Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-27 / 98. szám

KM VASÁRNAPI MELLÉKLET Bi 4 O C S AILIAIDMCITIT H © N Mi kerül az asztalra? Szépít a légzéstorna DIVAT 1980 KENYÉR — ALGÁBÓL Nagy-Britanniában nemrég í került forgalomba az algából készült kenyér, amelynek ro­pogós héja van és enyhén zöldes belseje. Állítólag ez a kenyérfajta jelentősen megja­vítja a vérkeringést. Ezt a tulajdonságát azonban ma­gas hőfok hatására elveszíti, ezért sütéséhez speciális módszereket dolgoztak ki. PULYKAKOLBÁSZ Az Egyesült Államokban kutatásokat folytattak azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne felhasználni a ba­romfihúst, például a pulyka­húst, kolbászkészítésre. A ne­hézséget az okozza, hogy a pulykahús fehér. Egyes kuta­tók azt javasolják, hogy a pulykakolbászt vörös répával színezzék. Megkísérelték egy szintetikus festőanyag, az úgynevezett annatto alkalma­zását is. A pulykahús azért látszik különösen alkalmas­nak a kolbászkészítésre, mert nagy a vízfelvevőképessége, ami a termékek tartóssága szempontjából fontos tulaj­donság. GYAPOTCSEMEGE New Orleansban egy kuta­tócsoport új, étvágygerjesztő élelmiszert készített, amely véleményük szerint erős kon­kurenciát jelenthet a ham­burger számára. Az új étel gyapotmagból kivont fehér­jéből készül, amelyet húsle­vessel és vízzel kevernek ösz- sze. Az új termék 90 százalé­ka fehérjékből áll. SZÓJASAJT A szójából készült „tej” és „sajt” látszólag semmiben sem különbözik a tehéntejtől és az abból készült sajttól, il­lata és íze azonban más. A szójából készült termékek azonban nemcsak olcsók, ha­nem nagyon egészségesek is. A szójatej 89,5 százalék vizet, 3,15 százalék zsírt, 3.19 szá­zalék fehérjét, 2,96 százalék cukrot, 0,46 százalék meszet és 0.74 százalék egyéb anya­got tartalmaz. Nem lehet cso­dálni tehát, hogy ez a 2000 éves ázsiai találmány más kontinenseken is egyre nép­szerűbbé válik. Egy kellemetlen szépség h i bá ró I A bőrön csaknem mindenhol piheszőrök vannak, amelyek nem feltűnőek, gyakorlatilag nem is láthatók. A szépséghiba akkor keletkezik, amikor hormonzava­rok, örökölt .tulajdonság, vagy más heszprök.. megerősödne ky sötét színük lesz, így feltűnővé vál­nak. Az egyes szőrszálak meg­erősödése, növekedése főleg a változás korában kezdődik, meg­jelenik az ajkak felett a félelme­tes „bajusz”. Az állón is nőni, sötétedni kezd néhány szőrszál. Ez különösen akkor alakul ki, ha kamaszkorban a piheszőröket ki- tépdestük. A napfény árulkodóan megmu­tatja a nem kívánatos szőrszála­kat. A túlzott szőrnövekedés va­lóban komoly szépséghiba. Mit tehetünk, hogy megszabaduljunk tőlük? A kifejlődött szőrszálak el­távolítására többféle mód van. Ila a megjelent szőrszálak még elég vékonyak, a leghelyesebb szőkí­tési eljárással halványítani. Ez a legegyszerűbb kozmetikai mód­szer. A szőkítést hidrogénhiperoxid- oldattal otthon is elvégezhetjük. A szőkítési eljárásnak az a nagy előnye is megvan, hogy a szőr­szálak fokozatosan elsatnyulnak. Az arcon levő szőrszálak szőkí­tésére 3 százalékos, a lábak és a karok megerősödött szőrzetére 6 százalékos hidrogén-hiperoxid ol­datot használjunk. A hidrogén- hiperoxid-oldathoz néhány csepp szalmiákszeszt adjunk és kevés porsampont. A masszát fapálci­kára csavart vattával könnyedén kenjük fel a színtelenítendő bőr- területre, 5 perc múlva a habot mossuk le. Ha a színtelenítő el­járás még nem kielégítő, a keze­lést még 4—5 percre ismételjük meg. maid bő vízzel mossuk le. Utána kamillás babakrémmel vagy zsíros krémmel kenjük be a kezelt bőrt. Még mindig vannak nők, akik a szőrzet leborotválásával szeretné­nek megszabadulni a felesleges szőrszálaktól. Ezt az eljárást nem ajánljuk, mert a szőrszálak erő­södéséhez vezet. Ha csak kevés szőrszál jelenik meg az arcon, se­gít a csipesz. Tépjük ki a szőr­szálakat s ha utánanő, ismételjük meg. A végtagokon lévő nagyobb te­rületen, ideiglenesen, szőrvesztő szerekkel távolíthatjuk el a fel­tűnő szőrszálakat. Ezeket a ron­csoló hatású szereket arcon nem szabad alkalmazni. Kitűnő szer a CAMEA SZÖKTELENlTO KRÉM. A készítményhez mellékelt hasz­nálati utasítást pontosan tartsuk be. Ha a krémet a lapocska segít­ségével leszedjük, a bőrt ecetes, langyos vízzel alaposan mossuk le. utána kamillás babakrémmel vagy Alsói krémmel kenjük be. Folyékony szőrtelenítő szerek is kaphatók. A DEPILEX SZÖR- TELENlTÖ FOLYADÉKOT pálci­kára csavart vattával kell fel­kenni a szőrtelenítendő terület­re. Az otthoni szőrtelenítő mód­szerek közé tartozik a szőrtelení­tő dörzslapocskával történő le- dörzsölés is. Alkalmazása: a bőrt a szőrszálak növekedési irányá­val ellentétes irányban türelme­sen dörzsöljük, amíg a szőrszála­kat el nem távolítottuk (dörzsla- pocskát illatszerboltban vásárol­hatunk). Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy apró bőrsérülé­seket is okozhat, ezért használat után a kezelt bőrfelületet fertőt­lenítő oldattal mossuk le és Alsói krémmel kenjük be. A gyantás szőreltávolítás is gya­kori módszer. Ezt azonban nem szabad otthon végeznünk, mert szakértelem és nagy gyakorlat szükséges hozzá. Bízzuk kozme­tikusra. Véglegesen a szőrszálak- tcdotiak—elsKMBpiMst.iiítoa. dulha4t*nlíonif>eg..Az .-eJpktrpTnQ!» tűvel szálanként történik az epil- láció. Ez kissé fájdalmas műve­let, de érzéstelenítést is alkalmaz­hat az orvos, ha sok szőrszál ki­égetését végzi. (F. K.) A külső kozmetikai kezelés hatását fokozhatjuk, ha több gondot fordítunk a „belső kozmetikára”. A helyes táp­lálkozás mellett, a rendszere­sen végzett légzéstornának bőrszépítő, frissítő és testtar­tásjavító hatása van. A légzés és a vérkeringés szoros össze­függésben vannak egymással, a jó vérkeringés pedig üdévé varázsolja a bőrt. A kozmetikai hatás mel­lett, egészségi okokból is szükséges, hogy naponta leg­alább reggel és este végez­zünk néhány légzőgyakorla­tot. Ha a sejtek kevés oxigént kapnak, a szervezet gyorsab­ban kimerül, fejfájás és egyéb egészségügyi panaszok tá­madnak. Az ember egész életében folytonosan lélegzik, az or­vosok véleménye szerint azonban az emberek körül­belül nyolcvan százaléka mégis helytelenül lélegzik. A legnagyobb baj az, hogy egész nap keveset mozgunk. így a légzés gyenge, a légcsere nem kielégítő, s ezért nem jut ele­gendő oxigén a szervezetünk­be. A napi munkavégzés köz­ben is vannak olyan testhely­zetek, amelyek gátolják a tel­jes légzést. Ilyen például az íróasztal mellett, előrehajló testtartással végzett munka, a varrás, a vasalás, a gépírás stb. Aki egész nap ilyen mun­kát végez, legalább reggel és este végzett légzéstornával juttasson elegendő friss leve­gőt a szervezetébe. A légzéstornát végezhetjük állva, ülve. fekve, vagy séta közben. Nagyon sokféle lég­zőgyakorlat van, a legegy­szerűbb formája az, amelyet a tévé-torna alkalmával, a bármilyen életkorban végez­hetjük. A légzéstorna fő célja, hogy minél mélyebb, teljesebb lég­zést végezzünk. A belégzés Buga László: Fények és árnyak a nyárban A nyár hasznát, előnyeit és örömeit megnyirbálhatják azok az ártalmak, veszedelmek és ká­rok, amelyek annyira megbújnak, hogy sajnos — alig vesz róluk tu­domást az ember. Pedig az óva­tosság biztonságosabb, mint a hősködő könnyelműség, vagy a kétségbeesés, ha a nyakába sza­kad valakinek a baj. Senki sem vitatja azt, hogy a „napfény, víz és levegő egészsé­get ád”. de nem tagadhatja azt sem, hogy a fedetlen fejű, esz­telenül napozó fejfájása, szédülé­se, vértódulása, emésztési zavara már közel áll a napszúráshoz. Oka pedig a tűző nap? Nem! A könnyelműség, a nemtörődömség, vagy a divat, ami magasnyakú, sötét színű, vastag szálú, kötött ruhát, szellőzetlen. szűk farmer- nadrágot és kandurcsizmát erő­szakol a fiatalokra, hogy a hőgu­ta közelébe terelje őket. A nap­szúrás is. meg a hőguta is a tű­ző nap ártalma, de a napot nem lehet kárhoztatni miatta, csak az embert, aki visszaél a napsugár­ral, ahogyan azt a hámló bőrű hason alvók, az egyetlen szabad­napon lesülni akaró napozók iga­zolhatják. Pedig fokozatos szok­tatással. ésszerű kúrával és a bőr zsírozásával meg könnyű, szellős ruhával a nyárnak nem adófize­tője. hanem kamatainak élvezője lehet az ember. A nyár fokozott tisztaságot kö­vetel ételben, italban és még a személyes testápolásban is. A sa­láta, a gyümölcs gondos mosás nélkül nem fogyasztható máskor sem, de nyáron különösen. Az étel melegben eried. buggyad, romlik. Felhasználása tilos, mert emésztési zavart, hasmenést okoz­hat. A romlott étel még felfőzve sem fogyasztható, mert az esetleg benne keletkezett toxinokat a forralás nem pusztítja el. Hasme­néssel járó nyári bélzavarok kú- rálásában a szénhidrátszegény ételeken kívül a nagy mennyisé­gű. frissen főzött cukortalan tea a legfontosabb, mert a nagy folya­dékveszteség miatt könnyen fo­lyadékszegénnyé válik a szerve­zet. Ennek a folyadékveszteség­nek ellentéte a verítékezés, ami­kor a szervezet sótartalmából is veszít. A sós keksz, vagy a sós tea fogyasztása ilyenkor az egyik legfontosabb egészségvédelmi ten­nivaló. Nyári ártalom a légy. A kór­okozók bombavetője, leghűsége­sebb bacilushordozója, a pöcegö- dörben, a konyhában és a cse­csemő cucliján egyaránt otthon érzi magát. Még az a szerencse, hogy a tenyészőhelyek felszámo­lásával és hathatós légyirtó sze­rekkel létszámuk csökkenthető. Sajnos rajtuk kívül is elég bősé­ges a nyár repülő állatkertje. A veszedelmesnek nevezhető rovarok háromféle módon támad­hatják az embert: szájszervük­kel sebezhetik a bőrt, szívó csápjukkal szúrhatnak vagy a potrohúkon lévő fullánkot vág­hatják bele az ember bőrébe. A marás rendszerint egyszerű seb­zés, de mérgező anyag is juthat a sebbe, ahogyan azt egyes pókok és százlábúak esetében megfi­gyelték. A darazsak és méhek mérges fullánkjai azért veszedel­mesek, mert ha túl érzékeny — allergiás — valaki, akkor egyet­len csípés is halálos lehet. A vér­szívó rovarok — a bolha, kul­lancs, tetű, szúnyog, poloska — csípésükkel fertőző betegségek közvetítőivé válhatnak, ha kör­nyezetükben fertőzőképes beteg szenved. Ezek tehát csak közvetí­tők, mint a légy és nem közvet­lenül ártok, mint a méhméreg. Megelőzhetők a rovarártalmak? Igen! A legfontosabb a nyugodt magaviselet rovarveszély esetén. Még a legvadabb is rendszerint csak akkor támad, ha veszélyt érez. Elűzése tehát igen óvatos, csapkodásmentes legyen. Ma már vannak igen hatásos védő- és ri­asztókenőcsök is. De ha mégis megcsíp valakit a méh, a darázs, vagy egyéb repülő kártevő, szalmiákszeszt, alkoholt, kölnivizet, ecetet kell cseppenteni a sebre, vagy tegyünk rá frissen átmetszett hagymát nedves met­széslapjával. A kullancs külön fi­gyelmet érdemel, mert ha a fe­je beszakad a bőrbe, gennyedést okoz. Ha benzinnel lefedik, vagy vaselinne! bekenik megfullad és kiesik. A nyár — a legtöbb ember szá­mára — még mindig a munka­helyről, a hivatalból, az elfog­laltságból való szabadságolást je­lenti. A szabadság: kikapcsoló­dás. A kötöttségek mindennemű feloldása más. mint a munkába sorakozó hétköznap, vagy a hét­vég felszeletelt pihenője. Ilyen­kor a szokatlan utáni vágy há­rom — egy jó és két rossz — irányába terelheti az embert. Az egyik rossz a szabadság alatti otthoni hajsza: a nagytakarítás, felújítás, az építkezés, az üdülő­telek rendezése és a házi barká­csolás túlhajtása. Az igaz, hogy a munka ilyenkor más, mint amit munkahelyen végez valaki, de mégis munka és ha örömet okoz, orron, a kilégzés szájon át történjen. Célszerű a kilégzést sziszegő hangadással egybe­kötni. Belégzés után tartsunk egy kis szünetet és azután lé­legezzünk ki. A légzőgyakor­latot ötször-hatszor végezzük. Ha módunk van rá, naponta több alkalommal is frissítsük fel szervezetünket. A légzőgyakorlatokat min­dig szabadban, vagy nyitott ablaknál végezzük. Télen azonban vigyázzunk, nehogy a hidegben megfázzunk. Ezért felkelés után nyissuk ki az ablakot, majd intézzük el a fürdőszobai teendőket és fel­öltözve végezzük el a légző­gyakorlatokat. Ha nagyon hi­deg van, akkor jól kiszellőzte­tett szobában, csukott ablak­nál is eredményes a mély­légzés. Ügyeljünk azonban ar­ra is, hogy ne legyen olyan szoros ruhadarab rajtunk, amely akadályozná a tu­datos mélylégzést. A légzés­tornát mindig étkezés előtt végezzük. A rendszeres mozgás a lég­zésre is hatást gyakorolt. A fokozott izommunka növeli a szervezet oxigén szükségle­tét, gyorsítja a légzőmozgáso­kat, s ezáltal elősegiti a lég­cserét. Tehát a mozgás előse­gíti az elhasznált levegő tá­vozását és a friss levegő be­áramlását. Ezáltal segíti a szív és az érrendszer munká­ját, serkenti az anyagcserét, javítja a közérzetet. Kellemes „légzőtorna” az éneklés. Ideális légzőmoz­gást biztosít. Ne szégyelljünk otthon idősebb korban sem énekelni, mert rendkívül jó hatást gyakorol a szervezetre és javítja a közérzetet. A fia- jtalokngk pedig kitűnő mell- ■káaréSTeSkt«'-!' gyukwiát1 ázó éneklés, de nem szabad lebe­csülni kedvező lelki hatását sem. Fási Katalin akkor is gyengít, fáraszt. A má­sik rossz ennek az ellenkezője: az élvezetek, a szórakozás, az éj­szakázás, a kalandhajszolás, a gátlástalanság, a meggondolat­lanság túlzásba vitele. A jó: az egyetlen célravezető út, a testi c. szellemi rehabilitáció, a tökéletes talpraállítás, a fizikai erő és szellemi ruganyosság visszaszer­zése — sajnos — a családok nyá­ri tervei között elég ritka és még ritkább az ilyen tervek tö­kéletes teljesítése. Pedig a nyár felmérhetetlen előnye, haszna, várható eredménye között ez a legfontosabb. Mandarinsárga puplin anyagból készült nyári ruha. Nőies jellegét kiemeli a rendezett, lágy bőség és a széles övvel hangsúlyozott keskeny derék. Háromrészes szabadidő-öltözék. A könnyű, béleletlen hosszú ing homokszínü puplinból készült. Alatta az ujjatlan, mandarinsárga színű frottír blúzt széles vászonöv , fogja össze. A szűk nadrág bor- ■dás kordjellegu kötött jerseybtíl készült. (A modellek a Magyar Divat Intézet 1980 tavaszi-nyári TREND kollekciójából valók.) A fiatalok divatjában a fényes felületű anyagok nagy szerepet kapnak. A sportos ing keskeny gallérral, pántdíszítésekkel és rá­tett, lebegd zsebekkel készült. Idősebbek részére készült két­részes könnyű jersey ruha. Az öves tunika válltól enyhe húzás­sal bővített, a laza hajtásokkal készült szoknya a térdet takar­ja. A blúz egyenletes csíkozása — a szoknya bordűr csíkjaival ösz- szehangolt. A lenvászon anyagoknak nagy szerep jut a klasszikus férfiöltö­nyök területén is. A kétsoros, ej­tett gomboláséi zakó Ucleletien. A puha gyapjúszövetből készült ingek öltönyhöz és önállóan is vi­selhetők a tavaszi szezonban. Új­donság az ing anyagából készült keskeny nyakkendő, amit a fiata­lok kigombolt ingnyakkal visel­nek. Élelmiszereink kezelése, tárolása Az időnkint fellépő kisebb-na- gyabb járványos megbetegedések újra meg újra felhívják a figyel­met arra, hogy élelmiszereink tiszta és egészséges kezelését, tá­rolását ne hanyagoljuk el és az erre vonatkozó orvosi felhíváso­kat fogadjuk komolyan, tartsuk is be. A legutóbbi vérhasjárvány, valamint a kisebb arányú máj­gyulladás-megbetegedések igazol­ják ezeket, hiszen mindkét eset­ben valamilyen mülasztás, köny- nyelműség volt a járvány kelet­kezésének és elterjedésének fő oka. Ezzel kapcsolatban néhány ta­nács. Csak olyan élelmiszert vá­sároljunk, melynek egészséges voltáról előzőleg meggyőződtünk. Minden csomagolt árun fel kell tüntetni a felhasználhatósági időt és ezt ne feledjük el megnézni, mielőtt kosarunkba tesszük a te­jet, konzervet stb. Minden házi­asszony tudja, hogy az élelmisze­reken a romlás első jelei rendsze­rint felismerhetők érzékszervi vizsgálattal. Ha az áru színe, alakja, szaga és íze nem mutat változást és nagyjából azonos a mindenkor megszokottal, akkor valószínűleg egészséges. Az el­változások vagy egymagukban jelentkeznek, vagy csoportosan. A zöldesszínű hús vagy felvágott, a ragacsos és tapadós felületű virs­li, az összetapadó és csomós tej­por, az avas dió, a bűzös szagú hal stb. mind a romlásról árul­kodik. Ezek együttes jelentkezé­sét is tapasztalhatjuk néha. tgy például a romlott fagylalt színe elváltozik, íze csípős, nem sima, hanem csomós, szaga kellemet­len. eltér a megszokottól, tehát könnyen felismerhető. Ugyanígy azok a konzervek is, melyek tar­talma kiszivárog a dobozból vagy üvegből, vagy a fémfedél felpú- posodik, a romlás jeleit mutatja, mert belső bomlás okozza ezeket vagy a rossz és nem légmentes lezárás, ami nem tudja a tartós­ságot biztosítani. Ha a mélyhűtött áruk burkola­tán belül jegesedést tapasztalunk, akkor ez arra utal, hogy tárolás közben lecsökkent vagy megszűnt egy időre a hűtés, az áru felen­gedett, majd újra lefagyasztot­ták. Ez valószínűvé teszi, hogy a mélyhűtött termék emiatt bakté­riumokkal fertőzötté vált, ami az újra történő lefagyasztás követ­keztében sem szűnt meg. Nem soroljuk tovább a példá­kat, nézzünk körül inkább saját házunk táján, hogy otthon szak­szerűen kezeljük-e élelmiszere­inket. A száraz árukat általában hű­vös, szellős, sötét, napfénytől vé­dett helyen tartsuk. A porított árukat jól le kell zárni, hogy ne szívjanak magukba nedvességet a levegőből, mert ettől megduzzad­nak és megindul bennük a pené- szesedés. ezzel együtt a romlás is. A fűszerféléket légmentesen zár­va. papírcsomagolás esetén pedig egymástól távol kell elhelyezni. Ahol élelmiszert tárolunk, ott szagos holmit, anyagot ne tart­sunk, mert például a zsír felve­szi a közelében lévő káposzta, petróleum, fűszer szagát és meg is tartja. Az olajtartalmú vagy zsíros anyagokat védjük a me­legtől és napfénytől, mert megol­vadnak és gyorsan avasodnak, hasznavehetetlenné válnak. Füstölt árukat mindig fel­akasztva kell tárolni, hűtőbe ten­ni nem szabad, zöldségféléket lehetőleg pincében helyezzünk el és ha mód van rá, száraz homo­kot tegyünk alá. A pincében gon­doskodni kell arról is, hogy télen az ott tárolt gyökereket, burgo­nyát stb. fagy ne tegye tönkre, de azért szellőztetni kell a he­lyiséget. Diót és száraz héjú gyü­mölcsöket jól lehet padláson tar­tani, de nem túlságosan vastag rétegben, sőt, időnkint tanácsos meg is forgatni, szellőztetni. Száraztésztát, mákot, szárított gombát, babot, lencsét, borsót, kaprot száraz, fénymentes helyen akasszuk fel, ritka szövésű zacs­kóban. (Ha nem szellőzhet, meg- férgesedik.) A hűtőszekrénybe mindig hidegen tegyünk be min­den élelmiszert és főleg tisztán. Tehát ne kerüljön bele mosatlan gyümölcs vagy tojás, de ilyen­kor is szükséges külön zacskóban tartani. Fedetlenül semmilyen ételt, folyadékot ne hűtsünk. Mindig tiszta kézzel nyúljunk az ételekhez, élelmiszerekhez. Ha nyersárut (húst, halat, zöldséget stb.) fogunk meg, mossunk azon­nal kezet és így folytassuk mun­kánkat. Hal után nem foghatunk meg kézmosás nélkül burgonyát vagy fordítva, mert kórokozókat és szennyeződést viszünk át a másik anyagra. A kézmosás le­gyen alapos, lehetőleg melegvizes és szappanos. Időnkint használ­junk körömkefét is és törülkö­zőnk legyen mindig tiszta és szá­raz, ne terjessze a baktériumo­kat. R. J.

Next

/
Thumbnails
Contents