Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-01 / 51. szám

1980. március 2. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Élelmiszeriparunk jövője Konzerv és kifli M ég ma is arányelto­lódás van a mező- gazdaság és az élelmiszeripar teljesítő képessége között. Az el­múlt húsz év alatt há­romszorosára nőtt az élelmiszeripari ágazatban levő állóeszközök értéke több mint 2,5-szeresére nőtt a termelés, s gyorsan gyarapodott az élelmiszer- ipari termékek száma: 1800-ról 5000-re. 1975— 1979 között- a mezőgazda- sági termelés 9,5 száza­lékkal, az élelmiszeripari termelés 16 százalékkal nőtt, ami jelzi, hogy a fel­dolgozottsági szint tovább emelkedett. E kedvező irányzat jó alap arra, hogy a VI. ötéves tervben az élelmiszeripar népgazda­sági jelentősége tovább növekedjen. Az ágazatban 14 külön­böző — statisztikai nyel­ven — szakágazat van, s ezek termelése az V. öt­éves terv első négy évében differenciáltan növeke­dett: a tej- és a cukoripar, a növényolajipar, vala­mint a szesz-, bortermelés az iparág átlagát megha- dó ütemben fejlődött. Las­súbb volt a fejlődés a hús-, a baromfi, a malom- és a sütőiparban, stagnált az édesiparban. Az élelmi­szeripar termelése 1979- ben — a kedvezőtlen me­zőgazdasági termelés elle­nére is — 3,5 százalékkal nőtt, meghaladva az ipari termelés átlagos növeke­dési ütemét. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar elsődleges feladata, hogy a követke­ző ötéves tervben is mind magasabb szinten elégít­se ki a hazai szükséglete­ket, napjainkban ez első­sorban a termékválaszték­nak és minőségnek a táp­lálkozástudományi irá­nyokkal is összhangban levő fejlesztését jelenti. Az élelmiszeripar termelésé­nek mintegy 80 százalé­kát belföldön értékesítik. Kedvező, hogy élelmi- szeripari termékeink álta­lában a világpiaci verseny­ben jó helyen állnak, s az egyes élelmiszeripari szak­ágazatokon belül a külföl­di piacokon keresett cik­keknek a termelésen belü­li aránya növekedett. Ilyen például a szalámi-, a húskonzervek, a gyors- fagyasztott termékek stb. A húsipari exportban azonban még mindig ma­gas a nyershús aránya, mintegy 30 százalék. E té­ren tehát szintén jelentős tartalékaink vannak a net­tó devizahozam növelésé­re. Az élelmiszeripari ter­mékek exportja nagyban függ a vásárló országok agrárprotekcionista intéz­kedéseitől is. Az elmúlt évek jelentős beruházásai ellenére sem elegendő a tároló- és hű­tőkapacitás. Ez nemcsak a termékek minőségének megőrzésében okoz gon­dot, hanem korlátozza az export jó időzítését is. A fejlesztés igénye e terüle­ten sürgető. Hasonló gond, hogy például a növény­olajimport azért nem mely lőzhető, mert az olajos­magvak hazai feldolgozá­sára még nincs kellő ka­pacitás. Az élelmiszeriparban is — hasonlóan az ipar egé­széhez a VI. ötéves terv időszakában a beruházási lehetőségek szűkülnek. Ez azt jelenti, hogy a belföldi és a külföldi kereslethez mind jobban igazodó fej­lesztéseket kell tervezni és megvalósítani. Nagyon fontos, hogy a hatékony­ság szerint rangsorolt be­ruházási célokra összpon­tosítsuk a pénzügyi eszkö­zöket, hogy azok ne for- gácsolódjanak szét a kü­lönböző szükséges, de mégis halasztható felada­tok megoldására. A beru­házási folyamatokban mi­nőségi javulást kell hozni, mert az V. ötéves terv ta­pasztalatai ezen a téren kedvezőtlenek. Mindezek figyelembe vételével az ágazat fejlesztésében a jö­vőben is növekvő szerepet kell kapniuk a nemzetközi kooperációnak, amelyek révén a külföldi piacok választék- és minőségkö­vetelményeinek is jobban eleget lehet tenni. A termelés jövője függ attól is, hogy a mezőgaz­dasági termelés milyen mértékben tudja kielégí­teni az ágazat sajátos igé­nyeit, a gazdasági ösztön­zés milyen mértékben szolgálja a termelési együttműködés fejleszté­sét. Gondolunk itt a hús­üzem által feldolgozandó élő állatok milyenségére, a konzervipar számára szük­séges megfelelő minőségű és mennyiségű zöldség és gyümölcs biztosítására. □ z ágazat tevékeny­sége a nagy beru­házások révén kon­centráltabb lett. Ez két­ségtelenül sok előnnyel járt, de olykor árnyolda­lai is mutatkoznak. Ilyen például a kisebb helyi péküzemek, az egyéni íze­ket adó cukrászati készít­mények, a választékot bő­vítő tartósított termékek (tészták, savanyított ter­mékek stb.) hiánya. Erre például a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél még jelentős tartalék van, s hasonló fejlesztési lehe­tőségeket kínálnak az élel­miszeripari és a mezőgaz­dasági termelők társulásai. Wiesel Iván Befőtt Tyúkodról Naponta 20—23 ezer ötnegyedes üveg vegyes befőttet ké­szítenek a tyukodi konzervüzemben. (Elek Emil felvétele) EGYIK GYÁRUNK FŐMÉRNÖKE MONDTA: „VANNAK ÚJÍTÁSOK, AMELYEK SZINTE SOHA NEM KERÜLNEK ASZTAL FÖLÉ, CSAK AZ ÚJÍTÓ ALKALMAZZA.” Megéri újítani? Beszélgetés a szerkesztőség kerékasztalánál Pártunk XII. kongresszusá­nak irányelveiben egyik he­lyen a következő olvasható. „A társadalom előtt álló feladatok megoldása megkö­veteli, hogy szellemi erőfor­rásainkat minden területen jobban, gazdaságosabban és szervezettebben hasznosít­suk.” Egyik, szinte kimerít­hetetlen szellemi erőforrás az újítások. Erről beszélgettünk újítókkal szerkesztőségünk­ben. Résztvevők voltak: Jáczku István, a HAFE mű­vezetője, öt éve újító, Ne­mes Sándor, a SZÁEV gépé­szeti osztályának vezetője, 15 éve újító, Paluska Ferenc, a Nyíregyházi Vas- és Fém­ipari Szövetkezet lakatosa, 9 éve újító. Hol bírálják el? Újságíró: — Űjabb újítási törvény jelent meg. Eszerint most már 1 hónap alatt el kell bírálni a benyújtott újí­tásokat. Javított-e ez az újí­tók helyzetén? Paluska: — Ez csak némi változást Hozott, á n'ágyóbb1 lélegzetű újításoknál még nem lehet tapasztalni. Ez ma­gyarázható azzal is, hogy a kisebb újításokat könnyebb áttekinteni, elbírálni. Látom, mert a kísérleti műhelyben dolgozom. Nemrégiben új megoldást alkalmaztunk a légszennyeződés megszünte­tésére. Ilyen újítások gyor­san megvalósíthatók, mert nem igényelnek jelentős ki­adást. A tapasztalat viszont az, hogy a nagyobb beruhá­zást jelentő újítások elhú­zódnak, később kerülnek a termelésbe. Jáczku: — A HAFE-ban tavaly, év közepe óta lénye­gesen meggyorsult az újítá­sok elbírálása. Tartjuk az egy hónapos határidőt. Meg­kötik az újítóval a szerző­dést, zsebében érezheti a pénzt. Tavaly a hulladék­anyag felhasználására és egy hegesztő célgépre adtam be újítást. Gyorsan megkaptam értük a 4500 forintot. Persze igaz az is, hogy a gyártmány- fejlesztő újításokat a törzs­gyárban bírálják el, s ezek átfutási ideje hosszabb, mint egy hónap. Megjárja az újí­tás a kísérleti üzemet, a fő- konstruktőr jóváhagyása szükséges hozzá. Van amikor egy évet is kell várni ”0. Nemes: — - Társújítóként vettem részt a csarnok sze­reléséhez egy új összerakha­tó, guruló szerelőállvány szerkesztésében. Valóban gyorsan elbírálták és fizet­tek érte. Ezzel az újítással meggyorsult a szak- és szere­lőipari munka, növekedett a termelékenység, anyagot és élőmunkát lehet általa meg­takarítani. Környezetemben 10 szocialista hrigád dolgo­zik. Ma már szinte minden brigádban van újító és újí­tás is. Ez természetes. Ügy tapasztalom, újabban való­ban gyorsabb lett az újítások elbírálása. Csak tízezerig... Paluska: — Az újítási elő­adó egy személyben nem bí­rálhatja el az újítást. Szak­A képen balról jobbra: Farkas Kálmán, Paluska Ferenc, Jáczku István és Nemes Sándor. véleményeket kell kérnie. Ez a hosszú idő. Mire beszerzi, eltelik az egy hónap. Nemes: — Ezen a gyakor­laton nehéz változtatni. Ugyanis az újítást el kell bí­rálni biztonságtechnikai, mun­kavédelmi, műszaki, gazdá­sági és még számszaki szem­pontból is. Megéri? Nem? Mennyi idő alatt térül meg?... Jáczku: — Gyáregységünk­ben 10 ezer forintig lehet ki­fizetni újítási díjat. Ha ezt meghaladja, már nem dönt­het benne a főmérnök. S ilyenkor mi van? Inkább az összeg alatt maradnak. Újságíró: — Késnek-e az újítások alkalmazásával? Ha igen, miért? Nemes: — Az újítások al­kalmazását befolyásolja az újítási díjak kifizetése. Ugyanis ezt a vállalat a ré­szesedési alapjából fedezi. Csakhogy év közben, amikor az újítást elfogadják, még nem tudják, lesz-e nyereség a vállalatnál, s ha igen, mennyi. Ez aztán a vezetést óvatosságra inti. Paluska: — Ügy tapaszta­lom, hogy az elfogadott újí- Jást.')gyekí>zr>ek bevezet#.' Jáczku: — Nálunk nem késnek az újítások bevezeté­sével. Nemes: — Magam kivite­leztem, bemutattam, s egyér-’ telművé vált az elbírálásuk. Csakhogy erre nem minden újító képes. Ebben szorulnak segítségre. Adott a jó elkép­zelés, csak a kivitelezés hú­zódik el vagy el is marad, mert nem tudja az újító ki­vitelezni. Segítség meg nincs. Idegenkedés az újtól Újságíró: — Mi az oka, hogy a már elfogadott, s al­kalmazott újítások egy része nem kerül be az új techno­lógiai előírásokba? Jáczku: — Az újítások egy része valóban nem kerül be az új technológiai előírások­ba. így széles körű alkalma­zásuk korlátozott. Az a fur­csa helyzet áll elő, hiába van újítás, mégis a régi technoló­gia szerint dolgozunk. Paluska: — Átalakítottunk egy gépet. Előtte szükséges volt hozzá egy munkás, most nem. Félelmet okozott. Tar­tottak attól, hogy szigorítják a normát. A csoport- és mű­vezetők is idegenkedtek az új technológia alkalmazásá­tól, amely az újítással áll elő. Újságíró: — Egy főmérnök a következőket mondta: „Vannak újítások, amelyek Szinte sohasem kerülnek asz­tal fölé, csak az újító alkal­mazza, Hogyan lehetne eze­ket közkinccsé tenni? Nemes: — Valóban vannak ilyen újítók. Ezzel megköny- nyítik saját munkájukat, jobb minőségű terméket állí­tanak elő, de többet is keres­nek. Nem járják végig a tor­túrát, ’míg az újításukat el­fogadják.' Legjellerazőbbi-eZ' a céiszéf^áffiiokcif1'üji’t'éWrk ■1 e741 Jáczku: — Itt vagyunk most hárman, egy városból, három üzemből/ de fogal­munk sincs, milyen újításo­kat alkalmaznak a másik üzemében, amelyekről — ha tudnánk — közkinccsé tehet­nénk. Ügy tudom, hamaro­san kiállítás lesz Sóstón az Alkotó ifjúság pályázat kere­tében. Igaz csak 30 éven alu­liak munkáit állítják ki. Ép­pen belefértem, mert a kor határán vagyok, s két újí­tással veszek részt. Hasznos lenne, ha Nyíregyháza összes üzeme csinálna hasonlót. Nemes: — Ennek morális hatása is lenne az újítókra. Egymásra lelnének emberek, sikerélményt jelentene ne­kik, büszkeséget a gyárnak. Üj ötleteket adna, együttmű­ködésre ösztönözne újítókat, üzemeket. Kimeríthetetlen szellemi tartalékok rejlenek az újítókban. Talán nem is tudjuk, mennyi. Farkas Kálmán 1-----7 , t Napraforgó k < L ki ___________A._______> 1 K ilenc mázsa napra­forgó egy hektáron. Erre a számra senki sem kapja fel a fejét, ha­csak azért nem, mert kevés­nek tartja. S ha még azt is hozzávesszük, hogy mindez egy társulás átlageredmé­nye, igazán nem lehet felső fokon beszélni róla. De le­het akkor, ha az alakulás­tól, megtett utat nézzük. Négy évvel ezelőtt ala­kult Űjfehértón a napra­forgó és repcetermesztési társaság. 3500 hektáron ter­mesztettek az első évben olajtartalmú növényt, s a termésátlaguk nem érte él a 7 mázsát. A következő években egyenletesen növe­kedett a taggazdaságok szá­ma, a napraforgóval beve­tett területek nagysága, s ezekkel arányosan a hozam is. Persze, nem szabad azt figyelmen kívül hagyni, hogy a jelenlegi negyvenkét taggazdaság közül sokan a kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezetek közé tar­toznak. Így már érthetőbb a 9 mázsás átlag, sőt az éven­kénti termésnövekedés bíz­tató a jövőre nézve. Három taggazdaságban fajtaösszehasonlító kísérle­teket végeztek tavaly hibri­dekkel. Egyértelműen .meg­állapították ezek a kísérle­tek,. hogy a hibridfajtákkal sokkal nagyobb termést ér­hetnek el a hagyományos fajtákkal szemben. Csak azt sem szabad elfelejteni, a hibridek jobb feltételeket követelnek. Ebben az évben a tervek szerint a taggazdaságok 6200 hektáron vetnek nap­raforgót. Az átlagtermést is szeretnék 10 mázsa fölé emelni. Nagy szerepe lesz ebben annak a négyezer ^-hektárnyi területnek, amer jyen .nagy olajtartalmú nö­vényt' termesztenek, s ve­téskor részben hibrid mag­vakat használnak. T avaly több gazdaság­ban gondot okozott a napraforgó szárítá­sa. Néhány helyen szerve­zetlenség, sőt túlszárítás is előfordult. Van még tanul- nivalójuk a nagyüzemeknek a termesztéstechnológia te­rén, amiben nagy segítséget nyújt a társaság. A vető­mag-, a növényvédőszer-be- szerzésen túl termesztési tanfolyamokat szerveznek. Céljuk, hogy az évtized kö­zepére 8000 hektárra emel­kedjen a napraforgóterüle­tük és a termésátlag meg­haladja a .tizennégy mázsát. Ehhez szükséges a technoló­gia korszerűsítése és az új termesztési tapasztalatokkal való kibővítése. Ezzel az új­fehértói társaság nagyban hozzájárulhat Szabolcs- Szatmár megyében a napra­forgó-termesztés fellendíté­séhez. Sipos Béla „Kedves asszonyom! Mi fontosabb a férj szá­mára — a feleség vagy a sa­ját munkája? Esténként, szombaton, vasárnap min­dig el van foglalva. A férj bűnös, tiszta sor! Fenyeges­se meg azzal, kedves asszo­nyom, hogy más férfit ke­res, aki kevésbé elfoglalt. Az ön szempontjából a férj­nek csupán egyetlen szenve­délye legyen — mégpedig ön. Munkáját csupán esz­köznek kell tekintenie tör­vényes felesége minden sze­szélyének kielégítésére. Akár elismeri ön férjének tehetségét, akár nem, mint például madame Gauguin, aki sohasem bocsátotta meg férjének, hogy nem lett bankár, akár úgy tesz, mint Haydn, a zeneszerző neje, aki igazi furia volt, és fér­je kottáit haj csavaró papír­nak használta — minden­Michel Maurois: 4 férj és Munkája esetre meg kell zavarnia férje munkáját. Nem kell érdeklődnie fér- jeura tevékenysége iránt, sőt mi több: köteles meg­magyarázni neki munkájá­nak fogyatékosságát. Hogy nem keres eleget, munkájá­ra pedig túl sok időt paza­rol, hogy kizsákmányolják, nem értékeli kellőképpen stb. Végül pedig kerékkötő is lehet, mint ezt madame Claude Bemard tette, aki férje kutyakísérleteinek időpontjában leányaival együtt részt vett az élve­boncolás ellen rendezett tüntetésen — amelyet a kedves leányai szerveztek. — Ah, monsieur Diderot! — kiáltott fel egyszer az en- ciklopédista neje, amikor az asztalon száz aranyat pil­lantott meg, amelyet férjé­nek a kiadó hozott. — Hogy tudta becsapni ezt a tiszte­letre méltó embert azzal, hogy holmi piszkos papírla­pokat nyomott a markába és ezért ennyi pénzt kapott! És az asszony megpróbál­ta rávenni a férjét, hogy tüstént adja vissza a pénzt a kiadónak". Gellért György fordítása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents