Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-01 / 51. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. március 2. MEGSZAPORODTAK A BONTÁSOK NYÍREGYHÁ­ZÁN. RÉGI VÁROSRÉSZEK TŰNNEK EL TELJESEN S FOGLALJAK EL HELYÜKET AZ ÚJ KÖRUTAK, VÁROS­NEGYEDEK. A MEGYESZÉKHELY EGYES TERÜLETEIN OLYAN A LAKÓÉPÜLETEK AVüLTSAGA IS, HOGY AZ ÉRTÉKES HELYEKEN INKÁBB BONTANI ÉRDEMES MINT FELÚJÍTANI, KORSZERŰSÍTENI. SZEMBETŰNÖK A VÁLTOZÁSOK A VAROS LÉGI FOTÓIN IS: szinte KÉT RÉSZRE KÜLÖNÜL NYÍREGYHAZA. NÉHÁNY ÉVE MÉG A RÉGI ÉPÜLETEK ZÁRTÁK KÖRÜL A LAKÓ­TELEPEKET, MA MAR AZ ÜJAK ZSUGORÍTJÁK A FÖLDSZINTES NYÍREGYHÁZÁT. Az utóbbi három esztendő­ben évenként száz körüli in­gatlant bontottak Nyíregyhá­zán (s legtöbben nem csali egy család lakott). Mindezek eredménye, hogy az ütemes lakásépítések mellett jelen­leg is 1000 (telepszerűen, jó közművesítési feltételekkel építhető) lakás helye áll az építők rendelkezésére — te­hát folyamatos lehet a lakás­építés. Lépcsőzetes lakáscsere A szanálások egyik bonyo­lult része a kisajátítás inté­zése és a kártalanítás. Éve­ken át sok gondot okoztak a kisajátítások emberi prob­lémái, amelyeket igyekeztek emberségesen megoldani, de nem mindig sikerrel. Egy­részt kevés volt a felkínálha­tó új lakás (gyakran egész más városrészekbe kellett költözni a megszokott kör­nyezetből), másrészt nem állt rendelkezésre kellő számban alacsonyabb komfortfokoza­tú lakás azoknak, akik vagy nem igényelték a legkorsze­rűbb összkomfortost, vagy anyagilag nem volt rá lehe­tőségük. Utóbb összehangolták a közreműködő szervek mun­káját: beruházóktól a lakás- csoportig és a telekkönyvig. Javították az egymáshoz Hadárétlap; csirkemáj, fütyülősóval Vizit a papagájnál Hovogyhivivnavak (Hogy hívnak?), mivitavakavarsz (Mitakarsz?) — hasonló kér­déseket gajdolva indultam — idegen helyre csak nem me­gyek készületlenül! — a ma­dárkereskedésbe. Az üzletben a^tán kiderült, gyatra nyelv­tudásomra semrpi, szükség: g papagáj sokkal emberebbül beszél emberül, mint jóma­gam — papagájul. „Szép vagyok ? Adjál!" „Szia! Tomika.” — mutat­kozott 1ae, s rögtön a lényeg­re tért: „Szép vagyok? Ad­jál!” „Mit?” — értetlenked­tem, mire Tomi duzzogva há­tat fordított. Smajda Ferencné, a nyír­egyházi madár- és díszhal- szaküzlet tulajdonosa válaszolt helyette. Közben madárét­rendet és egy füzetecskét ka­pok, melyből egy s mást meg­tudhatok a papagájokról. Fü­tyülök hát Tomira. Erre meg­ered a nyelve, barátkozóan visszafütyül. A hagyományos köles-zab keveréken kívül doppingma­got és szépiakagylót, madár­tápszert és csőrkoptatót, vita­minpogácsát és fütyülősót, s ki tudná felsorolni, mi min­dent eszik egy ilyen szárnyas nyelvtudós. Persze az igazán figyelmes gazda madarának zsenge tyúkhúrral, madárkaláccsal, vagy éppenséggel csumizzal kedveskedik. Ez utóbbi ,.A hullámospapagáj tartásmód­ja” című füzet szerint auszt­ráliai fürtös édesköles, mely­ből egyszerre 5—6 cm-es da­rabot is lehet adni a jó ma­daraknak. Kockacukrot, kekszet, zsír­mentes csirkemájat, ribizlit, almát, körtét is ajánl a tájé­koztató. Nem a gazdáinak! Persze ha ő is szereti, cse­megézhet' i egy tálból* papa­gájával. Legfeljebb madár­nak nézik. Ami nem is olyan nagy baj. Hisz különböző méretű lakás — csak madárlakás! — az üz­letben azonnal kapható. Für­dővel (!), csengővel, tükörrel, játékokkal felszerelve sem elérhetetlen áron. Még az sem baj, hogy ezt a lakást kalit­kának hívják. A figyelmes „madarász” ugyanis kedven­cét naponta engedi szárnyal­ni. Előfordul persze, hogy az nem akar visszatérni. Ilyen­kor lehet az egész családdal madarat fogatni. Ha sikerül, ám papagájunk a hajsza közben megszomja­zott: hadd igyon! De csak vízfertőtlenítővel, és vita­mincseppel kezelt vízből. Ellenkező esetben: elpusztul. Elpusztulhat persze akkor is, ha kezelt vízből iszik. Macs­ka, ajtópánt, forró kályha, huzat lehetnének a „halott madári bizonyítvány” leg­gyakoribb bejegyzései. (A pa­pagájkor 1927 óta megszűnt!) Pinty, sirály, kanári S ha kedvencünk emlékétől nem tudunk szabadulni? Ve­hetünk helyette ugyanott pin­tyet, sirálykát, vagy kanárit. Esetleg tengeri malacot. Dísz­halat. Török ékszerteknőst. Utóbbi 25 évig garantáltan ivarképes. Kedvenc ételei a ... Aki kíváncsi, járjon utána! Csendes Csaba Tájékoztató az adófizetésről A Szabolcs-Szatmár megyei Ta­nács V. B. pénzügyi osztálya tá­jékoztatja az adófizetésre kötele­zett állampolgárokat, hogy az 1980. első fél évére esedékes adó március 15. napjáig adópótlék­mentesen fizethető. A megye te­rületén eddig jelentős számú adó­fizető állampolgár élt ezzel a tör­vény által biztosított jogával. Kérik azokat az állampolgáro­kat, akik e kedvezmény igénybe­vételével még nem éltek, vegyék igénybe a kamatmentes adófize­tés lehetőségét, és március 15. napjáig fizessék be az 1980. első fél évére esedéges adójukat. An­nál is inkább, mivel azokat az adózókat, akik március 15-e után teljesítik fizetési kötelezettségü­ket, a tőketartozás megfizetésén felül 1980. január 1. napjától ha­vi 1 százalék adópótlék fizetésé­re kell kötelezni. kapcsolódó tanácsi szerveze­tek munkáját is. Lépcsőzetes lakáscserékkel szabadítanak fel olyan lakásokat, ame­lyekkel a szanálások nyomán keletkező különböző igénye­ket tudják kielégíteni. Hiba kerül? A városrészek bontása so­rán sok gondot okoznak a te­lekkönyvi rendezetlenségek. Esetenként már régen nem a telekkönyvben szereplő tu­lajdonos lakja a bérleményt, kuszáit bérleti viszonyok ne­hezítik a végleges megoldást. A fellebbezések, elhúzódó ügyek sokszor egész város­rész építését hátráltatják. (Sokak által megmosolygott intézkedés volt például a 4- es főút és a Simái út össze­kötése a felüljáró-építés előtt: szinte körutat kellett építeni egy be nem fejezhető szaná­lási eljárás miatt.. .) Komoly anyagi háttere is van a bontásoknak. Koráb­ban a legtöbb kisajátítás a bíróságon ért véget, mert a tanácsok rossz szabályozás miatt nem tudták a valós in­gatlanárakat felajánlani. Az egyezségek ma már nem rit­kák, az új rendelkezések lé­nyegesen kedvezőbb lehető­séget teremtettek. Három éve az ügyek kétharmada, két éve fele ért véget a bírósá­gon, tavaly már egyharmad- ra csökkent ez az arány. Szervezett bontás Szélsőséges példák is van­nak : volt' félmillióra értékelt ingatlan, amely összeghez to­vábbi 280 ezret perelt a tu- lajdosos. Az ilyen esetekben jól felkészült és hozzáértő szakembereknek kell képvi­selni az állami érdeket, mi­vel súlyos milliókat lehet megtakarítani a tanácsi kasz- szának, ha reális értéket ál­lapítanak meg. A jó gyakorlat azonban már kialakulóban van: ta­valy nemcsak harmadára csökkent a bírósági kártala­nítási ügyek száma (32 eset volt), de csak tízen kaptak 100 ezer forint fölötti több­letkártérítést is ,elsősorban olyan tulajdonosok, akik nem kértek lakást. Üj tanácsi intézkedés az is, hogy megszervezik a bontá­sokat, amely ilyen nagyság­rendben már nem lehet eset­leges, s lényegesen jobban kell hasznosítani a bontott anyagot is. M. S. KILOMÉTER-SZÁMLÁLÓ A POLSKI FIATHOZ Kilométer-számláló műszereket készítenek a Polski Fiat 126-os gépkocsikhoz a GANZ Műszer Művek nyírbélteki üzemében. Kaszai Mihály a számlálók hitelesítésével foglalko­zik. (Elek Emil felvétele) ÁRULKODIK A SZlH... Párizsi a bírálóasztalon Szűkös labor — félszáz vegyianyag Igazi terüljasztalkám: füs­tölt sertéskaraj, párizsi, zala- felvágott — több mint tíz húskészítmény — sorakozik a bírálópulton. A finom fala­tok nem fogyasztásra, hanem minőségellenőrzésre várnak az állatforgalmi és húsipari vállalat ipari laboratóriumá­ban. — Ezek a termékek tegnap készültek — tájékoztat Po­tomul Józsefné laboráns. — ízük, illatuk színük, tisztasá­guk — vagyis az érzékszervi vizsgálat — szerint jól sike­rültek. Csaknem valamennyi elérte a minőségi pontozás felső határát: a száz pontot. Fazekas Józsefné már a kémiai elemzéssel foglalko­zik: az olasz felvágott víztar­talmát ellenőrzi. Előbb leda­rálta, most méri a termék­mintát. Utána denaturált- szesszel keveri. Majd három órára 105 fokos hőmérsékletű szárítószekrénybe, innen újra mérlegre kerül az őrlemény. A szűkös laboratóriumban centrifuga, szárítószekrény, hűtők, desztilláló berendezés, mérlegek segítik a munkát. A szakemberek közel félszáz vegyi anyagot, így szeszeket, savakat, klorofolmot hasz­nálnak fel. — Folyamatosan vizsgáljuk az alapanyagokat, a félkész- és késztermékeket — szögezi le Hoszták Ferenc osztály ves­zető. — A két minőségellen­őrző — egyikük délelőtt, a másik délután — körútszerű- en járja az üzemet. Figyeli az alapanyagokat — a húsok színe, illata, állománya sok- mindent elárul — és azt, ho­gyan állítják össze a készít­ményeket. A kedvelt parizel például csak I. osztályú mar­ha színhúsból, hűtött, ke­mény ipari szalonnából, víz és fűszerek hozzáadásával készülhet. A kész masszát kémiai vizsgálatoknak is alávetik. Bélbetöltés, főzés, füstölés után ismét mintát visznek a laborba. Az utolsó ellenőrzés kiszállítás előtt történik. Át­lagosan 30 féle árut gyárt na­ponta a vállalat: kiszállítás előtt valamennyi minőségét ellenőrzik. Tavaly szeptember­ben 396 kilogramm tüdős­hurkát azért tartottak vissza, mert morzsalékos volt: esz­tétikailag nem felelt meg az elvárásoknak. Ugyancsak szeptemberben megtiltották 106 kiló sonkás felvágott ér­tékesítését: mert levet enge­dett, szétesett. Mindkétszer a technológiai utasítás megsze­gése okozta a bajt. Az ipari laboratórium többek között a Köjáll, a megyei élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézet szakem­bereivel együtt is tart vizs­gálatokat. A tanács illetéke­seivel 1979 szeptemberében nyolcszor ellenőrzött keres­kedelmi egységekben lakos­sági bejelentések alapján. — Kétszer elismertük a vállalat felelősségét. A szombaton küldött áru rossz burkolóanyagban volt, hétfő­re megráncosodott a termék bőre — elkobozták az állat­orvosok. (házi) ül Megtetszett a vendég órája Egy öttagú rablóbanda ügyében hirdetett ítéletet a napokban Nyíregyházán a bíróság. A vád­lottak padjának első helyén a 18. évét alig betöltött, de egyszer már rablásért javítóintézeti ne- nevelésre ítélt nyíregyházi Kóka Gyula állt. mellette a 20 éves, büntetett előéletű nyíregyházi Kovács János, a harmadik Kóka 17 éves Tibor nevű öccse, akit egyszer lopás miatt próbára bo­csátottak. Utána a többszörösen büntetett előéletű 22 éves Marosi Istvánná Mocsár Margit, majd az ugyancsak többszörösen büntetett 20 éves Szász Veronika foglalt helyet. Hogy ne lehessen senki­vel összetéveszteni őket, célszerű lett volna munkahelyüket is le­írni, de nem dolgozott egyikük sem: egyetlen gondjuk volt, hogy szórakozásaik fedezésére bármi­lyen módon pénzt szerezzenek. Kóka Gyula és Kovács János szeptember 13-án este a Koroná­ban egy söröző vendég óráját szemelte ki magának. A férfi 11 óra tájban távozott, Kókáék utá­namentek, cigarettát, gyufát kér­tek tőle, aztán előbb az Annába, majd a Kolumbiába invitálták, de mivel mindkét szórakozóhely zárva volt, elindultak a Kálvin tér felé. Kóka közben eljátszot­ta a részeget, még a földre is le­feküdt, hogy új ismerősük azt higyje róla: rosszul van: Kovács segítőkészen hajolt Kóka fölé, s amikor az ismeretlen férfi is le­hajolt, hogy felsegítse Kókát. mindketten nekiestek, leteperték, megfenyegették, hogy megölik, ha kiabálni mert, aztán leszedték a karóráját, a karikagyűrűjét, taxiba ültek és hazamentek. Négy nap múlva ugyancsak a Koronában találkozott a díszes társaság: a két Kóka fiúval volt Szász Veronika, s odatelepedett hozzájuk Marosiné is. Rendesen fogyott a sör és a pálinka, s az alkoholista Marosiné feltűnően nézegetni kedzte a szomszéd asz­talnál ülő férfitársaság egyik tag­ját. Rövid szemezgetés után Ma­rosiné átült az ismeretlen férfi­akhoz, ^velük is koccintott né­hányszor, aztán már-már része­gen visszatelepedett Kókáékhoz. Ekkor született meg a terv: Marosiné elcsalja a kiszemelt férfit a lakására, ha úgy alakul, akkor le is fekszik vele, addig a többiek kizsebelik és újból lesz pénzük a másnapi ivászatra. Ma­rosiné nyomban felkínálta magát az addigra lerészegedett férfinak, s elindultak a nő lakására. Ter­mészetesen velük tartott Kóka Gyula, Kóka Tibor és Szász Ve­ronika is. Amikor már a lakásban voltak, Marosiné feltette a nagy kérdést: mennyit fizet, ha lefekszik vele, de a férfi nem volt adakozó ked­vében, így visszakérdezett: mennyit kér? Marosiné ötszázat mondott, de a férfi közölte, hogy nincs annyi pénze. A vita abba­maradt. Marosiné ölelgetni kezd­te újdonsült ismerősét, s közben szépen átkutatta a zsebeit, de mindössze két darab 20 forintost talált. A kint várakozó Kókáék közben áramszünetet rendeztek, bementek a lakásba, s nekiestek a még mindig gyanútlan férfi­nek. Ütötték, verték, közben át­kutatták minden zsebét és talál­tak is nála 450 forintot, leszedték a karóráját, elvették a töltőtollát, Szász Veronika pedig az igazol­ványát dobta a vécébe. A kifosztott és megvert ember értesítette a rendőrséget, s a rab­lóbanda őrizetbe került. A Nyír­egyházi Járásbíróság dr. Sándor Vilmos tanácsa Kóka Gyulát 6 évi. Kovács Jánost 2 évi, Kóka Tibort. 2 év 10 hónapi. Marosi Istvánnét 5 évi, Szász Veronikát 6 hónapi szabadságvesztésre ítél­te, s a büntetéssel arányos időre eltiltotta őket a közügyek gya­korlásától. Kóka Gyulának és Marosinénak fegyházban, Kovács Jánosnak és Szász Veronikának börtönben, Kóka Tibornak a fia­talkorúak börtönében kell bünte­tését letölteni. A bíróság elren­delte az alkoholista Marosiné kényszergyógyítását, s kötelezte Kókáékat a sértetteknek okozott kár megtérítésére. A megyei bí­róság helybenhagyta a járásbíró­ság ítéletét. így az jogerőssé vált. (b. j.) Szilveszter éjszaka megrongálták... Hőmérő az árkádban Vandál pusztítás nyomait viselte magán szilveszter éjszakáját követően a Nyír­egyházi Városi Tanács ár­kádjában elhelyezett hőmé­rő. Valaki gyufával vagy gyújtóval melegítette a bor- szesztartályt és a táguló folyadék szétvetette a hő­mérőt ... Pedig már viharosabb év­tizedeket is átélt, köszönve megmenekülését egy nyír­egyházi órásmesternek, Le- viczki Lászlónak. A mai Tanácsköztársaság téren, a takarékpalota melletti ház­ban az idősebbek még bizo­nyára emlékeznek az Os- gyán-gyógyszertárra, mely­nek bejáratát ez a hőmérő díszítette. A háborúban a ház kigyulladt, emelete le­égett, de a hőmérő azt át­vészelte. Rendületlenül mutatta ak­kor is a hőmérsékletet, amikor a házat már sza­nálták, csak a patika ajtó­kerete maradt meg épség­ben. Egy miskolci alkalmi fuvarral akarták elvinni a hőmérőt, amikor az órás­mester a városi tanács köz­reműködésével megmen­tette Nyíregyházának. A becses darabot a tanács előtt helyezték el. A hatvanas években egy­szer elromlott, s akkor is Leviczki mester óvta meg a pusztulástól. Pesten kere­sett szakembert. Most is el­vitte a csonkokat a „hőmé­rőorvoshoz”, de nem talál­ta. Valaki mégis elvállalta a javítást. Reméljük, hamarosan is­mét méltó helyére kerül a hőmérő, s nem kell ilyen pusztítástól tartania ... M. Takács Ferenc NAGYOBB REND A SZANÁLÁSOKNÁL „Kérünk még negyedmilliót.. “ mmHUMAlMMlMUwd!9sJKflME!HklMlMMM9HNH

Next

/
Thumbnails
Contents