Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-09 / 58. szám

1980. március 9. KELET-MAGYARORSZÁG 5 (Folytatás a 4. oldalról) A pártbizottságok és a pártszervezetek eredményesen foglalkoztak a párt káderpoli­tikai elveinek gyakorlati megvalósításával- A javuló színvonalú munka eredménye, hogy a párt hatáskörébe tartozó mintegy 14 ezer vezető többsége megfelel a követelmények­nek és perspektívában is alkalmai a növek­vő feladatok végrehajtására. A párttestületek tervszerűen foglalkoz­nak a hatáskörükbe tartozó káderek neve­lésével. A választott szervek körültekintően döntenek káderkérdésekben. Jelentősen fej­lődött a kádermunka demokratizmusa, ká­derkérdésekben a testületek döntenek. A ve­zetők kiválasztásában, megítélésében növe­kedett a KISZ- és a szakszervezeti szervek szerepe. A párt-, állami, társadalmi és tömeg­szervezetek testületéiben növekedett a nők, fizikai dolgozók és fiatalok aránya, akiknek többsége felelősségteljesen, hozzáértően vesz részt a politika alakításában, a döntések meghozatalában és végrehajtásában. Politi­kai jelentősége van annak, hogy a mostani választások során a párt választott testületéi tagjainak több mint 40 százaléka fizikai dol­gozó párttag. Az állami személyzeti munkában erősö­dött a káderpolitikai elvek érvényesítése, a testületi döntés és az egyszemélyi felelősség. Az irányító pártszervek fontos feladatuk­nak tekintették a kádermunka színvonalának emelését, a személyi feltételek javítását. A káderképzési, -utánpótlási, valamint éves kádercseretervek is tudatosabbá, konkrétab­bá tették a káderekkel való foglalkozást, biz­tosították az indokolt kádercseréket. A cse­rék többsége nyugdíj, egészségromlás és ki­sebb részben alkalmatlanság miatt történt. A vezetők megbecsülése, a humanizmus, a közösség és az egyén érdekeinek figyelembe­vétele megfelelően érvényesült. Az elért eredmények és erőfeszítések el­lenére a kádermunkában gond, hogy a párt politikájának végrehajtásában a vezetők egy része nem elég következetes. A rendet és fe­gyelmet igénylő vezetőket nem mindenütt tá­mogatják. A gazdasági vezetőknél szintenként és területenként is nagyok a politikai képzett­ségbeli különbségek. Helyenként hiányos a vezetők folyamatos segítése, munkájuk ellen­őrzése. Még mindig vannak formális minő­sítések. A vezetők kisebb részénél morális, magatartásbeli és jellembeli problémák je­lentkeznek. Tapasztalható szerénytelenség, kritikátlanság, bírálat elfojtása és konzerva- tizmus. A megyei pártértekezlet fontos feladat­ként jelölte meg a pártfegyelem erősítését, a pártfegyelmi munka javítását. A pártszer­vezetek ennek a feladatnak többségében ele­get tettek és jelentős fejlődés tapasztalható. Párttagságunk döntő többsége. > .párt normái szerint él, teljesíti kötelességét, fele­lősséggel dolgozik a párt politikájának meg­valósításáért. Elkötelezettsége alapján érzé­kenyebben és határozottabban reagál a hi­bákra. A rend, a fegyelem erősítését cselek­vőén segíti. A párttagság erkölcsi, politikai, fegyelmi állapotának javulását az is bizonyít­ja, hogy csökkent a fegyelmi vétségek száma. A pártszervek következetesen lépnek fel a felelősségrevonás során. Javult a pártbjintetésben részesültekkel való foglalkozás. Gondosabb a pártbünteté­sek, a törlések előkészítése. A fegyelmi bi­zottságok eredményes munkájának is tulaj­donítható, hogy csökkent a felelősségrevon- tak és a fellebbezések száma. A tömegszervezetek és -mozgalmak munkája Az elmúlt öt évben a megyei pártbizott­ság kiemelt feladatának tartotta a párt tö­megkapcsolatának erősítését. A megye dina­mikus fejlődését, az elért jelentős eredmé­nyeket a dolgozók széles tömegeinek cselek­vő részvételével valósítottuk meg. A politi­kai döntésekhez igényeltük észrevételeiket, javaslataikat. Fejlődött a tömegszervezetek, -mozgal­mak pártirányítása. Érvényesült önállóságuk, fokozódott felelősségük. A tömegszervezetek­ben és -mozgalmakban dolgozó kommunis­táknak nagy szerepük volt a párthatároza­tok megismertetésében, elfogadtatásában, a dolgozók mozgósításában. A szakszervezetek fontos politikai, tár­sadalmi szerepet töltenek be megyénkben. Következetesen képviselik a párt politiká­ját, fokozódott szerepük a politika alakításá­ban és végrehajtásában, a szervezett dolgo­zók érdekeinek védelmében. Erősödött a szakszervezetek szervezeti ereje, tömegbefo­lyása; taglétszámuk megközelíti a 150 ezer főt. Egyre eredményesebben valósítják meg a mozgósító, nevelő, tudatformáló, érdek- képviseleti és érdekvédelmi feladataikat. Kedvező változás tapasztalható a terme­lési, gazdaságpolitikai kérdésekkel való fog­lalkozásban. A szocialista munkaverseny és brigádmozgalom nemcsak számszerűségében, hanem tartalmában is sokat fejlődött. Konk­rétabbak a vállalások, a népgazdasági érde­keket, az új követelményeket, a helyi célo­kat szem előtt tartják. Nagy gonddal foglalkoznak a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításával, az üzemi demokrácia fejlesztésével, aktívan közreműködnek a kollektív szerződések meg­kötésében, teljesítésük évenkénti értékelésé­ben és Módosításában, az ifjúság nevelésé­ben. Az alapvetően eredményes munka mel­lett hiányosság elsősorban a szakszervezetek szervezeti életében, a bizalmi jogkörök ér­vényesülésében tapasztalható. Az üzemi de­mokrácia fórumrendszerében és gyakorlásá­ban vannak még formális vonások. A szak- szervezeti szervek döntései nem minden eset­ben jutnak el a tagsághoz. Az SZMT és a megyei bizottságok politikai nevelőmunkáját, kezdeményező tevékenységét, kapcsolataik szélesítését és mélyítését fokozni kell. A beszámolási időszakban pozitív válto­zás következett be a fiatalok társadalmi helyzetében, képzettségében, gondolkodásá­ban és magatartásában. Az ifjúságpolitikai feladatok megvalósí­tásában jelentős szerepet vállaltak a KISZ szervei és szervezetei. Mint az ifjúság elfo­gadott, egységes politikai szervezete, jól szer­vezi és neveli a megye fiataljait. Erősödött a KISZ kommunista jellege, javult a szer­vezeti rend, taglétszámuk megközelíti a 42 000 főt. Az ifjúsági szövetség munkájában jobban előtérbe került a gazdasági építő­munka feladataira való mozgósítás, a poli­tikusabb ifjúkommunista közösségek erősíté­se, a fiatalok testi edzettségének fejlesztése. A termelőüzemekben működő KlSZ-alap- szervezetek egy részében gondok vannak a tagépítő munkával, a szervezettséggel. Tovább javult a KISZ pártirányítása, pártellenőrzése. Növekedett a KISZ-ben dol­gozó fiatal párttagok száma, fokozódott sze­repük az ifjúsági szövetség munkájának fej­lesztésében. A pártszervek és -alapszerveze­tek rendszeresen értékelik a hozzájuk tarto­zó KISZ-szervek és -szervezetek munkáját, segítik tevékenységüket. Egyes területeken alacsony a KISZ-ben dolgozó párttagok szá­ma. A pártalapszervezetek egy része nem ad megfelelő segítséget a KISZ-vezetőségek munkájához. Az úttörőmozgalom továbbfejlesztésével kapcsolatos párthatározat végrehajtása ered­ményesen folyik. Javult a KISZ-irányítás, az úttörővezető testületek tevékenysége. Ered­A megyei pártértekezlet a feladatokat is részletesen meghatározta. Ezekből az alábbia­kat emeljük ki: Társadalompolitika A politikai irányító munka legfontosabb feladata a párt programjával és kongresszusi irányelveivel összhangban a fejlett szocialis­ta társadalom töretlen építése. A Politikai Bizottság Szabolcs-Szatmárra vonatkozó 1977. évi határozatának megfelelő­en .kell. fejleszteni a VE.ötéves -tervben -az ipart, a mezőgazdaságot és-az1 infrastruktúrát. A politikai munka erőteljesebben irányuljon az intenzív gazdálkodás feladataira, az ipar és a mezőgazdaság termelési szerkezetének korszerűsítésére, a termelőerők hatékonyabb működésére. A differenciált gazdasági fej­lesztés körülményei között számolni kell az­zal, hogy a megye vállalatai, szövetkezetei számára a gazdasági növekedés lehetőségei eltérőek lesznek. Bővíteni és szélesíteni kell a termelő és gazdálkodó egységek között a kölcsönös ér­dekeken nyugvó kapcsolatokat. Folytatni kell az állami vállalatok és szövetkeztek, a terme­lő- és feldolgozóüzemek közötti társulások és közös vállalkozások létrehozását. Minden gazdasági ágazatban gyorsabb ütemben kell megteremtem az intenzív ter­melés feltételeit és kibontakoztatni a hatéko­nyabb gazdálkodást. A politikai irányító munkában számolni kell azzal, hogy az ipar és az inf rastruktúra fejlődésével a megye tár­sadalmában tovább növekszik a munkások és az értelmiség száma. A fejlett szocialista társadalom építésé­nek feladatai a politikai irányító szervektől megyénkben is összehangoltabb, tervszerűbb munkát követelnek. Következetesen kell ér­vényesíteni a párt, a munkásosztály vezető szerepét a politikai, a gazdasági és kulturá­lis élet minden területén. Ennek alapvető feltétele, hogy a pártszervek -szervezetek szerezzenek érvényt a párt politikájának, a társadalmi élet fejlesztésére vonatkozó párt- határozatok végrehajtásának. Az állami, gaz­dasági és társadalmi szervek vezető testüle­téiben növelni kell a munkások arányát és biztosítani kell a feltételeket a szocialista de­mokratizmus fejlesztéséhez, a munkások köz­életi aktivitásának növeléséhez. A megye termelési szükségletei, a terme­lési szerkezet korszerűsítési követelményei­nek megfelelően kell foglalkozni a munkás­utánpótlás feladataival. Külön figyelmet szükséges fordítani a fiatalok és a nők szak­képzésére. Az államélet A szocialista demokrácia erősítése és ér- yényesitése szocialista rendszerünk lényegé­ből fakad, nélkülözhetetlen feltétele a továb­bi céljaink elérésének. Az alikotó, bizalmat és biztonságot teremtő légkör megőrzése és fejlesztése alapvető érdekünk. Biztosítani kell a lakosság (részvételét a közéletben, az ügyek intézésében. Eredményesebben- kell küzdeni a demokrácia formális alkalmazása és téves értelmezése ellen. Növelni kell a tanácsok választott testületéinek szerepét és felelőssé­gét, a testületi munka színvonalát. A tanácsok és a lakosság kapcsolata, a lakóterületi munka erősítése érdekében fej­leszteni kell a tömegkapcsolati formák, fóru­ményes munkát végeznek a tanulók világné­zeti, hazafias, internacionalista nevelésében, megyénk munkásmozgalmi és úttörő-mozgal­mi hagyományainak felkutatásában, köz­kinccsé tételében. Mozgalmi eszközeikkel se­gítik a tanulmányi munkát, a fegyelem meg­szilárdítását. Megyénkben a népfrontmozgalom a párt szövetségi politikájának megvalósítását a pártszervek és -szervezetek irányításával je­lentősen segítette. Hozzájárult ahhoz, hogy a megye lakossága a párt politikáját elfogad­ta és következetesen dolgozott megvalósítá­sáért. Eredményesen szervezik a különböző vi­lágnézetű emberek tömörítését, tudatos köz­reműködését a politika alakításában és vég­rehajtásában. A bizottságok és elnökségek munkája tervszerű, tartalmas, fokozódott sze­repük a lakóterületeken. Tevékenységükben előtérbe került a népgazdaság helyzetének, a gazdaságpolitikai feladatoknak a magyarázá­sa, mozgósítás a magasabb követelmények teljesítésére. Több figyelemreméltó akciót kezdeményeztek. Az állami, társadalmi szervekkel együtt­működve eredményesen _ munkálkodnak a szocialista demokratizmus szélesítésén, a la­kóhelyi fejlesztési feladatok megvalósításán. Jelentősen hozzájárultak a magyar békemoz­galom programjának széles körű megismerte­téséhez és támogatásához. Munkájukkal, a hazafiság, az internacionalizmus szellemének ápolásával elősegítették a nemzeti egység, a párt szövetségi politikájának erősítését. Köz­reműködtek az időközi tanácstagi választá­sokon, folyamatosan segítették az országgyű­lési képviselők, a tanácstagok munkáját. Eredményes munkát végeztek a népfrontbi­zottságok a falugyűlések, a különböző fóru­mok, a munkás-paraszt találkozók szerve­zésében. mok (falugyűlések, lakó-, utca- és HNF kör­zeti bizottsági rendezvények) tartalmi szín­vonalát. A tanácsok a változó feltételekhez job­ban igazodva dolgozzák ki a középtávú és az éves tanácsi terveket. Tárják fel az anyagi és szellemi erőforrásokat, hasznosítsák jobban a társadalmi erőt és munkát. A település- és tanácshálózat fejleszté­sét a társadalompolitikai szükséglet szerint, a középtávú tervnek megfelelően kell tovább folytatni. Fokozatosan kell előkészíteni Zá­hony és Tiszavasvári várossá fejlesztését, nagyközségi tanácsok alakítását. ' Javítani kéir ä bűnüTdöZő1 szőtték'Yhég- előző tevékenységét, höVélhf 'áízfőM'iáteá tár­sadalmi erők és a lakosság bűnüldöző mun­kába való bevonását, a bűncselekmények okainak, okozati összefüggéseinek feltárását. Különös figyelmet kell fordítani a családjogi ítélkezésre, el kell érni, hogy az ítélkezési gyakorlat jobban szolgálja a család intézmé­nyének védelmét. A fegyveres erők és testületek növeljék felkészültségüket a haza védelmére. Segítsék továbbra is megyénk társadalompolitikai, gazdasági feladatainak megoldását. A pártszervek és -alapszervezetek terv­szerűen, folyamatosan foglalkozzanak a mun­kásőrök politikai, erkölcsi állapotának továb­bi szilárdításával, körükben a párttaggá ne­veléssel, a tervszerű, tudatos állományépí­téssel. A gazdasági építőmunka A gazdasági építőmunka legfőbb felada­ta a népgazdaság egyensúlyi helyzetének ja­vítása. Ennek érdekében teljes körűen bonta­kozzék ki az intenzív gazdálkodás. A gazdál­kodás minőségi követelményei — a haté­konyság, a gazdaságosság, az export, a minő­ség — érvényesüljenek. A vállalatok olyán termékeket állítsanak elő, amelyeket gazda­ságosan tudnak értékesíteni. Növekedjék a vállalatok nyeresége. A gazdaságpolitikai cé­lok elérése érdekében tovább kell korszerű­síteni a termelési szerkezetet, meg kell szün­tetni a gazdaságtalan termelést, érvényesí­teni kell az ésszerű takarékosság elvét, nö­velni az anyagi és erkölcsi ösztönzést, haté­konyabbá kell tenni a munkaerő-gazdálko­dást. Továbbra is jelentős mértékben szüksé­ges emelni a szakemberek és a szakmunká­sok számát, a vezetés, a szervezés, a terve­zés színvonalát. Az ipari termelés fejlesztésének alapve­tő követelménye a minőség javítása, a haté­konyság fokozása, a gazdaságosan értékesít­hető árualap és export fokozása. A VI. öt­éves terv időszakában az ipari termelés nö­vekedésének üteme évi 5—6 százalék: öt év alatt 25—30 százalék legyen. A termelés nö­vekedésének 80—90 százaléka a munkaterme­lékenység növekedéséből származzék. A be­ruházások fokozottabban szolgálják a meglé­vő termelőeszközök, technológiák korszerűsí­tését, versenyképességét, az élő és holt munka gazdaságosabb hasznosítását. A gyártmány- fejlesztéseknél törekedni kell az anyag-, el­sősorban az importanyag- és energiaráfordí­tások csökkentésére. Az ipar éves átlagban 6—7 százalékkal növelje az exportot. A tőkés export az átla­gosnál1 gyorsabban növekedjék. A mu nkaerő -ga zdáikodás javítása érde­kében politikai munkával is támogatjuk az üzemek közötti munkaerő-átcsoportosítást. Az ipari üzemek vizsgálják felül anyagi érdekeltségi rendszerüket, s az új követelmé­nyeknek megfelelően hajtsák végre annak korszerűsítését. A változó feltételekhez való gyors alkal­mazkodás megköveteli a közgazdasági elem­zőmunka színvonalának állandó fejlesztését. Folyamatosan korszerűsíteni szükséges a vál­lalatok belső szervezeti, irányítási rendsze­rét is. A mezőgazdasági termelés mennyiségé­ben, minőségében és választékában biztosít­sa a lakosság élelmiszer- és a feldolgozóipar nyersanyagszükségletét, az export növelését. A mezőgazdasági termelés évente 3—4 szá­zalékkal, öt év alatt 15—20 százalékkal, ezen belül a növénytermesztés 20—25 százalékkal, az állattenyésztés 10—15 százalékkal növe­kedjék. A termelőszövetkezetek termelése öt év alatt 25—30 százalékkal, az állami gazda­ságoké 20—25 százalékkal emelkedjen. A kisgazdaságokban a meglévő lehetősé­geket jobban ki kell használná. A közös és a háztáji gazdaságok termelési és árutermelési kapcsolatait erősíteni és fejleszteni kell. A mezőgazdasági üzemek a középtávú tervek kidolgozásánál vegyék figyelembe a közgazdasági szabályozókat, az árváltozáso­kat, a hatékonysági és minőségi követelmé­nyeket. Tegyenek átfogó intézkedéseket az alacsony színvonalú termelés megszüntetésé­re, a veszteségek felszámolására, az anyag­takarékosságra. A mezőgazdasági üzemek belterjességét, specializációját, a területek tömbosítését, a termőföld racionális hasznosítását, a parlag- területek megművelését tovább kell folytat­ni. A tudományos-technikai forradalom ered­ményeit tervszerűbben, koncentráltabban, ha­tékonyabban szükséges alkalmazni. Helyez­zék előtérbe az üzemek szakosodását, a ter­melési rendszerek, társulások fejlesztését, a mezőgazdasági üzemek és állami vállalatok egymás közötti kooperációját. A VI. ötéves terv időszakában kiemelten foglalkozzanak a kenyér- és takarmánygabo­na, a téli alma, a burgonya, a dohány, az ola­jos magvak, a zöldségfélék területi arányai­nak szinten tartásával, a csillagfürt vetéste­rületének jelentős növelésével, rendszerben történő termelésével, a termésátlagok és ho­zamok emelésével, az erdőterületek növelé­sével, a faipari kombinát létrehozásával. Növekedjen a műszaki és agrárértelmi­ség, a szak- és betanított munkások száma. A gyümölcstermesztésben a fő figyelmet a téli alma minőségének javítására, veszte­ségmentes betakarítására, • a Jó tárölósrag'íet- dolgozásFa, az értékesít« "fejlesztésére, szer­vezettségének fokozására fordítsák. Kiemelt politikai és gazdasági feladat a Szovjetunióba irányuló télialma-export jó minőségben, növekvő mennyiségben és határ­időben történő teljesítése. A VI. ötéves terv időszakában háromezer hektár gyümölcsös telepítését kell megvalósítani, melynek 80 százaléka téli alma legyen. A VI. ötéves terv időszakában a zöldségtermelés 25—30 száza­lékkal növekedjék. A városkörnyéki nagyüzemek fordítsa­nak megkülönböztetett figyelmet a zöldség- termesztésre, a feldolgozásra, az értékesítés­re és a legkorszerűbb módszerek alkalmazá­sára. Indokolt az állatállomány számának és hozamának növelése, a nagyüzemi állatállo­mány és tenyésztés fejlesztése. A szarvasmarha-, a juh-, a baromfiállo­mány gyorsabban növekedjék. A sertésállo­mány az elért színvonalon stabilizálódjon. Biztosítani kell a meglévő férőhelyek korsze­rűsítését, bővítését, hatékonyabb hasznosí­tását, a termelési költségek csökkentését. Az állattenyésztés fejlesztésében kiemelkedő je­lentőségű a korszerű, intenzív gyepgaadálko- dásra alapozott szarvasmarha- és juhágazat fejlesztése. A vágósertés termelését 6 százalékkal, a tejtermelést 8 százalékkal növeljék. A ba­romfihús termelésének növekedése ennél gyorsabb ütemű legyen. Növekedjen a hús­csirke, nagy testű vízi szárnyasok és a vágó­nyúl termelése. A vágójuh növelése éven­ként 10 százalék legyen. A termékek és termények értékmegóvá­sa, feldolgozása és értékesítése megköveteli, hogy tovább növeljük a tároló és feldolgozó kapacitásokat. Kiemelten kell foglalkozni a meglévő hűtőtároló-kapacitás racionális hasz­nosításával, a 15 000 vagon ipari alma feldol­gozására alkalmas lé- és sűrítőkapacitás gaz­daságos hasznosításával, értékesítésével. A felső-szabolcsi, a szatmári és beregi táj­egységekben a komplex meliorációs felada­tok fokozatos megvalósításával segíteni keli a biztonságos, jövedelmező mezőgazdasági termelést. A talajerő-gazdálkodásra, az öntözésfej­lesztésre, a víztározók létesítésére vonatkozó programok megvalósítását fokozatosan meg kell kezdeni. A tömegtakarmány-termelésre, a rét- és legelőgazdálkodás fejlesztésére, az intenzív gyepgazdálkodásra alapozott hús­termelésre nagyobb anyagi és szellemi erő­forrásokat kell fordítani. Megkülönböztetett figyelmet kell fordí­tani a termelési rendszerek munkájában a minőség és a gazdaságosság javítására, a termelési társulások, az egyszerű gazdasági együttműködések továbbfejlesztésére, a szol­(Folytatás a 6. oldalon) Ä feladatok'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents