Kelet-Magyarország, 1980. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-23 / 119. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. május 23. Éremművészek Három arc — három művészegyéniség Május 23-án tartja zárókiállítását Nyíregyházán, a városi művelődési központ kiállítótermében a IV. sóstói nemzetközi éremművészeti szimpozion, melyen a következő magyar és külföldi éremművészek vettek részt: Jitka Trcková (Csehszlovákia), Vera Veisa (Szovjetunió), Jana Gertler (Románia), Roussinov Vassiliev Borosláv (Bulgária), Lipaczews- ki Eugéniusz (Lengyelország), Wolf-Eike Kuntsche (Német Demokratikus Köztársaság). A hazai érdemművészek közül a sóstói művésztelep vendége volt Bakos Ildikó, Berhidi Mária, Győrfi Sándor, Kalmár János és Lantos Györgyi. Az alábbiakban három külföldi vendéget mutatunk be olvasóinknak: JANA GERTLER-ZALMAN Nagyváradon született, de már gyermekkorában Bukarestbe került a családja, így az iskoláit is ott végezte. A képzőművészeti főiskolát 1956-ban fejezte be — szob- rászatot tanult. 1957 óta minden országos tárlaton részt vett, s az országos anyaggal művei eljutottak Moszkvába, Szófiába, Belgrádba csakúgy, mint Bécsbe, Lisszabonba, Lausanne-ba. Első önálló kiállítása Bukarestben 1968-ban, volt. Romániában több köztéri szobra áll. Sokoldalú művész, dolgozik fában, kőben, bronzban, készít kerámiát, ékszereket is. Nagyon szeret rajzolni is. Nézegetve műveinek reprodukcióit, elsősorban az tűnik fel, milyen biztosan és ötletesen építi fel szobrait. Jól tud alkalmazkodni az anyaghoz, ismeri annak a nyelvét, s amit mond: sajátos dallamos hangon énekel régi történeteket. Van valami kedves gyermeki vonás a szemléletében, valami természetes frisseség és üdeség. Eddig ugyan éremmel nem foglalkozott, Sóstón hat, érdekesen rajzosság felé hajló érmet készített. Közülük legtöbbnek van sajátos helyi vonatkozása: Mátyás király, Pomona (a gyümölcstermelés latin istennője) elismerés a szabolcsi almának, Nyíregyháza és a Művésztelep érmeivel pedig a városnak fejezi ki tiszteletét. JITKA TRCKOVÁ A Morva-határon egy kis faluban született, de Prágában nőtt fel, ott járt képző- művészeti szakközépiskolába, ahol fafaragást, és az ipar- művészeti főiskolára, ahol monumentális szobrászatot tanult. 1972-ben végzett. Még le sem érettségizett, mikor első bábfiguráit kiállították. A főiskola után pedig rendszeresen szereplő művész. Első önálló kiállítása 1975-ben volt — kizárólag érmékből —, majd 1979-ben követte a második. Csehországban több köztéri alkotása áll: Ostravában a felszabadulási emlékmű, Pribram- ban egy postát szimbolizáló kompozíció és egyéb körplasztikái és pannói. Díjat többször kapott. Külföldön sokat megfordult keleten és nyugaton, részben főiskolás korában, részben mint alkotó művész. Magyarországon is többször járt, Budapestet nagyon szereti, Sóstón is jól érzi magát. Főleg annak örül, hogy szabadon, kötöttségek nélkül csak dolgozhat. Eddig kilenc érmet készített. Különösen ígéretes- a háromtagú almasorozata. Már az alapállása, miszerint az almát negatív formának fogja fel, ötletes és termékeny kiindulást biztosít. Szép a kedves, tiszta vonalakkal vésett gyermekérme, s biztosan meg fogja nyerni mindenki tetszését a kendős kislány portréja is. Az érem nála költészet, líraiság. VERA VEISA Egy lettországi városkában, Rezeknében született. Az iparművészeti gimnázium Után — kerámiaosztályban végzett — a rigai főiskolán tanulta a szobrászatot. (Náluk ez hat év.) 1975-ben végzett, Rigában is lakik. 1971 óta állít ki, első érme egy Hemingway-érem volt. Egy nagyméretű Neruda- szobrának maga a költő is elismeréssel adózott. Eddig mintegy húsz kiállításon vett részt, egyes művei pedig Párizsba is eljutottak, hol díjat is nyert. Első önálló kiállítása 1979-ben Rigában volt. Tagja a Lettországi és a Szovjet Képzőművészeti Szövetségnek. A „Sztraume” elektromos készülékgyár formatervezője. Most először jár külföldön, s nagyon érdekesnek találja Magyarországot, a megyét, a várost. Művészeti felfogása különös. Lényegében klasszikus formaadással megfogalmazott expresszionizmus: fegyelem és szenvedély, a vonalak tisztasága, de az érzés fűtöttsége. Nagy gondot fordít a felületek szépségére, az összhatás világosságára. És talán ebből következik, hogy kisméretű dolgai is monumentálisán hatnak. Művészetén komolyság uralkodik, talán ezért is vonzódik a történelmi témákhoz. Sóstón eddig egy természetvédelmi vonatkozású érmet és egy Jókai-portrét készített. Jósa András egyénisége is megragadta. r Uj formák a lakásszövetkezeti építkezésekben Szerződés 400 ezer tonna árura Félkészen kedvezőbb Zöldérttől a szatyorba Újdonságok nemcsak a primőrökről Az előzetes számítások szerint megyénk lakásszövetkezetei jól zárják az V. ötéves tervet. A nem véleges tervadatok szerint a következő öt évben is nagyarányú építkezéseket bonyolítanak le a szövetkezetek. A MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkárságán kapott tájékoztató szerint néhány újdonságra is számíthatnak a lakásszövetkezeti tagok. Idén várhatóan 266 lakást építenek a szövetkezetek. S ezzel az V. ötéves tervre előirányzott ezer lakás helyett ezernégy lakás építését könyvelhetik el maguknak. A nem végleges terv szerint 1981 és 1986 között megduplázódik az építkezések száma, vagyis a lakásszövetkezetek öt év alatt 2000—2050 lakást építenek megyénkben. Az átmenetet, a folyamatosságot biztosítják. A terveket, a területeket megfelelően elkészítik, hogy jövőre jó tempóban rajtoljanak az építkezések. A következő ötéves tervben a legtöbb lakás — szám szerint 1500 — telepszerű, több szintes formában épül. A nem telepszerű és úgynevezett „foghíjpótló” forMegyénk felnőtt lakossága, több mint 413 ezer ember járul a szavazóurnákhoz június 8-án. A legtöbb állampolgárt már értesítették is a lakóhely szerint illetékes tanácsok: felvették az illetőt a szavazólistára, közölték a szavazás helyét is. Sokan viszont nem kaptak ilyen értesítést. — Aki az április 28-a és május 10-e között a tanácsokon közszemlére tett jegyzéken nem találta a nevét — mondja dr. Fekete Zoltán megyei tanácsi osztályvezető —, ezekben a napokban még szólhat a községi vagy a városi tanácson. Ha csak egyszerű mulasztásról, vagy a rosszul bejelentett lakcímről van szó, pótnévjegyzékbe veszik fel ezeket az állampolgárokat. Ha viszont azért nincs rajta a listán, mert büntetésvégrehajtását töltötte, vagy egyéb ok miatt eltiltották a közügyektől, akkor egyszerűbb esetben a tanács végrehajtó bizottsága vagy komolyabb ügyben a bíróság dönt a szavazati jogról. Május 23-án ismét a nyilvánosság elé tárják a módosított névjegyzéket, május 28-ig. Már néhány hete kézbesítette a postás azokat a cédulákat, amelyeket tanácsos megőrizni a szavazásig. A személyi igazolvány mellett ez a másik fontos dokumentum, amelynek alapján gyorsan előkereshetik a szavazásra jogosult állampolgár némában Nyíregyházán, Nyírteleken, Kisvárdán, Nagy- kállóban és Vásárosnamény- ban épül lakás. A lakásszövetkezetek új formaként vezetik be a korszerű, csoportos családiház-építést Nyíregyházán, Kisvárdán, Mátészalkán, Tiszavasváriban, Záhonyban. A fejlődéssel a lakásszövetkezetek is lépést tartanak. A következő ötéves tervben az építkezéseket többnyire korszerű technológiával bonyolítják le. Az elképzelések szerint házgyári elemekből 440, alagútzsalus technológiával 400, Nofines technológiával szintén 400 lakást építenek. A többi lakás részben hagyományos módon, részben „egyéb” építési móddal készül. Több lakást majd félkész állapotban adnak át, s ez kedvező lesz az építtetőknek. Az építkezésekhez az OTP is kedvező hitelfeltételeket biztosít. Ha lesz elegendő jelentkező és a technikai feltételek is biztosítva lesznek, a következő ötéves tervben új lakásszövetkezetet hoznak létre Üj fehértón és Nagy- ecseden. (n. 1.) vét és azonosíthatják a szavazásnál. Amennyiben ezt az iratot már nem tudja valaki felmutatni, természetesen szavazhat, csak valamivel hosszadalmasabb lesz az eljárás. Különösen a nagyobb városokban okoz gondot, hogy a népesség-nyilvántartásnál nem mindig a valós adatok szerepelnek az állampolgároknál. Még az egyik városrészből a másikba történt elköltözést is be kell jelenteni, hogy mindenkit a szűkebb kerületben vegyenek nyilvántartásba. A kora nyári időpont miatt bizonyára sokan már szabadságukat töltik június 8-án. Ha valaki belföldön üdül, a lakóhelye tanácsától kapott papírral szavazhat az ország másik részén is, ha viszont külföldre utazik, kizárja magát a szavazásból. A voksot leadni ugyanis csak ezen az egy napon és csak a kijelölt szavazóhelyiségekben lehet. Nagyon kevés embert érint, mégis félreértésre adhat okot: szavazni csak a magyar állampolgárok jogosultak. Még az évek óta hazánkban élő, de külföldi állampolgárságú illető sem járulhat az urnákhoz. A szavazás gyakorlati tudnivalóiról több plakátot és hirdetményt készítenek május végén. A tanácstagjelöltek nevét és lakcímét, az országgyűlési képviselőjelöltek nevét is megtekintheti a lakosság. Minden jel arra mutat, hogy ebben az évben 2—3 héttel később érnek a megszokottól a gyümölcsök és későbben jelennek meg a zöldségfélék is. Ez azt jelenti, tovább kell tárolni a Szabolcs- Szatmár megyei Zöldért Vállalatnál is a burgonyát és a többi terméket. A vállalattól kapott tájékoztatás szerint 1980-ban közel 400 ezer tonna áru felvásárlására kötöttek szerződést a termelőüzemekkel. Ez természetesen irányszám, mivel az időjárás nagyban befolyásolhatja a mezőgazdasági termelést. Burgonyából 50 ezer tonnára van szerződésük korai, nyári és őszi fajtákra. Ez a tavalyihoz hasonló mennyiség. A Zöldért saját és bérelt tárolóiban 35 ezer tonnát tud elhelyezni. A megyei szükséglet 6—7000 tonna, így bőven jut majd az ország más részeibe is a szabolcsi burgonyából. Zöldségfélékből elsősorban a megyei igények kielégítésére törekednek. A tervek szerint 33 500 tohna a felvásárolandó mennyiség, aminek a háromnegyed része fejes káposzta, paradicsom, paprika, uborka, sárgarépa, gyökér és görögdiny- nye. Ezenkívül még 20 féle zöldségre szerződtek kisebb tételben. Paprikából, paradicsomból, uborkából és görögdinnyéből a határokon túlra is jut, elsősorban a szocialista országok piacaira. Gyümölcsökből — az almán kívül — 6400 tonnára van szerződése a Zöldértnek. Legkorábban a szamóca és a cseresznye kerül az üzletekbe, majd ezt követi az egres, a meggy, a körte, a szilva és valamennyi gyümölcsfajta, amelyet termelnek a megyében. Rövidesen elkészítik a vállalatnál a téli álma érteMájus utolsó napjait írjuk, végre talán némi tavasszerű is ránk köszönt és kimehetünk a Sóstóra, hogy élvezzük a jó időt, mely mindenkesítési és tárolási tervét. Ebből a gyümölcsből összesen 293 ezer tonnát szerződtek a termelők. Exportra — a tervek szerint — 177 ezer tonnát szállítanak a Hunga- rofructon keresztül, főleg a Szovjetunióba, de egyes nyugati országokba is. A zömét még az ősszel kiszállítják, a többi a tavaszi hónapokra marad. Az exporton kívül a hazai piacra is jut a szabolcsi jonatánból és starkingból. A közvetlen fogyasztásra alkalmatlan gyümölcsből sűrítményt, szárított almát, az ipar pedig szeszt készít. A téli alma tárolására is felkészülnek a Zöldértnél. Saját tárolóikban 45 ezer tonnát raktározhatnak, s szükség esetén igénybe veszik a mezőgazdasági nagyüzemek hűtőtárolóit is. (sípos) Áz illetékes válaszol GARANCIA: A PARKÖRSZOLGÁLAT „Letiporják a füvet” címmel megjelent észrevételben szóvá tették, hogy a Korányi Frigyes utcában — a fémipari szakközépiskolával szembeni füves részt, az ott parkírozó gépkocsik letarolják. A cikkel kapcsolatosan megkerestük a Nyíregyházi Közterület-fenntartó Vállalatot és kértük, hogy a jelzett terület védelméről — parkőrszolgálat révén — gondoskodjanak. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. közterület-fenntartó iroda kit kicsalogat, ahogyan ezt a fénykép is mutatja, még a szemetet is a szeméttárolóból, mely üresen árválkodik, holott az volna a dolga, hogy tároljon, nem pedig a bágyadtan előtte heverő szemétkupacot bámulja szegény. És ha kellőképpen kibá- mészkodtuk magunkat mi is, elcsodálkozva azon, hogy egyébként milyen szép, rendezett, gondozott a Sóstó, s hogy miképp feledkezhetnek meg ilyen apró, de szemet szúró dolgokról, akkor to- vább-baktatunk és újra fölkapjuk a vizet, mert rájövünk, hogy mégsem egyedüli bosszantó a szemétkupac, hiszen ott áll az Igrice nyaralófalut hirdető oszlop, mely abszolút nélkülözi a külcsínt, hiszen szegénykének egy árva üvege sem maradt már. És mérgelődünk. (Tarnavölgyi — Elek) Közszemlén a pótnévjegyzék Hogyan szavazzunk? Ez is Sóstó... Tetten ért rablók „Leállítunk valakit..." A múlt év decemberében állt a fiatalkorúak bírósága előtt a fiatalkorú H. József rétközberencsi lakos. Akkor a bíróság még bizalmat szavazott neki és próbára bocsátotta. Alig múlt el két hónap, s H. József már elfelejtette a történteket. Ez év februárjában az ugyancsak fiatalkorú H. Károllyal Nyíregyházára utaztak. Nem volt különösebb tervük. H. József az iskola helyett a vasútállomás körüli csavargást választotta. Még egy kevés pénzük volt, pálinkát vásároltak. A két deci felbátorította őket. De bátorrá tette őket a H. Károly zsebében „meghúzódó” félelmetes eszköz, egy kaszakés is, amelyet már utazás közben is meg-megnézeget- tek. — Szerezzünk vele pénzt — mondta H. József. „Leállítunk valakit, pénzt kérünk tőle” — folytatta tovább a gondolatot. Nyíregyházán, a Búza téren rövid időn belül találkoztak két fiatalemberrel. H. József határozott mozdulattal vette elő a kést: „Hanem adtok négy forintot, mindjárt megnézem, hogy mit reggeliztetek!” — Nincs pénzem — válaszolta az, akinek a kés hegyét szegezte. Ez idő alatt H. Károly sem tétlenkedett: az ijedt sértettek zsebeiben kezdett keresgélni, míg végül egyikük odaadott négy forintot. Ami ezután történt, azt már nem számolták bele az események láncolatába. Egy autóval közlekedő észrevette a különös rablást és megállította az éppen arra haladó urh-s járőrkocsit, így a rendőrök a helyszínen tetten érték és elfogták a támadókat. A bíróság rablásban mondta ki bűnösnek őket, és H. Józsefet egy év és három hónap — a fiatalkorúak fogházában letöltendő — szabadságvesztésre ítélte, H. Ká- rolynak pedig javítóintézeti nevelését rendelte el. Az ítélet nem jogerős! Dr. Toronicza Gyula ügyész