Kelet-Magyarország, 1980. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-21 / 117. szám
Leonyid Brezsnyev fogadta a román miniszterelnököt BNV n smét benépesül a kőbányai vásárközpont: ma megnyílik a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár. A beruházási javaknak ezt a hagyományos ipari tárlatát úgy is jellemezhetnénk, mint egy hatalmas tárgyalóasztalt, mely mellett mérnökök, külkereskedők, piackutatók, vállatok vezetői találkoznak. Évente, szerte a világon több mint kétezer jelentősebb nemzetközi árubemutatót rendeznek. Van tehát miből választaniuk a szocialista és a tőkés országokból érkező vállalatok képviselőinek. Sokszor esett már szó a nemzetközi vásárok jelentőségéről. Egy-egy ilyen bemutatón hazai és külföldi vállalatok százai együtt mutatják be gyártmányaikat: a hazai ipar képviselői óhatatlanul is összehasonlíthatják termékeiket a világszínvonalú gyártmányokkal, s lehetőség nyílik arra, hogy a szakemberek felmérjék, hol tart a magyar ipar, mit sikerült elérniük a sokat emlegetett versenyképesség fokozásában. A tavaszi BNV, a beruházási javak szakvására, elsősorban a szakemberek érdeklődésére tarthat igényt, azonban az, hogy a vásáron sikerrel szerepelt termékek gyártmányok további sorsa hogyan alakul, az már a népgazdaság, tehát mindannyiunk ügye. A vásár belépőjegye ezúttal olyan „útlevél”, amellyel határaink elhagyása nélkül 27 ország és Nyugat-Berlin több mint 1900 kiállítójának legkorszerűbb termékeit, a beruházási javak nemzetközi kínálatát ismerhetik meg a hazai és a külföldi látogatók. A magyar exportajánlat bővülésének meggyőző mércéje, hogy most az egy évvel ezelőttinél mintegy 70-nel több, összesen 768 vállalatunk, gyárunk intézményünk és ipari szövetkezetünk rukkolt ki újdonságaival. Kiállításaik egyúttal jól példázzák a felszabadulás óta megtett 35 éves gyors fejlődés eredményeit is. □ vásár rendezői mától átadják a terepet a szakembereknek, a kamionokban érkező termékeknek. A kiállítás eredményességét nem lehet csak a megkötött üzleti szerződések összegével értékelni. Fontos, ám nem egyedüli célja ez a kiállításnak: a május 26-ig nyitva tartó Budapesti Nemzetközi Vásár alkalom a tájékozódásra, a tanulásra, az összehasonlításra is. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke kedden a Kremlben fogadta Ilié Verdetet, a Román Kommunista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagját, Románia miniszterelnökét, aki hétfőn érkezett hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba. A meleg, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke. Megyénk két termelőszövetkezetében tartottak május 20-án ünnepi közgyűlést, amelynek során a múlt esztendő eredményes gazdálkodásának jutalmaként megkapták a kiváló címet. Negyvenhatmillió forintos árbevételt ért el a múlt évben a nyírbogdányi Kossuth Termelőszövetkezet, amely megkapta a kiváló címet. Áz átlagosan 11 aranykorona értékű földeken gazdálkodó szövetkezet legfontosabb ágazata a gyümölcstermesztés, amely rekordtermést hozott tavaly: a tervezett kétezer tonna helyett 3150 tonnát. Csökkent a szövetkezet dolgozóinak létszáma, de nőtt a termelési érték, és az átlag- kereset, tavaly már 3500 forintot keresett átlagosan egy- egy tag. Hét és fél millió forintos nyereséggel zárták az évet, rekordtermést takarítottak be búzából: hektáronként csaknem ötven mázsát, ami országosan is figyelemre méltó. A kiváló címmel járó oklevelet Zsengellér István nehézipari miniszterhelyettes adta át Zombori Zoltán elnöknek az ünnepi közgyűlésen, amelyen részt vett Hosz- szú László a megyei pártbizottság titkára is. A szövetkezet dolgozói közül a Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért TOT-kitüntetést kapta Kruppi Imre főagronómus, míg a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben BaLeonyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy komoly lehetőségek vannak a szovjet—román együttműködés, ezen belül a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésére. Ilié Verdet átadta Leonyid Brezsnyevnek és a szovjet vezetőknek Nicolae Ceausescu üdvözletét. Leonyid Brezsnyev ugyancsak üdvözölte Nicolae Ceausescut és a román vezetőket. Kedden Moszkvában befejeződtek Alekszej Koszigin- nak, az SZKP KB Politikai (Folytatás a 4. oldalon) logh József, ifj. Mező And- rásné és Csűri István részesült. Ünnepségre került sor tegnap Baktalórántházán is, ahol a Dózsa Termelőszövetkezet kapta meg a kiváló címet. Köbli György, a szövetkezet elnöke beszámolójában kiemelte, hogy a gazdaság termelési értéke a múlt évben meghaladta a hetvenhá- rommillió forintot, s a szövetkezet tavalyi nyeresége is kétszerese az előző évinek. Eredményesen zárta az évet mind a növénytermesztési, mind az állattenyésztési ágazatuk: kukoricából például 530 hektáron majdnem 54 mázsás termésátlagot értek el hektáronként, de a tervezettnél többet hozott az alma, a búza és a burgonya is. Tar- tósabbá tették az állattenyésztés eredményességét, s ma már egy kiló marha- illetve sertéshúst jóval kisebb összegért állítanak elő mint az országos átlag. Az ünnepi közgyűlésen a Kiváló Szövetkezet címet tanúsító oklevelet László András a megyei tanács elnökhelyettese adta át. A szövetkezet dolgozói közül a Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért TOT-kitüntetést kapta Jakab Mihály, a háztáji bizottság elnöke, míg a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetésben id. Csicsetku János, Köbli György, Kemény Pál István és Titkos Jánosné részesült. Kiváló termelőszövetkezet Nyírbogdányban, Baktalórántházán Munkánkkal és szavazatunkkal mondunk igent politikánkra Dr. Tar Imre beszéde a csengeri választási nagygyűlésen A választókerület országgyűlési képviselőjelöltje beszél. Választási nagygyűlést rendeztek kedden Csengerben a művelődési ház nagytermében. A Csengerből és a környező községekből megjelent választópolgárokat Kerezsi Miklós, a nagyközségi pártbizottság titkára köszöntötte. Külön üdvözölte dr. Tar Imrét, a megyei pártbizottság első titkárát, a választókerület országgyűlési képviselőjelöltjét, a nagygyűlés előadóját és az elnökségben helyet foglaló dr. Szeifert Gyulát, a népfront megyei bizottságának elnökét, dr. Forgács Andrást, a mátészalkai városi-járási pártbizottság első titkárát. Ezt követően dr. Tar Imre mondott beszédet. A többi között hangsúlyozta, hogy az áprilisban lezajlott ország- gyűlési képviselő- és tanácstagokat jelölő gyűléseken — amelyeken megyénkből közel kétszázezren vettek részt — valódi, bensőséges párbeszéd alakult ki a mindnyájunkat érintő legfontosabb kérdésekről. Megyénk lakossága nagy felelősséggel mondott véleményt az adott terület eredményeiről, gondjairól. A közel nyolcezer közérdekű javaslat jórészt egybeesik a megyei elképzelésekkel, s azok többsége a következő ötéves tervben megvalósítható. — A jelölő gyűlések másik nagy haszna — folytatta a nagygyűlés szónoka —, hogy olyanokat jelöltek képviselőknek és tanácstagoknak, akik magatartásukkal, rátermettségükkel, tenniakarásuk- kal és közéleti jártasságukkal eddig is bizonyították, méltóan tudják képviselni az ország és területük érdekeit. Különösen nagy örömmel nyugtázhatjuk, hogy a jelöltek között megfelelő arányt képviselnek a fizikai dolgozók, akik — megválasztásuk esetén — ott lesznek a döntések meghozatalánál és természetesen azok következetes végrehajtásánál is. A jelöltek összetételében is tükröződik az a változás, amely megyénk gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésében az utóbbi években végbement. Örömmel szólhatok arról is, hogy a tanácstagjelöltek közel egy- harmada nő, 21 százaléka harminc éven aluli és közel fele rendelkezik felső-, illetve középfokú iskolai végzettséggel. A tanácstagok műveltségének e nagyarányú változása nagy jelentőségű a testületek eredményes működése, a jövő feladatainak sikeres megoldása szempontjából is. A nagygyűlés előadója ezután a hazánkban az elmúlt évtizedek során bekövetkezett nagyszerű változásokról szólt, hangsúlyozva: ez pártunk helyes politikájának és népünk szorgalmas munkájának együttes eredménye, majd így folytatta: — A soha nem tapasztalt társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális fejlődés különösen szembetűnő Szabolcs- Szatmár megyében, amely 1945-ben évszázados elmaradottságot örökölt, ahol egyformán jelen volt a társadalmi nyomor, a mérhetetlen szellemi elmaradottság és a jogfosztottság. Nagy utat jártunk be ez idő során. Átalakult megyénk társadalma, gazdasága és kultúrája, megváltozott a dolgozó nép élete. A szinte teljesen ipar nélküli megyében sorra létesültek az új üzemek, honosodtak meg az új iparágak. Ma már 130 ezer munkás él a megyében, 25 milliárdos értéket állít elő iparunk. A szabolcsi ember megtanulta a korszerű, a jó minőségű munkát, számos, világszerte keresett terméket állít elő. Iparunk exportja csupán az elmúlt négy évben 50 százalékkal növekedett. Megyénk parasztsága is jó utat választott — emelte ki a képviselőjelölt —, amikor termelőszövetkezetekbe tömörült. A korszerű technika és technológia hozzáértő alkalmazásával harmadannyi mezőgazdasági dolgozó termeli több mint kétszeresét annak, amit a korábbi kisgazdaságok. Az elmúlt négy évben — az országos átlagnál nagyobb mértékben — 21 százalékkal növekedett a mezőgazdasági termelés. Közel hatmilliárd forint értékű beruházást valósítottak meg. Ezekben az években sok tekintetben korszerűsödött, a megye adottságaihoz igazodott a termelés. A biztonságot és a jövedelmezőséget szolgálja a mező- gazdasági termékek fokozódó ipari feldolgozása is. — Nagy eredménynek tartjuk — hangsúlyozta a továbbiakban dr. Tar Imre —, hogy a tsz-ek megszilárdulásával együtt fejlődik szövetkezeti parasztságunk közéleti aktivitása, erősödik közösségi tudata, kulturáltabb az életmódja. Ez nem kis részben köszönhető a mezőgazdaságban dolgozó sok fiatalnak és szakembernek, akik képesek a mind nagyobb feladatok ellátására. Munkánk eredményei mérhetők abban is, hogy ma már a városokban és a jobb feltételekkel rendelkező nagyközségekben él a szabolcs-szatmári emberek kétharmada. A mostani tervidőszakban 22 600 lakás épült, a lakosság pénzbevétele évente 8 százalékkal növekszik. A mátészalkai város-járás helyzetéről szólva Tar Imre kiemelte: a járási székhely várossá nyilvánítását követően az egész járásban növekedett a foglalkoztatottság. Az iparban, az építőiparban, a közlekedésben és a szolgáltatásban tízezren kapnak munkalehetőséget. — 1970 és 1980 között 6667 lakás, 30 kereskedelmi egység, két kórházi pavilon épült fel Mátészalkán és a járásban, jelentősen növekedett a kiskereskedelmi és a vendéglátóipari forgalom is. Ma már 70 százalékos az óvodai ellátottság, a 35 általános iskolai tanterem csökkentette a gondokat. Sok község kapott vezetékes vizet, utat, járdát, korszerű közvilágítást. Elmondhatjuk: megváltozott a város és a járás arculata, az itt élők helyzete. A továbbfejlődés lehetőségei is adottak: a következő öt évben 2500 lakás, 34 általános iskolai tanterem, 425 óvodai hely építését tervezik, befejezik Nagyecsed, Mérkvállaj, Tibor- szállás vízművesítését és elkezdik ezt a munkát Vaján, Tyúkodon, Porcsalmán és Ho- dászon. — Tudjuk, hogy a nagy fejlődés ellenére is sok még a tennivalónk — hangsúlyozta a nagygyűlés szónoka. — Az előrehaladás meggyorsításához mindenekelőtt arra van szükség, hogy jelentősen javítsuk gazdasági munkánkat, jobban hasznosítsuk anyagi és szellemi erőforrásainkat, a vezetés, a szervezés, a fegyelem javításával bontakoztassuk ki az intenzív folyamatokat. Megyénk terveiben is megfogalmazódtak a XII. pártkongresszus követelményei. A jövőben nagyobb mértékben szükséges hozzájárulnunk a népgazdasági egyensúly javításához. Különösen sokat tehetünk a mező- gazdasági termékek feldolgozása területén. Nagyok a tartalékaink a termőföld ésszerű hasznosításában, az -olcsóbban és jobb minőségben előállított termékekben is. (Folytatás a 4. oldalon) A nagygyűlés közönsége. (Elek Emil felvételei) || KeletMagyarország H XXXVII. évfolyam, 117. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. május 21., szerda '-j
