Kelet-Magyarország, 1980. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-24 / 120. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. május 24. Szabadegyetemi sorozatok Ülést tartott a TIT megyei ügyvezető elnöksége Milyen tennivalói vannak az ismeretterjesztő társulat városi és járási szervezetének Mátészalkán, ahol hatezer bejáró munkás dolgozik és gyarapszik az értelmiségiek száma is. Erről — az utóbbi három év munkájáról számolt be a május 23-án délután sorra került TIT megyei ügyvezető elnökségi ülésen a mátészalkai városi-járási elnökség. A feladatokról elmondták: erősíteni kívánják a szülők körében végzendő ismeret- terjesztést, az új tantervi követelmények megismertetését, szorgalmazzák új helyi szervezetek létrehozását. A ’következőkben növelni szeretnék az anyanyelvi, a néprajzi, a lélektani, a csillagászati és a kémiai tudományok népszerűségét. A TIT megyei ügyvezető elnöksége általános értékelést készített a szabadegyetemi előadásokról, melyet a pénteki ülésen fogadtak el. A megyei elnökség tavaly júniusban határozott arról, hogy létrehozzák a Bessenyei György Szabadegyetemi Tanácsot a szakosztályok képviselőinek részvételével. Négy természettudományi és négy társadalomtudományi előadássorozatot terveztek az elmúlt évben. Valamennyi sorozatnál nehézséget okozott a megfelelő környezet — terem, a szükséges tárgyi feltételek — megteremtése. Az érdeklődést tekintve sikeres volt a biológiai, csillagászati, irodalmi, kül- és katonapolitikai tagozat, szervezési nehézségek jellemezték az egészségügyi tagozat rendezvényeit. Kevésbé sikerült felkelteni az érdeklődést a filozófiai, történelmi és a köz- gazdasági kérdésekkel foglalkozó szabadegyetemi sorozatok iránt. A szabadegyetemi sorozatoknál nyíregyházi és debreceni szakemberek tartották az előadásokat, vezették a kísérleteket. A szabadegyetemi sorozatok sikeres lebonyolításában — és a célkitűzések megvalósításában — nagy szerepe volt az egyes tagozatok vezetőinek, akik társadalmi munkában végezték a szerteágazó szervező munkát. Négy tantermes általános iskolát épít Barabáson a Vásáros- naményi Vegyesipari Szövetkezet. Az építők az új tanévre kívánják átadni az iskolát. (G. B.) Menettánc, megyei verseny Néptáncbemutató Kisvárdán Évente hagyományos rendezvénye tavasztájt a megyének a kisvárdai néptáncbemutató. A vár színpadán, illetve a város utcáin egész nap táncruhába öltözött fiatalok vidám csoportjai láthatók, próbálnak, készülnek, tapasztalatot cserélnek, igyekeznek ellesni egymástól a legnehezebb lépéseket. Május 25-én, délelőtt 10 órakor menettáncversenyHarmadik éve pereskednek Lakhati-e nyel kezdődik a mostani néptáncbemutató rendezvény. Ezt a produkciót is értékeli a zsűri, csakúgy, mint a színpadi táncokat, mégpedig két kategóriában: attól függően, van-e vagy nincs utánpótlás csapata a bemutatkozó együttesnek. Ezúttal két csoport mutatja be műsorán, köztük élvonalbeli, illetve frissebben alakult együttesek. Fellép a Szabolcs - Volán, a balkányi Nyírség, a nagykállói Kállai kettős, a nyírteleki Csárdás, a gyulaházi Rozmaring, valamint az ibrányí művelődési ház tánccsoportja és a nyíregyházi tanárképző főiskola táncegyüttese. Gondolkodom, tehát vagyok, — szól a latin mondás. Engedtessek mpg,, hogy ki- 'csit módosítsam,* s az' alábbi riporthoz' igazítsam az"évéz- tedés szólást: pereskedem, tehát vagyok. A színhely Pusztadobos 1980. májusa, a per „tárgya” egy tyúkól. ír ...szüntesse megír Jakab Sándorné Pusztadobos, Rákóczi út 8. szám alatti lakos: — Évek óta haragban vagyunk a szomszédommal, Deák Sándorral, aki egy tyúkólat tart a házam mögött, s annak minden szeny- nye a lakásunk alá folyik. Már több mint két éve panasszal fordultam a Nyírma- dai Községi Tanácshoz, hogy bontassák le az ólat, de azóta is áll. Mentem én már fűhöz-fához, mindenütt nekem adtak igazat, mégsem történt semmi. Sőt! Azóta Deák már egy fóliával letakart kerítést is épített a házunk mögé, és oda a nap sem süt be, s a fal nem tud száradni, mállik a vakolata. De addig úgysem nyugszom, míg le nem bontja mindkettőt! “ Idézet a hivatalos iratokból, melyeknek összsúlya meghaladja már az egy kilót: „ ... Kötelezem Deák Sándor pusztadobosi lakost, hogy a szabadtartásos elkerített baromfihelyet — melyben kacsát tart — a jelen határozat kézhez vételétől számított két napon belül szüntesse meg ... Amennyiben a rendelkezésnek nerrf tesz eleget, úgy első esetben 1000 forint pénzbírsággal sújtom, melyet mindaddig módomban áll megismételni, míg határozatomban foglaltakat végre nem hajtja. Határozatom ellen államigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozatot sérelmesnek tartó ügyfél az ellenérdekű ügyféllel szemben 15 napon belül indított keresettel a Vásárosnaményi Járásbíróságtól kérheti a határozatom megváltoztatását. Nyírmada, 1978. április 25. Dr. Tóth Miklós vb-titkár.” Ugorjunk időben két hónapot, s nézzük meg, hogyan döntött a vásárosnaményi járási hivatal: „A nyírmadai tanács határozatát Deák Sándor fellebbezésének elutasítása méUétf hélyb'en hagyom. Ezen határozat ellen ... fellebbezéssel lehet élni a Sza- bolcs-Szatmár megyei Tanács igazgatási osztályán. Vásárosnamény, 1978. július 23. Dévai András osztályvezető.” Nem hajtották végre 1979- ben is ugyanott folytatódott a tyúkól ügye, ahol ’78-ban abbahagyták. Jaka- bék kitartóan jelentgették sérelmüket, a nyírmadai tanács kitartóan küldözgette a büntetést, Deák Sándor pedig ugyanolyan kitartóan fel- lebbezgetett. Közben július 5-én helyszíni szemlét tartott Deákék portáján a vásárosnaményi járási tűzoltóparancsnokság is, akiknek véleményét figyelembe véve a községi tanács úgy döntött, ha kell karhatalmi segédlettel is, de lebontatja a tyúkólat. Ennek végrehajtását azonban felfüggesztették, hogy a közben kamrává előléptetett ólban elhelyezett „termelvényeit” Deák máshová tudja helyezni. E határozatot — amit a járási hivatal is helyben hagyott,, ma sem hajtották Végre, mert közben a tyúkól, majd kamra lakószobává lépett elő, s egy fiatal házaspár élt benne. A lebontás határidejét 1980. április 15-ében jelölték meg. Indoklás: nem felel meg a tűzbiztonsági előírásoknak. 1980- ban már a megyei tanács is közbeavatkozott, az itt született határozatból idézünk: „Id. Jakab Sándor... kérelme kapcsán, a vásárosnaményi járási hivatal... és a Nyírmadai Nagyközségi Közös Tanács ... határozatait megsemmisítem. Az első fokú építésügyi hatóságot új eljárás lefolytatására utasítom. — Ezen határozatom ellen további jogorvoslásnak helye nincs. Nyíregyháza, 1980. március 19. Dr. Vityi Tibor osztályvezető-helyettes.” Kezdődik tehát a per elölről, s ki tudja mikor lesz vége. Ha egyáltalán vége lesz, hisz Deáknak esze ágában sincs lebontani a tyúkólat. Viszi a. szél ... Deák Sándor Pusztadobos, Rákóczi út 6. szám alatti lakos: — Kilenced magammal lakom egy kétszobás lakásban, s szükségem van a tyúkólnak nevezett épületre. Két évvel ezelőtt valóban kacsát tartottunk benne, de azóta — erről az ellenőrök is meggyőződtek — kitakarítottuk, beszereltük a villanyt, kályhát állítottunk fel benne, s szobaként használjuk. El nem tudom képzelni, miért kellene nekem elbontani, hiszen már nem arra használjuk, amiért az egész per elindult. A szomszédnak most már csak az a baja, hogy a füstöt a kamrája ablakán befújja a szél, s nem tud szellőztetni. De hát arról én tehetek, hogy a szél arra viszi? — A tyúkól — kamra — szoba tehát áll, a per azonban folytatódik. S míg az illetékesek hasonló felemás intézkedéseket hoznak, valószínűleg nagyon sokáig fog állni még. Ha csak az idő meg nem oldja a huzavonát. Ügy ötven év múlva, mert igaz, hogy annak malmai is lassan, de legalább biztosan őrölnek. Balogh Géza Felújított esztergapadokhoz készít kuplungtengelyt a Mezőgép vállalat nyíregyházi gyárában Rácz Miklós esztergályos. (Jávor L. felvétele) Lebukott a kórházi tolvaj Éles Lászlóné Bodnár Ilona Biriből érkezett az elmúlt év novemberében a nyíregyházi kórház gyermekosztályára, ahova gyermekét hozta vizsgálatra. Ugyancsak gyermekével tartózkodott a kezelő előtti folyosón Sz. Mihályné bökö- nyi lakos is. A várakozás közben beszélgettek, közös problémájuk közelebb hozta egymáshoz a két asszonyt. Amikor Sz. Mihálynét és gyermekét beszólították a kezelőbe, retiküljét a folyosón lévő asztalon hagyta. Élesné, ahogy a gyermekét az asztalról felemelte, véletlenül felborította a retikült, ami közben kinyílt. Élesné meglátta a retikülben lévő pénztárcát, kivette és a benne lévő 2900 forint készpénzzel együtt ellopta. A siker még gyermeke betegségét is feledtette, ugyanis gyorsan eltávozott a helyszínről. A rendőrség a feljelentés után 1240 forintot megtalált a tolvaj asz- szonynál, aki a kár többi részét a tárgyaláson fizette vissza a sértett részére. A bíróság Éles Lászlónét lopásért 3 hónapi szabadság- vesztésre ítélte. A büntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztették. Az ítélet jogerős. (n>. f.) Megyei lapok írják Ötvenezer autóbusz Székesfehérváron átadták az ötvenezredik autóbuszt. Ebben a városban az autó- buszgyártás 1960-ban kezdődött az akkori Általános Mechanikai Gépgyárban. Az első Ikarus kocsi a széles orrú 311-es típus 1967-bén készült el itt. A mai, ismert panorámaablakos, szögletes típus, a 201- es Ikarus-család 1972-ben váltotta fel. Jelenleg évente 8230 autóbusz készül Székes- fehérváron, és ennek mintegy nyolcvan százalékát exportálják. Az újabb típusváltás az idén kezdődik. A tavaszi BNV-n mutatták be az új, 500-as Ikarus-család első tagját, az Avia-vázra szerelt 540-es célforgalmú autóbuszt, amelyből 140-et sorozatban gyártanak az év második felében Székesfehérváron. (Fejér megyei Hírlap) Különálló faritkaságok Debrecenben A város legnagyobb fehér akáca a Kartács utcában tüntet méreteivel. Mellmagasságban körülzsinórozva, kerülete háromszáz centiméter, s föl a magasba tizennyolc méterre nyújtózik. A Nagyerdei körúton egy páfrányfenyő posztói; a megyei pártbizottság előtt kettős tiszafa zöldell, amely valószínűleg a régi botanikus kert „maradványa”. A;Déri téri tölgymatuzsálem az egykori fűvészkert helyén eresztett gyökeret. A fát egy ízben különleges gyógymódban részesítették: leszedték róla a „zöld piócáját”, az életerőt elszívó fagyöngyöt. Virul is az évszázados tölgy! (Hajdú-Bihari Napló) őv'ívmr'oJ r >ír Gyöngyös kincsei A gyöngyösi Szent Berta- lan-templom kincstára az esztergomi után az országos második helyen áll. Aki történetükre kíváncsi, izgalmas rejtélyes fordulatokban bővelkedő krónikába lapoz ... A második világháború elején három — az egyházközség vezetéséhez közel álló — férfiú úgy határozott, hogy semmiképp sem hagyja veszni ezt a legendás hírű hagyatékot. A templom egyik csendes zugába ásták el, majd esküt tettek, hogy a titkot életük fogytáig senkinek sem árulják el. A fogadalmat komolyan vették, j oly annyira, hogy akkor sem szóltak egy szót sem, amikor már elmúltak a vészterhes idők. Csak esztendők múltán, 1965-ben találta meg, hosszú keresés után a ládát dr. Katona István apát. Ekkor rájött, hogy kik rejtették el a különös csomagot. Elhívta egyikükét, s bemutatta neki a kincseket. Az mozdulatlanul földbe gyökerezetten állt... A negyvenhárom ötvösmű, a csodálatos hagyaték a városhoz tartozó kincs. (Népújság, Heves) Biológiaórán született ötlet Biológiaóra volt a ceglédi gimnázium egyik újonnan átadott termében. A vérről, vércsoportokról, az RH-faktorról és az ismeretek fontosságáról esett szó, valamint arról, hogy Svájcban, az emberek személyazonosságijukba beiktattak egy egészségügyi lapot, amelyen több fontos adattal együtt feltüntették a tulajdonos vércsoportját is. Az osztály kérdések seregével ostromolta a pedagógust: nálunk ilyen miért nincsen? Esetleg lehetne? Az elhatározás megszületett, a diákcsapat nem hagyta annyiban a dolgot. Az iskolai vöröskeresztes megbízott segítségével felvették a kapcsolatot a kórházban levő vérellátó laboratóriummal. Kis idő múltán meg is kapták a hívást, a beleegyezést. Megvalósulj: az^ ötlet. xKi$ bej egy- zés a lapon, mindössze néhány betű. Hasznát látják. Amint felcseperednek, véradóként életet menthetnek. S ha gyors , segítségre volna szükség — bár ez meg ne essen — javukat szolgálja a vércsoportjukat jelző hivatalos információ. (Pest megyei Hírlap) Színházi élet A bűvös erdő Rossz tapasztalataim vannak a gyerekek számára készült meseműsorokról. A hangzatos plakátok gyakran szegényes, kopott „haknikat” takarnak, gyarló dramaturgiát, „egyzsigulis truppokat”, ahol egy Zsigulival érkezik » díszlet, a kellék és a darab teljes szereplőgárdája. Sok ilyen hevenyészve összeállt meseműsor járja az országot, terjesztve fogékony korban levő gyermekeink közt a színházi igénytelenséget. Szta- nyiszlavszkij írta egy helyen: „gyermekeknek ugyanúgy kell játszani, mint a felnőtteknek — csak jobban”. Ennél tömörebben nem lehet megfogalmazni a törvényt, mert törvény ez, az ezredforduló színházkultúrája függ tőle. A Népszínház most Sza- muil Marsak mesejátékával tájol megyénkben. Nem „egyzsigulis” társulat. Népes szereplőgárdával érkezett, nem pompás, de a célnak megfelelő, helyenként ötletes díszletekkel. Az ismert Tizenkét hónap c. mesét Békés István dolgozta át, s lett a címe — talán a hangzatosság kedvéért — A bűvös erdő. Jól megcsinált előadás ez, a profi színház megbízható pontosságával. Két dolog, ami miatt mégsem ér fel a sztanyiszlavsz- kiji „jobban” követelményéhez. Az egyik az alakítások egyenetlensége, ámi az egymást követő jeleneteknél is színvonalkülönbségeket okoz. A másik az egységes játékstílus hiánya. A stilizált szerepfelfogástól a naturalista (majdnem azt írtam, hogy népszínműves) játékmódig minden látható volt, ami egyébként ezzel az erősen különböző képességű színészekből álló társulattal nehezen elkerülhető, és a Népszínház felnőtt előadásairól is többnyire elmondható. Igen jó volt K. Nagy László, az átkötő jelenetek mindig éhes, lompos farkasa. Kár, hogy nem bízott erre a szerepre többet Márai Enikő dramaturg. Mulatságos narrátora, rezonőre lehett volna ennek a kamaraszínpadi változatnak, az epikus átkötések teljes felvállalásával, a tanulságok sajátos szemszögből való megfogalmazásával. Jók voltak Gouiz Anikó a mostohalány és Kóti Kati a királynő szerepében. Hozzájuk kellett volna igazítani a stílust Csongrádi Mária rendezőnek, jobban bízva az elidegenítő effektusokban, hiszen ez gyerekközönség előtt természetes, a gyerek percenként felkiabál a színpadra, s a maga egészséges dramaturgiai érzékével igyekszik lehetetlenné tenni a felnőtt közönség előtt olyan „jól bevált” naturalista játékmódot. S ezzel talán el lehetett volna kerülni az erdei jelenetek melodrámai hangvételét, a tizenkét hónap találkozásainak élőkép- szerűen statikus megoldásait, melyen a viliózó fények és egyéb technikai- trükkök sem sokat tudtak segíteni. Mester Attila-
