Kelet-Magyarország, 1980. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-18 / 115. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. május 18. A HÉT — CÍMSZAVAKBAN: HÉTFŐ: Szociáldemokrata győzelem az NSZK-ban, Észak-Raj- na-Vesztfália tartományi választásain — Kompromisszu­mos megállapodással véget ér a nagyarányú svéd sztrájk — Katonai hatalomátvétel Ugandában KEDD: A NATO-hatalmak kill- és hadügyminiszterei Brüsz- szelben tanácskoznak — Nguyen Co Thach vietnami külügy­miniszter délkelet-ázsiai körútja SZERDA: Sikeres szakszervezeti akciónap Nagy-Britanniában — Az afgán kormány tárgyalásokat indítványoz Iránnak és Pakisztánnak a helyzet rendezésére — Vita Teherán­ban a kormányfő jelölése körül CSÜTÖRTÖK: Kiemelkedő fontosságú felhívás és nyilatkozat elfogadásával zárul a lengyel fővárosban a Varsói Szer­ződés Politikai Tanácskozó Testületének ülése — Bel- grádban Cvijetin Mijatovicsot választják az államelnökség elnökéül PENTEK: Az osztrák államszerződés aláírásának negyedszáza- . dós évfordulóján ünnepségsorozat Bécsben, sorozatos diplomáciai tárgyalások, köztük Gromiko—Muskie-talál- kozó — Liu Sao-csit rehabilitáló emlékünnepség Peking- ben — Kennedy tv-vitára hívja ki Cáriért — Lemond a japán kormány SZOMBAT: Az osztrák fővárosban folytatódnak a külügymi­niszteri találkozók — Iszlám konferencia Pakisztán fővá­rosában tel nélkül kiemelték, minde­nekelőtt a jelen gyötrő prob­lémái felé fordult. Józan és higgadt elemzését adta a kornak, amelyben élünk, rá­mutatva azokra az okokra — a valódi okokra! —, melyek következtében megtorpant és visszaesett az enyhülés ígé­retes folyamata. Szemben a sokszor esztelen washingtoni hisztériakeltéssel, a Varsói Szerződés tagállamainak nyi­latkozatában „helyére kerül­tek a dolgok”. A feszültség nem kivédhetetlen elemi csa­pás, hanem abban az impe­rialista politikában rejlik, amely fokozza a fegyverkezé­si hajszát, meg akarja bonta­ni a kialakult stratégiai egyensúlyt, válsággócokat és konfliktushelyzeteket teremt enyhülésre, vagyis a fegyver­zetkorlátozási és leszerelési tárgyalásokra; 2. az európai biztonsági folyamat folytatá­sára, arccal a helsinki előírá­sok következetes teljesítése és a madridi találkozó felé; 3. a legérzékenyebb válságterü­leteken kialakult állapotok (Közel- és Közép-Kelet, In­diai-óceán térsége stb.) ren­dezésére. Mindezeknek meg­vannak a jól bevált hagyo­mányos tárgyalási mechaniz­musai, de Varsóból olyan fel­hívást tettek közzé, hogy a meglévő fórumokat egészít­sék ki egy világméretű csúcs- találkozóval, széles körű ál­lam- és kormányfői tanácsko­zással. A háromórás szovjet—ame­rikai külügyminiszteri ta­lálkozó nem zárta ki a tár­gyalások folytatásának lehe­tőségét. Sajnos, még az igen enyhe derűlátást is mérsé­kelhette a hét eleji brüsszeli NATO-ülés újabb kardcsör- tetése, s aligha javítja a vi­szonyokat néhány atlanti or­szág olimpiai bojkotthatáro- zata. Muskie valóban nem volt könnyű helyzetben Bécs­ben, s nem lesz abban a jö­vőben sem. Igazságtalanság Milyen a visszhangja a Po­litikai Tanácskozó Testület varsói ülésén elfogadott ok­mányoknak? A Varsói Szer­ződés Politikai Tanácskozó Testületének összejövetelei­re mindig odafigyel a világ. A magas szintű tanácskozás most különös súlyt kapott, miután a nemzetközi helyzet rendkívül bonyolult, megnö­vekedett a feszültség, s a Bé- ke-világtanács elnökségének éppen Budapesten megtartott ülése joggal hívta fel a fi­gyelmet a háborús veszély fo­kozódására. A hét európai szocialista ország varsói értekezlete a Varsói Szerződés negyedszá­zados jubileuma alkalmából felelevenítette a megtett utat, értékelte a szövetség tevé­kenységét. Ugyanakkor, amint a kommentárok szinte kivé­Ohira Maszajosi kormánya kényszerű távozásáról nyilatkozik újság­íróknak a japán fővárosban. (Kelet-Magyarország telefotó) A lengyel fővárosban tartotta ülését a Varsói Szerződés tagállamai­nak Politikai Tanácskozó Testületé. Képünkön: Kádár János, a ma­gyar delegáció vezetője aláírja a tanácskozás dokumentumait. földünk legkülönbözőbb pont­jain. A megismételt korábbi ja­vaslatok, valamint az új kez­deményezések az enyhülés­hez való visszatérés reális út­ját vázolták fel. A hétpontos békeprogram három területre összpontosít: 1. a katonai volna ezt személyes képessé­gei rovására írni: a kelet— nyugati tárgyalásokon el­sősorban az amerikai politi­ka belső ellentmondásaival, következetlenségeivel, zava­raival kell megbirkóznia ... Réti Ervin Tarnak: Másfél SZObd-Regény- összkomfort 13. No, de én túl voltam a ve­szélyes koron, nyugodtan megnősülhettem volna, ha lett volna kit elvennem. De a csirkék a klubban a nagy­apjuknak néztek, s különben is tanult még a legtöbbje — itt hát nem kereskedhettem. Maradt a telep, és a gyár. A telepi lányok közül egy-ket­tő, úgy láttam, nem bánta volna, ha megsimítom a szoknyáját, nagyon is ragyo­gó arccal emlegették, meny­nyire megemberesedtem a ka­tonaságnál, s nagyon is kí­váncsi arccal kérdezgették: hát a terveim? Szereztem-e menyasszonyt Mátészalkán? Vagy hol is? Kiskundorozs- mán? Hogy a fejem ráztam, megnyugodtak, s mindjárt kérdezték: nem volna-e ked­vem szombaton moziba men­ni? Táncba? Esetleg be az üzemükbe, műsoros rendez­vényre? Nem, nem és nem volt ked­vem. Keményen elhatároztam ugyanis: többé nem hagyom, hogy engem válasszanak! Én magam választok! S ha már lemondok a szabadságomról, legalább olyan lány kedvéért tegyem, aki nemcsak partnert keres, de engem keres part­neréül! Ha erre rátalálok: isten neki, vigye a független­ségemet! De hogy azért hajt­sam igába a fejem, mert egy túlérett hajadon únja már a lányságát: ehhez nem fűlt a a fogam. Inkább a gyárban néztem hát körül: nem akadna-e va­lami szemrevaló csaj, aki ka­tonaéletem sivár szüzességé­nek még az emlékét is eltö­rölné, ugyanakkor (hogy a vezércikkek szaknyelvén fe­jezzem ki magam) távolabbi perspektívát is nyújtana, vagyis esetleg alkalmas lenne később feleségnek. A bérelszámolóban dolgo­zott egy lány, Marinak hív­ták. Szép kis teremtés volt, barna haj, nagy, barna szem és édes, dédelgetnivaló kis mellek. Először csak távo­labbról érdeklődtem utána: hogyan él, jár-e valakivel, nem készül-e férjhezmenni. Csak á legjobbakat mondta róla mindenki: rendes lány, nincs senkije, mert nehéz eset: nem adja le magát sen­kinek. Szeret táncolni, ha jó kedve van, egy-két konyakot is felhajt, szívesen kacérko­dik, a táncnál istenesen be­dől, a moziban veszettül csó­kol — de ez aztán minden! Ennél többet még senki fia nem kapott tőle, pedig ele­gen körüldongták... De min­denkit leéget, még a legna­gyobb menőket is, a vállalat fiatal jogászát például, vagy a lepárlóüzem szintén fiatal vezetőjét, aki — mesélték — három teljes hónapig járt utána, de sehol semmi... A kislánynak elvei vannak, ré­gimódi nevelése, vallásos szülei, és nem enged a negy­vennyolcból. Kíváncsi voltam rá, beval­lom. Az egyik üzemi bulin odacsapódtam hozzá, s meg­kérdeztem, nem volna-e ked­ve inni valamit. Figyelmesen végigmért. „Maga, aki katona volt, ugye?” — kérdezte aztán tár­gyilagosan. Bólintottam, hogy én; s csak azon csodálkoz­tam, miért magáz. Korban hozzámvaló, huszonegy lehet, huszonkettő — mit adja itt a bankot? Vagy — jutott eszembe hirtelen a kedvetlen gondolat — azért nem tegez, mert az üzemből vagyok, nem az irodából? Bezzeg te len­nék neki, ha jogász volnék, vagy üzemvezető?! „Én vagyok — mondtam kedvetlenül. — De ha nem szomjas, tekintse az elhang­zott javaslatot tárgytalannak.” „De hivatalos lett egyszer­re!” — mosolyodott el. „Akárcsak maga — felel­tem kimérten. — Maga kezd­te!” Meglepve nézett rám. „Mivel?” „Ezzel a magával...” Belémkarolt, indult a büfé felé, s vitt magával. „Nálam nem megy elsőre, ne haragudjék. Egy vadide­gen emberrel miért tegeződ- jem?” „Nem vagyok vadidegen — vertem a vasat. — Azt is tudta, hogy katona voltam!” Nevetett. „A bérlistáról! Ezen az alapon az egész hadsereggel tegeződhetnék!” Ott voltunk már a pultnál. „Mit iszik?” — kérdezte. „Ezt talán én kérdezem magától!” Fejét rázta. „Erre az én vendégem! Ez lesz a békepohár, jó?” Most én ingattam a fejem. „Nem vagyok hozzászokva, hogy nők fizessék az italo­mat .. „Ahhoz sincs szokva, hogy a nők magázzák... — Intett a jó öreg örzsi néninek. — Két kis konyakot kérek! — S már megint hozzám: — Mellettem új szokásokat fog fölvenni!” „Mindenki így van vele?” — kérdeztem vidáman, mert bevallom, egyre jobban tet­szett a szemtelen magabiz­tossága. A szememet kereste, úgy bólintott, nagyon komolyan. „Mindenki. Jobb, ha tő­lem tudja: nem vagyok könnyű eset! — A két pohár ott volt már előttünk, föl­emelte az egyiket. — Egész­ségére !” (Folytatjuk) Egyesülési kongresszus Á Magyarországi Általános Munkáspárt centenáriuma A múlt századi szocialista mozgalom eseményei meghatározott napok­hoz és helyekhez kötődnek. A hatóságoktól kapott össze- jöveteli engedély a nagyobb ünnepeken lehetővé tette a munkások gyűléseit kisven­déglőkben, szállodákban, sör­kertekben és hasonló helye­ken. Így volt ez 1878. hús- vétján, amikor az első szo­cialista kongresszust tartot­ták Budapesten a Hungária- szállóban, majd két év múl­va, 1880. pünkösdjén, amikor a Nyugati pályaudvarhoz kö­zeli Schuster-féle sörcsarnok nagytermében rendezték meg a Magyarországi Általános Munkáspárt egyesülési kong­resszusát. Május 16-án, délután nyi­totta meg az ülést Kürschner Jakab, az ideiglenes elnök­ség nevében. Az igazolás után egyhangúlag választot­ták meg a kongresszus el­nökségét, amelyben ott volt Csillag Zsigmond, Csorba Gé­za, Frankel Leó és Politzer Zsigmond. A jegyzők között Ihrlinger Antal, Kupa Árpád, Kürschner Jakab és mások névé szerepelt. „A napirend következőleg állapíttatott meg: 1. Végleges egyesülése a .Magyarországi Munkás­pártinak és a ,Nem válasz­tók pártjá’-nak. 2. Az egye­sült új párt programjának megállapítása. 3. A pártel­vek terjesztési eszközeinek és módjainak meghatározása, 4. Egyéb indítványok.” Az ügyrendi pontok szabá­lyozták a gyűlés tárgyalási nyelvét, amely a magyar és a német volt. A felszólalási időt — kivéve az előadókat — tíz percben határozták meg. A kongresszus négy na­gyobb fejezetből álló határo­zatot hozott. Politikai prog­rampontjai között szerepelt az általános titkos választó­jog, a gyülekezési, egyesülé­si és sajtószabadság, az ál­lam és egyház szétválasztása, a polgári házasság törvénye- sítése, a közoktatás és igaz­ságszolgáltatás ingyenessé té­tele, az állandó hadsereg le­szerelése és a fegyveres vé­delem jogának a népre való átruházása, a napi 10 órai munkaidő, balesetvédelmi intézkedések, a gyermekmun­ka korlátozása, egyenlő mun­káért egyenlő bért elvének és bevezetésének követelése. Mi­vel a hatóságok nem enge­délyezték a szociáldemokrata elnevezést, ezért az új egye­sült párt a Magyarországi Ál­talános Munkáspárt címet vette fel. A határozat egésze nagy jelentőségű a magyar- országi munkásmozga­lom történetében. Nemcsak előtérbe állította a munkás- osztály napi harcának soron lévő feladatait, egybekap­csolva azokat a politikai, gaz­dasági, szociális és egyéb kö­vetelésekkel, hanem célul tűzte ki a föld és az egyéb termelőeszközök köztulaj­donba vételét, vagyis a ki­zsákmányolás megszüntetését. Nagy jelentőségű volt a pártnak az a törekvése, hogy szorgalmazta együttműködé­sét az országon belül és kí­vül egyaránt. Elhatározta a kongresszus azt is, hogy ezentúl magyar és német nyelven hetenként egyszer megjelenteti a Nép­szavát, illetve az Arbeiter Wochen-Chronik-ot, továbbá füzeteket, röpiratokat ad ki „a hazában beszélt nyelve­ken”. A száz évvel ezelőtti egye­sülési kongresszus jelentős mérföldkő volt a magyaror­szági forradalmi munkás- mozgalom történetében. Elő­segítette a munkásmozgalom fellendülését és kiszélesedé­sét, egyre határozottabb utat vágva a szocialista eszmék, terjedésének és terjesztésének Magyarországon. A LAKOSSÁG FIGYELMÉBE! MÁR MOST RENDELJE MEG EZ ÉVRE TERVEZETT VASKAPU- ÉS KERÍTÉSSZÜKSÉGLETÉT RÖVID VÁLLALÁSI HATÁRIDŐVEL Kunsági típus Lepke típus Betét 1800 mm-es I. oszlop nélkül 246,— Ft/db 225,— Ft/db Betét 1800 mm-es I/A. oszloppal 338,— Ft/db 316,— Ft/db Kiskapu 900 mm-es + zár, kilincs 670,— Ft/db 663,— Ft/db Nagykapu 3600 mm-es + kitámasztó 1 670,— Ft/pár 1670,— Ft/pár Kapuoszlop 240,— Ft/db 240,— Ft/db Betétoszlop 144,— Ft/db 144,— Ft/db Ütköző 53,— Ft/db 53,— Ft/db Megrendeléseket elfogadunk személyesen a hét minden munkanapján, vagy levélben az alábbi címre: ASZTALOS ÉS VASIPARI SZÖVETKEZET 4900 Fehérgyarmat, Haladás tér 1. Telefon: 181. (602) [jTWTh1 11 - Ja 1 >!• j AMI W A V I ■ I I k v A 1 .JL J

Next

/
Thumbnails
Contents