Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-09 / 58. szám
1980. március 9. KELET-MAGYARORSZÄG 9 Tóth János, a nyírgyulaji termelőszövetkezet gépesítési brigádvezetője Kiaknázni a tartalékokat Az ember és a gép megváltozott viszonyáról beszélt elsőként a felszólaló, s kiemelte: a mezőgazdaságban ma már csak a munkák egyötödét végzik kézzel, a többit a gépek vették át. Tíz év alatt a termelőszövetkezetek gépállománya megkétszereződött. Az egyre drágább és bonyolultabb, mind többet tudó gépek azonban igénylik a velük dolgozó emberek képzését, szakmai felkészültségét. Fontos, hogy ezek a gépek minél többet üzemeljenek. A felszólaló elmondta, hogy a burgonyatermesztés komplex gépesítés eredményeképpen mindössze 15— 20 dolgozó 120 hektáron termelt burgonyát a szövetkezetükben. Hasonlóan a korszerű eljárások alkalmazása eredményezte a kukorica rekordtermését. — Fontos azonban a még meglévő tartalékok kiaknázása — hangsúlyozta a felszólaló. — Szaporítani szükséges a termelőszövetkezetek együttműködését, amely különösen a csúcsidőszakban fontos. Elmondta: a munkaidő jobb kihasználásához a szervizszolgálat eredményesebb megszervezésével járultak hozzá; ennek révén számottevően nőtt a gépek hatékonysága. Nagy gondot fordítanak a termelőszövetkezetben az üzem- és kenőanyag-takarékosságra : az idén az előző évinél lényegesen kevesebb üzemanyagot használtak fel szövetkezetükben. A továbbiakban a garanciális szolgáltatás javításának lehetőségeivel foglalkozott, hangsúlyozva, hogy gyakran filléres alkatrészek hiánya gátolja a többszázezer forint értékű gép használatát, főleg importgépek esetében. Arra is kényszerülnek, hogy saját műhelyükben gyártsanak alkatrészeket. Kedvező viszont, hogy a szomszéd termelőszövetkezetek összefogásával esetenként már elő tudják teremteni a hiányzó alkatrészeket; javasolta az ilyenfajta együttműködések fokozását. Dr. László Béla, fehérgyarmati középiskolai igazgató' Á pedagógus felelőssége Az oktatás- politikai határozat megvalósításának eredményeiről, gondjairól beszélt a felszólaló. Elmondta: az iskola — amely a tanulók második otthona — az utóbbi években nagyon sokat változott. De számottevőek a különbségek is: sok az új, korszerű intézmény, ám jó néhány zsúfolt és a tanítás kedvezőtlen körülmények között folyik. Az, hogy a javuló feltételek milyen eredményesen szolgálják a tanítást, elsősorban pedagógusokon múlik — mondta a felszólaló. Nagyon fontos, hogy a tanár legyen igényes, és szeresse a gyermekeket. A társadalom megbecsüli a pedagógusokat. A kulturális és szellemi eredmények mögött megyénkben is ott vannak a pedagógusok, de munkájuk hatása minden más területen, így a termelésben is érződik. A felszólaló hangsúlyozta; a megyében már nincs pedagógushiány, ami egyben azt is jelenti, hogy a korábbiaknál nagyobb gondot lehet fordítani az oktató-nevelő munka minőségének javítására. A továbbiakban a felszólaló arról beszélt, hogy az oktatáspolitikai határozatban kifejtett célok ellenére a gyerekek változatlanul túlterheltek és nem javult kellő mértékben a tankönyvek színvonala sem, igen sok tankönyvből ma is nagyon nehéz tanulni. Felhívta a figyelmet arra, hogy növelni kellene a tudás rangját, mert a kis- és nagydiákok egy része csak éppen annyit tanul, hogy meg ne bukjék, nem törekednek kiemelkedő eredményekre. A pedagógusok rendkívül nagy feladata, hogy érvényesítsék: igényesnek kell lenni és bebizonyítsák, hogy munka nélkül már az iskolában sem lehet érvényesülni. A továbbfejlődés útja egyre inkább a tanulókkal közösen végzett munka, amely a bizalom elvére épül fel. Ilyen légkörben lehet reális az az igény, hogy a pedagógus tanítsa meg politizálni a tanulókat. A felszólaló végül arról szólt, hogy a szülők és a pedagógus egyaránt azzal nevel legjobban, hogy maga is. úgy él, dolgozik, amellyel példát mutat. Gáli Antalné, a Tiszavasvári ÁFÉSZ bolti eladója Színvonalasabb szolgáltatást Pózer József, a rakamazi nagyközségi pártbizottság titkára A végrehajtás első vonalában A szolgáltatásfejlesztéssel kapcsolatos feladatokról beszélt elsőként a felszólaló. Elmondta, hogy sok új, közművesített lakás épült ezek felszereltsége lényegesen jobb a korábbiaknál. Több, a házi munkát könnyítő gép kerül a háztartásokba és szinte minden családnak van rádiója, televíziója. Mindezek indokolják, hogy a szolgáltatások színvonalát javítsák. Jó eredmény, hogy már Tiszavasvá- riban is hozzákezdtek egy szolgáltatóház építéséhez. A nagy településen már most is elég széles körű a szolgáltatás. A háztartási gépek garanciális és későbbi javítása is jó, felkészültek a növekvő feladatok ellátására is. A 15 ezer lakosú Tiszavasváriban azonban megoldatlan a cipőjavítás, a mértékutáni szabóság sem tudja kielégíteni az igényeket, bővíteni kellene a Patyolat szolgáltatását is. A GELKA helyiségei is korszerűtlenek, a> rádió- és tv-ja- vítás feltételeit bővíteni szükséges. Azt tapasztalják, hogy a helyi szolgáltató hálózatban jelenleg nagyon alacsony a műszaki színvonal, s emiatt esetenként elhúzódnak a javítások. Beszélt a kisiparosok tevékenységéről is, amely azért fontos, mert a szolgáltatásnak közel felét a kisipar végzi. A felszólaló felhívta a figyelmet arra, hogy az új építkezések mellett egyre fontosabb lesz a lakások karbantartása, felújítása, s ezt minél előbb meg kell szervezni, a jelenlegi kapacitás ugyanis csak az igények kis részére elegendő. Javasolta, hogy a szolgáltató hálózat kiépítése az eddigieknél céltudatosabb legyen, esetleg hangolják össze a környező települések ilyen irányú fejlesztéseit is. A végrehajtás első vonalában dolgozó pártszervek, a községi pártbizottságok munkájáról, irányító, ellenőrző tevékenységéről beszélt a felszólaló. Hangoztatta : elsőrendű feladat a jó politikai légkör kialakítása. Ehhez jól bevált módszereik vannak. A nagyközségi pártbizottság területén működő p á rta 1 apsz ervezetek elvi, politikai irányító munkát végeznek. Nagy . gondot fordítanak arra, hogy a pártmegbízatások, a párt állami, gazdasági és társadalmi élet valamennyi területét átfogják. A tömegekkel kialakított kapcsolatról szólva elmondta, hogy azt a társadalmi és tömegszervezetekkel együttműködve végzik és javítják. A lakosság aktívan vesz részt a társadalmi célok megvalósításában. Rakamazon is bebizonyították, hogy a jó politikai célok megvalósítása érdekében az egész község társadalma megmozdult. Számottevő mértékben segítik a településfejlesztést, ami abban is megnyilvánult, hogy Rafcamaz lakossága két alkalommal is megyei második helyezett volt a társadalmi munka versenyben; a nagyközség egy-egy lakója átlagosan évente 800 forint értékű társadalmi munkát végez közösségi célok érdekében. Ezzel kapcsolatban a felszólaló hangsúlyozta a lakosság, a dolgozók tájékoztatásának fontosságát. Oláh Benjámin, a Magyar Acél tiszaszalkai gyárának munkása Nagy László, a KISZ megyei bizottságának első titkára Á megítélés alapja a helytállás Iparfejlesztés vidéken Az új beregi gyárakról szólt elsőként, hangsúlyozta, több új üzemükben — mint például Vásáros na- ményban az irodagépgyárban — világszínvonalon készülnek az exporttermékek. Ez nagy elismerés a beregi munkásoknak. Az itteni fejlesztések azonban nem zajlanak gondok nélkül. A felszólaló elmondta, többnyire gyáregységek működnek, távol a központtól. Esetükben például több mint 300 kilométer távolságban van a központi gyár, ahonnan az ő munkájukat is szervezik. Ez új módszereket igényel és rendkívül nagy körültekintést. A gondok között említette azt is, hogy a képzett szakemberek közül csak kevesen vállalkoznak, arra, hogy a távoli településeken létesített új üzemekben tartósan dolgozzanak. Letelepülésüket esetenként lakásgondok is nehezítik. Munkájukban azonban egyre inkább az eredmények a meghatározóak. Ma már az is fontos,- hogy a gyáregységekben is figyeljenek a piac igényeire, jobban fel kell készülni az átcsoportosításokra, a szerkezetváltásokra. A bejáró-dolgozók ügyével is foglalkozott a felszólaló, elmondta, hogy gyárukban például a járás minden községéből járnak be munkások. Hat autóbuszt bérelnek a Volántól, a munkásszállítással nincs is gond. De 5 millió forintot fizetnek évente a bérelt járművekért, s ez igen sok. Elmondta, hogy azt tervezik: együttműködéssel javítják a munkásszállítás gazdaságosságát, mert több vállalat ösz- szefogásával ugyanannyi járművel több utast is el tudnának szállítani a munkahelyre. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a tömegközlekedésben még mindig nem elég jó a vonat—autóbusz kapcsolat, a bejáró munkások gyakran sokat várakoznak. A felszólaló elsőként arra utalt, hogy rendkívül fontos : valóságos értékítélet alakuljon ki az ifjúságról. A megítélés alapja csak az lehet, hogyan élnek, miként tanulnak, dolgoznak a fiatalok. Hangsúlyozta, hogy megyénkben a fiatalok megállják helyüket, mindenütt részt vesznek a gazdasági építőmunkában. A megye munkásainak átlagos életkora például Szabolcs-Sza,talárban jelenleg 30 esztendő. A továbbiakban a felszólaló arról beszélt, hogy az elmúlt öt esztendőben a társadalmi, gazdasági fejlődés jó feltételeket teremtett a KISZ munkájához is. Egyre több helyen^ tapasztalható, hogy a fiatalok közéleti emberekké válnak; a KISZ tagjai részt kémek a párt politikájának szolgálatából. A KISZ megyei bizottságának első titkára elmondta, hogy megyénk ifjúsága, KISZ-tagsága körében erősödnek a szocialista vonások. Fiataljaink eredményesen dolgoznak a KISZ termelési mozgalmaiban és akcióiban. Ezek célja a mennyiségi eredmények növelése és a minőség javítása. A KISZ-Radar és a Dolgozz Hibátlanul mozgalomban KISZ-tagok százai működnek közre, az Alkotó Ifjúság mozgalomban, valamint a fiatal mérnökök, közgazdászok tanácsaiban arról gondoskodnak, hogy minél több értékes gondolat megvalósuljon. Jó eredmény, hogy a KISZ helyi védnökségei betöltik hivatásukat, konkrétak, fontos gazdasági célok megvalósítását szolgálják. A KISZ megyei bizottságának első titkára ezt követően arról beszélt, hogy az ifjúsági szövetség ösztönzi a fiatalokat a képzésre, továbbképzésre. Ebben az utóbbi években megyénkben jó eredmények születtek. Azt is elmondta, hogy megyénk fiataljai minden év őszén derekasan részt vesznek a betakarítási munkákban. Az ifjúsági önkéntes építőtáborokban nyaranként sok ezer Szabolcs-Szatmár megyei diák segíti fontos népgazdasági feladatok teljesítését. — Külön értékes az ifjúság mondta a felszólaló, és hangszámára a társadalom gon- súlyozta, hogy erre az ifjúság doskodása, amely egyre több tettrekészséggel, jó munká- területen nyilvánul meg — val, jó tanulással válaszol. Dr. Gluchman László vezérőrnagy, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője Erősödött a közrend, a közbiztonság — A legutóbbi pártértekezlet határozatát személyi állományunk magas fokú politikai felelősséggel, hivatás- tudattal törekedett teljesíteni — kezdte hozzászólását a megyei rendőr-főkapitányság vezetője. A belügyi szervek legfontosabb feladatai közé tartozott a szocialista törvényesség biztosítása, a lakosság ügyeinek intézése, kulturáltság, az intézkedések szakszerűségének növelése. Ehhez a sokrétű munkához a közrend és a közbiztonság erősítéséhez mégkülönböztetett segítséget kaptunk a megyei, városi, járási pártbizottságoktól — mondta a felszólaló. Megyénkben a közrend és a közbiztonság szilárd, A bűnüldöző szervek és a társadalmi erők összefogásának eredményeként az eltelt öt év alatt a megye közrendjében és közbiztonságában visszaesés nem következett be. Egyes bűncselekmények esetében sikerült csökkenést elérni, vagy az emelkedő tendenciát megállítani. Megyénkre az jellemző, hogy kis kárértékű, egyszerű módszerekkel elkövetett, de számszerűségében magas vagyon elleni bűncselekmények történnek, ezek teszik ki az összes bűncselekmények mintegy 60 százalékát. Emellett nagy az élet- és a testi épség elleni, az erőszakos, garázda jellegű és a közlekedéssel kapcsolatos bűncselekmények száma. E körülmények figyelembevételével is azt lehet megállapítani, hogy az eltelt öt év alatt az állampolgárok nyugalmát zavaró, súlyos bűncselekmények nem fordultak elő. A társadalmi összefogás legjelentősebb eredménye a köztulajdonhoz való viszony kedvező változása. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények számában és arányaiban csökkenés következett be. A felszólaló a gondok, problémák között említette, hogy a megyére mindig jellemző volt az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények magas száma és ezek emelkedő tendenciát mutat-- nak. Gondot okoz az is, hogy mind gyakrabban fordul elő durva, gátlástalan magatartás. A gyermek- és fiatalkori bűnözés értékelése után a közúti közlekedés jelentős változásairól szólt. A gépjárművek száma 40 százalékkal (53 ezerről 75 ezerre) emelkedett. Növekedett a közúti személy- és áruszállítás, fokozódott a tranzitforgalom. Sok a megyében a baleset és ezek nagy része figyelmetlenségből következik be. Erre példa az ittas járművezetés. Évente mintegy 650 büntető és ugyanannyi szabálysértési eljárást kezdeményeznek. Több mint nyolcszáz jogosítvány bevonására került sor, ittas állapotban történő gépjárművezetés miatt. Ezek. ellenére az ittasan vezetők száma nem csökkent, és hasonló a helyzet a gyorshajtás, szabálytalan előzés miatt bekövetkező baleseteknél is. Szarvas Ernő nyugdíjas Á felnőttek példamutatása Szarvas Ernő nyíregyházi nyugdíjas a megye fejlődését jellemző változásokkal foglalkozott, kiemelte az emberi tényezők szerepét. Külön szólt a felnőttek, a szülők példamutató életéről, amely nagymértékben meghatározza a gyermekek érdeklődésének, egyéniségének alakulását. Személyes tapasztalatait felelevenítve elmondta, hogy a szülők egy része nem tesz meg mindent azért, hogy a felnövekvő nemzedékben pozitív viselkedés és életformaminták alakuljanak ki. A szülők italozó, felelőtlen életmódja gyakran indítja el a gyermekeket a felnőttektől látott viselkedés követésére. Mindezeket csak társadalmi méretű figyelemmel, a fiatalok neveléséért érzett felelősség erősítésével, nem utolsósorban a felnőtt nemzedék példás munkájával, életével lehetséges megelőzni, erősítve a pozitív példák hatását. Kanda Pál, a SZÁÉV igazgatója Együttműködés, kooperáció Kanda Pál, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója elsőként a megyei pártbizottság XI. kongresz- szus utáni határozatára hivatkozott, amelyben több fontos feladat szerepelt. A kiemelt tennivalók között kapott helyet a beruházásokban és a kivitelezésben érdekelt építőipari vállalatok együttműködésének erősítése, a költségszinten belüli munkavégzése, az üzem- és munkaszervezés javítása, új. építőipari technológiák meghonosítása, nagyteljesítményű gépek beszerzése és azok célszerű, gazdaságos kihasználása. A kitűzött feladatok többségét a megye építőipari dolgozói teljesítették. Jelentősen bővült a nagy kapacitással dolgozó géppark, elérte az 55 százalékot az építőipari dob- gozók körében a szakmunkások aránya, meghonosították a korszerű technológiákat, a házgyári, az alagútzsalus és újabban a könnyűszerkezetes építési módokat. Külföldi munkákat is vállaltak, növelték a magyar építőipar hírnevét a szomszédos Kárpát- Ukrajnában és Csehszlovákiában. Fejlődtek az építőiparban dolgozók élet- és mun(Folytatás a 10. oldalon)
