Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-24 / 95. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. április 24. Plenáris üléssel folytatódott a szakszervezeti világkonferencia Az új-belgrádi Száva kong­resszusi központban szerdán plenáris ülésen folytatta ta­nácskozását a társadalmi-gaz­dasági fejlődés kérdéseivel foglalkozó szakszervezeti vi­lágértekezlet, amelynek mun­kájában 122 küldöttség vesz részt. A konferencia elnöksé­gében ezúttal helyet foglalt Gáspár Sándor, az MSZMP PB tagja, a SZOT főtitkára is. A vita tárgyszerű légkör­ben folyik. A felszólalók szor­galmazzák a fejlett és a fej­lődő országok közötti új vi­szony létrehozását. Bár a kül­döttségek különböző irányza­tokat képviselnek, az eddigi állásfoglalásokat az egység- törekvés jellemzi. A kongresszus munkájába az egyiptomi küldöttség je­lenléte miatt az arab orszá­gok szakszervezeti delegációi nem kapcsolódtak be. Helyük a teremben üresen maradt. A tanácskozás pénteken ér véget. IRÁN Harcok az egyetemeken, összetűzés Kurdisztánban Szerdán újabb kurdisztáni fegyveres összetűzésekről ér­kezett jelentés. A hadsereg csapatmozdulatait a kurd ge­rillák állandóan zavarják, s a szórványos összetűzésekben mintegy ötven katona életét vesztette — hangoztatják kurd források. Saqqizban ál­lítólag már a győzelem kü­szöbén állnak a kurd felke­lők. Szanandadzsban, Kur- disztán központjában, kedden tüzérségi harcok folytak. A Kurd Demokrata Párt nyi­latkozatban cáfolta a vezér­kar bejelentését arról, hogy a felkelők békét kértek a had­seregtől. Irán három vidéki egyete­mén kedden újult erővel lán­goltak fel a harcok — most már a kedden meghirdetett „iszlám kulturális forrada­lom” jegyében,, a teheráni egyetemen aratott jobboldali győzelem után. Ahwaz, Rest és Zahidan egyetemi negye­deiben a harcokban tizen­egyen életüket vesztették, s több mint ezren megsebesül­tek. A teheráni egyetemen vi­szont helyreállt a nyugalom. Ghotbzadeh külügyminisz­ter kedden bejelentette, hogy megbizonyosodtak Mohamed Bakr Szadr iraki síita vallá­si vezető haláláról. Khomei­ni ajatollah Bakr Szadr em­lékére háromnapos gyászt rendelt el. Irán a bagdadi kormányt vádolja az iraki ajatollah meggyilkolásával. Ghotbzadeh nem közölte, mi­lyen bizonyítékok alapján jutottak arra a következte­tésre, hogy Bakr Szadr már nem él. A külügyminiszter korábban azt hangoztatta, hogy az iraki főpapot Irak- ben letartóztatták. Tito állapota válságos Tito köztársasági elnök szükséges orvosi kezelést al- egészségi állapota válságos, kalmazzák — közölte szer- Kómában és kedd este óta dán délután a ljubljanai kli- sokkos állapotban van. A nika orvosi konzíliuma. Kommentár Fontos párbeszéd Bizonyos, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi helyze­tet másként ítélik meg Moszkvában, mint Párizsban. A Szajna partjáról az Afga­nisztánnak nyújtott szovjet támogatást más megvilágítás-, ban szemlélik, mint a Moszk­va folyó mentén. Ahhoz azonban nem fér kétség, hogy Andrej Gromiko szov­jet külügyminiszter és fran­cia tárgyaló partnerei egy­aránt felelősséget éreznek Eu­rópa és a világ sorsa iránt. Éppen ezért most kezdődő megbeszéléseiken — bár bi­zonyára nem közös kiinduló­pontból — a teendőkre he­lyezik a fő hangsúlyt. Abban ugyanis nincs eltérés Moszk­va és Párizs véleménye kö­zött, hogy a mai nemzetközi feszültség súlyos veszélye­ket hordoz magában. Mind a szovjet, mind a francia poli­tikusokat aggasztják az eny­hüléssel szemben álló, a fegyverkezést szorgalmazó és végső soron a világbékét ve­szélyeztető tényezők. Kétségtelenül nehezebb körülmények között tárgyal most a szovjet külügyminisz­ter Párizsban, mint bárme­lyik korábbi látogatása során. Igaz, a francia vezetés nem­csak a Szovjetunió afganisz­táni szerepét helyteleníti, hanem elkülönül az amerikai megtorló módszerektől is. Ezért figyelemre méltó dialó­gus várható Párizsban — er­re utalnak a legfrissebb kom­mentárok. A Szajna partjáról mindenesetre síkraszállnak a kelet—nyugati párbeszéd folytatása mellett. Rendkívüli jelentőségű ez a kiindulópont, hiszen a szov­jet—francia kapcsolatok an­nak idején új korszak kezde­tét jelentették: De Gaulle tá­bornok 1966-ban elsőként járt Moszkvában a nyugat-euró­pai államfők közül. (Sokan ettől a dátumtól számítják a hidegháborút fölváltó eny­hülés szakaszát kontinensün­kön.) Franciaország — bár szolidaritásáról biztosítja az Egyesült Államokat — most is rosszalja az amerikai ve­zetés szeszélyes, kiszámítha­tatlan következményekkel járó, kockázatos lépéseit. Párizst bizonyos fokig tá­mogatják ebben az EGK tag­államai is: kedden véget ért luxemburgi tanácskozásukon a kilencek külügyminiszterei nem álltak ki teljes mellszé­lességgel Washington mellett Iránnal szemben. Hasonló­képpen a franciákéhoz áll közelebb a nyugatnémet, az olasz, a belga és a holland álláspont az európai együtt­működés és biztonság ügyé­ben. Andrej Gromiko és francia házigazdáinak tárgyalása te­hát nem ok nélkül került a nemzetközi érdeklődés fóku­szába. Az afganisztási ese­mények óta most először ta­lálkozik külföldön a magas rangú szovjet politikus nyu­gat-európai államférfiakkal. Bárhogyan végződik a pári­zsi eszmecsere, mindenkép­pen hozzájárul a nézőpontok tisztázásához, s így közvetve a feszültség csökkentéséhez. Gy. D. Folytatódnak a képviselő-jelölések Pécsett Aczél Györgyöt, Kiskunfélegyházán Korom Mihályt, Sárváron Sarlós Istvánt jelölték képviselőnek Pécsett, a közép-mecseki városrész József Attila Műve­lődési Házában tartották meg a pécsi 1. számú választóke­rület képviselő-jelölő gyűlé­sét, amelyen jelen volt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. Részt vett a gyűlésen Lukács János, a Baranya megyei pártbizottság első titkára és Horváth Lajos, a megyei ta­nács elnöke is. Ádám Antalnak, a megyei népfrontbizottság elnökének megnyitó szavai után Szent­irányi József, a városi párt- bizottság első titkára a Haza­fias Népfront megyei és váro­si bizottságának nevében ja­vasolta, hogy ismét Aczél Györgyöt jelöljék a pécsi 1. sz. választókerület országgyű­lési képviselőjének. A jelö­lést támogató felszólalások után a gyűlés résztvevői egy­hangúlag elfogadták Aczél György jelölését, aki köszöne­tét mondott a bizalomért. A Bács 'megyei 8. számú választókerület lakosai Kis­kunfélegyházán, a 608. sz. Ipari Szakmunkásképző In­tézet sportcsarnokában tar­tották országgyűlési képvise­lő-jelölő gyűlésüket, amelyen részt vett Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Horváth Ist­ván, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára és Gajdócsi István, a megyei ta­nács elnöke. A gyűlésen Cseh László, a városi népfrontbizottság elnö­ke javasolta, hogy a választó- kerület Korom Mihályt jelöl­je országgyűlési képviselőjé­nek. Ezt több felszólalás kö­vette, majd a jelenlevők egy­hangúlag elfogadták a javas­latot. A jelölés után Korom Mihály mondott köszönetét a jelölésben megnyilvánuló bi­zalomért. Vas megye 6. sz. választó- kerületének országgyűlési képviselő-jelölő gyűlésére a Sárvári Városi Tanács nagy­termébe jöttek össze a vá­lasztópolgárok. A gyűlésen részt vett Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­ra és Horváth Miklós, a Vas megyei pártbizottság első tit­kára. A megjelenteket Szabó Miklós, a Hazafias Népfronf városi bizottságának titkára köszöntötte, majd Horváth Miklós a megyei és a városi népfrontbizottság nevében ja­vasolta a jelenlevőknek, hogy Sarlós Istvánt jelöljék a vá­lasztókerület országgyűlési képviselőjének. Több felszó­lalás után egyhangúlag elfo­gadták a javaslatot, Sarlós István pedig köszönetét mon­dott a választópolgároknak a bizalomért. (Folytatás az 1. oldalról) nők látogatása idején talál­kozott. Gromiko mintegy két évvel ezelőtt tárgyalt utoljá­ra' Párizsban. A mostani megbeszéléseknek nincs elő­re meghatározott, kötött té­mája, napirendje: a tárgya­lásokon érintik a kétoldalú kapcsolatok, így a politikai kapcsolatok időszerű kérdé­seit és áttekintik a nemzet­közi helyzet problémáit is. A francia külügyminiszté­riumban szerdán délután megkezdődtek a francia— szovjet tárgyalások. Szovjet részről a megbeszéléseken Andrej Gromiko külügymi­niszter, Georgij Kornyijenko, a külügyminiszter első he­lyettese és Sztyepan Cservo- nyenko, francia részről Jean Francois-Poncet külügymi­niszter, Olivier Stirn külügyi államtitkár, Bruno de Leüs­se de Sybn,' a külügyminisz­térium főtitkára, Henry Fro- ment-Meurice, Franciaország moszkvai nagykövete, vala­mint mindkét részről több külügyi funkcionárius vesz részt. Szerda este munkavacso­rán folytatódtak a tárgyalá­sok a Quai d’Orsay-n. Csü­törtökön reggel Giscard d’Es- taing francia köztársasági el­nök fogadja a munkalátoga­tásra érkezett szovjet vendé­get, majd délután újabb tár­gyalásokra kerül sor a kül­ügyminiszterek között. AMERIKAI LEVELÜNK Közlekedés nélkil Á prilis 1-e óta korlát zárja el New York 458 földalatti állomásának bejáratát. Reggelenként nem futnak kii a garázsokból az autóbuszok. Amikor ezt a tudósításomat postára adom, az amerikai metropolisban még javában tart a közlekedési dolgo­zók sztrájkja. A 33 ezer metrókocsi-vezető, pénztáros, karbantartó, autóbuszsofőr nehezein szánta el1 magát a munkabeszün­tetésre. A sztrájk mindig áldozatokat követel a részt­vevőktől, ez esetben pedig — a kieső béren kívül — más kockázattal is jár. A munkásellenes Taylor-tör- vény értelmében a sztrájkba lépő közalkalmazottakat magas pénzbüntetéssel, sőt elzárással is lehet büntetni. A New York-i közlekedési dolgozóknak mégsem maradt más választásuk. Miközben az infláció évi 12— 18 százalékos ütemben száguld, az ő bérük esztendők óta egyetlen fillérrel sem emelkedett. Életszínvonaluk 1974 óta 29 százalékkal csökkent és átlagfizetésük jóval ala­csonyabb, mint a többi amerikai nagyvárosban dolgo­zó szaktársaiké. Amikor közeledett kollektív szerződé­sük lejárta, figyelmeztették a közlekedési vállalatot: azt kívánják, hogy hat évvel ezelőtti életszínvonalukat legalább e percben ismét elérhessék, még ha a követke­ző években ismét esik is. Méltányos követelés volt, ám az illetékesek elutasították. Szívós bértárgyalások kez­dődtek, a kollektív szerződés lejártáig, március 31-ig azonban nem vezettek eredményre. Erre a szakszerve­zet nem tehetett mást: meghirdette a sztrájkot. Sokan úgy vélik: a városi hatóságok szándékosan provokálták a munkabeszüntetést. Arra készülnek ugyanis, hogy jelentősen felemeljék a már amúgy is magas viteldíjakat. (A tervek szerint egy metró-, vagy autóbuszutazás annyiba fog kerülni, mint egy doboz Kent cigaretta.) A New York-i lakosság természetesen élesen ellenzi ezt, mondván, ha ráfizetéses is a városi közlekedés, a hatóságok a bankok és a nagyvállalatok adójából dotálják, és ne a dolgozókra hárítsák az egész terhet. Ha azonban hetekre leáll a közlekedés — okoskod­nak a városi hatóságok — a lakosságnak ez annyi kelle­metlenséget okoz, hogy a végén már a viteldíjemelést sem bánja, csak járjanak már ismét a földalatti szerel­vényei és az autóbuszok. A sztrájk valóban kellemetlen a lakosságnak. Az az 5 és fél millió ember, aki azelőtt naponta igénybe vette a világ legnagyobb hálózatú földalatti vasútját, most gépkocsin, kerékpáron, gyalog kénytelen eljutni mun­kahelyére abban a városban, amelyben a 30—40 kilo­méteres távolságok egyáltalán nem ritkák. A gépkocsik egyébként is állandó forgalmi dugókat okoznak a New York-i utcákon. Most —, hogy az is elő­veszi autóját, aki egyébként nem azon jár munkába — csúcsidőben még araszolva is alig haladnak. Aki tehette, a sztrájk idejére munkahelye közelében lévő barátaihoz, rokonaihoz költözött. Sok dolgozónak a munkahelyén rendeztek be ideiglenes szállást. Tíz- ; meg tízezer ember saját és bérelt kerékpáron jár mun­kába. Tömegesen árasztják el reggelenként és délutá­nonként az utcákat a görkorcsolyázók. A folyókkal át­szabdalt városban most különleges útvonalú hajók — vízibuszok és bérelt halászbárkák — is szállítják az embereket munkába. Mindenki úgy segít magán ahogyan tud. A New York-ii dolgozók 80—85 százaléka jelenik meg nap nap után munkahelyén. A Sheraton-szállóban — a városi közlekedési vállalat és a szakszervezet [képviselőinek tár­gyalásainak színhelyén — pedig reggeltől estig, de gyakran éjszaka is folytatódik a szívós alkudozás.- 'JCuleiÁr 'J ihxcu'L

Next

/
Thumbnails
Contents