Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-09 / 58. szám
8 KELET-MAGYARORÉZÁG 1980. március 9. (Folytatás a 7. oldalról) amely termelési tervét túlteljesítve jelentős dollárkiadástól mentesítette a népgazdaságot. Ezután azokról az intézkedésekről beszélt, amelyekkel a gyárban dolgozók élet- és munkakörülményeit igyekeztek javítani az elmúlt években. Külön kismamafoglalkoztató van a papírgyárban, ahol könnyű munkát végeznek a leendő édesanyák. Folyamatosan tartják a kapcsolatot a GYES-en lévőkkel. Száz személyes óvodát épített a gyár, s három orvosi rendelőből álló egészségügyi létesítményük is van, amely — csakúgy mint az óvoda — a munkáslakta lakókörnyezet gondjait is enyhíti. Nagy gondot fordítanak a fiatalok lakásproblémáinak megoldására, maximálisan kihasználják a munkáslakás- akció lehetőségeit. Megteremtették a lehetőséget a dolgozók képzésére, továbbképzésére, s adottak a lehetőségek a szabad idő hasznos eltöltésére is. Több mint két és fél ezer kötetes könyvtárral rendelkeznek; külön helyiséget rendeztek be a bejáró dolgozóknak. A fiatalok segítségével üzemi stadiont alakítottak ki. Az ízlésnevelés elősegítésére a vállalati klubban kiállításokat rendeznek, ahol megtekinthetők a tehetséges munkások alkotásai is. Támogatják a kirándulásokat, a külföldi tapasztalatcseréket és bekapcsolódnak a városi és a megyei művelődési központ különböző programjaiba is. Mindezzel együtt a papírgyári fiatalok is kérik, hogy a megyeszékhelyen teremtsék meg a kikapcsolódás, a szórakozás feltételeit. példa erre az Együtt Nyíregyházáért mozgalom: a kommunista műszakok 186 millióval gazdagították a várost. A megyeszékhely szocialista fejlődésének történetében az elmúlt öt esztendő minden bizonnyal úgy szerepel majd, hogy ekkor kezdtek el kibontakozni a minőségi változások — mondta végül Varga Gyula. Gulyás Emilné dr., a Hazafias Népfront megyei titkára Megnyerni a tömegeket A népfrontmozgalom is, csakúgy mint megyénk egész lakossága készül a párt XII. kongresszusára. A a irányelveket véleményezte megyei elnökségünk, a városi, a községi elnökségek is véleményt alkottak a lakóterületeken, a városi körzetekben. Örömmel mondom, hogy a megye lakossága egyetért a megfogalmazott célokkal, azt nemzeti programnak tekintik — mondta, majd arról beszélt, hogy a legutóbbi pártértekezlet óta tovább fejlődött a munka a népfrontmozgalomban, növekedett tömegbefolyása. E munka középpontjában az állt, hogy ösztönözzék a megye lakosságát a párthatározatok végrehajtására. Céljainkhoz, politikánkhoz, a feladatok teljesítéséhez újból és újból meg kell nyerni a dolgozó embereket — mondta, majd azzal folytatta; rendkívül fontos, hogy . mindenkor választ adjunk az emberek kérdéseire, mert különben Varga Gyula, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára Á minőségi változások kora Nyíregyháza a két pártértekezlet között jelentősen fejlődött. A megyeszékhely lakossága több mint 24 százalékkal nőtt ez idő alatt, s a legutóbbi nép- számlálás adatai szerint már meghaladja a 110 ezer főt. Az erőfeszítések Nyíregyházán két- irányúak voltak: megteremteni, majd javítani a feltételeket a város lakói számára, ellátni azokat a feladatokat, amelyek a megyeszékhelyre hárulnak, továbbá fokozatosan felszámolni az ezt akadályozó, örökölt vagy a robbanásszerű átalakulással keletkező feszültségeket — mondta Varga Gyula, majd arról beszélt, hogy a megyei párt- és állami szervek megkülönböztetett figyelme révén példásan sikerült fejleszteni a várost, amiért Hild-emlékér- met is kapott Nyíregyháza. De az is igaz, hogy 640 gyermeket nem tudtak felvenni az óvodába, hogy 8000 jogos lakásigénylést tartanak nyilván, hogy a város útjainak 60 százaléka kiépítetlen, sok helyütt még járda sincs, az iskolák túlzsúfoltak. A megyeszékhely most elért egy olyan nagyságrendet, amikor a fejlesztés fajlagos költsége már többszöröse a korábbinak. A megyeszékhely robbanásszerű fejlődésének tehát megvannak a maga árnyoldalai is, ezért nagy jelentőségű, hogy miként gazdálkodunk a rendelkezésünkre bocsátott anyagi eszközökkel, hogyan használjuk fel a város évi közel 1 milliárdos pénzalapját — mondta a felszólaló, s majd felelt is a feltett kérdésre: a legtöbbször kétszer is megnézik, mire mennyit költsenek. Majd így folytatta: — Az igazság kedvéért meg kell mondani, hogy szemléletünkben van egy túlzott fejlesz- -téscentrikusság is. Jóval több figyelmet fordítunk a beruházásokra, mint a meglévő lehetőségek kihasználására. Pedig jócskán akad olyan gond, ami elsősorban nem anyagi eszközökkel oldható meg, hanem csak jobb szervezéssel, nagyobb figyelemmel — mondta, majd negatív példaként felhozta a zsákutcába jutott lépcsőzetes munkakezdést, vagy azt, hogy évenként több mint 1 millió forintot kell fordítani a parkrongálások helyrehozására. Sajnos, nincs még nálunk olyan kialakult közhangulat, amely elítélné, megakadályozná a pusztításokat. Ezért mondhatjuk, hogy nem elég jó célokat megfogalmazni, hanem a város lakóival együtt kell tervezni, megosztva az örömöt épp úgy, mint a gondokat. A lakókkal együtt kell kialakítani a reális, de feszített célokat. Jó Faggyas Jenő, a TESZÖV megyei elnöke Takarékosabb gazdálkodás ingadozás, elbizonytalanodás jelentkezhet a nemzeti egységben. A népfrontmozgalomnak is segítenie kell meg- érttetni mindenkivel, hogy további fejlődésünk csak jobb munkával biztosítható, s ez megköveteli a fellépést a fegyelmezetlenség, a pazarlás ellen. Szólt a falugyűléseken elhangzott javaslatokról, a visszatérő gondokról, majd arról a tettrekészség- ről, ami megyeszerte tapasztalható. Hangsúlyozta: a jövőben többet kell tenni azért, hogy ne terjedjen az eredményeket lebecsülő cinikus magatartás, s így is védjük, óvjuk alkotásainkat. Lakosságunk túlnyomó többsége az értelmes célokért kész áldozatokat vállalni. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt öt évben több mint 700 millió forint társadalmi munkát végeztek a szabolcsiak, a szatmáriak, s hogy a kongresszusi munka verseny újabb szép sikereket hoz a településfejlesztésben. Ezután arról beszélt: a jövőben még több embert, fiatalt kell felkészítenünk a közéletre. A közelgő országgyűlési és tanácstagi választásokon olyan jelölteket szükséges javasolni, akik sikerre tudják vinni országépítő céljainkat. Szabolcs-Szat- már megye termelőszövetkezeti parasztsága nevében üdvözölte a pártértekezlet résztvevőit, majd részletesen beszélt arról a munkáról, amit a termelőszövetkezetek területi szövetsége végzett az elmúlt időszakban. Szólt arról, hogy a termelési rendszerek széles körű elterjesztésére folyamatos szervező munkát végeztek és nagy figyelmet fordítottak a különböző gazdasági együttműködések, társulások létrehozására. Szakmai koordinációs bizottságot hoztak létre a szakosított állat- tenyésztési telepek működésének erősítésére. Segítették az ültetvénytelepítések és a rekonstrukciók végrehajtását, minden évben felülvizsgálják a szerződéses kapcsolatokat és javaslatokat tesznek a gondok megszüntetésére. Segítik a jelentősebb beruházások előkészítését. Az ifjúságpolitikai határozat végrehajtása során azon fáradoznak, hogy kedvező feltételeket teremtsenek a tsz-ek- ben dolgozó 17 ezer fiatalnak. Szervezik a munkaversenyt, gondoskodnak a tsz- tagok üdültetési lehetőségeiről. A szövetségnek is jelentős szerepe van abban, hogy Szabolcs-Szatmár tsz-ei teljesítették az V. ötéves terv céljait. A jövőben, az új gazdasági szabályozók nyomán szigorúbb feltételek mellett kell elérni a jó eredményeket. Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy minden szövetkezet alaposan értékelje át termelési szerkezetét, a költséggazdálkodást, s a jobb minőség előállítását, a takarékosabb munkát helyezze a gazdálkodás homlokterébe — mondta, majd a kedvezőtlen adottságú szövetkezetekkel, a háztáji és a kisegítő gazdaságok helyzetével, jövőjével foglalkozott. Felhívta a figyelmet a gazdasági információ javítására, a vezetők fokozottabb képzésére. Tóth Zoltánné, a tyukodi konzervüzem térmestere Piacképes termékek A megye élelmiszeriparának egyik fontos feladata a mezőgazdasági nyersanyagok feldolgozása. Az utóbbi öt évben a mátészalkai járásban megteremtődtek a hús és tej feldolgozásának korszerű feltételei, alima- léüzem épült, bővült a tyukodi konzervüzem. Az üzem 15 éves története komoly változást hozott a termelésben. A szezonmunkát felváltotta a folyamatos termelés, 1975- höz viszonyítva kétszeresére emelkedett a megtermelt érték, 's tavaly elérte a 212 millió forintot. Az eredményeket a létszám kismértékű emelésével, a termelékenység javításával érték el. Ezzel párhuzamosan nőtt a dolgozók keresete. A minőségi munkára jellemző az a pozitív változás, amely az utóbbi években következett be. Ennek köszönhető, hogy minden piacon jól értékesíthető termékeket tudnak gyártani. A következő években viszont még jobban szükséges igazodni a megrendelők igényeihez, ami megkívánja a termékszerkezet korszerűsítésének folytatását. Az üzem vonzáskörzetében a termelési háttér megvan, a szerződéses fegyelem szilárdítása szükséges a jobb termeléshez. A konzervüzemben hosszú ideig nem voltak megfelelőek a munkafeltételek. Ezen változtat az idén belépő beruházás, amely a nyolcszáz munkásnak jobb munkakörülményeket teremt, a feldolgozás további gépesítésére ad lehetőséget. Dr. Pénzes János, megyei tanácselnök Hatékonyan, önállóbban Felszólalásában két té- I mával, az államélet és a szocialista demokrácia kérdéseivel, valamint a területi fejlesztéssel és tanácsi gazdálkodással foglalkozott. Elmondta: a tanácsok jobban élnek az önállósággal, hatékonyan munkálkodnak a határozatok végrehajtásában, bár az ellenőrzéssel többet szükséges foglalkozni. A tanácstagok többsége megfelelően képviseli választókörzetének érdekeit, bár a hétéves ciklus kedvezőtlenül hatott az aktivitásra, nem volt lehetőség követni a megye gyors gazdasági átalakulását. Tovább szélesedett a lakóhelyi demokrácia. A falugyűléseken és rétegtanácskozásokon mind többen fejtik ki véleményüket, vállalnak munkát a közösség fejlesztéséért. Gyakorlattá kezd válni, hogy a tanácsok az üzemekben fogadóórákat tartanak. Fejlődött a kapcsolat a népfrontbizottságokkal is. A tanácshálózat további korszerűsítése lehetővé tette, hogy a lakossággal való kapcsolat erősödjék, kevesebb legyen az ügyirat, egyszerűsödjék a munka, miközben a feladatok, hatáskörök száma nőtt. A területi fejlesztés eredményeinek köszönhető, hogy a megye az élet több területén igyekszik felzárkózni az ország más vidékeihez. A kisvárosok és nagyközségek megalakítása elősegítette az arányos fejlesztést. A nagymérvű városba áramlás azonban gondokat is okoz, nehéz a megfelelő ellátás megteremtése. Ezért vizsgálni szükséges annak a lehetőségét, hogyan lehet a városkörnyéki településeket vonzóvá tenni, csökkenteni az indokolatlan városba költözést. A tanácsok ebben az ötéves tervben közel hatmilliárd forint fejlesztést valósíthatnak meg. Ez a munka javult, új iskolák, óvodák, egészségügyi létesítmények épültek, több a lakás, azonban a beruházások jobb előkészítése további feladatokat ró az ebben részt vevőkre. A jövőben arányosabbá kell tenni az állam és a lakosság teherviselését a lakásépítésben. A közművesítésben előtérbe kerültek a regionális rendszerek. Mindenütt az igények rangsorolt kielégítése fontos feladat. A nehezebb gazdasági körülmények között a tanácsoknak is hatékonyabban szükséges végezni munkájukat. Az irányításuk alatt lévő intézményekben a szellemi kapacitás jobb hasznosítása az egyik záloga ennek. Alexa László, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára Szélesedett a munkahelyi demokrácia A megye szak- szervezeti mozgalmának eredményeihez nagyban hozzájárultak az itt dolgozó kommunisták. Az aktivisták, a szakszervezetek sokat tettek a párt politikájának megértetéséért, a szocialista munkaverseny szervezéséért. Emellett nem feledkeztek meg a dolgozók érdekképviseletéről és érdekvédelméről. A szakszervezetek a termelési tervek végrehajtásának részesei. Enélkül az érdekvédelem sem lehet teljes, a bérek, a szociális juttatások emelése a termelés alakulásától is függ. Ezért a termelés minőségi tényezőit helyezték mindenütt előtérbe. A munkásgyűlések, a- termelési értekezletek igazolják, hogy a dolgozók a nehezebb körülmények között is vállalják a nagyobb feladatokat. A veszteségidők csökkentésének, a munka szervezésének javítását a szakszervezetek is támogatják. A megyében megvalósulóban van a teljes foglalkoztatottság, ami óriási eredménynek számít. Most már más szemmel kell nézni a munkások átcsoportosítását, hogy mindenki ott dolgozzon, ahol nagyobb szükség van rá. A dolgozók többsége érti a bérezés alapelveit, a differenciálás megvalósításában jobban lehet támaszkodni a szakszervezetekre. A szocialista brigádmozgalomban rejlő lehetőségek elősegítik a jobb termelést, a munkahelyi demokrácia szélesítését. A döntések kialakításánál a gazdasági vezetők a mainál jobban vegyék figyelembe a dolgozók javaslatait. Az előttünk álló szakszervezeti választások jó alkalmat adnak arra, hogy a párthatározatok nyomán a szakszervezeti munka színvonalát emeljék. Kovács Sándor, a kisvárdai öntöde munkása Csökkenteni a költségeket A kisvárdai öntöde jelentős termelés- növekedést valósított meg az előző pártértekezlet óta. A létszám lényeges változása nélkül egyes termékeknél kétharmadával emelték a termelést. gyárban a termelés segítésére, a tartalékok feltárására mozgósítottak. Ehhez kérték a brigádok segítségét is. A minőség javításának, az anyag- és energiatakarékosságnak konkrét eredményei vannak. így többek között az import szén helyett hazait használnak fel. Az anyaggazdálkodásban viszont gondot jelent az öntvénytöredék beszerzése, sokszor a drágább nyers vasat használják, mert nincs kellően megszervezve az elhasznált gépek, az ócskavas begyűjtése. Az öntödében a gazdasági vezetők rendszeres beszámoltatásával tájékozódnak a termelésről. Állandó feladat a termékszerkezet korszerűségének a javítása, az önköltség csökkentése. Ennek eredménye az új satúcsalád kialakítása, a radiátorok súly- csökkentése. Dr. Németh Péter megyei múzeumigazgató Megőrizni értékeinket A múzeumoknak fontos szerepe van az emberek történelmi tudatának kialakításában, a múlt kiemelkedő tetteinek ismertetésével a jelen értékelésében. A megye történelmének olyan példái, mint a parasztfelkelések, a Rákóczi-szabadság- harcban Esze Tamás talpasainak részvétele, a Szamuely testvérek tevékenysége, Zalka Máté internacionalista magatartása alapot ad a mai világ építéséhez, a közművelődési munkában a hagyományok felhasználásához. Az utóbbi években tovább nőtt a múzeumokat felkeré- sők száma. Jól segítette ezt a Tájak, korok, múzeumok országos akció. A megyei hálózat gyümölcsöző kapcsolatot alakított ki a szomszédos országok múzeumaival, azok anyagainak kiállítása több száz látogatót vonzott. A kiadványok, múzeumi sorozatok szintén segítik a múlt jobb megismerését. A közművelődési törvény végrehajtása jól segíti a múzeumokban folyó munkát. Gond, hogy a megye műemlékeit bemutató képeslapok száma kevés, a lakásokat díszítő másolatokból több fogyna. A megye az adottságai alapján nem versenyezhet néhány más országrészszel, azonban a meglévő értékek feltárása, Bessenyei, Móricz Zsigmond hagyatékának megőrzése, a sóstói falumúzeum megnyitása példázzák, hogy a meglévő értékek megőrzése szép feladat. (Folytatás a 9. oldalon) Ugyanakkor 1975—76-ban gátolta a munkát a vezetés gyengesége, hogy elhanyagolták a jobb termeléssel való törődést. A hibák kijavítása hozzájárult az új beruházások megfelelő működtetéséhez. A disamatic öntöde beváltotta a hozzáfűzött reményeket, a gyár leggazdaságosabban termelő egysége lett. A pártalapszervezetek a
