Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-18 / 90. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. április 18. NEGYEDSZÁZADOS JUBILEUM Tudományos ülésszak Nyíregyházán Tudományos ülés kezdődött Nyíregyházán. A Korányi Frigyes Tbc- és Tüdőgyó­gyász Társaság, a Magyar Gyermekorvosok Társasága gyermektüdőgyógyász szek­ciója, a megyei tanács Jósa András Kórháza tudományos tanácsa és a nyíregyházi gyermektüdőosztály rendezé­sében két napig cserélnek eszmét a szakemberek a gyermekkori légzőszervi meg­betegedések időszerű kérdé­seiről. A tanácskozásra abból az ' alkalomból kerül sor, hogy a nyíregyházi gyermek- tüdőosztály huszonöt évvel ezelőtt kezdte meg működé­sét. A nyíregyházi konferenci­án neves tudósok vesznek részt. Itt köszönthettük a finn dr. Öle Waszhöckert, a szin­tén^ Helsinkiből érkezett dr. Alj Backmant is. Rajtuk kí­vül budapesti, nyíregyházi, miskolci, szegedi, nagykani­zsai, mosdósi szakorvosok, ku­tatók adtak egymásnak talál­kozót. A kétnapos tudományos ülésen a gyermekkori gümő- kór, a tüdőgyulladások, az asztmatikus megbetegedések felismerése, gyógyítása szere­pel az első helyen. A tegnapi megbeszélésen húsz előadó 12 témája hangzott el. A referá­tumokat élénk szakmai vita követte. Ma folytatódik az ülésszak, melynek befejezté­vel a vendégek megtekintik a múzeumfalut és Tokajba ki­rándulnak. VEGYEN HASZNÁLTAT. Arany és autó Megyénkben 3 kilogramm aranyat adtak át a lakosok a Vasszerkezeti és Gépipari Szolgáltató Vállalatnak új ékszer készíttetésre e szolgál-* tatás bevezetése óta. Ezzel majdnem egyidejűleg terem­tették meg a használt autók felvásárlásához, értékesítésé­hez szükséges feltételeket. Még a szomszéd megyékből is hoznak járműveket megvétel­re, eladásra. A legtöbb a La­da családból kerül ki. Trabantból szerény kínálat volt, s azoknál többnyire a vevők nyüzsögtek. Használt gépkocsikból tavaly 21 millió forint forgalmat bonyolítot­tak le. E tevékenységgel az autók a tényleges értéküknek megfelelő áron találtak gaz­dára, s ez nagy hatással van a szabadpiaci cserearányokra is. Ha egy autót többen akar­nak megvenni, akkor sorso­lással döntik el, — az végül is kié legyen. — De a javító-szolgáltató kapacitásunk fejlesztése, bő­vítése még korántsem befe­jezett — közli Reményi Já­nos gazdasági igazgatóhelyet­tes. A módosított beruházási programnak megfelelően jö­vőre létesítünk egy 2800 négy­zetméter alapterületű csarno­kot, s ezt a meglévő mellé te­lepítjük. Nagymértékben kell bővíteni üzemünk közműveit is, valamint bekötő utat és térburkolatot építünk, ha fut­ja pénzünkből. — A tervezett új csarnok megvalósulása nagyban hoz­zásegít a gyorsabb és jobb munkavégzéshez, autójavítás­hoz — szól Mándi Lajos mű­szaki igazgatóhelyettes. — Lehetővé válik, hogy az ed­digiektől fokozottabban szét­válasszuk, tipizáljuk a mun­kaműveleteket. Cs. Gy. Már a negyedik szintet betonozzák Nyíregyházán, a Vasvá­ri Pál utca elején épülő öröklakásokon. (Mikita Viktor felv.) Étkeztetés, diákotthoni ellátás Vizsgálják a népi ellenőrök A diákok szociális ellátá­sának helyzetéről kezdett or­szágos vizsgálatot a Közpon­ti Népi Ellenőrzési Bizottság. Ez mintegy folytatása annak a közelmúltban zárult orszá­gos vizsgálatnak, amelynek során a népi ellenőrök föl­mérték, hogyan készülnek az egyre népesebb gyermekkor­osztályok fogadására az álta­lános iskolákban. A népi ellenőrzés szakértői és társadalmi munkatársai a többi között arra keresnek választ, hogy melyek a leg­sürgetőbb tennivalók a diá­kok tanítás utáni foglalkoz- tatásának-felügyeletének ügyében, számba veszik a, napközis ellátás gondjait, tennivalóit. Kitérnek a diák­Falusi házak. (Elek Emil felvételei.) Tizenhárom éve dolgozik a gávavencsellői cipőipari szövetkezetnél Földi Imre. A tervei nyomán készült cipők, csizmák a hazai boltokon kí­vül számos szocialista és tő­kés országban ismertek. A mo­dellező feladata, hogy olyan mintaterveket készítsen, amely jól gyártható, tetsze­tős, kényelmes és a divatnak megfelelő lábbeli legyen. Földi Imre napi munkája után szabad idejének egy ré­szét gyűjtőmunkával és kép­festéssel tölti. Szépen beren­dezett lakásuk falait olajké­pei díszítik. Már általános iskolában megkedvelte a rajzot, a fes­tést. Azóta tovább képezte magát, fejlesztette festői tu­dását, s jelenleg mintegy 100 darab olajfestményből álló kollekciója van. Ebből az anyagból harminc képet le is zsüriztetett, amelyeket kiállí­táson láthattak az érdeklő­dők. A fiatal cipőmodellező legalább olyan büszke gyűj­teményére, mint képeire. Az előszobába rakta ki a leg­szebb tárgyakat, köztük a 300 éves favillát, régi kardo­kat. rokkát, vasalót. KARDOT GYŰJT ÉS FEST Földi Imre hobbija Gyűjteményei az előszobában. étkeztetésre is, utána néznek, hogy az iskolai konyhák mű­ködéséhez megj.ererntették-e a kellő feltételeket, figyel- nek-e a higiéniára, szakkép- zett-e. ízletes, tápláló étele­ket főz-e a szakács. Nem mellékes, hogy élnek-e az is­kolák az olcsóbb beszerzés le­hetőségével — kapcsolatot te­remtve a nagykereskedelmi vállalatokkal —, bekapcso­lódnak-e a gyermekétkezte­tésbe a vendéglátóipar, s a különböző vállalatok kony­hái. éttermei, ésszerűen-cél- szerűen használták-e föl a tanácsok a diákétkeztetés fej­lesztésére fordítható összege­ket? Egyebek között e kérdé­sek nyomán kerekedik ki majd a helyzetkép. Az áprilisi fölmérés kere­tében fölkeresik majd a népi ellenőrök az általános iskolai diákotthonokat is. Afelől tá­jékozódnak: betöltik-e szere­püket, megfelelnek-e rendel­tetésüknek a kollégiumok, ott­hont nyújtanak-e a tanulók­nak, s hogy az ellátáson, a tanulmányi felkészítésen túl — nevelőik felkészültsége, odaadó munkája révén — hozzáiárulnak-e a gyerekek személyiségének formálásá­hoz. arrtinek föltétele az is­kolai és a diákotthoni peda­gógusok jó együttműködése is. Górcső alá kerül az iskolai közegészségügy helyzete, a környezet, vizsgálják azt is a népi ellenőrök, hogy meg­felelő-e a tantermi padok mérete, nem volt-e panasz a fűtésre, jó-e a világítás. Ki­terjed az ellenőrzés az egész­ségügyi ellátás terepére is. „Vizsgáznak” majd az isko­laorvosok, s az iskolák veze­tői is számot adnak: milyen az orvos és a pedagógus együttműködése mert a mun­kakapcsolat mind a gyógyí­tó-megelőző munkában, mind a nevelésben kamatozhat. Egyetemi előkészítő Debrecenben Néhány éve az egyeteme­ken, főiskolákon felvételi elő­készítő bizottságok segítik a fizikai dolgozók gyermekei­nek egyetemi előkészítését. A Debreceni Agrártudományi Egyetemtől kapott tájékozta­tás szerint a szabolcsi közép- iskolásokat is közelről érin­tik az újszerű felkészítési for­mák, amelyek tantárgyi leve­lezésből és szünidei olvasótá- borozásból állnak. Az érdeklődő középiskolás fiatalok, már a középiskola végzésé közben fontos tudni­valókkal, ismeretekkel gaz­dagíthatják tudásukat: az egyetemtől a felvételi tár­gyakból jegyzeteket kapnak, amelyek lényegretörően, az összefüggéseket feltárva tar­talmazzák a legfontosabb fe­jezeteket. A fiatalok tenniva­lója az egyes fejezetekhez kapcsolódó feladatok megol­dása, azok határidőre történő beküldése. A megoldásokat egyetemisták javítják, s ők tartják a kapcsolatot a közép- iskolásokkal, akik az agrár­pályák iránt érdeklődnek. A szeptembertől májusig tartó levelezéseket oktatótáborozá­sok egészítik ki, amelyeken a sikeres évközi munkát vég­zettek vehetnek részt. Az ok­tatótáborban nagy gondot fordítanak a szemléltetésre, a tananyag élményszerű elsajá­títására. Debrecenben két oktatótá­bor van: az augusztusi 2 he­tes intenzív táborban a III. osztályt végzettek a legprob­lematikusabb kérdéseket vi­tatják meg, gyakorlatokon, dolgozatírások során mélyítik ismereteiket. Határszemléken is részt vesznek, közelebbről ismerkedhetnek választott szakmájukkal. A másik tan­folyamot a tavaszi szünet ide­jén rendezik, ahol egy hétig a IV. osztályos tananyag át­tekintésére, a felvételi tan­tárgyakból felvételi szintű dolgozatok megírására kerül sor. Ezenkívül még egy 3 na­pos intenzív előkészítő tanfo­lyam is van közvetlenül a szóbeli vizsgát megelőzően. A fizikai dolgozók gyerme­kei így alapos felkészítéssel — és térítés nélkül — vehe­tik a felvételi vizsgák akadá­lyait. Az eredményekről el- elmondták, a DATE mező­gazdaság-tudományi egyetemi karára 1976 óta jelentkezett fizikai tanulóknak — akik részt vettek a felkészítésben — több mint 61 százaléka tett sikeres felvételi vizsgát. .Ugyanez az arány, azoknál, akik nem vették igénybe e kedvező lehetőséget — csak 43 százalék volt. BÁBLEVES N emrég Váci Mihály édesanyjánál, özvegy Váci Mi- hálynénál jártam. A beszélgetés úgy hozta, meg­kérdeztem a nyolcvanéves Váci nénit, hogyan telik el egy napja. Ö felsorolta, hánykor kelt, mit reggelizett, mit ebédelt... Es ekkor jött a bableves. Váci néni családias viszony­ban él, negyven éve már, a szomszédokkal, utcabeliekkel. Ezt írtam is a róla szóló riportban. így semmi kivetniva­lót nem találtam abban, hogy leírjam, aznap délelőtt tizen­egykor evett egy keveset a bablevesből, amit a szomszédtól kapott. Nem tartottam szükségesnek megjegyezni, hogy nem azért evett a szomszéd bableveséből, mert rá van szo­rulva, nincs mit ennie ... Ottlétem alatt hozták meg ételhordóban Váci néninek a megvásárolt ebédet a közeli óvodából. Talán ha ez a mondat is bekerül a riportba, nem gondolják néhányan, hogy Váci néninek a szomszédok főznek. Jó szomszédok kö­zött természetes, hogy megkínálják egymást, megkóstolják egymás főztjét. A bableves miatt mégis kellemetlen hely­zetbe került Váci néni. Felkereste őt egy nagyobb vállalat kisebb kollektívája. Felajánlották, ők majd gondoskodnak az idős asszony étkeztetéséről... Űjra bebizonyosodott, hogy a leírt szavak, mondatok nem mindenkinek ugyanazt jelentik, s mintha csak önálló életre kelnének, néha szembefordulnak írójuk, szerzőjük eredeti szándékával. Mit tehet ilyenkor az olvasónak ki­szolgáltatott krónikás, aki nem akart rosszat, nem gondol­ta, hogy egyetlen mondata ilyen mellékzöngét is ébreszt­het? Elnézést kérhet Váci nénitől és a jó szándékkal közele­dő vállalati kollektívától? Ezt is teheti, néhány szó csupán. Ám az történt, hogy le nem írt szavakat, gondolatokat ol­vastak ki némelyek az újságban megjelent írásból. S a meg nem született gyermek öntudatlan vétkét is vállalnia, vi­selnie kell a krónikásnak? Bizony, előfordulhat, hogy ezt is vállalnia kell annak, aki e mesterségre adta a fejét. E mesterség szépsége és át­ka, hogy naponta szembe kell nézni az ezerszemű cézárral, az olvasóval, aki nélkül viszont nincs élete a leírt betűnek. Páll Géza Zsákmány a reklámszatyorban Elítélték a barkácsbolti betörőt Részegen ment hazafelé január 26-án éjszaka Dankó László 29 éves nyíregyházi lakos. Amikor a Luther-ház épületében lévő barkácsbolt elé ért, betörte a kirakat üve­gét és bemászott a boltba. Először a zsebeit rakta tele különböző villamossági cik­kekkel, aztán felfedezte, hogy reklámszatyor is van, s azt is telerakta. Már indulni akart a zsák­mánnyal, amikor rájött, hogy valaki felfedezte a betörést, s ijedtében nekilátott, hogy visszarakja a lopott holmit a polcokra. Természetesen nem volt annyi ideje, hogy min­dent a helyére pakoljon, csak azt tartotta fontosnak, hogy nála ne találjanak semmit. A rendszertelenül polcok­ra rakott és a boltban szét­szórt árucikkek elárulták, hogy Dankó mit akart elvin­ni, s amikor összeszámolták, több, mint 23 ezer forint ér­ték volt az eredmény. A lopás tehát nem sikerült, kár azonban így is jócskán akadt, mert nemcsak a kira­katüveg betörésével okozott 1830 forint kárt, hanem a polcokra dobált műszaki áruk egy része is összetört, ezek értéke pedig 2860 forint volt. A Nyíregyházi Járásbíró­ság Dankó Lászlót nagyobb értékre, dolog elleni erő­szakkal elkövetett lopás kí­sérletéért 8 hónapi szabad­ságvesztésre ítélte és kötelez­te a közel ötezer forint kár megtérítésére. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtá­sát két év próbaidőre fel­függesztette. Az ítélet jog­erős. FIZIKÁI DOLGOZÓK GYERMEKEINEK

Next

/
Thumbnails
Contents