Kelet-Magyarország, 1980. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-15 / 112. szám

1980. május 15. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Időjárást imitáló „felhő"- berendezés A szovjet szakemberek által kifejlesztett „felhő” univerzális berendezés segítségével laborató­riumi feltételek között a földke­rekség bármely pontján bármely évszak Időjárása reprodukálható. Ez segít a meteorológusoknak abban, hogy a földön ellenőriz­zék a rádiószondák számára ké­szillő műszerek munkáját. A be­rendezésben a hőmérséklet mí­nusz 50 fok és plusz 30 fok kö­zött, a légnyomás és a relatív nedvességtartalom egy és 95 szá­zalék között szabályozható. A „felhő”-berendezésben az időjá­rás valamennyi állapotjellemző­jét nagy pontossággal állítják be és tartják szinten: a hőmérsék­let esetében ez a pontosság egy- tized fokig, a nyomásnál néhány ezred atmoszféráig terjed. Völgyzárógát az NDK-ban Az NDK-beli rappbodeni völgyzárógát Európa-szerte ismert létesítmény. Százöt méter magas fala mögött 100 milliárd liter vi­zet tárol, melyet ivóvíznek és ipari víznek egyaránt felhasználnak. Falu a láp mögött A főváros tőszomszédságában van egy érdekes természetvédel­mi terület. Szinte az országút mellett: Budapestről Szeged felé vagy vissza naponta ezrek men­nek el mellette anélkül, hogy tudnának róla. Ráadásul nem­csak a sajátos tájrész érdemli meg a figyelmet, hanem a mel­lette levő falu, s főleg annak temploma is. Ez a falu Öcsa. Alighogy elhagyjuk a főváros szélén a benzinkutat, az 5-ös űt első kanyarulatából egyenesen tovább oda vezet az út. De ha előbb a tájvédelmi körzetet kí­vánjuk látni, inkább folytassuk utunkat az 5-ösön, s csak Alsó- némedi után, sőt a kavicsbányái elágazáson is túl forduljunk bal­ra az ugyancsak ócsai irányt je­lölő táblánál. Ez az út fák, zömmel erdők közt vezet, néha bokros, ritká- sabb területek mellett. Ez már a tájvédelmi terület. Mocsári és láperdői turjános rétjei egy ré­sze — 1412 hektár — szigorúan védett, ahova csak a szakembe­rek kalauzolásával látogatha­tunk. Égerláperdők váltakoznak Itt a ritka téli sással és más sá­sokkal társult nádassal. A zsom- békos, zsombéksásos területe­ken, lápréteken rekettyefüzek bokrai terpeszkednek. Egyébként a legrégibb okleve­les följegyzés 1237—1240-ből őrzi Olcha formában a falu nevét. Ugyanakkor már monostorát is említik, három évtizeddel későb­ben pedig apátságként írnak ró­la. Építési formái is elárulják, hogy a premontrei szerzetesrend készítette. Kívülről a keresztény­séggel egykor Rómából elter­jedt. s ezért románnak nevezett építészeti stílusban gyönyörköd­hetünk. Két zömök torony emel­kedik a templom homlokzatánál, vaskosságát a karcsú ablakok oldják. Az épület alaprajza ke­resztet formáz, s három hajót foglal magában. A templom' bel­ső érdekességei a XIII—XIV. szá­zadi festett falképek, amelyeken különböző szentek mellett lovag­királyunk. I. vagy Szent László képmása is feltűnik. Szokatlanok talán a freskók egy református templomban —, de ezeket a hely­reállítás tárta föl a vakolat alól a század elején. S talán még ér­dekesebb az, hogy még a törö­kök meszelték le a freskót, ami­kor hódoltsági terület lett e vi­dék, s a templomot is átalakítot­ták Allah szolgálatára — ennek bizonyítéka egyebek közt a kül­ső nyugati falon egy Koránból felírt idézet, illetve az akkortájt kialakított, keletre — Mekka Irá­nyába — néző imafülke, a mih- ráb. A természeti értékeken és az Árpád-kori templomon kívül is találunk látnivalót Ócsán. Ott vannak mindjárt a közelben az öregfalu házai, a régi népi épí­tészet emlékei. A templomtól nem messze ága­zik el egy út Üllő felé. Ez a te­mető mellett vezet el, amelyben még találni egy-egy síron fejfá­ul állított kopjafát, kopjaszerű- en faragott sírjelet. Ezek is vé­dettek egyébként csakúgy, mint a temető előtt jobbra, Inárcs fe­lé elágazó úton elérhető „olló­ágas”, nyeregtetős pincesor. Olyanok ezek a pincék, mint a csőszkunyhók: csak a nádtető emelkedik a föld fölé. De belül meneteles lejáratok ereszkednek a löszfalba ásott borospincékbe. N. F. Képek az írógép történetéből Napjaink nélkülözhetetlen esz­köze az írógép, amely nemcsak az írást könnyíti meg, hanem az olvasást is, hiszen leginkább a gyógyszerészek a megmondhatói, hogy sokszor milyen nehéz ki- silabizálni a kézírást. Talán az angol Henry Mill is ilyen nehéz­ségekkel találta magát szem­ben, amikor elhatározta: olyan írókészüléket szerkeszt, amely jól olvasható, egyforma betűkből építi fel a szavakat, mondatokat, a sorokat. 1713-ban el is készí­tette a gép egyetlen példányát — mégpedig teljes egészében fá­ból —, de ez nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: sem szebb, sem gyorsabb nem lett a vele való írás. Ezután egymást követték a kü­lönféle írógép-konstrukciók (köz­tük a magyar Kempelen Farkas­nak a zongorához hasonló bil- lentyűzetű írószerkezete), ce csak 1833-ban sikerült összeállí­tani egy olyan írógépet, amelyről feltalálója — Xavier Progin fran­cia nyomdász — ki merte jelen­teni: „Bizonyos gyakorlat után e géppel ugyanolyan gyorsan le­het írni, mint kézzel.” Progin szabadalmában jelent meg elő­ször a ma is használatos betűkar és a betűkosár, de az egész be­tűszerkezetet még minden leütés után kézzel kellett „továbbléptet­ni”. Mintegy 180 esztendőnek kellett eltelnie az első kísérletek után a „tökéletes” írógép megjelenéséig. Az Amerikába kivándorolt német műszerész, Franz Xaver Wagner 1890-ben szabadalmat jelentett be olyan írógépre, amely mind for­KISTERMELŐK- KISKERTEK Á segítő vegyszer veszélyes is lehet A növényvédő szerek szakszerű felhasználás esetén nem jelente­nek veszélyt az ember és kör­nyezete számára. A különböző növényi terményekben a nö­vényvédő szerek egy bizonyos idő (élelmezés-egészségügyi vá­rakozási idő) múlva káros ma­radványok nélkül elbomlanak. Ezt a növényvédelmi és agroké­miai állomás felügyelői, vala­mint analitikai laboratóriuma se­gítségével a nagyüzemi gazdasá­gokban figyelemmel kísérik. A megengedettnél magasabb szer­maradvány észlelése esetén a gyümölcs vagy zöldség szedését, szállítását az érvényes rendelet alapján megtiltják. A szúrópróbaszerű mintavétel 1980-tól a háztájiból és a kisker­tekből piacra került termények­nél is gyakoribb lesz. Az el­múlt években a kisüzemekben is növekedett a növényvédőszer- felhasználás, így egyre sürgetőbb e valamennyiünk egészségét vé­dő ellenőrzés fokozása! A mintavétel elvégzéséhez per­metezési napló szükséges, amely az illető növényi termék növény­védőszeres kezeléseit tartalmaz­za. Ennek vezetését a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi, vala­mint az egészségügyi miniszter 5/1977. MÉM—EüM. sz. együttes rendelete írja elő. E szerint azok a termelők, akik forgalombaho- zatalra szánt terményt növény­védő szerrel kezelnek, kötelesek a növényvédőszeres munkáról nyilvántartást vezetni. Ennek tar­talmazni kell a permetezés be­fejezésének időpontját, a készít­mény nevét, a felhasználás tö­ménységét, a szedés időpontját. A nyilvántartást 3 évig meg kell őrizni és azt az ellenőrző ható­ságnak be kell mutatni. A növényvédő szerek mellett a műtrágyák is veszélyforrást je­lenthetnek az ember és környe­zete számára. A helytelen táro­lás következtében élő vizekbe, kutakba bejutva, azok sótartal­mát megnövelik, ami emberre, állatra mérgező hatású. Óvakod­junk a túlzott műtrágyahaszná­lattól. ami pl. nitrogéntartalmú műtrágya esetében azért jelent veszélyforrást, mert káros mér­tékben növeli a talaj és a nö­vény nitráttartalmát. Csapadékos időben a talajból kimosódva be­kerül az élő vízbe. A házikertekben és kisegítő gazdaságokban is ajánlatos a mű­trágyázást talajvizsgálat alapján végezni, így nem történik túl­adagolás. A gondosan tárolt és szakszerűen felhasznált műtrágya nem jelent veszélyt az élővilág számára. Amennyiben a fentiekben fel­sorolt szabályokat, előírásokat betartjuk, úgy magunkat, vala­mint környezetünket megvédhet­jük a növényvédő szerek és mű­trágyák káros hatásaitól. Endreffy Zsolt megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás, Nyíregyháza Á nyúltartás egyes feltételei Az ez évi házinyúl felvásárlá­si árának emelkedésével meg­nőtt a tenyésztői kedv, gyors ütemben növekszik a tenyésztők tábora. Ezért a nyúltenyésztők körében találkozunk olyan min­dennapi kérdéssel, problémával, amely sok szakmai fogyatékos­ságra mutat. A többi állatokhoz hasonlóan, a nyúltartást is meg kell tanulni, azt szeretni. A nyúltartás eredményességé­hez feltétlenül szükséges elsősor­ban is a jó tenyészállatok ki­választása, a legnagyobb, szapo­ra fajták, a feletetett takarmányt jól hasznosító egyedek, és a nyúlbetegségek megelőzésének szem előtt tartása. Hogyan válasszuk ki a tenyész- párokat: tenyésznyulainkat el­sősorban az ÁFÉSZ útján szerez­zük be. Saját tenyésztésből a március és május között szüle­tett nyulakat tartsuk meg, mert ezek a legéleterősebbek, és a következő év januárjában, feb­ruárjában bepárosíthatók. A te- nyészbak idegen vérű legyen, le­hetőleg más vidékről származzon, mint a nőstények. A rokon te­nyésztés a meddőség, rossz ne­velőkészség, keskeny, vékony orr, vékony, átlátszó, szőrtelen fül felsebzésre hajlamos talpak, angolkóros, gacsos lábak, X- vagy Ö-állású hátulsó lábak, rit­ka prém stb. A betegségek megelőzése; az állatok beszerzésekor vigyázzunk arra, hogy fertözőmentes helyről vásároljunk így elejét vehetjük a betegség behurcolásának. Anya- nyulainkat csak az általunk tar­tott bakokkal pároztassuk. Tisz­tán tartható, fertőtleníthető ket­receket, istállókat biztosítsunk. Az állatok közelében semmiféle szennyező, rothadó, erjedő anya­got ne tűrjünk, gondosan taka­rítsuk el a trágyát, szemetet, irtsuk a szúnyogot és a legyet. Kísérjük figyelemmel tenyésze­tünket, reggel vizsgáljuk meg minden egyes állat ürülékét és ennek megfelelően takarmányoz- zunk. Etetéshez, itatáshoz jól tisztán tartható és fertőtleníthető edényeket használjunk. Azott, be­fülledt, poros, penészes, dohos takarmányt sohase etessünk. Mindenkor fokozatosan térjünk át a száraz takarmányról a zöld­takarmányra és fordítva. A be­teg vagy gyanús állatot azonnal különítsük el a többiektől. Kér­jünk tanácsot tapasztalt te­nyésztőktől, vagy hívjunk állat­orvost. Mikulás András MÉSZÖV Á patisszon A patisszon (Cucurbita pepo L. var. patissoniana Greb. radiata) Észak-Amerikából származó, ér­tékes, sokhasznú zöldségféle. Nemcsak savanyítva, hanem rántva, vagy akár párizsiasan el­készítve is fogyasztható. Gazdag szárazanyag-, szénhidrát- és cu­kortartalma mellett értékes vita­minokat: 100 grammjában 29, 30 mg C-vitamint és 0,10 mg karo- tint tartalmaz. A spárgatökhöz hasonlóan van egy indás és egy guggonülő vál­tozata. Termése jellegzetes ko­rong, illetve csillag alakú, mely­nek 10—12 sekély karéja van. Mivel termesztése, szedése kézi­munka-igényes, ezért főként há­zikertekben érdemes termeszté­sével foglalkozni. Palántáit a májusi fagyok után, sőt még június közepén — sza­kaszosan — is ültethetjük. A magvak csávázását — gombabe­tegségek ellen — Orthociddal vé­gezhetjük 5 gramm szer szüksé­ges egy kg vetőmag kezelésére. Azok a kertészek, akik rendsze­resen foglalkoznak patisszonter­mesztéssel, magvait tápkockába vetik, illetve nevelik. A palánták fejlődésükhöz kb. 20—25 C-fok meleget igényelnek. A szabadföldi ágyásokban még kiültetés előtt célszerű elvégezni a gondos fészektrágyázást. Te- nyészterülete 80x80. vagy 100x100 cm. A palánták megerősödéséhez, kifejlődéséhez három hét szük­séges, szabadföldön a magvetés­től a növények keléséig 9—16 nap, a virágzás kezdetéhez 40—70 nap szükséges. A virágok elnyí- lása után 7—14 nap alatt fejlőd­nek ki a fogyasztható nagyságú termések. Szakszerű gondozás esetén az első termések a mag­termesztése vetéstől számítva: két hónap múlva már szedhetők*1 Igen ke­resettek a 3—12 cm átmérőjű termések. A szedést 3—4 napon­ként a kora reggeli vagy a késő délutáni órákban célszerű végez­ni. Ha a 'patisszont ápolása során 3—4-szer megöntözzük és 0,1%-os Plantan lombtrágyát is teszünk az öntözővízbe, úgy bő termésre, négyzetméterenként akár 3—4 ki­logrammra is számíthatunk. Azokban a kertekben, ahol már több éve foglalkoznak a patisszon termesztésével, nagyon gyakran lehet találkozni egy külső élős­ködő gombabetegséggel, a liszt­harmattal. A fertőzés következ­tében a levelek színén és foná­kén jelenik meg a lisztharmat- gombákra oly jellemző, fehér, lisztszerű bevonat. Az erősen fer­tőzött levelek elszáradnak, s me­leg, száraz nyarakon a hajtások is elpusztulhatnak! Ha nagymér­vű a lombfelület pusztulása, úgy csökken a kötődés mértéke, ke­vés és kényszerérett lesz a ter­més! A kórokozó elhatalmasodá­sát permetezéssel előzhetjük meg. Jó hatású készítmény a Karathane FN—57 0,1%-ban, a Morestan 0,05%-ban, a Topsin- Metil 70 WP 0,08%-ban. Meglepően jó kísérleti eredmé­nyek születtek egy új szisztema­tikus, mély hatású és erősen gá­zosodó gombaölő szerrel, a Nim* rod-dal. A szedés utáni fogyasztásra termesztett zöldségféléknél, így a patisszonnál is igen fontos, hogy az utolsó növényvédelmi kezelés és a szedés közötti élelmezés­egészségügyi várakozási idő rö­vid legyen. Dr. Széles Csaba A paprika vírusbetegségei elleni védekezés Az egyik legfontosabb zöld­ségnövényünk, a paprika bizton­ságos termesztését évről évre je­lentős mértékben befolyásolja a nagymértékű vírusfertőzöttség. A termesztés biztonsága szempont­jából az uborkamozaik-, és do- hánymoz • k-vírusok komplex fertőzése a legjelentősebb. E komplex vírusfertőzés követ­keztében a tövek alacsonyabbak, a hajtások megrövidülnek, vé­gük rozettás. Sok virág képződik, de kevés kötődik. A levelek hul­lámosak, mozaikosak. A termés alakja torzult, fejlődésben visz- szamaradt. elszíneződött — ezál­tal piaci értéke romlik. A fertő­zés nem minden esetben és nem a teljes állományon jelentkezik ilyen súlyos mértékben. A tüne­tek enyhe megjelenési formája csak a leveleken — világosabb májában, mind szerkezetében megközelíti mai utódait. E sza­badalom alapján a később világ­hírűvé vált Underwood-cég el­kezdte ontani a gyárilag nagy sorozatban készült írógépek százezreit, sőt millióit. Valójában ettől az időponttól számíthatjuk az írógép széles körű elterjedé­sét. A mai írógépek joggal nevez­hetők a finommechanika mester­műveinek, hiszen minden pél­dányt több mint 2000, gondosan megtervezett és pontosan gyár­tott alkatrészből állítanak össze. Képeinken: ősi írógéptípusok. zöld színárnyalatban, hullámo- sodásban és enyhe mozaikoso- dásban — figyelhető meg. A vírusok terjesztésében, az állomány fertőzöttségének mér­tékében nagyobb szerepe van a levéltetűnek és az állomány kondíciójának. A paprikaállomány minősége a termesztés körülményeitől függ. Megfelelő talajon, optimális táp­anyag- és vízellátás mellett jól fejlett állományt találunk még augusztusban is, amikor a ví­rusfertőzés már 100%-os is lehet. Nem megfelelő körülmények (hu­muszban, tápanyagokban sze­gény talajon) közé került papri­ka fokozottan megsínyli a vírus- fertőzést, különösen ha ehhez egy szélsőséges, a paprika számára kedvezőtlen időjárás (pl. aszály) társul. A levéltetűnek mint vírushor­dozónak a szerepét a paprikapa— togén vírusok terjesztésében rendszeres és hatékony kémiai védekezéssel jelentősen vissza­szoríthatjuk. Erre a célra nagy­üzemben a Dimecron 50 0,1%, Wofatox .Sp. 30 0,4%, Phosdrin 0,1—0,2%, házikertben a Bi 58 EC 0,í%. Unifosz 50 EC 0,1%, Piri- mor 0,05—0,1% használhatjuk. Nem hagyhatjuk figyelmen kí­vül a gyomnövények szerepét sem a betegség terjesztésében. Bebizonyosodott, hogy a tyúkhúr (Stellaria media) az uborkamoza- ik-vírust maggal átviszi és ta­vasszal kikelve vírusforrásul szolgálnak. A táblán végrehajtott pozitív tőszelekcióval (fertőzött tövek el­távolítása) a fertőzési forrást szüntetjük meg, elkerülve az ál­lomány gyors általános fertőző­dését. A termőhely kiválasztásá­nál gondosan ügyeljünk, hogy a tábla közelébe ne kerüljenek, a paprikán előforduló vírusok gaz­danövényei — dohány, burgonya stb. A védekezés leghatásosabb módja — a vírusokkal szemben rezisztens fajták előállítása len­ne. Ilyen tulajdonsággal rendel­kező fajták előállítására a kísér­letek megindultak, melynek ered­ményeként előállított fehérözön- fajta kiváló genetikai termőké­pessége (300—400 a'ha) mellett dohánymozaik-vírusra rezisztens. Merő Ferenc megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK NÖVEKVŐ TEJHOZAM AZ NDK-BAN Automatizált tehénistálló Daunheritzben tejtermelő köz­pontot létesítettek 2 ezer tehén számára. A kör alakú istállóban egyszerre 180 tehenet fejhetnek, és az etetést, valamint a trágya­hordást is teljesen gépesítették. A korszerű módszerek bevezeté­sével a tejhozam több mint 60 százalékkal növekedett. A tapasztalatok szerint az ipar­szerű tejtermelés céljaira a leg­alkalmasabbnak a 2—4 ezer fé­rőhelyes, teljesen gépesített egy­ségek látszanak. Persze, a daun- heritzi automatizált karusszelis­tálló még nem általános jelenség az NDK-ban. Az ilyen korszerű­en felszerelt központ nemcsak drága, de jelentős ipari és építő­ipari kapacitást is igényel. Egyszerre 180 tehenet fejhetnek a daunheritzi tejtermelő központban.

Next

/
Thumbnails
Contents