Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-09 / 58. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. március 9. (Folytatás a 3. oldalról) Megyénk sajátos helyzetébői adódóan á nemzetközi áruforgalom és a határ menti kapcsolatok konkrét fényeire is alapozva tudatosítottuk a szocialista országok sokoldalú együttműködésének jelentőségét, egyeztetett külpolitikája fontosságát, a gazdasági együttműködésnek hazánk fejlődésében betöltött nélkülözhetetlen szerepét. Sokat fejlődött az eltelt időszakban a párttagság és a lakosság tájékoztatása. A felsőbb pártszervek döntéseiről rendszeresen informáljuk a testületeket, a párttagságot. A pártnapok, a falugyűlések, az üzemi termelési tanácskozások, a brigádértekezletek mind jobban mozgósítják a dolgozókat a helyi célok és tennivalók kialakítására, hozzájárulnak a közéleti demokratizmus gazdagodásához. Ugyanakkor a helyi tájékoztatás lehetőségeit még mindig nem használtuk ki kellően, a párttagság rendszeresebb és folyamatosabb tájékoztatást igényel. Növekvő szerepet tölt be a tájékoztatásban, a lakosság mozgósításában a megyei lap, a Kelet-Magyarország, a helyi rádió, az üzemi lapok. Különösen sokat fejlődött gazdaságpolitikai felvilágosító tevékenységük. A pártszervek és -alapszervezetek agitá- ciós munkája tervszerűbbé és folyamatosabbá vált. A párttagok politikai aktivitása, érvelő- és vitakészsége fejlődött. Jól segítették ezt megyénkben a politikai vitakörök és a pártnapok. Az agitáció összességében az eredmények népszerűsítésével, a további lehetőségek bemutatásával hozzájárult megyénkben a kedvező közhangulat, a jó munkához szükséges közérzet kialakulásához. Jelentős a szerepe abban, hogy a munkahelyi kollektívák túlnyomó többsége vállalja a nagyobb terheket és a munkában a magasabb követelményeket. Közoktatás, I ■■ rr I ft I r kozmuveloaes, egészségügy, sport A megye társadalmi, gazdasági, politikai fejlődésében fokozódott a művelődés szerepe, szorosabbá vált a gazdaság és a kultúra kapcsolata. A párt-, állami, tömeg- és társadalmi szervek kulturális nevelőmunkája tervszerűbbé vált, megnövekedett az oktatás és közművelődés társadalmi rangja. A társadalmi, gazdasági gyarapodással együtt mindezek kedvezőbb feltételeket biztosítottak az oktatási reform és a közművelődési törvény megvalósításához. Fejlődött az állami oktatás párt- és állami irányítása. A pártszervek, a tanácsok munkájában rendszeresebbé vált a közoktatás kérdéseivel való foglalkozás. Tartalmasabbá vált a pedagógus pártszervezetek tevékenysége, politikai, mozgalmi eszközökkel segítették az oktató-nevelő munka színvonalának emelését. Jelentős szerepük volt abban is, hogy fokozódott a pedagógusok aktivitása az iskolán kívüli nevelőmunkában és a közéletben egyaránt. Helyenként a pedagógiai munka gyengeségei, valamint a demokratikus iskolai légkör hiánya miatt nem elég eredményes a nevelőmunka. Társadalmunk fejlődésének ellentmondásaira, bizonyos negatív hatásokra iskoláink nem mindig tudnak megfelelően reagálni, az igényektől elmarad az állam- polgári és társadalmi ismeretek tanítása. Az ifjúság nevelésében még nem jut mindenütt megfelelően érvényre az állami szervek, az iskola, a család, az ifjúsági szervezetek és az üzemek összehangolt nevelő tevékenysége. A széles körű társadalmi összefogás eredményeként a IV. ötéves terv óvodai fejlesztési tervét túlteljesítettük, az V. ötéves tervet időarányosan teljesítjük. Ezzel jelentősen bővült az óvodai férőhelyek száma, az óvodás korúak 74 százaléka részesül óvodai nevelésben. A számottevő fejlődés ellenére gondot jelent, hogy óvodáink, ban, különösen a városokban, a csoportok létszáma igen magas. A tervezett tantermek, tornatermek és diákotthoni férőhelyek megépülnek. Folytattuk az iskolák körzetesítését. Javult a napközis ellátottság. Az általános iskolai hálózat jelentős fejlesztése ellenére sem tudtuk azonban a lemaradást felszámolni, az igényeket kielégíteni. A feltételek javulása, a megkezdett tantervi reform kedvezően hatott az általános iskolai oktatásra-nevelésre, a tankötelezettségi törvény végrehajtására. Továbbra is gondot jelent, hogy 14 éves korig a tanulók közel 20 százaléka nem fejezi be az általános iskolát. Köztük magas a cigánytanulók aránya. Szükségleteinkhez jobban igazodva nőtt a középfokon továbbtanulók, ezen belül a szakképzésben részt vevők aránya. Eredményes volt a középfokú oktatási intézmények szervezeti és tartalmi fejlesztése. Nőtt a szakközépiskolai tanulók száma, új szakmunkásképző intézetekkel, tanműhelyekkel, szakközépiskolákkal és kollégiumokkal gazdagodott a középfokú hálózat. Az érettségizett fiatalok 20 százaléka felső fokon tanul tovább, mintegy 50 százalékuk fizikai dolgozó gyermeke. Az oktató-nevelő munka eredményességét csökkenti, hogy magas a bejárók, és alacsony a kollégiumban elhelyezettek aránya és társadalmi szükségletnél kevesebb a fizikai dolgozók gyermekei közül a felső fokon továbbtanulók száma. Nőtt az óvónők, a tanítók és tanárok száma, jelentősen csökkent a képesítés nélküliek aránya, lényegében megszűnt a pedagógushiány. Javult a pedagógusok erkölcsi, anyagi megbecsülése, a legtöbb helyen kedvezően változtak az élet- és munkakörülményeik. Megyénk főiskoláin megfelelő tárgyi és személyi feltételek között folyik a szakemberek képzése. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola mind színvonalasabban készíti fel a pedagógusjelölteket a hivatásra, a korszerűbb módszerek alkalmazására, a tantervi reform eredményesebb megvalósítására. A főiskolán folyó oktató-nevelő munka hatására gyarapszik a politikai, kulturális életben aktívan közreműködő hallgatók és pedagógusok száma. A mezőgazda- sági főiskoláról kikerülő szakemberek megállják helyüket, s megfelelnek a mezőgazdaságban megnövekedett követelményeknek. A beszámolási időszakban megyénk köz- művelődése alapvetően a párthatározatokban megjelölt irányban fejlődött. Emelkedett az általános és politikai műveltség) a szakképzettség rangja, fokozódott a munkások, a termelőszövetkezeti dolgozók kulturális érdeklődése, igénye, aktivitása. Mindehhez kedvező feltételeket biztosítottak a művelődési bizottságok, az üzemek és közművelődési intézmények gazdagodó kapcsolatai, a szocialista brigódmozgalomban meghonosodó művelődési formák. Tartalmasabbá és színesebbé vált a közművelődési intézmények többségének tevékenysége. Irodalmi, zenei rendezvényeikkel, képzőművészeti kiállításaikkal, filmforgalmazási politikájukkal, a művészeti csoportok és szakkörök programjaival jelentősen hozzájárultak szocialista kulturális értékeink terjesztéséhez, a megyénkben különösen gazdag népi hagyományok ápolásához, a lakosság ízlésének fejlesztéséhez, műveltségének gyarapításához. Kialakultak és rendszeressé váltak az egy-egy tájegységre jellemző kulturális programok. Az intézményhálózat munkájának hatékonyságát kedvezőtlenül befolyásolja, hogy a tárgyi és személyi feltételek csak szerény mértékben javultak, a meglévő lehetőségek kihasználása sem kielégítő. Kevesebb anyagi erő jutott a városok új lakótelepi és a nagyközségek ellátásának javítására, a községi művelődési otthonok fejlesztésére. Ugyancsak lassan javul a közművelődés káderellátottsága. A megyei pártbizottság a tudománypolitikai irányelvek végrehajtása során arra törekedett, hogy hatékonyabban érvényesüljön megyénkben a tudomány és a szocialista építőmunka kölcsönhatása, a kutatás és a társadalmi, gazdasági igények összhangja. Az üzemek mind jobban felismerik érdekeltségüket a tudományos eredmények megismerésében és alkalmazásában. A megye gazdasági és szellemi fejlődésével együtt javultak a tudományos munka intézményi, üzemi és személyi feltételei. Az intézmények és kutatóhelyek mellett figyelemre méltó az a tudományos tevékenység, amelyet a tudományos és ismeretterjesztő társaságok megyei szervezetei fejte-' nek ki. A Megyei Tudományos Koordinációs Bizottság mind jelentősebb szervező és koordináló szerepet tölt be a megye szellemi életében. Az 1976-ban megalakult Debreceni Akadémiai Bizottság pályázataival, programjaival jól szolgálja a megye fejlesztési célkitűzéseit, megfelelően aktivizálja és bevonja a megyében dolgozó tudományos kutatókat, segíti a tudományos eredmények alkalmazását. A testnevelés és sport területére hozott párthatározatok végrehajtása eredményesen folyik. Az irányításban, a szervezésben bekövetkezett változások nyomán kedvezően változott a szemlélet, javultak a feltételek. Tovább szélesedett a testnevelés és sport társadalmi bázisa, nőtt a sportvezetők és aktivisták száma. Kiszélesedett a tömegsport és a versenymozgalom. Fokozatosan gyarapszik megyénkben a minősített sportolók és a nemzeti bajnokságok magasabb osztályaiban versenyző csapatok száma. A számokban és minőségi mutatókban is kifejezhető előrelépés mellett gondjaink is vannak. Még mindig kevés a képzett szakember; a testnevelő, edző, sportszervező, az iskolai testneveléshez, a téli sportoláshoz nélkülözhetetlen létesítmény. Helyenként gondok vannak a szakmai és szervező munkával, a nevelő tevékenységgel. A megye gazdasági fejlődésével összhangban az egészségügyi intézmények fejlesztésével, korszerűsítésével és integrációjával jelentős mértékben javultak az ellátás mennyiségi és minőségi feltételei, emelkedett a megelőző és gyógyító tevékenység színvonala. Az erkölcsi és anyagi megbecsülésben, az élet- és munkakörülményekben bekövetkezett változások hatására mérséklődött megyénkben az orvos- és szakemberhiány, csökkent a fluktuáció. Mindezek jó alapul szolgáltak a megelőző, gyógyító munkához, a szakmai munka színvonalának emeléséhez, az etikai helyzet javulásához. Növekvő tanácsi költségvetés és társadalmi összefogás eredményeként emelkedett a bölcsődei helyek száma. A számottevő eredmény sem fedezi az igényeket. Különösen városaink új lakótelepein okoz gondot a magas létszám miatt a gyermekek elhelyezése. Az utóbbi években, elsősorban városainkban javult és szélesedett az iskola-egészségügyi ellátás, a tanulóifjúság egészségvédelmét, a megelőzést szolgáló orvosi gondozás. A nagyobb ipari üzemekben emelkedett az üzemorvosok és az üzemorvosi rendelési órák száma. Ezzel együtt nőtt az üzemegészségügyi ellátásban részesülő dolgozók aránya. • Tovább javítottuk a rászorulókról, az idős emberekről való gondoskodást. Bővült a társadalmi juttatások köre és mértéke, ki- szélesedett a házi szociális gondozás, nőtt az öregek napközi otthonát igénybe vevők száma. Gond azonban, hogy az előirányzott szociális otthoni fejlesztésekben elmaradás van, tovább növekszik a szociális támogatásra szorulók aránya, több helyen nem fordítanak kellő figyelmet az e célra fordítható anyagi eszközök felhasználására. A megye felnőtt lakossága és ifjúsága körében az egészség- és népesedéspolitika A XI. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtása a megyei pártbizottság ötéves politikai terve alapján eredményesen valósult meg. A párt vezető szerepe érvényesül, a párt tekintélye, befolyása tovább mélyült. A kongresszusi határozatok végrehajtására irányuló helyi döntések reálisak voltak, azok kedvező változásokat eredményeztek. A párt vezető szerepének erősödésében meghatározó, hogy a párt politikája a dolgozó nép, a szocializmus érdekeit szolgálja. Ennek ismeretében és érvényesítése során szilárdult párttagságunk cselekvési egysége, nőtt politikai aktivitása, tudatosabb lett a szocializmus építésében vállalt szerepe és felelőssége. Megyénk több mint 30 ezer kommunistája eredményesen és példamutatóan dolgozik. A pártszervek és -szervezetek munkájában érvényesül a demokratikus centralizmus, a kollektív vezetés, az egyszemélyi felelősség. A párt irányító, kezdeményező, szervező, ellenőrző munkája mozgósító erővel hat megyénk egész lakosságára. Á megyei pártbizottság irányító munkája A megyei pártbizottság tevékenységében következetesen érvényesült az elvi-politikai alapokon nyugvó testületi irányítás. A testület folyamatosan napirendre tűzte a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális kérdéseket — és a párt politikájának, a központi célkitűzéseknek, a megye helyzetének, a lakosság érdekeinek megfelelő határozatokat hozott. A megyei pártbizottság irányító, ellenőrző munkája tervszerű volt. A testületek által hozott határozatok végrehajtásának szervezése, ellenőrzése, a politikai munka bevált gyakorlata szerint munkatervek, feladattervek, éves, illetve ötéves programok alapján folyt. A tervek, programok jó eszköznek bizonyultak a párt irányító és koordináló munkájában. A politikai élet nagy hajtóereje, hogy a döntések előkészítésében közvetve, vagy közvetlenül testületi tagok, munkabizottságok, járási, városi bizottságok, állami, társadalmi szervek, aktívák is részt vettek. A megyei pártbizottság, a végrehajtó bizottság az elmúlt időszakban eredményesen irányította, segítette a pártszervek, -szervezetek tevékenységét. Az apparátus területi munkájának jobb tervezésével és szervezésével, a tapasztalatok hasznosításával segítette a pártmunka mozgalmi jellegének kibontakozását, a munka tartalmi színvonalának fejlődését. A végrehajtó bizottság fontos feladatának tekintette, hogy megalapozott, konkrét döntéseket hozzon és folyamatos beszámoltatásokkal ellenőrizze az érvényben lévő párthatározatok végrehajtását. A megyei pártbizottság munkabizottságai rendszeres és tartalmas munkát végeztek. Jól szolgálták a testületek elé kerülő napirendek és a határozati javaslatok színvonalas, megalapozott kimunkálását. Jól segítette a munkát a két pártértekezlet között elvégzett értékelés. A pártszervek az eredmények, a nehezítő körülmények, a végrehajtás során keletkezett ellentmondások számbavétele mellett a pártmunkában újszerű, hasznos és előremutató ellenőrzést végeztek és fontos következtetéseket vontak le. A megyei pártbizottság fontos feladatának tekintette a pártélet lenini normáinak érvényesítését, a kádermunka színvonalának emelését, a személyi feltételek javítását. A pártegység erősítéséhez, a párt tekintélyének növeléséhez, politikai munkánk színvonalának emeléséhez jelentősen hozzájárult a pártélet területén érvényesülő nyílt, demokratikus, kritikus, tárgyilagos légkör. A pártirányítás, a munkamódszer és munkastílus továbbfejlesztésének és a személyi feltételek javulásának eredménye, hogy a járási, városi, városi-járási és járási jogú pártbizottságok munkájában erősödött a politika végrehajtásáért érzett felelősség, tevékenységükkel biztosították a terület politikai, gazdasági, kulturális feladatainak megoldását. A területfelelősi és a reszortmunka rendszerének bevezetése kedvezően hatott a politikai munkára. A megnövekedett feladatok a járási jogú pártbizottságoktól azt igénylik, hogy erősítsék a politikai munkát, legyenek következetesebbek a döntések végrehajtásában, a pártellenőrzésben, a káderutánpótlás nevelésében, a pártalapszercélkitűzéseinek megértetését és megvalósítását, az egészségügyi nevelőmunka hatékonyságát jól segítette a Vöröskereszt. Az egészségügyi intézményhálózat, az ellátás színvonala a jelentős fejlődés ellenére még elmarad a társadalmi szükségletektől, a lakosság igényeitől. így változatlanul alacsony a tízezer lakosra jutó orvosok, szakorvosi órák, és a kórházi ágyak száma. Magas a betöltetlen orvosi állások aránya, zsúfol-» tak a kórházak és a rendelőintézetek. Nem megfelelő az orvosok területi és szakma! megoszlása. vezetek munkájának segítésében, a pártfegyelem erősítésében. A XI. pártkongresszus óta a községi, üzemi és intézményi pártbizottságok, pártvezetőségek munkája tovább fejlődött. Tekintélyük van, felelősséggel és hozzáértéssel töltik be a vezető, irányító munka feladatait, alapvetően jól biztosítják a párt politikájának helyi megvalósítását. A különböző szintű pártbizottságok és pártvezetőségek * munkájában jelentkeznek gondok is, amelyek késleltetik az előrehaladást. Nem elég rendszeres és hatékony.a pártellenőrzés, a koordináció, a pártalapszer- vezetek segítése. Az egyes pártbizottságok és pártvezetőségek munkájának színvonalában jelentős eltérések vannak, nem élnek megfelelően a kölcsönös tapasztalatcsere, a munkamódszer, a munkastílus átadásának, átvételének lehetőségeivel. Jelentkeznek a munkában olyan vonások is, mint például az írásos anyagok nagy terjedelme, a döntések, állásfoglalások és határozatok nem kellő megalapozottsága és konkrétsága. Nem fejlődött kielégítően a politikai munka mozgalmi jellege. Az alapszervezetek munkája az 1975-ös pártértekezleten megjelölt feladatok alapján tovább fejlődött. Bátrabban és megalapozottabban foglalnak állást helyi politikai kérdésekben, nagyobb gondot fordítanak a felsőbb pártszervek határozatainak a helyi viszonyokra való alkalmazására és a végrehajtás számonkérésére. Munkájukban előtérbe került a határozatok végrehajtásának megszervezése és a beszámoltatás. Erősödött és tökéletesedett a vezetőségek kollektív munkája. A taggyűléseken a párttagok 80—85 százaléka jelenik meg. 23—25 százalékuk részt vesz a vitában. A vita tartalmilag sokat fejlődött, előtérbe került a közösség ügyeivel való foglalkozás. Az eredményeket a párttagok reálisan értékelik, a hiányosságokat kritikusan és önkritikusan fogalmazzák meg és jo javaslatokat tesznek. A pártcsoportok tevékenységére is a tervszerű, tartalmas munka jellemző. Az aktív párttagok 90 százalékának van pártmegbízatása, amelyet többségük megfelelően teljesít. Az eredmények mellett gondok is vannak ; továbbra is sok az érvényben lévő párt- határozat, s ez nehezíti a következetes ellenőrzést és végrehajtást. Az alapszervezetek egy részében — elsősorban a vezetőségek nem megfelelő felkészültsége és összetétele miatt — a munka rendszerességében, a feladatok megosztásában, a helyi tennivalók kidolgozásában' van hiányosság. Több alapszervezetben továbbra is gyenge a munka tervszerűsége, a szervezeti élet, az ideológiai és közművelődési párthatározatok végrehajtása, másutt a gazdasági élet, a tömegszervezetek és -mozgalmak pártirányításában lassú a fejlődés. Üj üzemek épültek, termelőszövetkezetek egyesültek, megszűnt a nagykállói járás és több közös községi és nagyközségi tanács jött létre, ami szükségszerűen megkövetelte a párt szervezeti felépítésének megváltoztatását. Egy évvel ezelőtt kísérleti jelleggel városi-járási pártbizottság alakult Mátészalkán és Fehérgyarmaton. A pozitív, tapasztalatokra alapozva a választások során Kisvárdán, Nyírbátorban, Vásárosnaményban is városi- járási pártbizottságok alakultak. E változásokkal kialakultak és hosszú távon stabilizálódtak a párt középirányító szervei megyénkben. Jelenleg a megyei pártbizottság irányítása alatt 1 városi, 5 városi-járási, 1 járási és 2 járási jogú pártbizottság, 48 községi, üzemi és intézményi pártbizottság, 106 pártvezetőség, 1006 pártalapszervezet működik. Nagy figyelmet fordítottunk a párt munkásjellegének erősítésére. A párttagság ösz- szetétele megfelel a párt élcsapat- és munkásjellegének. Eredeti foglalkozás szerint 73,6 százaléka munkás és paraszt, 1,7 százalékkal magasabb, mint a XI. kongresszus időszakában volt. Jelenlegi foglalkozás szerint a fizikai dolgozók aránya 57,6 százalék, 6,6 százalékkal magasabb, mint öt évvel ezelőtt. A nők aránya 22,3 százalék, a növekedés 2,8 százalék. A fiatalok aránya 0,4 százalékkal csökkent, jelenleg 12,6 százalék. A párttagság átlagéletkora kedvező: 43,9 év. Fejlődött a párttagság eszmei-politikai felkészültsége és általános műveltsége. A tag- felvételi munka minősége, üteme és céltudatossága megfelel a követelményeknek. A jelentkezők döntő többsége tisztában van azzal, hogy a párt tagjának lenni megtiszteltetés és nagy felelősség. (Folytatás az 5. oldalon) Á párt-, a tömegszervezetek és -mozgalmak munkája
