Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-12 / 60. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. március 12. Közérdekű javaslatok Meg kellene szüntetni a Béni melletti repiilőhidat és helyette liftet kellene építeni, s azzal átszállítani az embereket! Még mindig előkerül, s még mindig megmosolyogják Nyírbátorban ezt az ötletet, amely néhány éve érkezett a tanácshoz, s aki beküldte, közérdekű javaslatnak szánta. Azóta jókorát változott a helyzet, s ma már alig-alig akad olyan bejelentés vagy javaslat, amelyre azt kellene válaszolni: megvalósíthatatlan. Az ötlet lenne kevesebb, netán a város lakói fáradtak volna bele abba, hogy ők kérnek, meg javasolnak, aztán vagy lesz belőle valami, vagy nem? Szó sincs róla. ötlet is van, több is mint korábban, csak a városlakók gondolkodása változott: megfontoltabbak lettek, jobban ismerik a lehetőségeket s könnyebben ösz- szehangolják igényeikkel. Vaskos füzetben tartják számon a tanácson a szóban, az írásban érkezett panaszokat, javaslatokat és bejelentéseket s örömmel nyugtázzák, hogy évről évre nő azoknak a bejelentéseknek a száma, amelyekben nemcsak kémek a városlakók, hanem javaslatot is tesznek a megoldásra, sőt felajánlják hozzá segítségüket is. Tavaly 13 közérdekű javaslat érkezett, s egyetlen egysem akad köztük, amelyiket megvalósíthatatlannak kellett volna minősíteni. A közérdekű bejelentések száma 84 volt, amelyek közül 4 az áruellátással, 5 a lakásgazdálkodással, 32 a járda- és útépítéssel, 20 a köztisztasággal foglalkozott, húszat egyéb kategóriába soroltak. Hogy mi lett a bejelentések sorsa, azt már tavaly év közben is vizsgálta a tanács igazgatási, jogi bizottsága, s olyan következtetéseket vonhattak le, hogy javult az elintézésük sorsa. Megfelelően nyilvántartják, s intézkednek megoldásukra a szakigazgatási szervek, hiányosságként állapították meg viszont, hogy néhány esetben, amikor az intézkedés ideje meghaladta a 30 napot akkor nem értesítették • erről a bejelentőt. A panaszok száma csökken: tavaly mindössze nyolc volt, s a vizsgálatok alapján kiderült: bár mind egyéni sérelmet takart, valamennyi alapos volt, s megoldást is találtak rájuk. Az egy évvel korábbitól tavaly tovább emelkedett a közérdekű javaslatok közül megvalósítottak száma: pénzben 1 millió 120 ezer forintot- fordított erre a tanács, s több száz ezerre tehető a lakosság társadalmi munkája is. Néhány javaslatra nem telt a tanács pénzéből, az idei és a hatodik ötéves terv kidolgozásakor viszont valamennyi javaslat megvalósítására sort kerítenek. Tizenöt éven belül Nyírbátor hazánk egyik legparko- sabb és legszebb kisvárosa lesz. Február közepén ezt mondták a budapesti Váti tervezői. S nem csupán udvariasságból, vagy valamiféle elfogultság miatt tették ezt a ká jelentésit. Tervekkel, számokkal bizonyították állításukat. Bő egy évtized múlva egy egészen új és a mostanitól jóval vonzóbb városközpontot láthatnak az ideérkezők. A budapesti tervezők így nyilatkoztak: Dr. Horváth Ernőné: — Mielőtt elkezdtük volna a tervezést, igyekeztünk megismerni a várost és lakóit. Tudjuk, hogy az itteniek hagyománytiszteletből ragaszkodnak bizonyos dolgokhoz. Figyelembe vettük a múltat, valamint a jelen előnyeit, adottságait. Két jelentős műemléke van a városnak és ez meghatározó volt a tervek elkészítésénél is. Méltó környezetet igyekeztünk tervezni a két műemléknek. Az úgynevezett városmag a jövőben is a Szabadság tér lesz. A központ és a két műemlék közti rész egy nagy T betű formát alkot majd. A város keleti részén újabb utcák megnyitására lesz lehetőség. A város közepének közelében levő tórendszer kellemes és hasznos lesz Heckenast Judit: — Az úthálózat harmonikusan illeszkedik majd az új környezetbe. A 471. sz. utat a városközpont északi határán fogják vezetni. Ez az út a gyalogosok forgalmát egyáltalán nem zavarja majd. Az is előnyére válik majd a gyalogosoknak, hogy megszűnik a körforgalom. S a központból a gyalogosforgalom kiágazik a szélrózsa minden irányába. Egy holland újítás nyomán a város három területén újfajta utcákat alakítanak ki „lakóudvar” jelleggel. Ez elüt a megszokottól és emberibb miliőt teremt. Winter Jánosné: — A közművesítés is alkalmazkodik az igényekhez. A lehető legésszerűbben megoldjuk a vízelvezetést. Az elképzelések szerint a gázvezetékrendszert is kiépítjük, korszerűbb lesz a fűtés, talán az energiaellátás is. Lázár Tibor: — A zöldfelület tervezésénél bizonyos kegyeleti okokat is figyelembe kellett vennünk. És persze igazodnunk a mostani természetes környezethez. A tórendezés nagy munkát jelent, de több szempontból is hasznos lesz. A tó mellett, illetve a tó mellé szabadtéri színpadot terveztünk. Ezzel még inkább megnő Nyírbátor kulturális jelentősége. A szabadtéri színpad úgy épül fel, hogy a háttérben látszik a múzeum. így .mintegy díszként hat majd a múzeum épülete. A tó partján presszó is lesz, így nyilván meg több fiatalt vonz . a városnak ez a része, A központ déli részére terveztünk még két, fiatalokat vonzó létesítményt: a játszóteret és a sportteret. Ami a zöldfelületet illeti, igazán elégedettek lehetnek majd a nyírbátoriak. Ez lesz az ország egyik legjobban parkosított, virá- gosított kisvárosa. Halász Márta, a városi tanács műszaki osztályának vezetője: — A két templomot látványos sétány köti majd össze. A sétány tervezésére ez év tavaszán pályázatot hirdetünk. Ebből is kiderül, hogy a városszépítés szempontjából igen fontosnak tartjuk a sétányt. A tervezők információját azzal egészítem ki, hogy a központban kap helyet a 700 személy befogadására alkalmas művelődési központ. Ennek közelében lesz a szálloda, az étterem és a presszó. A játszótér tervét társadalmi munkában készítették el a tervezők. A Szabadság tér terve is társadalmi munkában készül. A jónak ígérkező terv nemcsak a tervezők, hanem a lakosság elképzeléseit is. tükrözi. N. L. Egy év „előiskola" Mikor kezdődik a gyermekek iskolai oktatása? Nyilván amikor megkezdődik a tanítás az első osztályban — kínálkozik egyértelműen a válasz, pedig nem is egészen így áll a dolog, mert ha játékosan is, de az oktatás már az óvodában elkezdődik. Éppen ezért tulajdonítanak nagy fontosságot minden településen az óvodai helyek számának növelésére, szakképzett óvónők munkába állítására, s arra, hogy ha már nincs is minden 3—6 év közötti gyermeknek hely az óvodában, legalább ötéves kortól valamennyien közösségben készülhessenek az iskolába. Nyírbátorban — mint sok egyéb másra —, az óvodai hálózat fejlesztésére is a várossá válás után nyílt a korábbitól nagyobb lehetőség. Az 1974-ben és 1978-ban átadott 100 személyes óvodával, az Édesanyák és a Madách utcai óvodák bővítésével tulajdonképpen 325-tel nőtt hat év alatt az óvodai helyek száma, s bár még 135 a szükségférőhelyek száma, ma 625 gyermek járhat Nyírbátorban óvodába. Hogy ilyen fejlesztés megvalósulhatott, azt a város csak az üzemek, intézmények anyagi segítségével érhette el, hiszen a hat év alatt 11 millió 761 ezer forintot adtak a dolgozó kollektívák a gyermekintézmény-hálózat fejlesztésére. A legtöbbet — közel öt és fél milliót — a növényolaj gyár adott, de kétmillión felüli összeggel járult e fontos feladat megoldásához a Csepeli Szerszámgép- gyár, négyszázezren felüli támogatást nyújtott a járási hivatal, a ZÖLDÉRT vállalat, a helyi ÁFÉSZ és az Üj Barázda Termelőszövetkezet Ez a társadalmi összefogás tette lehetővé, hogy ma már minden ötéves korú gyermeket — még a cigánytelepen élőket is — sikerült óvodában elhelyezni, s felkészíteni őket az iskolára. Felmérések igazolják, hogy az óvodákban olyan közösségi szokásokat alakítanak ki a gyermekek között, amelyek az iskolai életmód vállalását és elfogadását előkészítik, megköny- nyítik, s naponta mérhetővé válik az egymásnak nyújtott, segítségben, a másokra való figyelésben, a többiek érdekeimé» figyelembevételében, á viselkedési módok közötti eligazodásban a változás. Nyírbátorban az országos átlagtól valamivel rosszabb, a megyei átlagtól viszont lényegesen kedvezőbb az óvodába járó 3—6 éves korosztály aránya, amelyen már az idén javít a József Attila utcában épülő új óvoda, amelynek 100 helyéből 75 az üzemek. intézmények dolgozóinak összetogása tévén valósul meg. Amikor 1973-ban város lett Nyírbátor, az idős emberekkel való törődés a szociális segélyek elosztásában merült ki. Azóta mindem évben, történt valami. 1974-ben megkezdődött a házi szociális gondozás, egy év múlva hivatásos gondozói státust kapott a város, 1976-*ban megszervezték a rászoruló idős emberek szociális étkeztetését, majd újabb egy év múlva létrehozták az öregek napközi otthonát. Egyesített intézmény Kardos Gyulámé, a tanács egészségügyi osztályának szociálpolitikai főelőadója egy kicsit meghatódik, amikor arról az öszefogásról beszél, amely lehetővé tette a napközi létrejöttét. A vállalatok igazgatójától a portásig, a városi főorvostól a középiskolás diákig szinte egymást licitálták túl az emberek, hogy a korábbam politechnikai műhelyként szolgáló épületből ne csak mapközát, hanem otthont varázsoljanak. Egyesített szociális intézmény! — adja tudtul a tábla a Vár utca 1. számú épület bejáratánál, s aki csak eny- nyit lát, az nem sokat tud meg az otthon igazi lényegéről, az idős emberek, a hivatásos gondozók és a társadalmi aktivisták szinte már családias kapcsolatáról. Mert az csak a felszín, hogy reggel nyolc árától délután négyig ott tartózkodnak az idős emberek, s közben háromszor étkezhetnek. Az már többet árul el a tartalomból, hogy nemcsak fürdőt, mosási lehetőséget teremtettek számukra, hanem a hajszárítástól a körömvágásig mindenben az otthon lakóinak rendelkezésére állnak a gondozók, hogy közkívánatra Tószegi doktor látogatja, vizsgálja, kezeli őket — természetesen ő is társadalmi miumkäoan, hiszen nem az ő körzetében van a napközi otthon. Segítőkész emberek Mondják.: valami más nevet kellene kitalálni azoknak az együttműködési szerződéseknek, amelyeket az otthonnal kötöttek az, üzemek, az iskolák, az intézmények, mert ezek a megállapodások nemcsak papíron léteznek, hanem itöblb történik a valóságban, mint amennyit annak idején rögzítettek. A szakmunkás- képzős fiatalok a napközi és a kert rendben tartásában, szépítésében tesznek sokat, de műsort adnak nemcsak az állami és társadalmi ünnepeken, hanem megünneplik a név- és születésnapokat, ajándékokat készítenek és azokkal kedveskedneK az otthon: lakóinak. A könyvtár leiéti könyvtárat létesített, s rendszeresen cseréli a könyveket, ismeret- terjesztő előadásokat, íro-ol- vasó találkozókat szervez, a ruházati szövetkezet egy varrógéppel ajándékozta meg az otthont, s hulladéktextíliákat is adnak a különböző dísztárgyak készítésere vállalkozó idős asszonyoknak. Azt pedig teljesen természetesnek tartják, hogy elvégzik az otthon lakói számára aki- sebb-magyobb ruhajavításokat. A dohánybeváltó dolgozói csodálatos virágaikból ültetik be az otthon kertjét minden tavasszal, a kollégium pedagógusai, tanulói ismeretterjesztő előadásokat tartanak, a Mezőgép autóbusszal viszi kirándulni az idős embereket, s ingyen szállítja az otthonnak a tüzelőolajat, hogy a létesítmény fenntartására költhető pénzt másra fordíthassák. Szűknek bizonyult Korántsem teljes a felsorolás, hogy kik és mit tesznek a város idős embereiért, akik három éve még el sem tudták volna képzelni, hogy eny- nyire megszeretik új környezetüket. A napközi szervezésekor komoly agitádóra volt szükség, hogy a több, mint 1500 hatvan éven felüli városlakóból legalább húszain eljárjanak az otthonba, de alig telt el egy év a nyitás után, már szűknek, bizonyult a hely, s ez év január elsejétől harmincra szaporították az otthonba felvehető idős emberek számát Most 32 a létszám, de ha enyhülnek a városban a tan - ieremgondoK, s megkapják a napközi -otthon ma még iskolához tartozó szárnyát, akkor újabb idős embereket vehetnek fel a napközi otthonba. Az oldalt összeállította: BALOGH JÓZSEF Kis gyermekváros alakult ki Nyírbátor városközpontjában, amikor átadták rendeltetésének a 80 személyes bölcsödét, a 100 személyes óvodát, a 16 tantermes, két tornateremmel, 1000 adagos konyhával ellátott általános iskolát. A bölcsőde avatása épp egy évvel ezelőtt volt, azóta az épületkomplexum nem csak a legkorszerűbb, de egyik legszebb létesítménye is Nyírbátornak. ............................................................................................................................................................................................................................. AlS NYÍRBÁTORBAN Gondoskodás az idősekről • Házi szociális gondozás • Öregek napközije • Segítenek a vállalatok I ___________MEGSZŰNIK A KÖRFORGALOM__________ „Lakóudvar“ a központban MENNYIT ÉR AZ ÖSSZEFOGÁS?
