Kelet-Magyarország, 1980. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-23 / 119. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. május 23. Éremművészek Három arc — három művészegyéniség Május 23-án tartja zárókiállítását Nyíregyházán, a vá­rosi művelődési központ kiállítótermében a IV. sóstói nem­zetközi éremművészeti szimpozion, melyen a következő ma­gyar és külföldi éremművészek vettek részt: Jitka Trcková (Csehszlovákia), Vera Veisa (Szovjetunió), Jana Gertler (Ro­mánia), Roussinov Vassiliev Borosláv (Bulgária), Lipaczews- ki Eugéniusz (Lengyelország), Wolf-Eike Kuntsche (Német Demokratikus Köztársaság). A hazai érdemművészek közül a sóstói művésztelep vendége volt Bakos Ildikó, Berhidi Má­ria, Győrfi Sándor, Kalmár János és Lantos Györgyi. Az alábbiakban három külföldi vendéget mutatunk be olvasóinknak: JANA GERTLER-ZALMAN Nagyváradon született, de már gyermekkorában Buka­restbe került a családja, így az iskoláit is ott végezte. A képzőművészeti főiskolát 1956-ban fejezte be — szob- rászatot tanult. 1957 óta min­den országos tárlaton részt vett, s az országos anyaggal művei eljutottak Moszkvába, Szófiába, Belgrádba csak­úgy, mint Bécsbe, Lisszabon­ba, Lausanne-ba. Első ön­álló kiállítása Bukarestben 1968-ban, volt. Romániában több köztéri szobra áll. Sokoldalú művész, dolgo­zik fában, kőben, bronzban, készít kerámiát, ékszereket is. Nagyon szeret rajzolni is. Nézegetve műveinek repro­dukcióit, elsősorban az tűnik fel, milyen biztosan és ötle­tesen építi fel szobrait. Jól tud alkalmazkodni az anyag­hoz, ismeri annak a nyelvét, s amit mond: sajátos dalla­mos hangon énekel régi tör­téneteket. Van valami ked­ves gyermeki vonás a szem­léletében, valami természetes frisseség és üdeség. Eddig ugyan éremmel nem foglalkozott, Sóstón hat, ér­dekesen rajzosság felé hajló érmet készített. Közülük leg­többnek van sajátos helyi vonatkozása: Mátyás király, Pomona (a gyümölcstermelés latin istennője) elismerés a szabolcsi almának, Nyíregy­háza és a Művésztelep érmei­vel pedig a városnak fejezi ki tiszteletét. JITKA TRCKOVÁ A Morva-határon egy kis faluban született, de Prágá­ban nőtt fel, ott járt képző- művészeti szakközépiskolába, ahol fafaragást, és az ipar- művészeti főiskolára, ahol monumentális szobrászatot tanult. 1972-ben végzett. Még le sem érettségizett, mikor első bábfiguráit kiál­lították. A főiskola után pe­dig rendszeresen szereplő művész. Első önálló kiállítása 1975-ben volt — kizárólag érmékből —, majd 1979-ben követte a második. Csehor­szágban több köztéri alkotá­sa áll: Ostravában a felsza­badulási emlékmű, Pribram- ban egy postát szimbolizáló kompozíció és egyéb kör­plasztikái és pannói. Díjat többször kapott. Külföldön sokat megfordult keleten és nyugaton, részben főiskolás korában, részben mint alko­tó művész. Magyarországon is több­ször járt, Budapestet nagyon szereti, Sóstón is jól érzi ma­gát. Főleg annak örül, hogy szabadon, kötöttségek nélkül csak dolgozhat. Eddig kilenc érmet készített. Különösen ígéretes- a háromtagú alma­sorozata. Már az alapállása, miszerint az almát negatív formának fogja fel, ötletes és termékeny kiindulást biztosít. Szép a kedves, tiszta vonalak­kal vésett gyermekérme, s biztosan meg fogja nyerni mindenki tetszését a kendős kislány portréja is. Az érem nála költészet, líraiság. VERA VEISA Egy lettországi városká­ban, Rezeknében született. Az iparművészeti gimnázium Után — kerámiaosztályban végzett — a rigai főiskolán tanulta a szobrászatot. (Ná­luk ez hat év.) 1975-ben vég­zett, Rigában is lakik. 1971 óta állít ki, első érme egy Hemingway-érem volt. Egy nagyméretű Neruda- szobrának maga a költő is elismeréssel adózott. Eddig mintegy húsz kiállításon vett részt, egyes művei pedig Pá­rizsba is eljutottak, hol díjat is nyert. Első önálló kiállítá­sa 1979-ben Rigában volt. Tagja a Lettországi és a Szovjet Képzőművészeti Szö­vetségnek. A „Sztraume” elektromos készülékgyár for­matervezője. Most először jár külföldön, s nagyon érde­kesnek találja Magyarorszá­got, a megyét, a várost. Művészeti felfogása külö­nös. Lényegében klasszikus formaadással megfogalma­zott expresszionizmus: fe­gyelem és szenvedély, a vo­nalak tisztasága, de az érzés fűtöttsége. Nagy gondot for­dít a felületek szépségére, az összhatás világosságára. És talán ebből következik, hogy kisméretű dolgai is monu­mentálisán hatnak. Művésze­tén komolyság uralkodik, ta­lán ezért is vonzódik a törté­nelmi témákhoz. Sóstón eddig egy termé­szetvédelmi vonatkozású ér­met és egy Jókai-portrét ké­szített. Jósa András egyéni­sége is megragadta. r Uj formák a lakásszövetkezeti építkezésekben Szerződés 400 ezer tonna árura Félkészen kedvezőbb Zöldérttől a szatyorba Újdonságok nemcsak a primőrökről Az előzetes számítások szerint megyénk lakásszövet­kezetei jól zárják az V. öt­éves tervet. A nem véleges tervadatok szerint a követ­kező öt évben is nagyarányú építkezéseket bonyolítanak le a szövetkezetek. A MÉ­SZÖV lakásszövetkezeti tit­kárságán kapott tájékoztató szerint néhány újdonságra is számíthatnak a lakásszövet­kezeti tagok. Idén várhatóan 266 lakást építenek a szövetkezetek. S ezzel az V. ötéves tervre elő­irányzott ezer lakás helyett ezernégy lakás építését köny­velhetik el maguknak. A nem végleges terv szerint 1981 és 1986 között megdup­lázódik az építkezések szá­ma, vagyis a lakásszövetke­zetek öt év alatt 2000—2050 lakást építenek megyénkben. Az átmenetet, a folyamatos­ságot biztosítják. A terveket, a területeket megfelelően el­készítik, hogy jövőre jó tem­póban rajtoljanak az épít­kezések. A következő ötéves terv­ben a legtöbb lakás — szám szerint 1500 — telepszerű, több szintes formában épül. A nem telepszerű és úgy­nevezett „foghíjpótló” for­Megyénk felnőtt lakossága, több mint 413 ezer ember járul a szavazóurnákhoz jú­nius 8-án. A legtöbb állam­polgárt már értesítették is a lakóhely szerint illetékes ta­nácsok: felvették az illetőt a szavazólistára, közölték a szavazás helyét is. Sokan vi­szont nem kaptak ilyen érte­sítést. — Aki az április 28-a és május 10-e között a tanácso­kon közszemlére tett jegyzé­ken nem találta a nevét — mondja dr. Fekete Zoltán megyei tanácsi osztályvezető —, ezekben a napokban még szólhat a községi vagy a vá­rosi tanácson. Ha csak egy­szerű mulasztásról, vagy a rosszul bejelentett lakcímről van szó, pótnévjegyzékbe ve­szik fel ezeket az állampol­gárokat. Ha viszont azért nincs rajta a listán, mert büntetésvégrehajtását töltöt­te, vagy egyéb ok miatt el­tiltották a közügyektől, ak­kor egyszerűbb esetben a ta­nács végrehajtó bizottsága vagy komolyabb ügyben a bíróság dönt a szavazati jog­ról. Május 23-án ismét a nyilvánosság elé tárják a módosított névjegyzéket, má­jus 28-ig. Már néhány hete kézbesí­tette a postás azokat a cé­dulákat, amelyeket tanácsos megőrizni a szavazásig. A személyi igazolvány mellett ez a másik fontos dokumen­tum, amelynek alapján gyor­san előkereshetik a szavazás­ra jogosult állampolgár né­mában Nyíregyházán, Nyír­teleken, Kisvárdán, Nagy- kállóban és Vásárosnamény- ban épül lakás. A lakásszö­vetkezetek új formaként ve­zetik be a korszerű, csopor­tos családiház-építést Nyír­egyházán, Kisvárdán, Máté­szalkán, Tiszavasváriban, Zá­honyban. A fejlődéssel a lakásszö­vetkezetek is lépést tarta­nak. A következő ötéves tervben az építkezéseket többnyire korszerű technoló­giával bonyolítják le. Az el­képzelések szerint házgyári elemekből 440, alagútzsalus technológiával 400, Nofines technológiával szintén 400 lakást építenek. A többi la­kás részben hagyományos módon, részben „egyéb” épí­tési móddal készül. Több lakást majd félkész állapotban adnak át, s ez kedvező lesz az építtetőknek. Az építkezésekhez az OTP is kedvező hitelfeltételeket biz­tosít. Ha lesz elegendő je­lentkező és a technikai fel­tételek is biztosítva lesznek, a következő ötéves tervben új lakásszövetkezetet hoznak létre Üj fehértón és Nagy- ecseden. (n. 1.) vét és azonosíthatják a sza­vazásnál. Amennyiben ezt az iratot már nem tudja va­laki felmutatni, természete­sen szavazhat, csak valami­vel hosszadalmasabb lesz az eljárás. Különösen a nagyobb vá­rosokban okoz gondot, hogy a népesség-nyilvántartásnál nem mindig a valós adatok szerepelnek az állampolgá­roknál. Még az egyik város­részből a másikba történt el­költözést is be kell jelenteni, hogy mindenkit a szűkebb kerületben vegyenek nyil­vántartásba. A kora nyári időpont miatt bizonyára sokan már szabad­ságukat töltik június 8-án. Ha valaki belföldön üdül, a lakóhelye tanácsától kapott papírral szavazhat az ország másik részén is, ha viszont külföldre utazik, kizárja ma­gát a szavazásból. A voksot leadni ugyanis csak ezen az egy napon és csak a kijelölt szavazóhelyiségekben lehet. Nagyon kevés embert érint, mégis félreértésre adhat okot: szavazni csak a magyar állampolgárok jogosultak. Még az évek óta hazánkban élő, de külföldi állampolgár­ságú illető sem járulhat az urnákhoz. A szavazás gyakorlati tud­nivalóiról több plakátot és hirdetményt készítenek má­jus végén. A tanácstagjelöl­tek nevét és lakcímét, az or­szággyűlési képviselőjelöltek nevét is megtekintheti a la­kosság. Minden jel arra mutat, hogy ebben az évben 2—3 héttel később érnek a meg­szokottól a gyümölcsök és ké­sőbben jelennek meg a zöld­ségfélék is. Ez azt jelenti, to­vább kell tárolni a Szabolcs- Szatmár megyei Zöldért Vál­lalatnál is a burgonyát és a többi terméket. A vállalattól kapott tájékoztatás szerint 1980-ban közel 400 ezer ton­na áru felvásárlására kötöt­tek szerződést a termelőüze­mekkel. Ez természetesen irányszám, mivel az időjárás nagyban befolyásolhatja a mezőgazdasági termelést. Burgonyából 50 ezer ton­nára van szerződésük korai, nyári és őszi fajtákra. Ez a tavalyihoz hasonló mennyi­ség. A Zöldért saját és bérelt tárolóiban 35 ezer tonnát tud elhelyezni. A megyei szük­séglet 6—7000 tonna, így bő­ven jut majd az ország más részeibe is a szabolcsi burgo­nyából. Zöldségfélékből első­sorban a megyei igények ki­elégítésére törekednek. A tervek szerint 33 500 tohna a felvásárolandó mennyiség, aminek a háromnegyed ré­sze fejes káposzta, paradi­csom, paprika, uborka, sárga­répa, gyökér és görögdiny- nye. Ezenkívül még 20 féle zöldségre szerződtek kisebb tételben. Paprikából, paradi­csomból, uborkából és gö­rögdinnyéből a határokon túlra is jut, elsősorban a szo­cialista országok piacaira. Gyümölcsökből — az al­mán kívül — 6400 tonnára van szerződése a Zöldértnek. Legkorábban a szamóca és a cseresznye kerül az üzletek­be, majd ezt követi az egres, a meggy, a körte, a szilva és valamennyi gyümölcsfajta, amelyet termelnek a megyé­ben. Rövidesen elkészítik a vállalatnál a téli álma érte­Május utolsó napjait írjuk, végre talán némi tavasszerű is ránk köszönt és kimehe­tünk a Sóstóra, hogy élvez­zük a jó időt, mely minden­kesítési és tárolási tervét. Ebből a gyümölcsből össze­sen 293 ezer tonnát szerződ­tek a termelők. Exportra — a tervek szerint — 177 ezer tonnát szállítanak a Hunga- rofructon keresztül, főleg a Szovjetunióba, de egyes nyu­gati országokba is. A zömét még az ősszel kiszállítják, a többi a tavaszi hónapokra marad. Az exporton kívül a hazai piacra is jut a szabolcsi jo­natánból és starkingból. A közvetlen fogyasztásra al­kalmatlan gyümölcsből sűrít­ményt, szárított almát, az ipar pedig szeszt készít. A téli alma tárolására is fel­készülnek a Zöldértnél. Saját tárolóikban 45 ezer tonnát raktározhatnak, s szükség esetén igénybe veszik a me­zőgazdasági nagyüzemek hű­tőtárolóit is. (sípos) Áz illetékes válaszol GARANCIA: A PARKÖRSZOLGÁLAT „Letiporják a füvet” cím­mel megjelent észrevételben szóvá tették, hogy a Korányi Frigyes utcában — a fém­ipari szakközépiskolával szembeni füves részt, az ott parkírozó gépkocsik letarol­ják. A cikkel kapcsolatosan megkerestük a Nyíregyházi Közterület-fenntartó Válla­latot és kértük, hogy a jel­zett terület védelméről — parkőrszolgálat révén — gondoskodjanak. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. közterület-fenntartó iroda kit kicsalogat, ahogyan ezt a fénykép is mutatja, még a szemetet is a szeméttárolóból, mely üresen árválkodik, hol­ott az volna a dolga, hogy tároljon, nem pedig a bá­gyadtan előtte heverő sze­métkupacot bámulja szegény. És ha kellőképpen kibá- mészkodtuk magunkat mi is, elcsodálkozva azon, hogy egyébként milyen szép, ren­dezett, gondozott a Sóstó, s hogy miképp feledkezhetnek meg ilyen apró, de szemet szúró dolgokról, akkor to- vább-baktatunk és újra föl­kapjuk a vizet, mert rájö­vünk, hogy mégsem egyedü­li bosszantó a szemétkupac, hiszen ott áll az Igrice nya­ralófalut hirdető oszlop, mely abszolút nélkülözi a külcsínt, hiszen szegénykének egy árva üvege sem maradt már. És mérgelődünk. (Tarnavölgyi — Elek) Közszemlén a pótnévjegyzék Hogyan szavazzunk? Ez is Sóstó... Tetten ért rablók „Leállítunk valakit..." A múlt év decemberében állt a fiatalkorúak bírósága előtt a fiatalkorú H. József rétközberencsi lakos. Akkor a bíróság még bizalmat sza­vazott neki és próbára bo­csátotta. Alig múlt el két hónap, s H. József már elfe­lejtette a történteket. Ez év februárjában az ugyancsak fiatalkorú H. Ká­rollyal Nyíregyházára utaz­tak. Nem volt különösebb tervük. H. József az iskola helyett a vasútállomás körü­li csavargást választotta. Még egy kevés pénzük volt, pálinkát vásároltak. A két deci felbátorította őket. De bátorrá tette őket a H. Ká­roly zsebében „meghúzódó” félelmetes eszköz, egy kasza­kés is, amelyet már utazás közben is meg-megnézeget- tek. — Szerezzünk vele pénzt — mondta H. József. „Leál­lítunk valakit, pénzt kérünk tőle” — folytatta tovább a gondolatot. Nyíregyházán, a Búza té­ren rövid időn belül talál­koztak két fiatalemberrel. H. József határozott mozdulat­tal vette elő a kést: „Hanem adtok négy forintot, mind­járt megnézem, hogy mit reggeliztetek!” — Nincs pénzem — vála­szolta az, akinek a kés he­gyét szegezte. Ez idő alatt H. Károly sem tétlenkedett: az ijedt sértettek zsebeiben kez­dett keresgélni, míg végül egyikük odaadott négy forin­tot. Ami ezután történt, azt már nem számolták bele az események láncolatába. Egy autóval közlekedő észrevette a különös rablást és megál­lította az éppen arra haladó urh-s járőrkocsit, így a rend­őrök a helyszínen tetten ér­ték és elfogták a támadókat. A bíróság rablásban mond­ta ki bűnösnek őket, és H. Józsefet egy év és három hó­nap — a fiatalkorúak foghá­zában letöltendő — szabad­ságvesztésre ítélte, H. Ká- rolynak pedig javítóintézeti nevelését rendelte el. Az ítélet nem jogerős! Dr. Toronicza Gyula ügyész

Next

/
Thumbnails
Contents