Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)
1980-04-13 / 86. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. április 13. TANLABORATÓRIUMBAN. A tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyárban a gyógyszergyártó szakmunkástanulók a tanlaboratóriumban, illetve a termelőüzemekben 'az üzemi gyakorlatokon sajátítják el a szakma fogásait. Hetente felváltva járnak iskolába és leendő munkahelyükre. A gyakorlati oktatás ütemezésénél figyelembe vették, hogy fokozatosan emelkedjék az üzemi gyakorlati órák száma. Ennek megfelelően az elsőévesek még hetente .négy napot töltenek a tanlaboratóriumban, a másodikosok már csak kettőt, a harmadévesek pedig teljes idejükben a termelőüzemekben ismerkednek a gyártási folyamatokkal, s ami szintén nem mellékes — azokkal a szakemberekkel, akiknek munkatársai lesznek. Az alapozás azonban továbbra is nagy részben a tanlaboratóriumban történik. A helyi szakmunkásképző intézet I/G osz- tályábáh huszonnyolcán készülnek gyógyszergyár- tónak. Képünkön: Tóth Éva, Szabó Gyula* és Imre Margit Ráduly Miklósné szakoktató segítségével azt tanulmányozza, hogyan lehet extrahálással koffeint nyerni. (Elek Emil felvétele) k A 4 "a ammJkm * ** 4*Ä f M&juimmh ftfcif t&rih&k w w \ Á fűszernövény visszanyerte rangját Finom ízek gyára A borsosmenta erős, szúrós, de mégis kellemes illata már az utcán megcsapja az embert az Országos Gyógynövény-forgalmi Közös Vállalat nagyhalászi feldolgozó üzemének környékén. S aki nem ismeri a változást, az a kívülre is terjedő illatról ítélve csak azt gondolhatja: nem változott- semmi. Az üzem ugyanis hosszú évtizedek óta csak mentával foglalkozott. Itt vették át a termelőktől a borsosmenta levelét, szénáját. Itt volt a lepárló is, amellyel szinte az arany értékével egyenlő illóolajat nyerték ki ebből a Szabolcsban meghonosodott gyógynövényből. A Búza téri Herbária-szakiuletben polcra kerülnek a fü- szergarnitúrák. (Cs. Cs. felv.) Nyári előzetes a naményi Tisza-partról Még csak április közepén járunk, de Vásárosnamény- ban már készülődik a Tisza- parti ' nyár, amikor tízezrek töltik nyaranta a hétvégeket a gergelyiugornyai kempingben, keresnek felüdülést a víz partján. A vásárosnaményi Bereg- szálló már májusban fogad kisebb, Dunántúlról érkező turistacsoportot, de előjegyzési könyvükben már júliusban .járnak. Június és július hónapokban nagyobb létszámú Tolna megyei csoportokat fogad a szálló. A csoportok programjában Bereg idegen- forgalmi értékeinek Megtekintése is szeren»’^ A Tis„a- parton még nem •'Jébredezi'k' a kemping; 'íhiszen- (.aanmagasvvízállás^ás/teá Átél; okozta károkat még csak ezután mérik fel a nyaralótulajdonosok. Elkészítette nyári forgató- könyvét a Vásárosnamény és Vidéke Áfész is. A több éves tapasztalati adatok alapján tervezik a város bolthálózatának, a tejivónak és a falatozónak az ellátását. Milyen lesz a _ Tisza-part az idénykezdetet' megelőző nagytakarítás után? A tervek szerint május elsején nyitnak a kemping területére kihelyezett üzletek és vendéglátó- egységek. Idén is gondoskodnak a strand- és kempingcikkek, valamint játékok kölcsönzési lehetőségéről. A kölcsönző forgalma tavaly 63 000 forint volt. A vállalati üdülőkben és nyaralókban hosz- szabb ideig lakók a kihelyezett, i alapvető: 'élelmiszereket, konzervárut; töltelékárut, kenyeret és tejet árusító üzletben vásárolhatnak. Tavaly az üzlet, két és fél hónap alatt több mint negyedmillió forint forgalmat ért el. Idén is működik, lényegében változatlan formában a harmadosztályú presszó és az ugyancsak harmadosztályú étterem. Az áfész társadalmi munkásokból szervezett brigádja felkészülten várja az árhullám elvonulását, hiszen úgy készülnek, hogy megfelelő időjárás esetén május elsején már a parton fogadják az ott ünneplőkét. &. patt forgalma idén is nagy lesz. Az áfész három faházában levő 16 kiadható vendégszoba jó része már foglalt, bár hely még akad. Érdeklődők az ország legtávolabbi részéből is jelentkeztek. íéiSK-ei ."A kemping, még. csak álmodozhat a nyárról. A házigazdák már tervezik. B. G. KÍMÉLI AZ EGÉSZSÉGETBitumen — hidegen is A világméretű energiagondok és a környezet védelmének igénye arra késztette az útépítőipar szakembereit, hogy ismét elővegyék és tökéletesített formában általánosan alkalmazhatóvá tegyék a 30-as években már megismert bitumenemulziókat. Előnye elsősorban a sokkal kisebb energiafelhasználás, a légszennyezés csökkenése és a — korábban forró bitumennel dolgozó — munkások testi épségének, egészségének kímélése. Magyarországon a francia Screg-cég szabadalma alapján gyártott bitumenemulzió termelése, felhasználása jelentette az első lépést. A múlt évben pedig több kísérleti útszakaszon már a hazai Kemikál Építőanyag-ipari Vállalat „Kollobit” márkanevű anyagát alkalmazták. A KPM nyíregyházi Közúti Igazgatósága 1979-ben néhány útszakasz érdesítő, vízzáró rétegét bitumenemulzió felhasználásával készítette. A tapasztalatok azt igazolják, hogy az első próbálkozás sikerrel járt. Télen az igazgatóság fehérgyarmati keverőtelepén olyan bitumenes keveréket állítottak elő, amely- lyel hűvös, nedves időben is az anyag jelentős fölmelegítése nélkül javíthatók az utak. Az eredmények alapján a szakemberek 1980-ban a tervek szerint már több, mint százezer négyzetméter útfelületen építenek emulziós érdesítő rétegeket, víz helyett ezzel az anyaggal utókezelik a cementtel stabilizált alaprétegeket. (merza) Hidegen bedolgozható, bitumenemulzióval ragasztott aszfaltkeveréket gyártanak a közúti igazgatóság fehérgyarmati telepén. Új divat a konyhában A divat úgy látszik nemcsak a ruházatnál, hanem a konyhaművészetben is változik. Tegyük hozzá mindjárt azt is, hogy jó irányban. A magyar konyha, főleg a fiatal háziasszonyok az utóbbi évtizedekben alig ismertek más ételízesítőt, mint a sót, a borsot és a paprikát. A régen használt fűszerek SZ'Mé feledésbe mpptek, csak néhány Igazi szakács, meg az idősebb asszonyok ismerték már. Az igazság az, hogy a kereskedelem sem nagyon törődött ezekkel a sokféle ízt adó, az egészségre a legtöbb esetben csak jótékonyan ható fűszer- növényekkel. Az utóbbi években azonban nőtt az érdeklődés, s ma már minden valamirevaló magyar konyhán legalább négy-öt fűszerféleség megtalálható az igazi háziasszony specialitásai között. Erre a „divatirányzatra” apellált néhány hónappal ezelőtt a Herbária, amikor a nagyhalászi üzemben megkezdte a különböző magyar eredetű ételízesítő fűszernövények feldolgozását, illetve csomagolását. Bazsalikom, rozmaring, kakukkfű A bazsalikom, rozmaring, bosikafű, tárkony, kakukkfű, majoránna, szurokfű, kapor, petrezselyem és zeller levélőrlemények régen mind ismert ízesítői voltak a magyar konyhának. Ma, a nagyhalászi üzemben töltik ízléses kiszerelésű műanyag flakonokba, s jut el a Herbária-bol- tokba. A komplett fűszergarnitúrához általában értékes használati utasítást is kap a vásárló. Csupán egy példa a kakukkfűőrlemény használatára : nehezen ‘ emészthető leveseknél — bab, borsó, káposzta — baromfi- és marha- sülteknél,- erdélyi tokány készítésénél, vadas ételek, töltött káposzta, mártások ízesítésére lehet felhasználni. Űj, kellemes ízt ad a kakukkfűvel ízesített körözött, és ami lényeges: diétás ételek ízesítésére is kiválóan alkalma^. Bcís — paprika helyett Nos, ezekből az illatokból kevesebb kerül még a levegőbe a nagyhalászi üzemben. Nem is állandósult még a „termelés”, hiszen a gyártáskapacitás növelésének az alapanyagkészlet és az érdeklődés nagysága is határt szab. Annyi ikonban ' tTiártö ' bizonyos — erősíti meg Hagymási József üzemvezető —, hogy véglegesen, vagy legalábbis hosszú időre Nagyhalászban marad a fűszernövény-őrlemények csomagolása. A mar gyár fűszernövények ugyanis kezdik visszanyerni 7'a>-ó’1u kat’oa? átmenő^ hagyÖmáI nyo'f,a vált bors, paprika helyére mindinkább oda kerül a megfelelőbb. A néhány hónapja átvett új profil — a csomagolás — jelenleg tizenöt helybelinek, elsősorban nőnek ad állandó munkaalkalmat, s kezük nyomán máris több százezer Herbária-feliratú, ízléses flakonnal lettek gazdagabbak az ország gyógynövény-árusító boltjai. A magyar konyhaművészet köny- nyebbségére és változatosságára. •'"> om>.»I Tóth Árpád Divatos parketta Ki hinné, hogy a divat még a faiparban is ^érvényesül. Márpedig semmi kétség; amióta a világos színű bútorok felé hajlik az emberek ízlése, változott a divat a parketta színében is. Tölgy helyett ma már szívesebben látják a világosabb akácot, amely — nem elhanyagolható szempont — szebb is. Fekete István, a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nyírbátori üzemének vezetője a számok tükrében is bizonyítja: évről évre kapósabb az akácból készült termék. Nemcsak belföldön, hanem külföldön is. S hogy ez mennyire előnyös, nem kell hangsúlyozni. Az akác olyan fafajta, amely még a nyírségi sívó homokon is megragad, s ugyancsak értékes nektárt adva fejlődik értékes alapanyaggá. Áramtalanította Nyírmeggyest Betörő az ablakban A múlt év június 30-ra virradó éjjel bejelentés érkezett a Titász mátészalkai üzemvezetőségéhez, hogy Nyírmeggyesen nincs áram. A vállalat ügyeletese nyomban o helyszínre ment éS meglepődve látta, hegy semmi rendellenesség nem történt, csak a főkapcsolót kapcsolta ki valaki. Nagyjából ugyanebben az időben ment haza Felföldi Ferenc nyírmeggyesi lakos, s ahogy kocsijával beállt az udvarra, észrevette, hogy a körülbelül 10 méterre levő takarékszövetkezet ablakán lóg valaki. Odakiabált, erre a lógó ember leugrott és futásnak eredt. Néhány méterrel arrébb kerékpárra ugrott, s azzal hajtott Nyírkáta felé, ám Felföldi kocsiba ült és üldözőbe vette. A község szélén érte utói a menekülő embert, aki ekkor ledobta a kerékpárt és beszaladt egy gabonatáblába. Az éjszakai sötétben értelmetlenné vált a további hajtóvadászat, meg aztán elegendőnek látszott a menekülő ember megtalálására a kerékpár és a rajta levő táska. mint később kiderült, nem is olyan egyszerű dolog. Azt hamar kiderítették, hogy a kerékpár egy Kovács Sándor nevű emberé, ám a környéken, meglehetősen sok Kovács Sándor él. Közülük kellett megtalálni a kerékpár, gazdáját, aki — mert közben ez is kiderült — a takarékszövetkezetbe akart betörni. Az udvarról sikerült is betörnie a mellékhelyiség ajtaját, de mivel innen nem tudott bejutni, az udvarra nyíló ablak védőrácsát próbálta leszedni. Ebben akadályozta meg a szövetkezet szomszédságában lakó Felföldi Ferenc. A táskában talált szerszámok a gyanút a 30 éves, ör, Lenin út 3. szám alatt lakó Kovács Sándorra terelték. Meg is kérdezték őt is a nyomozók, de azt mondta: ő késő este ment haza autóbusz- szal, aztán lefeküdt aludni. Arra azonban nem számított, hogy miután késő este eltűnt otthonról és másnap reggel sem ment haza, felesége beutazott Mátészalkára, s elment a Mezőgép vállalathoz, férje munkahelyére, hogy megtudja: miért töltötte bent az éjszakát, s miért nem ment haza még reggel sem. Kovács egyre nehezebb helyzetbe került, de kitartott amellett, hogy nem ő volt a tettes. Annyit már elismert, hogy este kerékpárra ült és elment fordulni egyet a faluban, hogy kiszellőztesse a fejét, de aztán hazament, s valaki biztos ellopta a kerékpárját, hogy átmenjen vele Nyírmeggyesre. A nyomozók a család és a tanúk vallomását sokkal meggyőzőbbnek találták, s a házkutatás során igazolódott is, hogy Kovács nem is olyan ártatlan, mint amilyennek mondja magát. Az 1972-ben még lakatos, majd csoportvezetővé előléptetett, később meóssá kinevezett Kovács 1974 óta lopkodott különböző szerszámokat és késztermékeket munkahelyéről. Amit tudott, a táskájában csempészte ki a kapun, ami nagyobb darab volt — például daráló, villanymotor —, azokat kidobálta a kerítésen, majd amikor kiment a gyárból, felszedte és hazavitte. Természetesen ezeket a lopásokat is tagadta, de a lakásán lefoglalt darálók, az azokba beépített villanymotorok száma megegyezett a vállalatnál hiányként elkönyvelt termékek számával. Szakmája képessé tette arra is, hogy áramtalanítsa Nyírmeggyest, mert arra számított, hogy a sötétben nyugodtan kirámolhatja a takarékszövetkezetet. A Mátészalkai Járásbíróság dr. Soltész Pál tanácsa folytatólagosan elkövetett lopásért és lopás bűntettének kísérletéért 1 év 2 hónap börtönre ítélte Kovács Sándort, egy évre eltiltotta a k^z_ ügyektől és kötelezte a Mezőgép- nek okozott kár me^eritésére. Az iteletet a meg;;- bíróság helyben hagyta > jgy az jogerőssé vált. (balogh) Hordódonga szőlőoszlop és -karó, bányabélés anyag, sőt papírfa is. A fafeldolgozó üzem — amellett, hogy a tiborszállási és a nyírbélteki erdészet faanyagát is tranzitálja — csakis saját termelésű, azaz FEFAG-faalapanyagot dolgoz fel. Az évenként felvágott 13 200 köbméter alapanyag mind keményfa, melynek 97 százaléka az akác, a többi tölgy. Ebből az alapanyagból összesen 5500 köbméter késztermék készül, jelenlegi áron számolva is több mint 30 millió forint értékben. Az egymagában is számottevő tevékenysége az üzemnek az évi 40 000 négyzetméter területű parketta elkészítése. Ez a munka tavaly és ebben az évben is több mint tízmillió forint termelési értéket képvisel. A termelés egyébként indokolt növelésének a kapacitás szab határt. A szép, tartós akácparketta ugyanis kelendő, teljesen átvette a vezetést a tölgy előtt. Az akác egyre jobban tért hódít a hordógyártásnál is: versenytársa lett a boroshordóknál is a tölgynek wogy az eperfának. A fafeldolgozó üzemben jelenleg boros- és ipari hordókhoz gyártanak dongákat, több millió forint értékben, hazai megrendelésre. Exportra fűrészelt szőlőoszlop és -karó készül, esetenként bútorléc is. Erre a célra több mint hatezer köbméter akácot dolgoznak fel. Nagyobb menn/yiségben szállítanak szőlőkarókat például a I'íemet Szövetségi Köztársaságba. S bármennyire is furcsa: még a Szovjetunióba is kell a Nyírség fája, az akác. Különleges eljárással — papír készül belőle. T. Ä.
