Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-13 / 86. szám

M Kelet gj^XXJp^I. év^olj^am, 8^. szám ÁRA: 1,60 FORINT 1980. április 13., vasárnap ^ VETES Gromiko levele Waldheim ENSZ-főtitkárhoz Újabb szovjet javaslat a leszerelésért és a tartós békéért A Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője pénteken átadta Kurt Waldheimnek, az ENSZ főtitkárának Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszternek a második leszere­lési évtized feladatairól írt le­velét. „A Szovjetunió — tar- ia.lrrio7za egyebek között a levél — a iílásóui.1? leszerelési évtized fő feladatát ailí?3n látja, hogy megőrizzék, meg­erősítsék és továbbfejlesszék mindazt a pozitívumot, amit évszázadunk hetvenes évei­ben a fegyverkezési hajsza feltartóztatása terén elértek, és gyakorlati lépéseket tegye­nek ezen a területen. A nyolcvanas években lényeges előrehaladást kell elérni a tar­tós béke biztosításáért folyó harcban.” Andrej Gromiko levelében rámutat, .hogy a Szovjetunió és a szocialista közösség töb­bi állama olyan intézkedések reális programját terjesztet­te elő, amelyek fő irányaira kell elsősorban az elkövetkező években az - erőfeszítéseket összpontosítani. Egyebek kö­zött a következő intézkedé­sekről van szó: A nukleáris fegyverek minden fajtája gyártásának megszünte­tése és a felhalmozott készletek fokozatos csökkentése azok teljes megsemmisítéséig, a hadászati fegyverzetek további korlátozá­sa és csökkentése; szerződés megkötése a nukleá­ris fegyverkísérletek teljes és általános betiltásáról; szerződés, a sugárfegyverek be­tiltásáról: további intézkedések elfogadása a nukleáris fegyverek elterjedésé­nek megakadályozására; konvenció megkötése a nukleá­ris fegyverekkel nem rendelkező államok biztonsága biztosítékai­nak megszilárdításáról és megál­lapodás a nukleáris fegyverek el nem helyezéséről azoknak az ál­lamoknak a területén, ahol jelen­leg ilyen fegyverek nincsenek; atomfegyvermentes övezetek létrehozása a világ különböző térségeiben; a katonai tevékenység korláto­zása és azt követő megszüntetése az Indiai-óceánon, békeövezet létrehozása e térségben; konvenció megkötése, a vegyi és neutronfegyverek betiltásáról; átfogó megállapodás megkötése a tömegpusztító fegyverek új faj­tái és új rendszerei kidolgozásá­nak és gyártásának megtiltásáról; megállapodás elérése arról, az *LN5Z Biztonsági Taná­csának állandó tagjai *s az azok_ ÍC2l katonai szövetségben levő 2Tm szágok nem bővítik hadseregei­ket és lemondanak a hagyomá­nyos fegyverzetek növeléséről; a hagyományos fegyverzetek el­adásának és szállításának korlá­tozása; olyan nemzetközi megállapodás kidolgozása, amely megtiltja vagy korlátozza azoknak a hagyomá­nyos fegyvereknek az alkalmazá­sát, amelyek rendkívüli károkat okoznak vagy hatásukban nem válogatnak * mindazoknak az államoknak a csatlakozása — amelyek eddig ezt nem tették meg — a fegyver­kezési hajsza korlátozását és a leszerelést célzó meglevő megál­lapodásokhoz; az ENSZ Biztonsági Tanácsa ál­landó tagjai, valamint katonai vonatkozásban más fontos álla­mok katonai költségvetésének csökkentése abszolút értékben vagy százalékos arányban; megállapodás elérése a közép­európai fegyveres erők és fegy­verzetek csökkentéséről; szerződés megkötése az európai biztonsági konferencia minden részt vevő állama között arról, hogy elsőként nem alkalmaznak egymás ellen sem nukleáris, sem pedig hagyományos fegyverzete­ket; a bizalomerősítő intézkedések további kiszélesítése Európában; az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia és a lesze­relési világkonferencia összehívá­sa. A Szovjetunió meggyőződé­se szerint — hangsúlyozza a levél — a felsorolt intézkedé­sek megvalósítása tényleges tartalommal töltené meg a második leszerelési évtizedet és történelmi jelentőségű len­ne a tartós békéért vívott harcban. (MTP Finom ízek gyára (2. oldal) Beruházási helyzetkép Szabolcsban (3. oldal) Varsói levelünk (4. oldal) Á csehszlovák — magyar mérkőzés előtt (16. oldal) flz MSZMP KB május 1-i jelszavai 1. Világ proletárjai egyesüljetek! 2. Éljen május elseje! 3. Éljen a marxizmus—leninizmus! 4. Éljen a Szovjetunió, a haladás és a béke szilárd támasza! 5. Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatat­lan barátsága! 6. Erősödjék a szocializmust építő népek egysége! 7. Erősödjék a kommunista és munkáspártok in­ternacionalista szolidaritása! 8. Együtt a világ haladó erőivel, az enyhülésért, a békéért! 9. Békét, biztonságot a világnak! 10. Előre a XII. kongresszus határozatainak végre­hajtásáért! 11. Éljen pártunk és népünk megbonthatatlan egy­sége! 12. Köszöntjük a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny résztvevőit! 13. Előre az 1980. évi népgazdasági terv sikeres megvalósításáért! 14. Éljen társadalmunk vezető ereje: a Magyar Szocialista Munkáspárt! 15. Éljék és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! Teljes erőbevetéssel ültetik a burgonyát a baktalórántházi Dózsa Termelőszövetkezetben. (Fotó: Mikita Viktor) Ültetik a burgonyát Befejezéshez közeledik a magborsó vetése Nemcsak a naptár, de az időjárás is igazi áprilist mu­tat. Hol esik, hol pedig süt a nap, csütörtökön este pél­dául havas eső esett. Ez egy­általán nem kedvez a mező­gazdasági munkák végzésé­nek. Az ember, a föld és a nö­vény egyaránt a meleget óhajtják. Az őszi kalászosok első fej­trágyázását százszázalékosan elvégezték a mezőgazdasági nagyüzemekben és kedvező a másodszori tápanyag-után­pótlás is. Ezt az üzérnek há­romnegyede végezte el Bú­zából mindössze 850 hektár pusztult ki a tél folyamán, ez alig több mint egy százaléka az, elvetett területnek. Ha­sonlóan kismértékű volt a rozsnál is. A kipusztult növények helyére a gazdaságok ta­vaszi árpát vetettek és kukoricát fognak. Végéhez közeledik a magbor­só vetése. Ebből az üzemek kétezer hektárt terveznek. Az elkövetkezendő napok nagy munkája lesz a burgo­nya ültetése. A megyében, ti­zennégyezer hektáron fogják termeszteni ezt a fontos ét­kezési növényt. Néhány gazu2*ág már meg is kezdte a burgonya ültetését, s eddig kétezer hektár felet­ti területen került már a földbe a vetőgumó. Nagy fel­adatot ró a mezőgazdasági nagyüzemekre a 95 ezer hek­tár kukorica elvetése is. Eb­ből a területből a nagyüzemi 54 ezer hatszáz hektár lesz, de a korábbi évekhez ha­sonlóan ebben az évben is a nagyüzemek vetik a háztáji kukoricát. Silókukoricát a ko­rábbiakhoz képest nagyobb területen, 17 ezer hektáron vetnek a gazdaságok. A tavaszi hajrához, a veté­sekhez, palántázáshoz a mű­szaki háttér adott. A talajt időben, jól előkészítették, most már az időjáráson és a» emberen múlik minden. A gyümölcsösökben van ahol elmaradtak a növény- védelemmel, de van olyan kert is, ahol már a második permetezést is befejezték. Ezt a munkát feltétlenül gyorsí­taniuk kell a nagyüzemek­nek, hiszen a párás, esős idő kedvez a gombabetegségeknek, s a korai fertőzések végig­kísérik a gyümölcsöt egész fejlődése során. A növényvé­dő szer biztosított. Igaz, több megszokott, jó hatásfokú szert nem lehet vásárolni, azon­ban van olyan szer, amely pótolja ezelCCÍ. A növényvé­delem óriási mértékben meg- határozza a minőséget. Ezért az elhúzódó védekezés, vagy egy nap késés már tönkreteheti az addig végzett munkát. Ezzel számolnia kell minden gyümölcstermelő gazdaság­nak. (sb) All [ YAörzeti tanácskozáson hangzott el a meg- """ hökkentő szám: a tő- és sorhiányos vetés az elmúlt évben 10—15 szá­zalékkal csökkentette a kukoricatermést. A rossz gyomirtás számlájára hek­táronként ugyancsak 4—5 I mázsa terméskiesés írható, í Ha figyelembe vesszük, ? hogy Szabolcs-Szatmár : mezőgazdasági üzemeiben ; több mint 90 ezer hektá-. ron termelnek kukoricát, úgy a gondatlan munka 9Ű—lop “7er tonna abrak­takarmánytól rósZ* me§ bennünket. De van ennek más káros következménye • is. A föld megművelésének I energia- és tápanyagigé­í nye, a gyomirtás vegyszer­t szükséglete, más szóval a } költségek mértéke nem ; csökken az által, ha keve- I J sebb a tőszám. A felüle­tesség tehát a legnagyobb költségnövelő tényező. így a veszteség többszörös, de ehhez még hozzátehetjük, legféltettebb kincsünkkel, az egyre szűkülő termő­földdel is pazarlóan- bá­nunk. A termőföld védelmét néhány helyen leszűkítve és egyoldalúan értelmezik. Cs^k azt tartják fontosnak, hogy be legyen vetve a te­rület, de hogy mivel vetik be, vagy hogyan, arra már kevésbé figyelnek. Pedig az igazi földvédelem az, amikor nem csak megmű­velik az arra alkalmas ha­tárrészeket, de a művelési mód megválasztásában, a terméshozam tervezésében a maximumra törekednek. A napraforgó és a kuko­rica vetése a közeli na­pokban mégyeszerte meg­kezdődik. A gépi felsze­reltség, a vetőmag- és vegyszerellátás jó. Ehhez most már csak az emberi tényezőket, a lelkiismere­tes, a gondos és szorgal­mas munkát kell hozzáad­ni. A mezőgazdaság ez évi növénytermesztési terve nagy: megyei szinten ez évben 7—8 százalékkal kell növelni a hozamokat. Nap­raforgónál és kukoricánál, de más növényeknél is — cZt már a vetésnél a tech­nológiai fegyelem megtar­tásával, megkövetelésével biztosítani kell. Udott, hogy a mező- gazdasági termelés­ben az időjárás a legnagyobb bizonytalansá­gi tényező. De; „lehet jó az idő, ha rossz a vetés, nem lesz több a termés”. — Ez utóbbi mondat 15 a tanácskozáson hangzott el és ezt nem árt, ha megje­gyezzük. Seres Ernő A paksi atom“röma megrendelésére gyártanak több ezer négyzetméter taposórácsot a Fémmunkás Vállai*.* nyíregyházi gyárának dolgozói. Marci István a taposórács gyártásá­hoz szükséges szerszámot „készít. (Császár Csaba felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents