12 voltos akkumulátoredények gyártását kezdték meg, a második fél évtől pedig a 55 amperórásokra is sor kerül. Már raktáron vannak a szerszámok, a 27, a 35 és a 60 am­perórás akkumulátoredények ké­szítéséhez is. A nagy teljesítmé­nyű, haszonjárművekhez szüksé­ges akkumulátoredények gyártá­sában is yéltozás történt. Alap­anyaguk ugyan maradt a kemény gumi, de a munkakörülmények a régihez viszonyítva összehasonlít­hatatlanul jobbá váltak. A ha­gyományos préselés helyett most már automata förccsöntőgépeken készülnek, ami az eddiginél jóval nagyobb sorozatgyártásukat te­szi lehetővé. tály két szemben fekvő fe­lületére váltakozó áramot kapcsolt, és ezzel a kristályt periodikus alakváltoztatás­ra késztette. Ez a jelenség a mai modern kvarcórák mű­ködésének az alapja. Egy kvarckistályban tet­szés szerinti frekvenciájú rezgés kelthető néhány ezer­től százmillió Hz-ig. A rezgés­szám elsősorban a kvarc alak­jától és a nyerskristályból va­ló kimetszés formájától függ. A két legszokásosabb rezgés­szám 32 768 és a sokkal na­gyobb 4 194 304. A nagyobb rezgésszám nagyobb telje­sítményű elektronikát és több áramot igényel az órá­ban. Bár a 32 kHz-es karóra minden igényt kielégít, a hí­res óragyárak mégis a na­gyobb rezgésszámú megol­dást alkalmazzák. Nemcsak azért, mert maga a kristály olcsóbban állítható elő és könnyebben szerelhető, ha­nem azért is, mert a hőmér­séklet-változásra kevésbé érzékeny. A modern órákhoz használt kristályokat — a va­lamelyes frekvenciaváltozást előidéző „öregedés” meg­gyorsítása céljából — három hónapon át kezelik, „hősok­kolják”, s csak azután ke­rülhetnek beszerelésre. Az óra bonyolult elektronikus szerkezetének az a feladata, hogy a nagy rezgésszámból másodpercenként 1 rezgést állítson elő. Képünkön: annak a haj­szálfinom laboratóriumi mun­kának egy munkafázisát lát­hatjuk, amellyel a kvarcórák kristályait Bulgáriában előál­lítják. (MTI Külföldi Kép- szolgálat — KS) AUTÓ - MOTOR Újfajta akkumulátor Telefon-összeköttetés az űrön át Két évtizeddel ezelőtt indítot­ták útjára az amerikai Echo—l műholdat, amelynek a kibocsátott kb. 30 méter átmérőjű alumí­nium bevonatú ballonja vissza­verő felületként szolgált a Föld­ről ráirányított rádióhullámok számára. Fedélzetén még nem voltak hírközlési célú elektroni­kus berendezések, ennek ellené­re kísérleti hang- és képátvitelt valósítottak meg vele az Egye­sült Államok és Európa között. Az első igazi távközlési műhol­don, a Telstar—I-en elhelyezett ismétlőadó már több kétoldalú telefonbeszélgetést, valamint egy tv-csatorna műsorát tudta továb­bítani a nagy sebességű adat­átvitelt tett lehetővé. A Telstar-kísérletek, majd az ezt követő hírközlési műholdas kísérletek eredményeinek fel- használásával fejlesztette ki az USA a geostacioner (a Földdel együtt forgó, az égbolt egy bi­zonyos pontján állni látszó) mű­holdak kísérleti sorozatát, meg­állapítván, hogy három ilyen mű­holddal a Föld sűrűn lakott te­rületeinek legnagyobb részét be lehet sugározni. Az USA első postai szolgálati hírközlési műholdja az Early Bird—I volt, amely 240 telefon- csatorna és tv-műsor vagy nagy sebességű adatátvitel továbbítá­sára készült. A fejlődést jól érzé­kelteti, hogy az ebből kifejlesz­tett Intelsat—IV—A kapacitása már 6500 telefonvonalnak felelt meg és évente több mint 6000 óra tv-műsort vitt át. Napjainkban a tengerentúli telefonbeszélgetések jelentős részét műholdas össze­köttetés révén bonyolítják le, de azért persze a tenger alatti ká­beleket is használják. Képünkön: az Atlanti-óceánt áthidaló műholdas telefonössze­köttetési rendszer egyik euró­pai földi állomása. A 45 méter át­mérőjű parabola antenna — két hasonló társával együtt — Ang­liában található, s évente kb. 10 millió telefonbeszélgetés lebo­nyolítását teszi lehetővé. (KS) KISTERMELŐK- KISKERTEK Bogyós gyümölcsűek növényvédelme Program kertbarátoknak A bogyós gyümölcsűek (mál­na, ribiszke, köszméte, szamóca) kártevői és betegségei elleni idő­szerű növényvédelmi munkákat az alábbiak szerint javasoljuk elvégezni. Málna. Vesszőfoltosságok elleni védekezést a néhány leveles ál­lapottól kezdődően 10—12 napon­ként megismételve kell végezni Orthociddal, vagy valamelyik rézoxiklorid tartalmú szerrel (Rézoxiklorid 50 WP, Cobox — mindkettő 0,3—0,5%-ban). A ké­szítményekhez nedvesitőszer (Nonit) hozzáadása szükséges. A levéltetvek elleni védekezést is ebben az időszakban kell meg­kezdeni Bi—58, Unifosz szerek egyikével. Virágzás előtt közvet­lenül számolni kell a kis málna­bogár és szamóca bimbólikasztó kártételével, mely kártevők el­len Fiiból—E, Ditrifon, Unitron és Unifosz készítmények hasz­nálhatók fel. A botritiszes rotha­dás (szürke penész) elleni per­metezést is ekkor lehet megkez­deni Topsin Metil, vagy Funda- zol szerekkel. A fertőzés gyomos, besűrűsödött ültetvényben erő­sebb mértékű. Teljes virágzás­ban a kis málnabogár és botri­tiszes rothadás elleni védekezést ajánlatos megismételni, de akkor rovarölő szerként a méhkímélő Melipaxot (0,4%) kell használni! Virágzás végén botritisz ellen még egy permetezést érdemes el­végezni. A ribiszke és a köszméte ese­tében a virágzás után egy-két alkalommal a pszeudopezizás és a mikoszferellás levélfoltosság ellen Orthocid, Zineb, valamint a lisztharmat ellen Pol—Sulkol (0,3%-ban), Karathane FN (0,06— 0,1%), Karathane LC (0,05%) gombaölő szerekkel végezhető el a permetezés. A Morestan-megfi- gyelések szerint ribiszkén erős perzselést okozhat. Kaliforniai pajzstetű rajzásakor — melyet a növényvédő állomás jelez — Me- tation 50 EC, vagy Bi—58 EC sze­rekkel védekezhetünk egy-két alkalommal, megismételve. Ez a permetezés hatásos az üvegszár­nyú ribiszkelepke ellen is, mely ebben az időszakban rajzik. A fenti szerekkel elpusztíthatok a köszmétearaszolók, valamint a levéldarazsak lárvái is. Erős takácsatka-fertőzés esetén spe­ciális atkaölő szerek (Pol—Aka- ritox, Mitac 20 0,2%) használata szükséges. A szamóca tavaszi növényvé­delmi munkái során elsősorban a fabreáns és mikoszferellás le­vélfoltosság elleni védekezés okoz gondot. E betegségek elleni permetezésre Orthocid 50 WP (0,2—0,3%) készítmény használ­ható 10—12 naponként megismé­telve. Lisztharmatfertőzés esetén a fenti szerhez Pol—Sulkol (0,3%- ban), vagy Morestan (0,03—0,05 %), Karathane FN 57 (0,06—0,0» %) készítmények valamelyikét kell hozzáadni. A Fundazol 50 WP (0,08%) önmagában eredményes védelmet biztosít a fenti betegsé­gek ellen. Károsítók közül a nagy szamócasodrómoly, a bagolylep­kék hernyóinak kártételére szá­míthatunk ebben az időszakban. E kártevők ellen hatásos készít­mények : a Ditrifon 50 WP (0,2%), Unitron 40 EC (0,2%), Unifosz 50 EC (0,1—0,15%), Metation (0,2%). Szamócaatka észlelésekor Pol— Akaritox (0,2%), Mitac 20 (0,2%), vagy Bi—58 EC (0,075—0,1%) sze­rekkel védekezhetünk. Közvetlenül virágzás előtt a szamócaeszelény, a bimbólikasz­tó és a kis szamóca-levéltetű kártételével számolhatunk, me­lyek ellen Bi—58, Metation ké­szítmények használhatók fel. Eb­ben az időszakban a levélfoltos­ságokon kívül a botritiszes rot­hadás ellen is védekezni kell Orthocid, Topsin—Metil, vagy Fundazol gombaölő szerekkel. Virágzás alatt a botritiszes rot­hadás elleni védekezést meg kell ismételni, Topsin, vagy Fundazol készítmények egyikével. A növényvédő szerek használa­tánál ügyelni kell az óvó rend­szabályok betartására! Endreffy Zsolt, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás A Hazafias Népront Szabolcs- Szatmár megyei Kertbarátok Tár­sadalmi Szövetségének elnöksége legutóbbi ülésén dr. Széles Csaba, a szövetség elnöke bejelentette, hogy a négynapos dunántúli ta­nulmányút tervezett időpontja jú­nius 13—16. lesz. A nagyecsedi ta­pasztalatcsere-látogatásra június 28—29-én kerül sor. 28-án délelőtt a kertbarátok megtekintik a bá­torligeti arborétumot, délután a nagyecsedi mintakertbe látogat­nak el: Nyíri Sándor, Somfalvi István, Laczkó Antal és Kerekes János munkáját tanulmányozzák. Vacsora után elszállásolás a nagy­ecsedi kollégiumban, 29-én a má­tészalkai kertbarát klub foglalko­zásán vesznek részt. Széles Sándor, a fényeslitkei kertbarát klub vezetője közölte, hogy dr. Gyúró Ferenc profesz- szor kérésére — módosított idő­pontban — augusztus 16—17-én kerül megrendezésre Fényeslit- kén a „Nagy Sándor kertészeti tudományos ülésszak”, ahol dr. Gyúró Ferenc, a kertbarátszö­vetség, országos elnöke „Hazánk gyümölcstermesztésének jelenlegi helyzetéről és a jövő feladatairól” fog előadást tartani. A kertbarát­klubok tagjai személyre szóló je­lentkezési lapokat fognak kapni. Malmos György, a megyei mű­velődési központ főelőadója beje­lentette, hogy a kertbarát köz- művelődési vetélkedőre 1980. má­jus 3l-én 9 órától kerül sor. A kertbarátklubok 5 fős versenyző csapatot nevezhetnek be, plusz egy fő kísérő. A klubvezetők rö­vid időn belül meg fogják kapni a részletes programot és a meg­hívókat. A nyíregyházi központi, a nagyecsedi, a rozsályi a nyírlö­vői, a baktalórántházi, a fényes­litkei, a vásárosnaményi, a fe- a nagyecsedi, a rozsályi, a nyírlö- barát klub csapata vesz részt e nemes vetélkedőn. A 69. országos mezőgazdasági kiállításon és vásáron részt vevő nyíregyházi központi és a nagy­ecsedi kertbarát klub előtt álló feladatokat ismertették. A kiállí­tási anyagot augusztus 22-re kell Budapestre szállítani, ahol a nyíregyházi központi klub képvi­selője Inántsy Ferenc, a nagyecse­di klub képviselője Ozsváth Sán­dor lesz. Sz. Cs. A ZÖLDSÉGESKERTBEN Egy területről három termés jR.nnez Kertünk szakmai taná­csot Inántsy Ferenctől, a Nyír­házi Kertbarát Klub vezetőjétől: — A konyhakertek helyes be­osztása, de különösen a külön­böző zöldségfélék egymásután­ja lehetővé teszi, hogy egyazon területen évente többször is ter­mést arassunk. Aki ismeri a zöldségfélék fejlődésének idejét, tartamát, azok egymás után és egymás mellé is könnyen beso­rolhatja. Csak példának említem, hogy a téli káposztát májusban ültetjük ki, addig miért marad­jon parlagon a terület, inkább vessük be korán érő vetemény- nyel és míg a káposztafejek ki­fejlődnek, a káposztapalánták közt gyors érésű növényeket szintén megtermelhetünk. — Mindenekelőtt azzal kell tisztában lennünk, hogy bizo­nyos fajta zöldségféle mennyi idő alatt fejlődik ki, mennyi ideig terem és mikor szabadul fel az általa elfoglalt terület. Így számíthatunk a tavaszi pa- lántázású fejes salátára 6—8, ko­rai karalábéra 8—10, karottára 12—15, hónapos retekre 5—6, bor­sóra 12—14, bokorbabra 12—14, korai fejes káposztára 12—15, ko­rai vöröskáposztára 12—15, téli karalábéra 14—15, korai karfiolra 14—15, uborkára 12—18, téli ká­posztára 20—24 heti időt a ve­téstől, illetve a palántázástól kezdve. — Ha ezeket most egymás után sorolva számításba vesszük azt is, hogy melyiknek mikor van a legalkalmasabb vetési ideje, úgy a következő példák szerint jár­hatunk el. Március 1-től október közepéig, vagy végéig 32—34 heti fejlődési időt számítva készíthe­tünk például egy ágyást a kö­vetkezőképpen: előbb fejes salá­tát palántázunk, ez leszedhető 8 hét múlva. Utána korai karalá­bét palántázunk, fejlődési ideje 10 hét, végül karottát vetünk, fejlődése 14 hét. Más példák: át­telelt téli saláta, utána korai ká­poszta, majd fejes saláta; téli spenót, utáha korai kel, korai káposzta, korai vöröskáposzta, majd endivisaláta következhet, vagy először fejes salátát palán­tázunk, utána korai káposztafé­le, majd téli spenót következhet stb. Ezek a példák magukban véve is helyesek, azonban a zöld­ségfélék termesztésénél — a te­rület még tökéletesebb kihaszná­lását is elérhetjük, ha nem vár­juk meg, amíg egyik termény a területről lekerül, hanem már megelőzően egy másik növényt is a sorok közé palántázunk. — Ebből a szempontból a zöld­ségféléket elő-, köztes, fő és utótermesztés szerint is csopor­tosíthatjuk. Előtermők a saláta, spenót, részben a zöldborsó, ko­rai karotta, zöldhagyma, korai burgonya, hónapos retek. Köztes terméknek legjobban megfelel a korai karalábé, saláta, nyári re­tek. — Fő terménynek pedig a téli káposzta, az uborka, a paradi­csom, a paprika, a zeller, utó­terménynek: téli karalábé, bim­bóskel, korai karfiol. Természe­tesen a vetés módja, a sortávol­ság beosztása és egyéb szem­pontok mind fontosak és befo­lyásolják a termesztés sorrend­jét. Például: van aki a borsót fészkesen veti úgy, hogy mielőtt a borsót fölszedné, a fő termény palántázására fészkes trágyázás­sal helyet csinál, viszont dug- hagymatáblából sorokat kiszed zöld használatra azért, hogy he­lyére sortrágyázással uborkát ves­sen késői savanyításra, és ahogy az uborka fejlődik, úgy szedi ki a hagymát, illetve mire az ubor­ka elterülne, a hagyma már ki­szedésre kerül. — Éppen ebben rejlik a ker­tész élelmessége, rátermettsége és egyben haszna is, hogy az adott viszonyok közt ügyesen ál­lítja össze vetéstervét, illetve te­rületét a leggazdaságosabban hasznosítja. Gy. Sz. E. Babfenésedés elleni védekezés A. betegség különösen hűvösebb tavaszi időjárás esetén — elsősor­ban a kistermelőknek — okoz igen sok gondot és bosszúságot. Az elvetett szemek lassan és von­tatottan kelnek ki. A földből ki­bújó növénykék két sziklevelén barna besüppedő foltokat talá­lunk. A tüneteket a csíranövény szárrészén is megtaláljuk. Az ilyen beteg növények nehezen fej­lődnek, vagy súlyosabb esetben el is pusztulnak. A vetést megismé­telve újra ki vagyunk téve a nö- v^nypusztulásnak. A betegségre elsősorban a zöldbabnak termelt fajták érzékenyebbek, 'és különö­sen fogékony a mindenki által igen kedvelt, nem szálkásodó hosszú ideig termő „Juliska bab”. A károkozó a vetőmagon telel át és fertőzött magvakkal terjed tovább. A csíranövényeken kívül elváltozásokat okoz a babhüve­lyeken is, ahol eleinte a barna foltok a hüvely felületén talál­hatóak meg, majd a betegség előrehaladtával a húsba süpped­nek. Innen kerülnek a micéliu- mok a babszemekre, illetve a sze­mekbe. A károkozó megtámadja még a növény leveleit és szárát is. Felszaporodásának és kártéte­lének elsősorban a nedves, párás időjárás és a sűrű, buja növény- állomány kedvez. Védekezés: kisüzemekben ká­véskanálnyi Dithane M—45-öt te­gyünk tálcára vagy üvegbe, majd tegyük bele a csávázandó bab­szemeket, és jól rázzuk össze a növényvédő szerrel. Ezt követően végezzük el a vetést. A munka végzése után az edényt, illetve a tálcát kezünkkel együtt szappa­nos folyóvízben jól mossuk meg. Dr. Fodor Tamás szakszóig, áll. vezető Á muskátli szaporítása, gondozása A muskátli közkedvelt és el­terjedt, bőséges virágzásával há­lás, szépen díszítő növény. Dél- Afrikából származik; nemesítésé­vel, keresztezésével sokan foglal­koztak, így sikerült előállítani a keresett: zömök, alacsony, el­ágazó és bokros növésű fajtákat. A muskátlifajták között vannak egyszerű virágúak, félig teltek, tömve teltek és tarka levelűek. A muskátli cserepes virágként, vi­rágágyakban, sőt erkélyek, illetve ablakok virágládáiban is szé­pen díszük. A tápanyagban gaz­dag melegágyi és komposztföld, valamint kevés homok keveréké­ben jól érzi magát, tapasztalt kertészek szerint célszerű e föld- keverékhez még szaruforgácsot is adagolni. Dugványozással egész éven át szaporítható. A dugványokat az átteleltetett növények átültetése­kor visszavágott hajtások szolgál­tatják. A levágott hajtásokat az alsó levél alatt vágjuk meg, majd az alsó 1—2 levelet tőben levág­juk, a dugványon csak a felső 2—3 levelet hagyjuk meg. A haj­táson levő pálhaleveleket, melyek könnyen rothadást okozhatnak, feltétlenül szedjük le, majd dug­ványcserépbe ültessük az anya­got. Ezt követően mérsékelten öntözzünk. Az öntözést később csak akkor ismételjük meg, ha a talaj felszíne száradni kezd. Ilyen állapotban azonban már alaposabban áztassuk meg a nö­vények talaját. A dugványok lom­bozatát viszont ne permetezzük f«eslegesen vízzel! A gyökeres dugványokat őszig a szabadban tarthatjuk. Télére vi­gyük a cserepeket szellős hobbi­házba, lehetőleg az ablakhoz kö­zel, maid sűrűn rakjuk egymás mellé őket. Csak akkor öntöz­zünk, amikor a levelek lankadni kezdenek. A penészfedő leveleket szedjük le és semmisítsük meg. Ha nem vagyunk körültekintőek, úgy a szürke penész megtámad­hatja a leveleket és a hajtásokat is. A leveleken kiterjedt, szürkés­barna foltok keletkeznek, s ezek körzetében a 'fertőzött szövetek elhalnak. A hajtásokon barna fol­tok és csíkok jelennek meg. A beteg növényi részeket végül jel­legzetes szürkeoenész-bevonat ve­szi körül, amelyen a spóratartó és a spórák tömege található. A veszélyeztetett növényeket szükség szerint permetezzük be szisztemikus fungicidekkel: 0,12 százalékos Chinoin FUNDAZOL 50 WP-vel vagy 0,1 százalékos TOPSIN METIL-lel. E két sziszte­mikus gombaölő szer felszívódik a permetezett növényekbe, bekerül a nedvkeringésbe és így belső vé­dettséget biztosít a szürke pe­nésszel szemben. A permetezések során a munka- és balesetvédelmi óvó rendszabá­lyokat szigorúan be kell tartani. Dr. Széles Csaba UDONSteW, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK Á kvarcóra „szíve"

Next

/
Thumbnails
Contents