Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-27 / 98. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. április 27. A hét — címszavakban HÉTFŐ: Lenin-emlékünnepség Moszkvában — A Nemzetközi Olimpiai Bizottság Végrehajtó Bizottságának ülése Lausanne-ban — Véres összetűzések a teheráni egye­temeken — Változás a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság államfői posztján KEDD: A közös piaci országok tanácskozása Luxemburgban az Irán-ellenes intézkedések ügyében — Szakszerve­zeti világértekezlet Belgrádban SZERDA: A pennsylvaniai előválasztások Kennedy és Bush si­kerét hozzák — Elnökválasztás Görögországban: Kara- manlisz nem kapja meg a szükséges többséget — Zsivkov Szíriái tárgyalásai CSÜTÖRTÖK: Gromiko találkozója Giscard d’Estaing francia elnökkel, szovjet—francia közlemény a megbeszélé­sekről — Baloldali tüntetések Portugáliában PÉNTEK: Az Egyesült Államok sikertelen túszkiszabadítási ak­ciója Iránban, világszerte élénken kommentálják a történteket — Összehívják az Afrikai Egységszervezet csúcstalálkozóját — Marchais az NDK-ban SZOMBAT: Magyar—osztrák kormányfői megbeszélések — Előkészületek az európai kommunista pártok párizsi értekezletére Á hét három kérdése O Milyen események zaj­lottak Irán körül? A héten minden más eseményt háttérbe szorított a túszok ki­szabadítására fordított ame­rikai katonai akció kudarca, s annak széles körű nemzetkö­zi visszhangja. A bőven ára­dó jelentések ellenére válto­zatlanul sok a bizonytalansá­gi tényező és tisztázatlan részlet. Jogosan vetődik fel a kérdés, vajon csupán tech­nikai jellegű, üzemi baleset hiúsította meg a minden moz­zanatában kidolgozott és sok­szorosan lepróbált támadást vagy más tényezők is közre­játszhattak annak hirtelen le­fújásában? Néhány kommen­tár hajlik annak feltételezé­sére, hogy Washington közre­működést várhatott bizonyos iráni körök részéről, ami el­maradt ... A lényeget illetően azon­ban nem lehet vita. A nagy­követségi túszok ügyét nyil­ván meg kell oldani, de ez aligha választható el a sokré­tű amerikai—iráni viszony egészétől. Minden olyan pró­bálkozás, amely egyoldalú ka­tonai lépéssel próbálkozik, veszélybe sodorja nemcsak magukat a túszokat, de a vi­lág jelenleg legérzékenyebb válságterületének, a Közép- Keletnek amúgy is törékeny viszonyait. A bizonyítványát magyarázó Fehér Háznak ezért sok mindennel kell szembenéznie. Az Egyesült Államokban a fokozódó bírá­latokkal, a szenátus egy ré­szének tiltakozásával s a kö­vetkező előválasztások egye­lőre megjósolhatatlan ered­ményeivel, miután a héten, Pennsylvaniában Kennedy is­mét „összeszedte” magát. A nagy kérdés, vajon haj­landó-e az amerikai vezetés levonni a megfelelő tanulsá­gokat és új alapokon köze­ledni a krízishez? Vagy még mindig nem hallgatnak a jó­zanság szavára és megpró­bálnak „előre menekülni”? Mit tesznek majd a szövetsé­gesek, amelyeknek.,^? eddigi-,, éknél sokkal . kiélezettebb helyzettel; ítéli szembenézni­ük, s • egyi olyan Amerikát -kellene, támogatniuk, amely nem is konzultált velük? Ho­gyan sikerül Iránban leküz­deni a belső gondokat (csak az elmúlt hetet idézve: heves harcok Kurdisztánban, véres összecsapások az egyeteme­ken),.hiszen elengedhetetlen egy hatékony, antiimperialis- ta nemzeti egységfront kiala­kítása? így hát a hét végével nem zárul le az eseményfolyam, a hírmagyarázó nem először, de alighanem nem is utoljára foglalkozik az Irán körüli fej­leményekkel. © Mi a jelentősége a szovjet—francia tár­gyalásoknak? Ami egy eny- hültebb időszakban szinte már természetesnek tűnt — a kelet—nyugati párbeszéd s a magas szintű találkozók fo­lyamata a feszültség fokozó­dásával lelassult, majd telje­sen megakadt. Ezért kísérte megkülönböztetett figyelem Gromiko külügyminiszter idei első utazását egy nyu­gat-európai fejlett tőkés or­szágba s a szovjet—francia tárgyalásokat. _a v né?) " Senki-sem1 várhatott cső-' dákat, de az európai közvéle­mény elégedetten fogadta a „nehéz, türelmes, elmélyült tárgyalások” hírét, amelyek Nem titok, hogy ez az eny­hülés visszaesett, súlyos ne­hézségek és veszélyek jelent­keznek, de Európa szocialista fele nem hajlandó némán asszisztálni a detante „teme­téséhez”, hanem a Helsinki­ben kirajzolt út folytatására szólít. Ehhez hívja partner­ként — a meglevő, de áthi­dalható nézeteltérések és vé­leménykülönbségek ismereté­ben — Párizst is, másokat is. O Hogyan alakulnak az olimpiával kapcsolatos állásfoglalások? Az olimpiai játékok előtt nyolcvan nap­pal rendszerint a sportléte­sítményeken végzet utolsó si­mításokról és a versenyzők felkészüléséről szólnak a tu­dósítások. Az idei esztendő sok tekintetben kivétel e sza­bály alól: nyilatkozatok és állásfoglalások, híresztelések és cáfolatok, sokszor végletes szenvedélyek kapják a fősze­repet. A héten a svájci Lausan­ne-ban újabb ülést tartott a NOB Végrehajtó Bizottsága és tanácskoztak huszonhat sportszövetség vezetői is. Végkép világossá vált, hogy minden ellenolimpia-terv megbukott — Moszkvában megrendzésre kerülnek a nyári játékok, s azokkal nem lehet és nem tudnak semmit szembeállítani. Ha úgy tet­szik, a frontális amerikai ro­ham tehát nem sikerült, ami nem zárja ki, hogy ne igye- >teeznének- lefaragni- a- részvé­telt. ' Egyes ' NATO-országok olimpiai bizottságaira nagy nyomás nehezedik saját kor­mányaik részéről, azokra vi­Az AP amerikai hírügynökség térképe az Egyesült Államok kom- mandoakciójártak útvonaláról Iránig. A csillaggal jelzett iráni Ta- bas környéke volt az a hely, ahol az amerikai gépek leszálltak. (Kelet-Magyarország telefotó) során, francia kívánságnak megfelelőén,J nem l^gvés szó esett' Afganisztánról. A szóv- 'je^r^;,SuÍíi|y miniszter ismét megvilágította Moszkva meg­alapozott véleményét: az af­gán probléma nem oka, csu­pán ürügye a feszültség éle­ződésének, az erre irányuló amerikai politika már jóval korábban kibontakozott és felerősödött. Párizsban szó .feshetett a közös érdekű, eu­rópai dolgainkról, többek kö­zött a madridi találkozó elő­készületeiről, a földrészün­kön szükséges leszerelési in­tézkedésekről, valamint a kétoldalú kapcsolatokról, s az enyhülésről, amellyel kap­csolatosan á szovjet külügy­miniszter ismét felhívott az elért vívmányok védelmére. szont Washington . próbál hatni. Az olimpiai bizottsá­gok állásfoglalása azért is lé­nyeges, mert az egyéni neve­zéseket aligha lehet keresz­tülvinni. Furcsa fintora az Egyesült Államok és szövetségesei kö­zötti viszonynak, hogy egye­sek úgy érvelnek: ha már va­lamiben eleget kell tenni az amerikai követeléseknek, még mindig kisebb veszélyt jelent távol maradni a spórt- - játékoktól, mint részt venni az iráni kalandban A Nyu­gaton oly szívesen „politika- mentesnek” tartott sportot így áldozzák fel a közvetlen napi politika, a NATO-alku- dozások oltárán. Réti Ervin Győri Imre beszéde az újságíró-közgyűlésen Megválasztották a MUOSZ új vezetőségét A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének közgyűlé­se szombaton Gyúr kő Géza alelnök vezetésével folytatta munkáját a Magyar Néphad­sereg művelődési házában. Felszólalt a tanácskozáson Győri Imre, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője. Győri Imre tolmácsolta pártunk Központi Bizottsá­gának üdvözletét, majd így folytatta: — A közgyűlés fe­lelősségteljes munkára vállal­kozott, az újságírás felada­tainak megvitatására, pár­tunk XII. kongresszusa út­mutatásainak szellemében. — A párt a szocialista épí­tés nélkülözhetetlen feltételé­nek tekinti az eszmei, ideoló­giai munkát, a társadalom műveltségi színvonalának emelését, a szocialista erköl­csi normát és életmód kiala­kítását, fejlesztését. E nagy feladat megoldásában számít a tömegtájékoztatásban dol­gozókra, akik — hisszük — készek és képesek is megfe­lelni a fejlett szocialista tár­sadalom építésével együttjá­ró magasabb követelmények­nek. A magyar újságírás színvo­nalas műveléséhez a legfon­tosabb feltételek adottak. Az első: a Magyar Szocialista Munkáspárt a marxizmus— leninizmus tudományos elmé­letére támaszkodva és a tár­sadalom valóságos helyzeté­ből kiindulva, a nép vélemé­nyét és javaslatait figyelem­be véve jelöli ki a szocializ­mus építésének fő irányát és soron következő feladatait. Politikánk elvi, reális és őszin­te. — A Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszu­sán elhatározottakból egyér­telműen kitűnik — folytatta Győri Imre — írásainknak, műsorainknak a társadalom fejlődése szempontjából leg­fontosabb eszmei és erkölcsi kérdésekre kell irányítaniok a figyelmet. Ezek: a közérdek tiszteletben tartása és szolgá­lata, a munka becsületének növelése, a kötelezettségek teljesítése, a közösségi szel­lem erősítése, a szocialista hazafiság és proletár inter­nacionalizmus elmélyítése. A továbbiakban a Központi Bizottság osztályvezetője rá­mutatott: — Amikor megál­lapítjuk, hogy a kongresszus megerősítette pártunk politi­kai irányvonalát, ezzel egy­szersmind azt is mondjuk: tájékoztatáspolitikánk alap­elvein nem kívánunk változ­tatni. Ezek az alapelvek szer­ves részét alkotják pártunk általános politikájának. Elvá­laszthatatlanok a szocialista nemzeti egység, a szocialista demokrácia, a kétfrontos harc és érzékenység, a szocialista hazafiság és a proletár nem­zetköziség, valamint a szocia­lista életmód és erkölcs erősí­tésére, fejlesztésére irányuló törekvéseinktől. Tájékoztatá­si politikánk értelmében to­vábbra is alapvető követel­mény a hitelesség, a pártos­ság, a megbízhatóság és a gyorsaság. — A párt továbbra is épít az újságíró-szövetség tagsá­gának önzetlen munkájára, számít a nagy önállósággal, demokratikusan tevékenyke­dő vezető testületéinek aktív közreműködésére, a tömegtá­jékoztatás továbbfejlesztésé­ben. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a kormány ezen­túl is megteremti a sajtó, a rádió és a televízió hatékony működéséhez szükséges fel­tételeket. Szocialista hazánk­ban az újságírás a jövőben is betöltheti nemes hivatását: élharcosa lehet a jónak, a szépnek, a még tartalmasabb emberi életnek. Ehhez kívá­nok a Központi Bizottság ne­vében sok sikert, jó egészsé­get — hangoztatta befejezé­sül Győri Imre. Jiri Kubka, a Nemzetközi Újságíró Szervezet főtitkára, a NUSZ nevében köszöntötte a * közgyűlés résztvevőit. A vitá­ban részt vevők sokoldalúan elemezték, személyes gyakor­latból vett példákkal egészí­tették ki ^ beszámoló megál­lapításait. A vitát követően a közgyű­lés a beszámolót és a bizott­sági jelentéseket jóváhagyta. Végezetül megválasztotta a MUOSZ 55 tagú választmá­nyát, ellenőrző bizottságát és etikai bizottságát. Az ellenőr­ző bizottság elnöke Varga György, az etikai bizottság el­nöke Burján Sándor lett. Az új' választmány a köz­gyűlés után megtartotta első ülését és megválasztotta a 15 tagú elnökséget. Ezután meg­választották az elnökség tiszt­ségviselőit. A MUOSZ elnöke Pálfy József; elnökhelyette­sei: Komját Irén, Németi Irén, Pethö Tibor és Gyurkó Géza; főtitkára Király And­rás; főtitkár-helyettese Fábián Ferenc; titkára Benkö Károly. (Folytatás az 1. oldalról) tés nevében dr. Pénzes János köszöntötte. Kiemelte, hogy a vállalat fejlődése szép pél­dája a megye iparosításának, több nagyobb gyár alapját adta a korábbi években. Kü­lön öröm, hogy jelentősen nőtt a szolgáltatás aránya. Majd átadta a Kiváló Válla­lat címet tanúsító oklevelet. A Helyiipari és Városgaz­dasági Dolgozók Szakszer­vezetének nevében Kiss Al­bert osztályvezető a SZOT dicsérő oklevelét adta át Tu- róczi Lajosnénak és Tóth Miklósnak, majd Kiváló Dol­gozó kitüntetéseket és brigád­jutalmakat adtak át. ★ Szombaton délelőtt ünnepi közgyűlésen adták át a Ki­váló Szövetkezet címet tanú­sító oklevelet a Kisvárdai Építő- és Szerelőipari Szövet­kezetnek. A szövetkezet Kisvárdán és környékén tavaly ötvenmil­lió forint termelési értéket ál­lított elő, ami húsz százalék­kal több az 1978. évinél. A nyereség is megduplázódott, 3,7 millió forint volt. A szö­vetkezet 43 lakást épített zömmel Kisvárdán, de épí­tettek Dombrádon és Papon is. A lakásépítés mellett fon­tos tevékenységük az épüle­tek fenntartása és korszerű­sítése. Záhonyban a volt lak­tanyából raktárát alakítottak ki az AUTÖKER-nek. Itt tá­rolják a Szovjetunióból érke­ző autóalkatrészeket. Keme- csén a Göngyölegellátó Szö­vetkezeti Vállalat telephe­lyén szociális épületté alakí­tottak egy régebbi építményt, a kisvárdai MÁV-pályaudva- ron pedig térbúrkolást végez­tek. Az ünnepi közgyűlésen a Kiváló Szövetkezet megtiszte­lő címet Czimbalmos István, a KISZÖV elnöke nyújtotta át Dienes Károlynak, az épí­tő- és szerelőipari szövetke­zet elnökének. Kassai László kőműves szocialista brigádve­zető Kiváló Munkáért, ki­tüntetést kapott. Ugyancsak szombaton tar­tották a Kisvárdai Vas- és Gépipari Szövetkezetnél az ünnepi közgyűlést, amelyen Czimbalmos István, a KI­SZÖV elnöke adta át Besz- terczi Andrásnak, a szövetke­zet elnökének a KISZÖV el­nökségének vándorzászlaját. A szövetkezet termékeinek zöme közvetve exportra ke­rül. A MEDICOR-nak rönt­gen, a Magyar Hajó- és Da­rugyárnak pedig darualkat­részeket gyártanak. Ez a ter­melés háromnegyedét adja. Ezenkívül lakossági és közü­leti szolgáltatást is végeznek; gépkocsikat szervizeinek, ja­vítanak, valamint egyedi megrendelésre vasipari tevé­kenységet folytatnak. Tavalyi árbevételük 68 millió, a nye- rességük pedig 16 millió fo­rint volt. Az ünnepségen megjutalmazták a brigád­mozgalomban kiváló ered­ményt elért kollektívákat, és . dolgozókat. • u l'.n ,anlo/ .íofo'ioKqög •T'- ■■ i ★ jejlcr'- aidnoq ti -ins jtüaö .ió'igaz } .Ünnepi munkásgyűlésen ■ adták át a Kiváló címét tanú­sító oklevelet szombaton dél­előtt a Tiszalöki Tanácsi Költségvetési Üzem kollektí­vájának. Marázi Gábor üzem­vezető ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy a múlt esztendei 17 milliós ter­vüket 21,5 millióra teljesí­tették, nyereségük megköze­lítette a két és fél milliót. Nemcsak a tanácsi kezelés­ben lgvő épületek fenntartá­sában vesznek részt, hanem kiveszik részüket a családi házak építéséből is. A Kiváló Költségvetési Üzem címet tanúsító okleve­let Kiss Albert, a HVDSZ osztályvezetője adta át, amelyhez a megyei tanács nevében dr. Vityi Tibor osz­tályvezető-helyettes. a helyid tanács nevében űf. Borivó László tanácselnök gratulált. , -ÖV ÍZfíl' Percek Sokszor és sok helyütt eshet szó a percek érté­kéről. Van egy terület, ahol a percek különös­képpen értékesek le­hetnek: sajnos, egy kor­szerű háború körülmé­nyéi között egyre keve­sebb perc állhat rendel­kezéséé például a raké­ták észlelési idejére, akár egy műszaki hibá­ból következő véletlen baleset nyomán. A héten elmondott beszédében Karl-Heinz Hoffmann, az NDK nem­zetvédelmi minisztere érdekes adalékkal szol­gált. Az eurorakéták ezt az időt (amely az inter­kontinentális rakéták esetében 25—28 perc) 10 perc alá szorítanák. Nem „csodafegyverekről” van szó, de olyan veszélyes körülményekről, ame­lyek bonyolítanák föld­részünk helyzetét. Az idő — a költségek­re utalva — ebben az esetben is pénz, de biz­tonsági tényező is. Óv­juk a perceket — az évek és évszázadok ér­dekében. r. e. !

Next

/
Thumbnails
Contents