Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-15 / 87. szám

1980. április 15. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Fellendülés frijy Kán A Minőségi Cipőgyár vezérigazgató-helyettese, Bolla Dezső azt mondta: „Nyírbátort, az ottani cipőgyár átvételét senki sem akarta, még a helybeliek sem, de végül is, jó lett a házasság.” Bizonyíték erre, hogy a frigy óta eltelt öt esztendő alatt a nyírbátori gyár megháromszorozta a ter­melését. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a nyírbátori üzem, a nagyvállalat össztermelésének több, mint negyedét adta 1979-ben. Nyírbátor haszna Persze a változó körülmé­nyek is közrejátszottak abban, hogy a Minőségi Cipőgyár nyírbátori gyáregységének a csillaga felívelőben van. Bu­dapesten, sőt a nagyvállalat szegedi gyárában is csökken a munkaerő, kevesbedik a ter­melés, a kiesést a csengeri üzemmel bővülő nyírbátori gyárral akarják — és a jelek szerint tudják is — pótolni. Csengerben, az eredeti elkép­zelésekkel szemben, készárut is gyártanak majd, és min­den jel arra mutat, hogy 1980 végére, már itt is napi 1200 pár cipőt állíthatnak elő mű­szakonként. Érdemes még megjegyezni, hogy az anya- vállalat fejlesztési csoportjá­nak vezetője, Kelemen János szerint, a SZÁÉV átlagon fe­lüli munkát végez Csenger­ben, s ez azt eredményezheti, hogy a tervezettnél jóval ha­marabb adhatják át rendelte­tésének a régi üzemecskét felváltó korszerű gyárat. Ha a nyírbátori gyár hasz­nát nézzük, nem feledkezhe­tünk meg arról sem, hogy a mór említett előnyökön kívül más szempontból is hasznos­nak bizonyult a házasság a törzsgyár számára. Az öt év­vel ezelőtti lépéssel ugyanis, a Minőségi Cipőgyár termék­skálája bővült, hiszen a gyer­mek- és lánykalábbeliket a szabolcsi üzem szállítja, rá­adásul a cipőfelsőrész-készí­téssel, az egész magyar cipő­ipar munkáját lendíti elő. Igaz, a kezdetekben gondot jelentett, hogy termelésük na­gyobb volt, mint a piaci szük­ségletek, az arányok azonban időközben megváltoztak, ér­tékesítési gondjaik nincsenek, sőt, ma már exportra szánt női cipőket is gyártanak. „Nyírbátor és Csenger együtt — fejtegette a vezér­igazgató-helyettes, — kimon­dottan ütőképes, jó gyáregy­ség lesz, olyannyira, hogy ön­állóan is képesek lennének megállni a lábukon.” Kísérleti „léggömb" az USA-ba Két és fél ezer gyermek- és lánykacipőt küldtek ki az USA-ba — mesélte Wagner Flórián a nyírbátori gyár igazgatója —, a szállítmány február végén ment ki, felte­hetően húsvétra kerültek a boltokba, így lassan majd várhatják a visszajelzést. Úgy is mondhatnánk, a gyár kí­sérleti ballont bocsátott fel kideríteni, betörhetnek-e a tőkés piacokra? Ez a próbálkozás kissé már a jövő, a jelen viszont az, hogy Nyírbátorban további kétszáz munkahelyet akarnak létesíteni és egy új csarnok építését is tervbe vették. A fejlesztés, mint mondják szükséges, mert nemcsak a feladatok növekszenek, de emelkedik a városban beisko­lázandó fiatalok — elsősorban lányok — száma, és a jelen­legi foglalkoztatottsági szint megtartása indokolja a válto­zásokat. De az országos érde­kek is e felé sarkallják őket, mert 1979-ben 140 ezer pár cipőfelsőrészt adtak a magyar cipőiparnak, s az igények a jövőben csak növekedni fog­nak. A gyár Szabolcsé is A VI. ötéves tervben a nyírbátori gyár igazgatója szerint, Szabolcs-Szatmár me­gye a magyar cipőiparban meghatározónak mondható szerephez jut A két gyár és a négy szövetkezet legalább 6 millió pár lábbelit, az egész ország termelésének egyhete- dét állítja majd elő. Az orszá­gos vérkeringésbe — így vélik —, nem a gyártmánypaletta színesebbé tételével, hanem a divathoz, valamint az új anyagokhoz való még jobb alkalmazkodással kapcsolód­hatnak be az eddigieknél job­ban. Céljuk az is, hogy a me­gyei igényeket még jobban elégíthessék ki; 1979-ben 60 ezer párat adtak terven felül a szabolcsi kereskedelemnek, de ez a mennyiség gyarapszik majd. „Ha már a megyében vagyunk, érezzék, hogy itt va­gyunk”, — fogalmazott Wág- ner Flórián. A feltörekvő gyár feladatai ■tehát nagyok. A feltételeket nézve úgy tűnik, berendezé­seik, gépeik megfelelőek, Csengerben például a géppark nyolctizede lesz teljesen új. Szakembereik számát pedig saját erőből igyekeznek nö­velni; a nyírbátori szakkö­zépiskolában jelenleg huszon­ötén ismerkednek a szakma rejtelmeivel, négy ösztöndí­jast szándékoznak főiskolára küldeni, Csengerben pedig a ma még dolgozó elavult üze­met alakítják át a szakmun­kásképzés céljaira. Mindent összevéve: képesnek tartják magukat az évi két és fél millió cipő, és a 400 ezer pár felsőrész előállítására. Speidl Zoltán Tirm Á llok a hídon, alattam a megáradt Kraszna. Forog, örvénylik a piszkos-szürke víz, haragosan csapkodja a híd lábait. Mesz- sze északon a szamosszegi er­dő kéklik, délen a szálkái víztorony, itt a gát lábánál meg Öpályi utcái szaladnak a hídhoz. „Kiöntött a Tisza a part­jára, kispej lovam térdig jár a sárban ...” — dúdolom a szép népdalt, s hunyorgom a vizen csillogó napfénytől. Itt mindjárt előttem a Kis-, majd a Nagykanyar, feljebb- a Dudás, még távolabb a Balogé. Hátam mögött a Langó, lejjebb a Báró fa­sorja ... A Kraszna kanyar­jainak nevei, gyerekkorom nagy fürdőzéseinek, orvha­lászataimnak színhelyei. Most csendes, kihalt a vi­dék. Néhány vadkacsa úsz­kál a Nagykanyar környékén, A megáradt Kraszna. a töltés külső oldalán két legényke bóklászik. Sóskát keresnek, de hát csipetnyi még. A falun túl a Pásko­mon. a csordalegelőn széle­sen terpeszkedik a medréből kilépett folyó, van tán egy kilométer széles is. A gáton egy ember jön, le­gyint: — Ez semmi. Látta volna meg hetvenben! Majdnem elvitte a falut. Emlékszem rá, pont tíz éve volt. Kér felől, a Szamos ár­ja öntötte el a határt. Méte­res falként rohant a víz. fá­kat, szalmabálákat, állattete­meket görgetett. Vagy tíz na­pig tenger volt a Rét. csó­nakkal mentették a férfiak a kint rekedt juhokat, őzeket, nyulakat. Még rókát is húz­tak ki a vízből. Vastag öntözőcső kúszik át a töltésen, a szivattyúk halkan zúgnak. Szállítják a belvizet a folyóba. Nemsoká­ra persze fordított lesz a víz útja: a Krasznából öntözik majd a földeket. Rába-Steiger dübörög át a hídon. A rádió mondja: árad a Tisza, a Szamos, a Kraszna, de készültségre se­hol nincs szükség. Mintha tudnák a folyók is. nem sza­bad most bajt hozni, hisz más dolguk is van már az embereknek. Szántani, vetni kell. (gaál—balogh) A nyíregyházi kenyérgyárban naponta 14 mázsa alföldi ke­nyeret sütnek. Kocsis György az intenzív gyorsdagasztó gépbe készíti elő a nyersanyagokat. (Császár Csaba felv.) Fejlődik, korszerűsödik a Nyíregyházi Sütőipari Válla­lat üzemi hálózata. Ez év ele­jén kezdte meg a sütőipari termelést, a 18 millióba ke­rült új demecseri üzem. De- mecseren kívül folyamatosan ellátja jó pékáru termékek­kel Vasmegyert, Tiszarádot, Beszterecet, Ramocsaházát és Nyíribronyt. Növeli az új üzem termelésének haté­konyságát, hogy még az idén olyan intenzív dagasztógépet szerelnek be, amely percek alatt 80 kilogramm tésztát dagaszt meg kiváló minőség­ben. Mándokon még e hónap­ban megkezdik egy ugyan­csak új, két műszakban 5 tonnás kapacitású sütőüzem épületgépészeti szerelését. A munkálatok év végi befejez­tével, a termelés megindítása jelentősen tehermentesíti a nagy körzetű záhonyi sütő­üzemet. A mándoki új üzem ellátja kenyérrel és friss pék­áruval Mándokon kívül Ti­szamogyoróst, Benket, Mező- ladányt és Újkenézt. Nagykállóban két régi, el­avult, gazdaságtalan sütőte­lepet vált fel egy készülő korszerű, modern sütőüzem. Ez az új létesítmény 19 mil­lió forintba kerül és két mű­szakban 13 tonna pékáru termék előállítására lesz ké­pes. Már ott tartanak a kivi­telezéssel, hogy júniusra vár­ják a technológiát beállító és a beszerelést vezető hattagú csehszlovák szakemberkül­döttséget. Ide kerül elsőnek a megyében lengyel import dagasztógép, amely minden­féle pékipari termék tésztá­jának gyors és gazdaságos dagasztására alkalmas. Megkezdte a vállalat Nyír­egyházán. az Orosi úton a nagy kapacitású (két mű­szakban csaknem félezer mázsa) kenyérgyár első üte­mének kiviteleztetését. A ki­vitelezési első ütem 1981 vé­gére fejeződik be. — ab — Női ruhák exportra Exportra csomagolják a divatos női ruhákat a baktalórántházi Vertikál Ipari Szövetkezet kon­fekcióüzemében. (Elek Emil felvétele) A minőség terve Nyírbátorban Korszerűbb vidéki sütőüzemek Új kenyérgyár épül az Orosi úton Nyereség a tsz-ben □ korábbinál többet termeltek tavaly a megye ter­melőszövetkezeteiben, azonban a fagy- és belvíz­kár miatt nem minden esetben tudták terveiket teljesíteni — röviden ez az összege annak a megállapítás­nak, amely a szövetkezeti mérlegbeszámolók után készült a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának megyei hivatalában. A múlt évben 127 termelőszövetkezet gazdál­kodott a megyében, s összesen 7,7 milliárd forintnyi ter­melést értek el. Ez tizedével több, mint az egy évvel ko­rábbi. A magasabb termeléshez viszont — éppen az időjárási gondok miatt — több munkára, nagyobb erőkifejtésre volt szükség. Ezért fordult elő, hogy az üzemi nyereség lényegé­ben nem változott. A magasabb állami elvonás is eredmé­nyezte, hogy egyes szövetkezeteknél a korábbitól kisebb nyereséget értek el, de vannak olyan példák is, hogy ok­szerű gazdálkodással, a termékszerkezet megfelelő változ­tatásával növelni tudták a nyereséget. A gyenge termőhelyi adottságok is hozzák, hogy évről évre sok szövetkezet veszteséggel zárja az évet. összegé­ben ugyan csökkent a veszteség 1979-ben — 84 millió fo­rintot tesz ki — azonban most is 29 szövetkezet pénzügyi helyzetét kellett rendezni. Közülük 13 a pénzügyi helyze­tét önszanálással tisztázta, míg a többinél a bevételi hiva­tal a megyei tanács pénzügyi és mezőgazdasági osztályai­val, a tsz-szövetséggel és a bankkal együttműködve adott javaslatot a rendezésre. Sajnos, akadnak tartósan veszte­séges szövetkezetek is, mint a buji Uj Élet és a tiszakere- csenyi Dózsa, ahol a Pénzügyminisztérium és a szaktárca külön eljárása szükséges. Ugyancsak megszívlelendő, hogy a fehérgyarmati járásban évek óta több termelőszövetke­zet gyengén gazdálkodik. A szövetkezetek közel hatszázmilliós nyeresége arra figyelmeztet, hogy az idén sokkal átgondoltabb gazdálko­dásra van szükség a nehezebbé vált körülmények között. Jó példa, hogy a jármi Alkotmány, a máriapócsi Rákóczi, az eperjeskei Alkotmány, a pátrohai Zöld Mező nemcsak tartani tudta tavaly a nyereséget, hanem növelni is. A gazdálkodás színvonalának emelése hozta, hogy a koráb­ban többször elmarasztalt nagyecsedi Rákóczi Termelőszö­vetkezetben stabilizálódott a helyzet. Ugyanez mondható el a csengeri Lenin és a tiszadobi Táncsics szövetkezetekre. Egy évtizedes rossz sorozatra tett pontot a vasmegyeri Mi­csurin Tsz, amely a sok veszteség után végre nyereségesen zárta az évet. |ár az idei termelésnek még az előkészítésénél, megalapozásánál tartanak a gazdaságok, azonban ____a költségek alakulása figyelmeztet. Előzetesen látszik, hogy a lehetőségeit jobban kihasználhatná a bal- kányi Szabolcs, a nyíregyházi Béke és Vörös Csillag Tsz. A gazdálkodás szilárdításához, a tartalékok feltárásához a közös vagyon jobb felhasználása jelenthet alapot. A megye gazdaságainál ez eléri a 8,6 milliárd forintot, ötödével nőtt egy év alatt. L. B. Közúti pótkocsik Mátészalkáról Festőcsarnokot épít a MEZŐGÉP A fő feladat nem változott a mátészalkai MEZŐGÉP gyáregységében: továbbra is a mezőgazdaságban szüksé­ges pótkocsik készítése az elsőrendű teendőjük. De, a gyáregység főmérnöke. Szűcs László új gyártmányról is beszámolhatott; közúti hasz­nálatra is alkalmas öttonnás pótkocsik előállításához kezdtek hozzá. A hiánycikk­nek számító járművek iránt máris nagy a kereslet, azon­ban kis szériával indultak, mindössze 57 darabot készí­tettek az év első negyedében. A már hagyományosnak számító gyártmányokból azonban jelentős mennyiség került ki már eddig is a gyár­egységből. A hat és fél ton­nás billenőplatós pótkocsiból 600 darab már kész. az év végéig pedig 2400 darabot szerelnek össze. Ezenkívül mintegy félszáz darab állat- szállító pótkocsi ugyancsak idei munkájuk eredménye, és hozzáláttak már a növelt tér­fogatú, elsősorban a betaka­rításkor használatos pótko­csik gyártásához is. A minőséget befolyásoló jelentős változás várható 1980-ban a mátészalkai MEZÖGÉP-gyáregységben. Épül az 1000 négyzetméter alapterületű modern beren­dezésű új festőcsarnok, ami­nek elkészülte után festett részegységeket is gyárthat­nak majd. A beruházás ha­tása elsősorban a gyártmá­nyok küllemében lesz érez­hető, de biztos, hogy a vásár­lókat is kedvezően befolyá­solják majd pótkocsik. a megszépült

Next

/
Thumbnails
Contents