Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-24 / 95. szám

1980. április 24. . KELET-MAG YARORSZÁG 3 Kulturális kérdések Színvonalasabb irányítás HÁROM FONTOS kul­turális témakörrel foglal­kozott a megyei tanács művelődésügyi osztályá­nak munkáját értékelve, a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Hogyan gaz­dálkodnak a tanácsi szer­vek az oktatásra, művelő­désre fordítható pénzek­kel? Milyenek a személyi feltételek az iskolákban és a művelődési intézmé­nyeknél? Megvalósul-e minden esetben a színvo­nalas tanácsi irányító munka? A közoktatás és a köz- művelődés részesedése a megyei tanács költségveté­séből 39 százalékról 46,2 százalékra emelkedett. A kulturális ágazat gazdál­kodása, a bonyolultabb pénzügyi viszonyok mel­lett is, a tanácsi ágazatok között a legjobb teljesíté­si szintet érte el. Javult a tervező, elemző munka, a pénzügyi eszközök rugal­masabb átcsoportosítása és nem utolsósorban az el­lenőrzés. Tovább csökkentek az ellátásbeli szintkülönbsé­gek például a megye isko­lái között. Az iskolák fel­szereltsége a „négylépcsős'’ taneszközprogram követ­keztében tovább javult. Sikerült a korábbiaknál jobban rangsorolni a fej­lesztési feladatokat, s a megyei tanácsi pénzma­radványból is a kulturális ágazat növekvő mértékben részesült. Az országos alapokból is jelentős összegeket juttat­tak a megyei szervek, fő­ként a közművelődési cé­lok megvalósítására. Beru­házási jogkörét — mellyel három évvel ezelőtt ruház­na fel at. művelődésügyi, osztályt a végrehajtó bi­zottság — egyre hatéko­nyabban látja el az osz­tály. A kulturális beruhá­zások többsége a tervnek megfelelően valósult meg. A kivitelezések többségé­nek minősége megfelelő, de néhány helyen — Zá­hony, Tiszadob, Nyírbátor stb. — jelentős minőségi kifogásokkal is kellett él­niük. Nem kis gondot okoz azonban a megyei műve­lődésügyi osztálynak a nagy, kiemelt beruházások segítése — megyei műve­lődési központ, színházre­konstrukció, a tapasztalat­lanság miatt sok nehézség­gel küzdenek. A KULTURÁLIS MUN­KÁBAN is a sikerek leg­döntőbb tényezője az em­ber. Az alapvető cél az, hogy az intézményekben megfelelő felkészültségű és összetételű szakember- gárda álljon az oktató-ne­velő munka, a közművelő­dés rendelkezésére, meg­felelő vezetőkkel. Nem le­becsülendő eredmény, hogy a pályakezdőknél je­lentősen javult a pályairá­nyítás hatékonysága. 1978- ban a pályakezdők 49 szá­zaléka, tavaly 66 százalé­ka pályázat útján helyez­kedett el az iskolákban, művelődési házakban, in­tézményeknél. A pedagógusoknál folya­matosan figyelemmel kísé­rik a tantárgyfelosztást, a napközis beosztást és az órarendek alakulását. Kez­deményezik az iskolák kö­zötti szakembercserét, ösz­tönzik a hiányszakokból újabb, kiegészítő szakok felvételét, a közművelő­désben a képesítés meg­szerzését. A káderpolitikai hatá­rozat szellemében nagy gondot fordítanak a kultu­rális intézmények, iskolák vezetőinek kiválasztására, az egészséges cserék lebo­nyolítására, a megfelelő stabilitásra. A tapasztala­tok szerint a Cserék egy része nyugdíjazás, egy je­lentős része viszont alkal­matlanság és egyéb okok miatt következett be. A vezetésben a cserék több­ségét megfelelő körülte­kintéssel végezték a taná­csi szakigazgatási szervek, de előfordult néhány eset­ben, hogy lappangó mun­kahelyi feszültségeket is magával hoztak a vezetés­ben bekövetkezett változá­sok. Az irányító, ellenőrző munkában fontos szerep jut a vizsgálatoknak. Ä megyei tanács művelődés- ügyi osztálya évente 2—3 tanácsi, 12—15 komplex intézményi és 10—15 cél- vizsgálatot, továbbá a helyzettől függően 5—10 rendkívüli vizsgálatot vé­gez. A tanulságok között kapott helyet, hogy to­vábbi tennivalók vannak a vizsgálatok színvonalának javításával, a tapasztala­tok, érdemi: értékelésével, Mint más ágazatoknál is, a vizsgálatok itt sem le­hetnek öncélúak, a szín­vonalasabb irányító mun­kát kell szolgálniuk. AZ IRÁNYÍTÁS sajátos formáját képezik a ren­dezvények — igazgatói, szakfelügyelői, különböző csoportértekezletek, to­vábbképzések — amelyek többségében betöltik hiva­tásukat, de a jobb, átgon­doltabb szervezés tovább­ra is szükséges. A megyei tanács művelődésügyi osz­tálya — levonva a tanulsá­gokat, a kritikai megjegy­zéseket is felhasználva — az utóbbi időszakban csök­kentette a rendezvények számát, gyakoriságát, hogy nagyobb gondot fordíthas­sanak a valóban mindenki számára hasznos, a helyi irányítást jobban segítő elemző rendezvények szer­vezésére. A kulturális élet ütő­erén csak akkor tarthatja kezét az erre tanácsilag hivatott megyei művelő­désügyi osztály, ha foly­ton megújítja módszereit, javítja az osztályon dolgo­zók irányító, ellenőrző, se­gítő munkáját. Páll Géza A Taurus Gumigyár nyíregyházi gyárának kempingüzemé- ben típustól függően 900—2000 darab gumimatracot és ágy­betétet készít a Vámos Ilona szocialista brigád. (G. B.) HAGYOMÁNY AZ ISG-BEN Ne csak a nőnapon... Tíz éve jelent meg az a párthatározat, amely a nők élet- és munkakörül­ményeit hivatott javítani. A történelem egyetlen évtizede alatt sem válto­zott ennyire kedvezően a nők helyzete, mint az utóbbi évtizedben. Külö­nösen igaz ez a megálla­pítás Szabolcs-Szatmár megyében. 1970 előtt me­gyénk lányai, asszonyai sok mindenben nem érték el az országos átlagot. A fejlődés, a kedvező válto­zás szembetűnd, de a ren­delet végrehajtása még nem mindenütt és nem mindenben kielégítő. Má­tészalka egyik vasas üze­mében, az ISG-ben gyűj­töttünk tapasztalatokat. „Kikérik a véleményemet" A hosszú műhelycsarnok egyik látványos gépén Faze­kas Jolán formálja a vasat. Betanított esztergályos. ^ Nyolc éve dolgozom a gyár­ban, de a fizetésem eléri, né­ha meg is haladja a 4800 fo­rintot. Igaz, ebben benne van a műszakpótlék is. Magam kértem, hogy az előírt kettő helyett, három műszakban dolgozhassam. — Csak a fizetés jelenti a fejlődést, az egyenrangúság kivívását? Nem csak az. Megválasz­tottak szakszervezeti bizal­minak, így több kérdésben kérik a véleményemet. Ugyanúgy tanulhatok, mint a férfiak. Járok is a szakmun­kásképző tanfolyamra, és ha leteszem a vizsgákat, emelik a személyi béremet. Én is megkaptam a kiváló dolgozó kitüntetést, csakúgy, mint azok a férfiak akik hozzám hasonlóan dolgoznak. Józsa Jánosné, a termelő­üzem adminisztrátora, a nő­bizottság elnöke már nem ab­szolút elégedett mindennel. ‘ ' — Hosszan lehetné sorolni, hogy a tíz év alatt mennyi helyi és hasznos intézkedés született a kormányrendelet nyomán. Nem is az anyagia­kat, vagy a szociális intézke­déseket kifogásolom, hanem a szemléletet. Még mindig nem változott meg teljesen a javunkra. Az öttagú nőbi­zottságunk néha csak névleg létezik. Olyankor például, amikor nem vonnak be min­ket fontos gyári döntésekbe. Az is előfordult néhányszor, hogy a kiváló dolgozó cím odaítélésénél elfelejtettek megkérdezni bennünket. Még nem sikerült elintéznünk, megszervezni, hogy a terhes anyáknak megfelelő és való­ban közhasznú munkát biz­tosítsunk. Igaz, vasas üzem vagyunk, nálunk nem lehet olyan kismamaszalagot létre­hozni, mint például a kon­zervgyárban. öt vezető Seres Miklós, a szakszer­vezeti bizottság titkára: — A nőbizottság az szb mellett működik. Valóban nagyobb szava is lehetne a bizottságnak, de az aktivitás, a kezdeményezés nemcsak az üzemi négyszögön, hanem a bizottság tagjain is múlik. Semmiből nincs kirekesztve a nőbizottság, a legtöbb dön­tésnél érvényesül a vélemé­nye. Részben azért, mert a nőbizottság egyik tagja a gyári pártvezetőségnek is tagja. Minden testületben képviseltetik magukat a nők. Az érdekképviselet szerintem .jól érvényre jut. 680 fős kol­lektívánknak 171 nőtagja van. A kimondottan nőket érintő kérdésekben elsősor­ban a nőbizottságé a döntő érv. Önmagáért beszél, hogy öt vezető beosztású dolgo­zónk nő. Hogy a középveze­tők között hány a nő, hirte­len meg sem tudom számol­ni. — Ne csak a jogokról, a kötelességekről is beszéljünk. Tanulhatnak tőlük A nők hogyan állnak helyt a munkában? — Ügy, mint a férfiak. A termelőüzemben teljesít­ményre dolgoznak, és jó né- hányan többet keresnek, mint a férfiak. Gyárunk leg­jellemzőbb szakmája az esz­tergályos szakma. A szak­munkásképző intézetből jött lányok jó szakmunkásokká váltak. A betanított munká­soknak „házi” szakmunkás- képző tanfolyamot indítot­tunk. ötvenhárom hallgató közül 15 nő. ök tizenöten is jól tanulnak és nagyszerűen sajátítják el a szakmai fogá­sokat. Ami pedig a fegyelmet T örékeny fiatal lány ül az elnökségben. Éden- fekete haja' keskeny, vékony arcot vesz körül, sö­tétbarna szemei beszédesek. Mintha félénken tekintene körül, lassan szokja, hogy ő az asztal mögött, a jelenle­vőkkel szemben ül. A Haza­fias Népfront 3-as körzetében a Divat Ruházati Vállalatnál tartotta jelölő gyűlését a 77-es tanácstagi választókerület április 21-én. A jelöltet be­mutatják: Kissné Berki Te­réz ápolónő, a megyei kórház ideg- és elmeosztályán dolgo­zik. A választók közül sokan is­merik, hiszen köztük él, a Csályi Ferenc utcán lakik al­bérletben a férjével. Amit vi­szont kevesen tudnak róla, három műszakban a betegágy mellett ápolja a rászorulókat. 1975-től dolgozik a kórház­ban, elvégezte a kétéves nő­vérképzőt az egészségügyi szakiskolán, majd ugyanott folytatta ápolónői hivatását. Mindössze huszonkét éves. — A közéleti munkával ak­kor ismerkedtem meg, ami­kor kaptam egy meghívót a Hazafias Népfronttól. Cigány­bizottságot akartak szervezni, sokadmagammal mentem el. Sok mindenről szó esett, a gyűléseken mindig valami­lyen gyakorlati tennivalót vi­tattunk meg. Januárban ala­illeti, néhány férfi tanulhat­na a nőktől. Az szb-titkár hosszan so­rolja az elmúlt évtized hasz­nos változásait. Azzal kezdi, hogy 1971-ben részletes in­tézkedési tervet dolgoztak ki a jobbulás érdekében. Azóta korszerűsítették a női öltözőt, létrehozták az üzemi orvosi rendelőt, amelyben főállású asszisztensnőt alkalmaznak. Rendszeres az orvosi felügye­let. A TIT szervezésében évente tartanak egészségügyi előadásokat nőknek. A ta­nácsadó filmek vetítése is rendszeressé vált. Megnyitot­ták a vállalati büfét, vala­mennyi munkahelyen hűtő­gép van. Megoldották a mun­kásszállítást. A nagycsalá­dos anyákat segéllyel támo­gatják, az elmúlt ősszel pél­dául 53 ezer forintot osztot­tak szét közöttük. A gyesen levők évente ajándékot kap­nak. 1975-től a nők két mű­szakban dolgoznak, persze kérésre, a lányok három mű­szakban is dolgozhatnak. A 70-es években hagyo­mánnyá vált, hogy nőnapon a gyár három legjobb nődol­gozóját kiváló dolgozó cím­mel tüntették ki. Az idén né­gyen vehették át közülük a kiváló dolgozó jelvényt. Tériké kuli meg ez a bizottság, s tag­ja lettem én is. Igen szerteágazó tevékeny­séget, szép célokat tűzött ma­ga elé a cigánybizottság. Té­riké azt tartotta legfontosabb feladatának, hogy mindent megtegyen a cigánylakosság egészségügyi felemelkedésé­ért. — Meg kell tanítanunk azokat a családokat, ahol még az egészségügyi kultúrát nem ismerik, hogy a kedvezmé­nyesen kapott lakásokat vagy a nehezen felépített otthono­kat hogyan kell berendezni, miként kell lakni. Elsősorban a gyermekneveléssel kapcso­latos kérdésekben szeretnék sok újat mondani a cigány- családoknak, s az a célom, hogy saját felemelkedésük érdekében ezt meg is szívlel­jék. Berki Teréz útja viszonylag sima volt. Szülei úgy indítot­ták útnak a hat testvért, hogy szakmát, diplomát akartak adni a kezükbe. Egy bátyja katonai főiskolára jár, a má­sik fémmunkás, van köztük gépkezelő, a nővére a kórház Nábráili Lajos Húsz tanuló, a fehérgyarmati téglagyár dolgozoi tettek ma­gánvizsgát, hogy a korábban megszakított általános iskolai tanulmányaikat ezúton fejezzék be. A gyár vezetőinek és a TIT városi-járási elnökségének összefogásával indított tan­folyam lehetővé teszi, hogy a végzettek, ha ők is akarják, szakmunkássá lehessenek. Földbe került a burgonya a császárszállási Béke Termelő- szövetkezetben. Képünkön: Nagy István a végleges bak­hát kialakításán dolgozik. (Fotó: Mikita Viktor) Csigafúrók Tiszaszalkáról A szintentartás a Magyar Acélárugyár tiszaszalkai gyáregységének idei feladata. Ez azonban nem egyenlő a teljes változatlansággal, mert termékszerkezetük bővült. A falfúrók családja a Hilti tí­pusú, és az úgynevezett kúp­ba nyomott fúróval bővült, de az év második negyedé­ben újabb csigafúró fajták készítését is megkezdik. En­nek érdekében a fővárosi törzsgyárból gépsort telepíte­nek le. Az Ikarus-pótkocsikhoz gyártott fenékvázak esetében viszont a mennyiség lesz több 400 darabbal, mint 1979-ben volt. Mivel nem kell többet gyártaniuk mint tavaly, leg­főbb céljuk a minőség javí­tása lett, hiszen a csigafúrók­ból és az acélszerkezeti gyártmányokból jelentős mennyiség jut Franciaország­ba, az NSZK-ba. az Ikarus- alvázak szinte a világ min­den részére elkerülnek. Az 1980-as év nem a leg­jobban kezdődött a gyárban, hiszen közel 11 millió forint­tal maradtak el a termelési tervben előirányzottaktól. El­sősorban az acélszerkezetek, valamint a csigafúrók gyár­tása alakult a vártnál rosz- szabbul; a fenékvázakból és a forgácsolt gyártmányokból viszont többletet állítottak elő. Az elmaradás oka, hogy nem volt elegendő megren­delőjük. azonban az év má­sodik negyedére már javult a helyzet. sebészeti osztályán ápolónő, az öccse még iskolás. Tizen­hét évesen kapta meg a mun­kakönyvét, és ismerkedett meg a hétköznapokkal. Rög­lön a nehezebb helyre került: három műszakban igen fá­rasztó a betegápolás. Munka mellett tanult, s szerezte meg a szakképesítést. (A jelölt mellett nem mondtak „kortesbeszédet". Ha csak Szabó Lászlóné hoz­zászólását nem vesszük an­nak. Szabóné szintén az ideg­osztályon ápolónő. Komoly­nak, megbízhatónak, áldozat­késznek mutatta be Terézt. Ha ugyanolyan lelkesedéssel végzi majd tanácstagi mun­káját, mint ápolónői hivatá­sát. meg lesznek elégedve" ve­le az állampolgárok. Ezért ajánlotta tiszta szívből ő is tanácstagjelöltnek Berki Te­rézt.) M ár gyűltek a sorok Téri­ké jegyzetfüzetében a jelölő gyűlésen. A kör­nyék lakói évek óta megol­datlan gondokat soroltak. A Csályi Ferenc utcán néhány ház előtt hiányzik a járda, az Esze Tamás utcán nincs csa­torna, több helyen nincs szi­lárd burkolatú út és így to­vább. A fiatalasszony megköszön­te a választók bizalmát. Tóth Kornélia

Next

/
Thumbnails
Contents