Kelet-Magyarország, 1980. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-15 / 112. szám

6

KELET-MAGYARORSZAG

1980. május 15.

Az állatforgalmi és húsipari vállalat tevékenysége az alapanyag termeltetésével, felvásárlással kezdődik. Tavaly többek között 179 ezer sertést vágtak. Ehhez a vállalat saját sertéstelepéről — Nyírmada és Csenger — több mint 20 ezer hízott sertést adott. Most bővült a saját termelés azzal, hogy Nyíregyházán a Simái úton 20 milliós költséggel megépült a 100 000 hízott sertés kibocsájtására alkalmas telephely.

elmúlt évi felvásárlást, a kistermelők körében végzett munka jelentőségét igazolja, hogy a kisgazdaságok 1979- ben 66 200 sertést, 14 700 hízott marhát értékesítettek. A nagyüzemi termelés fejlesztését az érdekek messzemenő figyelembevételével ösztönzi és segíti a vállalat. Erősödött a jó partneri kapcsolat például a vágósertés objektív minősítésének bevezetésével. Január 1-től az új szarvasmarhaszabvány — a húsra hizlalás — hozott változást.

A JÓ HÍRNÉV ÉS AZ EXPORT

Jó hírünk és exportpiacunk most is a régi. Erre

Tavaly 3900 tonna húskészítmény készült a vállalatnál. Ebben a munkában élenjárt a Váci Mihály nevét viselő szocialista brigád, akik elnyerték a vállalat kiváló brigádja megtisztelő címet.

korszerű technológiát beruházások is követték. Mindenekelőtt megépült egy új 230 tonna kapacitású hűtőház, majd a sertés- és marhavágás korszerűsítése következett. 1969-ig a vállalatnál napi 2—3 száz sertést, 10—20 szarvasmarhát vágtak, a korszerűsítést követően 8 óra alatt a sertésvágás 5—6 százra, a marhavágás 40—50 darabra nőtt. Ehhez korszerűsítették, gépesítették a bél- és zsírfeldolgozást.

Sor került az úgynevezett húsipari vezérgépek, gyorsaprító beállítására, majd

1970-ben az országban elsőként munkába állt a húskészítmény gépi füstölő, főzőberendezés. A sorban finom aprítóberendezés következett é's olyan technológiai módosítások, mint a folyamatos csigás töltőgépek, gépi kiszolgálások emelő, billenőeszközökkel. A nagy teljesítményű virslipározó 1975- ben, a folyamatos gépi zsír- olvasztó 1978-ban állt munkába.

A korszerűsítés — bár csak az élet kényszerítő hatására, nagy erőfeszítésekkel történt — közel 100 millió forintba került, jól szolgálta a termelésfejlesztést. A húsipari dolgozók a beruházásokat becsülő, gépekhez és technológiához értő jó szakembereknek bizonyultak. Az elmúlt évi termelés volumene ezt igazolta.

MINDENNAP TÖBB ALAPANYAGOT

Miközben a feldolgozás korszerűsítése folyt, szüntelen kemény munkát igényelt a termeltetés fejlesztése is. Ehhez Szabolcs-Szatmárban kedvezőek az alapok. Az állattenyésztésnek itt nagy hagyományai vannak. Több mint 70 ezer hektár rét, legelő, a nagymértékű abrak- takarmány-termelés, a nagyüzemi és háztáji állattartásnak egyaránt kedvez. A vállalatnak ma 150 nagyüzemmel, 9 ÁFÉSZ-szel és több mint 40 ezer kistermelővel van kapcsolata.

A termeltetés sokoldalú feladatköréből kiemelést érdemel két igen fontos terület, a kocakihelyezési akció, és a megbízotti rendszer. Mindkettő a kistermelői tevékenység fokozására, szin- tentartására gyakorolt jó hatást. A kocakihelyezés nagyüzemektől a kistermelőkhöz

1973-tól folyamatos. Tavaly ötezer vemhes kocát kaptak kedvező feltételekkel a kisgazdaságok, idén szintén 5 ezer koca kihelyezését tervezik. A megbízotti rendszer lényege, hogy a vállalat a nagyüzemekkel, ÁFÉSZ-ek- kel és néhány helyen egyéniekkel kötött szerződést arra, hogy irányítják, szervezik és segítik az állattenyésztést, -hizlalást. A megyében 86 megbízott végzi azokat a feladatokat, amelyek az állattartással, -értékesítéssel kapcsolatosak.

Szektoronként értékelve az

Hatalmas egy konda és csorda kitelnék azokból a jószágokból, amelyeket a Sza- bolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat 1979-ben felvásárolt és feldolgozott. 179 ezer hízott sertés és 8300 szarvasmarha (a felvásárlás ettől nagyobb volt) — haladt át azon a kapun és üzemen, amelyet valamikor a köznyelv vágóhíd- ként tartott nyilván. Sza- bolcs-Szatmár boltjaiba viszont kiáramlott 3600 tonna tőkehús és 3900 tonna hús- készítmény. Ezzel a vállalat rekordot teljesített.

TÖRTÉNETI

VISSZAPILLANTÁS

Szabolcs-Szatmárban a húsipari tevékenységnek a felszabadulást megelőző időszakban csak hajszálgyökerei léteztek. Működtek a községi, városi vágóhidak, dolgozott több mint húsz kisüzem, de a legnagyobb üzemek sem vágtak többet, mint heti 10 sertést, egy-két szarvasmarhát. Ezekből a kisüzemekből szerveződött a mai vállalat jogelődje évekig őrizve a hagyományos, vagy

termelése a mai színvonalhoz ért. A két vállalat mai nevén 1969. január 1-én egyesült. Kiegészült a vállalati tevékenység 1971. január

1- én azzal, hogy az Országos Sertéshizlaló Vállalat nyír- madai hizlaldáját a megyei húsiparhoz csatolták.

Az állatforgalmi korábbi tevékenységét reprezentáló adat, hogy az egyesülést megelőző években a felvásárlás mértéke már jelentős volt. Mintegy 100 ezer sertést, 25 ezer szarvasmarhát,

2— 3 ezer lovat, 40—50 ezer juhot és 50—90 ezer süldőt forgalmaztak. A szarvas- marha, juh nagy részét, a lovakat szinte teljes egészében külföldre, főleg nyugatra adták el. Az 1969 és 1979 közötti időszak fejlődésére hadd álljon példának itt az elmúlt évi felvásárlás, forgalmazás mértéke is. A vállalat tavaly 169 ezer sertést, 45 600 szarvasmarhát, 75 600 juhot, 1000 borjút, 1000 lovat és 4300 süldőt forgalmazott. Tíz év alatt tehát összértékét tekintve megduplázódott a termeltetési, felvásárlási tevékenység.

Naponta 8 óra alatt 5—600 sertést és 40—50 szarvas- marhát dolgoznak fel a vállalat szakemberei. Harminc éve a kapacitás még heti 20—30 sertés levágása volt.

ha úgy tetszik manufakturális jelleget. Jellemző, hogy az államosítást követően 1949- ben a termelési kapacitásból nem tellett többre heti 15— 20 sertés és néhány szarvas- marha levágására, feldolgozására. (Az igazsághoz hozzátartozik az ötvenes éveket megelőzően az alapanyagtermelés is a mélyponton volt. A megye állatállományát — csakúgy, mint az egész ország állatállományát — tönkretette a második világháború és ennek kikeveréséhez évek kellettek.)

A megyei húsipar tehát csírájában 1949-ben már létezett, de létrejött egy másik jelentős állami vállalat is, az állatforgalmi. A Sza- bolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi Vállalat sokoldalú tevékenységet végzett, termeltetett, felvásárolt, exportot bonyolított. Más szervekkel együttműködve jelentős szerepe volt abban, hogy a megye állattenyésztése, árua húsfeldolgozás korszerűsítése

Szabolcs-Szatmárban nem kezdődött úgy tervidőszak, nem múlt el úgy év, hogy az élelmiszeripar legfontosabb ágának, a húsipar fejlesztésének kérdése, mint égető gond, ne szerepelt volna napirenden. A fejlesztési lehetőségek azonban korlátozottak voltak, éppen ezért végleges megoldásról mind a mai napig nem lehet beszélni. A fejlődést — ami számottevő — ennek ellenére csak nagy számokkal lehet kifejezni.

Az igazán nagyüzemi termelés kibontakozását 1968— 69-től számíthatjuk. Akkor került alkalmazásra az a korszerű technológia, ami lehetővé tette a naponta vágott állatok azonnali feldolgozását, forgalmazását. Ennek kulcsa az úgynevezett húsipari pácsó, amely gyorsan érleli feldolgozásra a húst. E

Végállomás a hentesüzlet, a fogyasztó. Tőkehúsból és húskészítményekből nagy a választék. A felvétel a nyíregyházi jósavárosi húsboltban készült, amely a vállalat saját üzlete.

BŐSÉGES VÁLASZTÉK ÉS A MINŐSÉG

utal, hogy a vállalat 1979- ben 27 ezer sertést, 14 600 vágómarhát, 49 ezer juhot és 700 lovat indított külországokba. A legnagyobb felvevőpiacok, Szovjetunió, Olaszország és néhány arab ország. A lovakat (ezek között mindenféle, még versenyló is akad) franciák, olaszok, nyugatnémetek vásárolják. Kuriózumként említjük,

hogy a vágóló kilónkénti értéke 35—45 forint, egy haszonló becsült értéke, sportra vagy igázásra — 35—40 ezer forint.

337, betanított munkás 390 fő. Az emberek többsége — 70 százaléka törzsgárdatag — olyanok, akik nem csak értik, de szeretik is munkájukat. Ez a megállapítás sokoldalúan bizonyítható. A hűségen kívül elkötelezettségre utal a szocialista munkaversenyben, a szocialista brigádmozgalomban elért eredmények. Jelenleg 46 szocialista brigád 660 taggal versenyez a megtisztelő cím valamelyik fokozatáért. 1979-ben három szocialista brigád alakult. Kimagasló eredményeivel a Váci Mihály nevét viselő brigád elnyerte a vállalat kiváló brigádja címet. Említésre méltó, hogy a szocialista brigádtagok nemcsak a termelés élenjárói, de áldozatkészek. Erre az évre

elsősorban talán a higiéniát kellett volna említeni. Nos a nyíregyházi vállalatnak ebben is rangja van. Annak ellenére, hogy zsúfolt, szűk a termelőterület, a tisztaság minden kritikát kibír. Ezt a munkát a MÉM és ÉHFSZ- felügyelet közlönyben, dicsérő szóval ismerte el.

A MEGKEZDETT ÚTON TOVÁBB

Egy vállalat életéről, termeléséről nem lehet csak a múltat idéző adatokkal írni. A mai és a holnap feladatainak gondos meghatározása, a tervek teljesítése a tegnapi jó eredményektől is fontosabb. Az állatforgalmi és húsipari vállalat az elmúlt évi termeléssel úgy tűnik kaA korábban leírt fejlesztések eredménye, hogy a hús- készítmények választéka és tömege igen nagy arányban nőtt. Csák ízelítőnek, hogy a 69 féle töltelékáruból mit fogyaszt a megye évente. Párizsiból 440 tonnát, virsliből 380 tonnát, olasz felvágottból 290 tonnát, soproni felvágottból 180 tonnát. Keresett a füstölt és lecsókolbász, a Tisza kolbász, és a csípős uzsonnakolbász, ezekből a termékekből tavaly összesen 900 tonna került a boltokba. A hurkafélék, a kenőmájas, és a disznósajt együttesen 480 tonna meny- nyiségben szerepelhetett az étlapon. Egy ünnepi előkészület, mint az idei húsvét kiegészítőként 35 tonna füstölt csülköt, 40 tonna kötözött sonkát jelent. Van igény az étkezési és a zsírszalonna iránt is, e két áruból tavaly 570 tonna fogyott.

1980-ban öt új termékkel jelentkezik a vállalat. Üzletekbe kerül a speciálisan ízesített pilisi felvágott, a húspépbe ágyazott sonkamozaik nyelvkockával, a nagy értékű húsokból készült mágnássajt, a füstölt marhaszegy és a műbélbe töltött darált sertéshús. Nem nyíregyházi termék, de említésre méltó, hogy társvállalat terméke is szélesíti a fogyasztói skálát a Hodog kolbásszal, amelynek virsliváltozata már ismert.

MINDEN EMBERRE EGYMILLIÓ

Az állatforgalmi és húsipari vállalat ma 1200 dolgozót foglalkoztat. Szakmunkás

A friss áru naponta indul a boltokba. Bevált az úgynevezett előre csomagolásos módszer. A napi forgalmat 26 élőállat-szállító és 21 ipari húsoskocsival bonyolítják.

például 15 ezer társadalmi munkaóra teljesítését vállalták, ebből 2600 órát a városért teljesítenek.

Ezek után nem meglepő, hogy a vállalat 1979-ben 2

milliárd forintos árbevételt teljesített, a bruttó termelési érték 1,2 milliárd forint volt. Tavaly a vállalat minden egyes dolgozójára kereken egymillió forintos termelési érték jutott.

Amire külön büszkék lehetnek a vállalat munkásai az, hogy iparágon belül néhány területen előkelő helyet foglalnak el. Munkásvédelemben tavaly elsők voltak. A. korábbi évekhez viszonyítva 30 százalékkal javult a munkavédelem, súlyos baleset öt éve nem történt. Ebben érezteti hatását, hogy a műszaki fejlesztéseket úgy hajtották végre, hogy számottevően javultak a munkakörülmények. Csúszás- mentes burkolattal látták el az üzemek padozatát, a nehéz fizikai munkákat gépesítették, korszerű egyéni védőruha-felszerelést alkalmaznak. Kielégítőek a szociális létesítmények is.

Élelmiszeriparról lévén szó,

paritásának a maximumát adta. Ennek ellenére, vagy talán ezért is a termelés fejlesztésében nem állnak meg. A főbb területeken a meny- nyiség szintentartása mellett a választék bővítésére, a minőség javítására törekszenek.

Nagy munkát jelent a termeltetés, felvásárlás olyan szervezése, hogy a hizlalásértékesítés minden szektorban, és minden állatfajnál az elmúlt évi szinten maradjon, ha lehet növekedjen. Ennek érdekében különösen a kis- árutermelők körében kell a vállalat szakembereinek keményen dolgozni. Már történtek átfogó intézkedések, főleg a sertéshizlalást érintve.

Mindent egybevetve a Sza- boIcs-Szatmár megyei Állat- forgalmi és Húsipari Vállalat nehéz, de sikerekben gazdag éveket tudhat maga mögött az V. ötéves terv eddig eltelt időszakában. Amit célul tűztek és vállaltak, az teljesült, sőt most a tervciklus befejező évében túl is teljesül. Ez jó alap a jövőre kezdődő VI. ötéves tervhez.

(X)

CSÚCS TELJES ÍTMÉN H

A Szabolcs-Szatmár megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat sikeres éve