Kelet-Magyarország, 1980. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-21 / 117. szám

2 KEItET-MAGYARORSZÁG 1980. május 21. A mezőgazdasági billenőplatós pótkocsikra igen nagy szük­ség van a szállításoknál. Ezekhez gyártják a Mezőgép nyír­bátori gyáregységében a futóműveket. Havonta 800 pár ké­szül. A felvételen Szuhai Sándor és Vislóczki János MBP- futómüvet szerel. (Jávor László felvétele) Tanácsi lakások Sok a lakbérhátralék Ha két fél szerződést köt valamire, akkor a szerződés általában és konkrétan is rögzíti azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyek megtartása mindkét fél szá­mára kötelező, megszegése pedig a szerződés felbontásá­val jár. Tulajdonképpen ilyen szerződés jött létre a tanácsi lakások kezelésével megbízott vállalat és a család között, akinek a tanácsi lakást ki­utalták. Vajon hogyan tart­ják magukat a szerződéshez Nyírbátorban a költségvetési üzem — mint a tanácsi laká­sok kezelője — és a tanácsi lakások bérlői? • Hat éve, amikor a végre­hajtó bizottság megbízta a költségvetési üzemet az álla­mi tulajdonban levő lakások kezelésével, 290 tanácsi lakás volt a városban. Akkor a Fürst Sándor utcai 33 több szintes lakás konyháiból hiá­nyoztak a komfortfokozatok­nak megfelelő főző- és fűtőbe­rendezések, pótlásukra ebben az évben nyílt lehetőség. Ma 436 lakás fenntartása és fel­újítása tartozik a költségveté­si üzem feladatai közé, s — amint azt legutóbbi ülésén a végrehajtó bizottság megálla­pította — az utóbbi években megfelelően végzik ezt a fel­adatukat. Tartják-e magukat a szer­ződéshez a lakók is? A na­pokban végzett vizsgálat ta­pasztalatai szerint a legtöb­ben igen, ám jó néhány csa­lád nemcsak a lakás megóvá­sára nem fordít gondot, ha­nem szándékos rongálással anyagi kárt is okoz. Tőlük is többen vannak, akik hosz- szabb rövidebb ideje nem fi­zetik a lakbért, s bírósághoz kell fordulni a tartozás behaj­tása miatt. 1977-ben 139 ezer, 1978-ban 125 ezer, tavaly 123 ezer fo­rint lakbér fizetésével marad­tak adósak a notórius nem fizetők, így az ők bejelenté­seire csak az azonnali be­avatkozást igénylő esetekben — csőtörés, dugulás, beázás — intézkedik a költségvetési üzem, hiszen ha ilyen esetek­ben sem avatkoznának közbe, azokat a bérlőket is sújta­nák, akik tisztességgel eleget tesznek kötelességüknek. Az ellenőrzés tapasztalt más rendellenességet is: sok lakó olyan hulladékokat dobál a mosdóba, mosogatóba, vécé­be, amely dugulást okoz, né­hol a közös helyiségekben okoznak sok kárt, barkácsolt tévéantennák felszerelésével megsértik a tetőszigetelést, s sok helyen gondok vannak a szocialista együttélés szabá­lyainak betartásával is. A lakások fenntartója, a költségvetési üzem a lakások rendellenes használata miatt 31 írásos figyelmeztetést adott ki, évente 40—50 bírósági el­járást kezdeményezett a hát­ralék behajtására, a végre­hajtó bizottság döntése alap­ján azonban a következőkben a legszigorúbb szankcióval is élni fognak: kiköltöztetik azokat, akik nem fizetnek. Mert a lakbér nem fizetése a bérleti szerződés megszegé­sét jelenti, a szerződésszegé­nek tehát joggal mondhatnak fel. A Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat nyírbátori gyárában a gépek zavartalan üzemeltetése a szerelők jó munkájának tulajdonítható. A tmk-sok sokféle munkáját köny- nyíti a jól felszerelt, gépesített műhely, ahol rövid idő alatt elkészíthetik a szükséges al­katrészeket. (Elek Emii felvétele) Választások elült Választási nagygyűlést tartanak ma délután fél 3- tól a Csepel Szerszámgép- gyár fúrógépgyárában, amelynek Sőrés István, a 10. számú országgyűlési vá­lasztókerület képviselője­löltje lesz a szónoka. A ta­nács dolgozói élnek azzal a lehetőséggel, hogy a válasz­tási nagygyűlésnek több részt vevője lesz. Előtte délután 1 órától kihelyezett ügyfélfogadást tartanak. A pénzügyi, a műszaki, a ter­melésellátás-felügyeleti, az egészségügyi és az igazgatá­si osztály dolgozói várják az ügyes-bajos dolgaikat intéz­ni akaró dolgozókat. ★ Rétegtalálkozót szervez holnap délután 5 órára a Hazafias Népfront városi bizottsága a költségvetési üzem József Attila utcai klubjában a város cigány­lakói részére. A rétegtalál­kozón — amelynek Medgye- si Zsigmond népfronttitkár lesz az előadója — többek között a választás lebonyo­lításáról, a város fejlődésé­ről hallhatnak az érdeklő­dők. ★ Az először választó fiata­lok felkészítésére vállalko­zott a KISZ városi bizott­sága. Az elkövetkező' na­pokban három helyen szer­veznek találkozót a 18—23 év közötti fiataloknak. Jobb menetrendet! BEJÁRÓK GONDJAI Talán túlzás lenne azt állí­tani, hogy a megye városai közül Nyírbátor van a leg­mostohább helyzetben a sze­mély- és munkásszállítás te­rén, de hogy sem a Volán, sem a MÁV nem kényezteti el a várost, az biztos. Pedig Nyírbátorban közel 14 ezren, a vonzáskörzetéhez tartozó településeken több mint 56 ezren élnek, nem mindegy tehát: milyen időközönként, s milyen körülmények között juthatnak be a középfokú szerepkörrel felruházott vá­rosba a munkások, a diákok, a rendelőintézetbe utalt be­tegek, vagy épp az áruház­ban vásárolni akarók. Egy nap kétszar Kezdjük a bejárókkal, hi­szen nekik mindennap két­szer kell megtenniük az utat településük és a város kö­zött, így természetes, hogy ők érzik legközvetlenebbül, ha zsúfoltak a járművek, s ők éreznék, ha javulnának az utazási körülmények. Nyírbá­tor üzemeibe kétezernél több A maróst jelölték Közügyben kopogtat C saládi házak, elöl virágoskert, kanyargós, de már kiszélesített bevezető út Nyíregyháza felől a város­ba. A Mártírok útja ezernyi színben pompázik ilyen­kor tavasszal. Itt csak elvétve cserélnek gazdát a házak, az emberek szinte mindent tudnak egymásról. Maguk közül je­löltek tanácstagot, Gellért Sándor, a Csepel Művek nyírbá­tori gyárának marósa 1971 óta élvezi a választók bizalmát. — Nagyközségi tanácstagként kezdtem a közéleti mun­kát, s ahogyan a várossá válás, majd a városfejlesztés dik­tálta az ütemet, úgy változott a tanácstag feladata is a tes­tületben. A mi körzetünk viszonylag kis változáson megy keresztül, nincsenek szanálások, kisajátítások, ami szítaná az indulatokat. Élnek viszont itt olyan idős emberek, akiknek már gond megfizetni a városfejlesztési hozzájárulást. Nem­régiben három öreg bácsi kérte, hogy engedjék el nekik ezt az összeget. Rövid véleményt csatoltam hozzá, s a tanácson valamennyinek kedvezően bírálták el a kérelmét. Gellért Sándor lakatosként került a gyárba. Időközben kitanulta a hegesztő szakmát, de a változó gyártmánystruk­túra, a gyakran megújhodó üzem újabb szakma elsajátítá­sára ösztönözte: marós mesterséget szerzett. A Csepel Mű­vekben csak Sanyi bácsinak hívja mindenki: vezetők és munkatársak, ipari tanulók, idősek, fiatalok. Szaktudása el­ismerést, emberi magatartása, a munkához és a munkatár­sakhoz fűződő viszonya megbecsülést vált ki. A tapasztalt mesterhez gyakran mennek kérdezni valamit. Nyílt kiállá­sával, megalapozott véleményével tekintélyt vívott ki ma­gának. Így került a közéletbe. A városi tanács egyik munkabizottságába, a városfej­lesztési és kommunális bizottságba is beválasztották. Javas­latot tesznek a műszaki jellegű fejlesztésekre, a kisebb re­konstrukciókra, az átalakításokra. Így nem kerüli el a fi­gyelmüket, ha valahol letöredezett a járda, balesetveszélyes az úttest, gondot okoz a szemét elszállítása. De mint a vá­rosfejlesztési elképzelések előhírnökei, javaslatot tesznek az arányos fejlesztésre, a lakásberuházások bővítésére. A na­gyobb beruházások tervezésénél természetesen nincsenek egyedül. A közérdekű fórumokon, a tanácstagi beszámolón, a jelölő gyűlésen, a Hazafias Népfront tanácskozásain a la­kosság gyakran véleményt mond a gondokról, megfogal­mazza a hiányosságokat. A bizottság tagjainak lényegében csak közvetíteni kell az elképzeléseket. A körzet 150—200 választója sajátos gondok miatt ke­resi meg a tanácstagot. A város igen belvizes, a pincékben magasan áll a víz. S ami az új lakótelepeken nem jelent problémát, a Mártírok útján nap mint nap bosszankodnak miatta. A szép virágos utcai előkerteket gyakran tekintik finom csemegének a tehenek ... Gellért Sándort az idén is jelölték tanácstagnak, ugyan­abban a választókerületben. Az emberek ügyeiért érzett fe­lelőssége, közéleti munkája miatt kapott ismét bizalmat a marós. T. K. dolgozó jár be naponta, s mivel vasútvonal csak Nyír­egyháza és Mátészalka, il­letve Debrecen és Mátészalka útvonalon van, így autóbusz- szal jár munkahelyére a többség. És ez jelenti a legnagyobb gondot is. A menetrendek készítői ugyanis nem veszik figyelembe a műszakkezdé­seket, a járatok többsége 1— 1,5 órával hamarabb a vá­rosba ér, s ugyanígy indul­nak vissza a munka befejezé­se után is. Mi az oka? Nyír­bátorban nem tudják, mert legalább két éve nem kértek véleményt a tanács illetéke­seitől a menetrendkészítők. Komoly gondot okoz a korai érkezés és a késői indulás a cipőgyár, a Csepel, a Mezőgép bejáróinak, különösen akik a Nyírgyulaj—Ófehértó, a Nyírvasvári—Bátorliget, vagy az Omboly—Nyírlugos útvo­nalról járnak dolgozni. Gond az is, hogy a Volán több járatot* megszüntetett: ilyen a bátorligeti és a pe- nészleki útvonal, ezekről a helyekről vagy saját jármű­veiken indulnak munkába a dolgozók, vagy megszüntetik munkaviszonyukat. Ez pedig a tervszerű munkaerő-gaz­dálkodást teszi gyakorlatilag lehetetlenné. Balesetveszély Nincs helyi közlekedés sem Nyírbátorban. Korábban az volt a Volán kifogása, hogy nincs buszforduló, s a kor­szerű csuklós buszok nem tudnak károsodás nélkül kis helyen megfordulni. Most három buszforduló van: eny- nyit épített ki a tanács egy év alatt, de buszt ezután sem ígérnek, mondván, a helyi közlekedés a távolsági jára- • tokkal megoldott. Gond, hogy nincs a városban buszpálya­udvar, nem megfelelő a bu­szok menetirányítása, sok­szor balesetveszélyt és forga­lomkorlátozást okoznak az egymás után indított járatok a város közepén. A vasútról annyit: a járás a leggyengébben ellátott te­rületek közé tartozik, s mint általában a mellékvonala­kon, elavult kocsipark szál­lítja az utasokat. Minthogy a tömegközleke­dés nem felel meg az igé­nyeknek, a vállalatok, üze­mek arra kényszerülnek, hogy saját járműveikkel szállítsák be és haza a dolgozókat. A tizenöt szállítóeszközből ket­tő teherkocsi, ezeket év végé­ig ki kell vonni a személy- szállításból, így még nagyobb gondot okoz majd a munkás- szállítás. Ma még sok a pár­huzamos járat, nem megfele­lő az alkatrészellátás, így a meghibásodott járművek ja­vítása is nehezíti a munkás- szállítást. Órákig várakoznak Nem rózsás a szakmunkás- képzőbe és a gimnáziumba járó tanulók helyzete sem. Van olyan község, ahonnan hajnali 4-kor kell elindulni, s délután is órákat kell vár­ni a hazautazásra. Ráadásul sem a város, sem a közleke­dési vállalat nem rendelke­zik megfelelő váróhelyiséggel. Gond tehát van bőven, s ha megoldani egyszerre nem is sikerül mindet, jobb együtt­működéssel talán enyhíteni lehetne! 28 család új otthonban Aligha van boldogabb em­ber Nyírbátorban annál a 28 családnál, akik ezekben a na­pokban költözhetnek be a Váci Mihály út és a Hunyadi út sarkán felépített tanácsi bérlakásba. Még az idén újabb 38 család kap kulcsot: november 7-re készül el a Zrínyi utca eleje és a Sza­badság tér sarka között épü­lő OTP-lakás, amelyből 14 munkáslakás lesz, az épület földszintjére pedig az OTP városi fiókja költözik mosta­ni helyéről. ELISMERÉS Mint már beszámoltunk róla, a várossá válás 7. év­fordulójára Pro Űrbe Nyír­bátor kitüntetést kapott a városi gyermekkórus létre­hozásáért, pedagógusmun­káját továbbélő, őrző, ze­neszerető gyermekközössé­gek formálásáért — halála után — Leitner Mária. A díszoklevelet és plakettet Leitner Ernő vette át, a nő­vére halálának egyéves év­fordulóján — május 16-án — nővére volt munkahelyé­nek, az 1-es számú általá­nos iskolának adta át. Az oldalt összeállította: Balogh József Állta NYÍRBÁTORBAN :::::::::::: ....................................................................................................................

Next

/
Thumbnails
Contents