Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-15 / 87. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. április 15. Nyelvünkről IMMÁR TIZENNEGYEDIK ALKALOMMAL nyílt meg a magyar nyelv hete. Az esemény ünnepi is, nem is. Ünnep, hisz’ kevés szebb dolog van, mint nemzetet éltető nyelvről beszélni. Hétköznapi is, mert ki ta­gadhatja: csak a szépen gondozott nyelv képes él­tetni a nemzetet. Kevés dolog van, mire jobban kellene ügyelnünk, mint az édes anyanyelvre. Figyelmünktől függ: vajon tudjuk-e szépen közölni azokat a gondolatokat, ame­lyek fejünkben születnek. De mindettől függ az is, vajon fejünkben szépen fo­galmazódnak-e meg a má­sok számára is fontos mon­dandók. És ami fontos, az világos okfejtést kíván. Ez stílus kérdése is, grammatikáé is. Nyelvünk kérlelhetetlen lo­gikája ugyanis nem enged kibóvókat. A pontatlanság hamissá teheti az igaznak indult gondolatot, a rossz szórend vagy nyelvi fordu­lat ellenkező értelmet adhat a lényegnek. Szépen és világosan be­szélni annyi, mint egyre jobban közelíteni az igaz­sághoz. Mert az igaz szó csak akkor jut el értelem­hez és szívhez, hogy ha pontosan követhető, feszes rendje ugyanazt sugallja a hallgatóban, mint a beszé­lőben. Amikor tehát a magyar nyelv hetéről beszélünk, éreznünk kell: többről van itt szó, mint néhány nyelv­művelő harcáról. Nem egy­két szép kifejezésért, nem csupán hibátlan beszédért vagy írásért folyik a küz­delem. A nyelv szépsége, világossága, igaz volta a gondolat hitelesítője. GYAKORTA ELMOND­JUK: egy nyelven kell be­szélnünk. Egy nyelven, mégpedig magyar nyelven. De most nemcsak arról van szó, hogy egyféleképpen ér­telmezzük a szabályokat, a szókapcsolatokat, fordula­tokat, stílusbeli kérdéseket. Az egy nyelven beszélni azt is jelenti: mondandónk le­gyen egységes. Nemzetet éltető és segítő. Szép, tisz­ta, világos, és főleg igaz. Legyen a kimondott és leírt szó mindenki számára azonos jelentésű. Gondol­kodjunk ezen is a magyar nyelv hetén. Ünnepi emel­kedettséggel, hétköznapi használatra, (bürget) Művelődés gyermekeknek A Nyírkémia Vállalat nyíregyházi szikvízüzcmében na­ponta háromezer liter ballonos szikvizet készítenek a me­gyeszékhely üzemeinek. Majoros József a 21,5 kilogram­mos ballonokat tölti. (Császár Csaba felvétele) SZAKOSÍTOTT BEMUTATÓK Nagy érdeklődés a mezőgazdasági kiállítás iránt Tinédzserklub, vetélkedők, kirándulások Gyakran elhangzik a kriti­ka, vélemény, sokszor megfe­ledkezünk a gyermekek kul­turális neveléséről. Kevés a legfiatalabb korosztálynak szóló rendezvény, az életkori sajátosságoknak megfelelő program. Vonatkozik az isko­lákra, a művelődési házak­ra, klubokra, valamennyi kul­turális intézményre. Márpe­dig a holnap színház-, mozi-, múzeum-, hangverseny-láto­gató közönségét ők képviselik majd, ha időben maradandó élményeket szereznek. Egy megyei összegezés sze­rint 1979-ben sokat változott a helyzet, s ennek egyik oka a nemzetközi gyermekév sok­színű programjában rejlik. Ezek egy része ugyan nem di­rekt kulturális célokat szol­gált, — hanem a felnőttek vi­lágának jobb megismerését, a gyermekek érdeklődésének felkeltését környezetük való­sága iránt — mégis voltak kulturális eredményei is. Vetélkedők, rajdélutánok zajlottak a megye több tele­pülésén üzemi munkásokkal. Az élettel való közelebbi is­merkedést segítették a közös kirándulások üzemi KISZ-fi- atalokkal, szülőkkel, szocialis­ta brigádokkal. Nyírbátorban a tanulók a Csepel Szerszám- gépgyárba és a cipőgyárba járnak szakköri foglalkozásra, a vezetőjük üzemi munkás. Belekóstoltak a gyermekek a felnőttek közéleti munkál­kodásába is, tanácsüléseken, fórumokon vettek részt, sőt néhányan véleményüket is kifejtették a hallottakról. Számos ismeretterjesztő elő­adást is szerveztek a gyerme­kek számára főként a pálya- választásról, a hazafiságról, a nemzetköziségről, az egészsé­ges életmódról, az állampol­gári jogokról és kötelességek­ről, a gyermek- és ifjúságvé­delmi törvényről. Gyermek- író-olvasó találkozók is szí­nesítették a kulturális prog­ramokat a mátészalkai járás­ban, a nyírbátoriban pedig a megyében élő írókkal, köl­tőkkel találkoztak a gyermek­olvasók. Majális, „szülők-gyermekek napja” közös ebédfőzés is he­lyet kapott a gyermekek szá­mára rendezett programban. A megyei művelődési központ komplex gyermekfoglalkozá­sokat, báb- és színházi elő­adásokat, a Móricz Zsigmond megyei Könyvtár író-olvasó találkozókat, rendhagyó iro­dalomórákat, olvasótábort, játékos vetélkedőt, a nyíregy­házi városi művelődési köz­pont szünidei gyermekfoglal­kozásokat, múzeumi, színházi műtermi látogatásokat és „Gyermekek a népművészet­ről” címmel játékos foglalko­zásokat szerveztek. Kiemelkedő volt a „Gyer­mekek hete” rendezvényso­rozat, amely bővelkedett prog­ramokban. A nyírbátori já­rásban megyei és országos kirándulásokat szerveztek a gyermekeknek tíz iskolában — több helyen tinédzserklub alakult a 7—8. osztályosok számára. A mátészalkai járás­ban óvodai olimpia, gyermek- fesztivál volt. Minden já­rásban és városban szolidari­tási bazárt is tartottak, mely­nek bevételét a nemzetközi gyermekév szolidaritási alap­jára fizettek be. A gyermekév művelődési­közösségi rendezvényei ráte­relték a figyelmet a hiányzó berendezések, eszközök be­szerzésére is. Megyeszerte felajánlásokkal, társadalmi munkákkal bővítették a gyer­mekek kulturált játéklehető­ségeit. A nyírbátori járásban 50 ezer forintot ajánlottak fel a káptalanfüredi ifjúsági váltótábor fenntartására, a mátészalkai járásban Ököri- tófülpösön 570 ezer forint ér­tékű bitumenes, kivilágított sportpályát hoztak létre, Győrteleken 15 ezer forintot fordítottak szabadtéri játé­kokra. A nemzetközi gyermekév­ben elkezdődött pezsgést, amely a legifjabbak művelő­dését szolgálja — jó lenne folytatni ünnepi külsőségek nélkül — hétköznapokon. Délután még úgy tervezte a 22 éves Bucsku István bö- könyi lakos, hogy bemegy éjszakára dolgozni a Hajdú­sági Iparművekbe. Meg is kérte téglási ismerőseit, a ne­ki szállást adó Kóka csalá­dot: este 9-kor ébresszék fel, hogy 10-re beérjen munka­helyére. Az ébresztés meg­történt, de Bucsku meggon­dolta magát: zsebre vágott egy konyhakést, hóna alá csapott egy 40 centis gömb­vasat és elindult Bökönybe, hogy feltörje a presszót. Bucskunak 15 forintos óra­bére volt a munkahelyén, ahol lánghegesztőként dolgo­zott, de anyagi gondjai vol­tak és úgy gondolta: ha si­kerül egy nagyobb összeget Itthon és külföldön egy­aránt széles körű az érdeklő­dés az idén, augusztusban— szeptemberben megrendezen­dő országos mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kiállítás és vásár iránt. A HUNGEXPO vásárigazgatóságának össze­sítése szerint máris 17 or­szág és Nyugat-Berlin kiállí­tói jelezték részvételüket. A hazai kiállítók, vállalatok, gazdaságok és intézmények is szép számmal jelentkeztek, csaknem százan iratkoztak fel eddig a kiállítók listájá­ra. Nagy mezőgazdasági ter­meléssel rendelkező országok — például a Szovjetunió és találni a presszóban, megol­dódik egy ideig minden gondja. A bökönyi italbolt kerítésén mászott be az italbolt és presszó közös ud­varára, majd lefeszítette a presszó ajtajáról a lakatot, kiszakította az ajtót és be­ment a szórakozóterembe. A pult mögött kutatott a pénz utón, de csak egy fémtálcán talált körülbelül 1000 forint­nyi aprópénzt. Konyakot, kólát ivott, az­tán megfogott egy ötliteres sherrybrandyvell töltött kor­sót és elindult vissza Téglás­ra. Elmondta Kóka Tibornak, hogy merre járt, adott is ne­ki 145 forintot, s nekiadta a lopott italt is. Az üres kor­sóval hajnalban Debrecenbe az Egyesült Államok — üze­meinek, vállalatainak anya­gait is láthatják majd az ér­deklődők. A KGST-országok a BNV „B” pavilonjában kö­zös bemutatón szemléltetik együttműködésük eredmé­nyeit a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. A hazai vállalatok, ame­lyek szakosított bemutatókon is szerepelnek, máris kész kiállítói programmal rendel­keznek. A mezőgazdasági nagyüzemek egyebek között tenyészállatokat, nemesített szaporítóanyagokat, korszerű mezőgazdasági üzemi beren­dezéseket és élelmiszer-ipari cikkeket mutatnak be. utazott és az állomás köze­lében hagyta az út mentén. Bucsku nem várta meg, míg felfedezik, hogy ő volt a tettes, önként jelentkezett a rendőrségen és őszinte val­lomást tett. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa enyhítő körül­ményként írta Bucsku javá­ra őszinteségét, de mivel ko­rábban két alkalommal is büntetve volt már. mint kü­lönös visszaesőt 8 hónap sza­badságvesztésre ítélte. Az ugyancsak büntetett előéletű 20 éves Kóka Tibort orgaz­daságért 3000 forintra bün­tette a bíróság, s kötelezte őket a Balkányi ÁFÉSZ-nek okozott kár megtérítésére. Az ítélet jogerős. (P) Az Elekterfém Szövetkezet nyíregyházi központi telepé­nek üvegtechnikai részlegében 1979-ben hárommillió forint értékű neonreklám-feliratot készítettek és javítottak a me­gyei közületeknek. Képünkön: Tóth László és Cseh Mihályné a reklámbetűket ellenőrzi a gázfeltöltés után. (Császár Csa­ba felvétele) Elmaradt a remélt zsákmány Munka helyett betörés Hálistennek lassan a vé­géhez közeledik a Napóleon és a szerelem angol tévé­filmsorozat sugárzása. A kritikusok — meglehetősen egybehangzóan — már meg­írták, hogy ez bizony gics- cses történelmi sztori a ja­vából. Nemcsak az a baja, hogy az angol tévéfilmesek alaposan deheroizálták, va­lósággal pőrére vetkőztették benne a franciák nagy csá­szárát, a világtörténelem egyik legnagyobb hadvezérét és államszervezőjét, akit, lám, ugyanúgy meg lehetett csalni, mint bárki más kö­zönséges halandót. Nem is kizárólag a he­lyenkénti túlzott érzelmes- ség, sőt érzelgősség, ami a műfajjal végtére is bizonyos fokig együtt jár. Hanem el­sősorban az a majdnem pri­mitív leegyszerűsítés a jel­lemábrázolásban, valamint a napóleoni sors és szerep női karok kikötőire való re­dukálása. Hogy milyen felszínes a filmsorozat ábrázolási mód­ja, a legutóbbi rész, a Louise is példázhatja, mely szerint a Habsburg-lányt, Mária Lujzát (aki méghozzá nem is csúnya!) nem a konzer­vatív feudális, bigottan val­lásos neveltetése, gondolko­dásmódja, vagy merőben más világképe, egész egyé­nisége teszi idegenné Napó­leon számára a filmben, ha­nem életvitelének lényegte­len külsőségei. (Meleg szoba, csukott ablak, — mikor Na­póleon a hideg szobát és a tárt ablaknál alvást szereti stb.) Nos, a történelem csak — nem is túlságosan látvá­nyos — háttérkulissza a filmsorozatban, s amit a né­ző érzékelhet belőle, az leg­feljebb amolyan történelmi pletykálkodás. Szerencsére voltak az el­múlt műsorhéten olyan pro­dukciók is, melyekre egé­szen másként emlékezhe­tünk vissza. így a Hat év történelem második világhá­borús szovjet—amerikai do­kumentumsorozat hetedik, Sztálingrád védelmében c. részére. Roman Karmen ki­tűnő filmje éppen a valóság kendőzetlen megidézésével, a nehézségek és az ellenség erejének tárgyilagos bemu­tatásával válik a leghitele­sebben történelmivé és iga­zán heroikussá. A második világháborúban döntő for­dulatot hozott óriási csata eredeti filmdokumentumok­kal és visszaemlékezésekkel történt felelevenítése torok- szorítóan izgalmas volt, s plasztikusabbá tette szá­munkra a Nagy Honvédő Háború szovjet hőseit, az egész nép páratlanul áldoza­tos hősiességét. A Magyar dráma 30 éve sorozatban kiemelkedő él­ményt jelentett pénteken A két Bolyai. Németh László remekmívű drámáját Ádám Ottó alkalmazta televízióra és rendezte meg nagy hatá- súan. A két szellemóriás, az apa és a tudományban fölé­be nőtt fiú, igen összetett drámai párharcából a tévé­játék leginkább a magán­életi meghasonlásukat emel­te ki, de nem maradt adós a korszakos tudománytörténeti vonatkozások érzékeltetésé­vel sem, valamint azzal, hogy az apa és a fia között egyben mindvégig megma­radt az egyetértés: a tudo­mányban való hitben. Ki­váló színészi alakítások sora forrósította föl az élményt. Bessenyei Ferencet egyha­mar nem lehet elfelejteni Bolyai Farkas szerepében, s Huszti Péter Bolyai Jánosa méltó drámai ellenpárja volt, de a többiekhez se le­gyünk igazságtalanok: az író rendkívül tömören kife­jező, veretes szövegének a legfinomabb gondolati ár­nyalatait is tolmácsolták számunkra. Ügy tetszik, hogy az ilyen gondolatgaz­dag drámák a televízió inti­mitásában különösképpen hatásosak. Merkovszky Pál Vannak műsorok, ame­lyeket jó érzés újra halla­ni, mert már az első alka­lommal is nagy élményben részesítettek. A rádió most abból az alkalomból ismé­telte meg Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című regényéből készített műsorát, hogy az abból ké­szült hanglemezt 1979-ben „Az év hanglemeze” díjjal tüntették ki. (A regényt Kaposy Miklós alkalmazta rádióra, Marton Frigyes rendezte élvonalbeli művé­szeket kérve fel a közre­működésre.) Ahhoz képest, hogy milyen jó ez a regény- adaptáció, s hogy 1979 már eléggé régen elmúlt, bizony elkéstek az ismétléssel. Az írót megszemélyesítő Lati- novits Zoltán sajnos már halott, ő igazán értette, s tudta közvetíteni Karinthy gondolatait akkor is, ha a szavak mögé rejtette is őket az író. Ez az Utazás a koponyám körül is mi min­dent elmond az emberek­ről az emberi tulajdonságok­ról, kapcsolataikról, a kép­mutatásról. az apró, jelen­téktelen dolgok valóságos értékéről, amit csak akkor veszünk észre és becsülünk meg, ha már jártunk a megsemmisülés közelében! Ez a rádióműsor valóban a regényhez méltó adaptáció. A második világháború befejezésének évfordulója számos műsor ötletadója, ihletője volt már ebben az évben. Ebbe a sorba tarto­zik az Egy betű az ábécé­ből, Barát Apollónia doku­mentumműsora. A győzel­met jelentő angol szó (vic­tory) rövidítése, első betű­je, a V, az ellenállás jele­ként rengeteg bosszúságot okozott a megszálló nácik­nak a nyugati országokban, Franciaországban, Belgium­ban, s mindenütt, ahová a németek betörtek. A jel — a V — tömegsikere fékte­len dühöt váltott ki a meg­szállókból, míg végül — vé­dekezésül ellene — a ma­guk szája íze szerint ér­telmezték, a saját eljöven­dő győzelmüket értve raj­ta. A magyar emigráció Károlyi Mihály vezette ré­sze a „visszajövünk” jel­szavát értette és hirdette vele. Különösen azoknak volt tanulságos ez a műsor, akik nem élték át azt a kort. szerencséjükre. Újabban — vagy ismét? — sokat beszélünk, írunk a futballról. A Sokféle is er­ről szólt legutóbb. Egy szó­rakoztató irodalmi maga­zinnak, mint amilyen a Sokféle, szinte kötelessége, hogy foglalkozzon a szom­batok, vasárnapok és a ku­paszerdák „legnagyobb, össznemzeti” gondjával, a focival. Mert a labdarúgás­ról nemcsak tudósítások, cikkek születnek, hanem irodalmi alkotások is. A tény, hogy a futball múlt­ja és jelene (főként az utóbbi, mert a múlt általá­ban megszépül) joggal ad okot és alkalmat az élcelő­déstől kezdve a vitriolos vitairatokig — ami a bírá­latot illeti. De vannak a labdarúgásnak megszállott hívei is, akikre — mint szurkolókra — mindig szá­míthatnak a csapatok. S ez egyik éltetője ennek a sportágnak. A műsorból a riportmontázs (Kertész Gá­bor) és Mándy Iván: A tri­bünök árnyéka című írása különösen jól érzékeltette a zöld gyep levegőjét, hangu­latát, vonzását-taszítását. Seregi István "képermyőBTiíT

Next

/
Thumbnails
Contents