Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-09 / 58. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. március 9. II megyei pártbizottság beszámolója Az alábbiakban rövidítve közöljük a megyei pártbizottság írásban kiadott beszámolóját, amely nz elmúlt öt év munkájáról ad számot a megyei pártér­tekezlet küldötteinek. n A megye társadalmi viszonyainak fejlődése előmenetelével. Egy része közömbös a közös­ség ügye iránt, fegyelmezetlen a munkahe­lyén, a magánéletben. A párt nőpolitikái határozatának meg­valósításában az állami, gazdasági, társadal­mi szervezetek aktív közreműködésével újabb jelentős eredményeket értünkéi. Leg­fontosabb ezek között, hogy a munkaképes korú nők 67 százalékának van munkaviszo­nya. Fokozatosan növekszik közöttük a szak- és betanított dolgozók aránya. A dolgozó nők döntő többsége felelősség­gel áll helyt a munkában, a közéletben, bár jelentős terhek hárulnak ráju/k a családban és a gyermeknevelésiben. Alapvetően megva­lósul az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. A megye társadalmában nőtt, és ma már közel 20 százalék a nyugdíjasok aránya. Anyagi és szociális helyzetük eltérő, de vi­szonylag magas a kis jövedelműek száma. A nyugdíjasokkal, az idősebb korosztályokkal való törődés eredményei ugyan már érzékel­hetők, de még nagyon sok helyen hiányzik a róluk való rendszeres gondoskodás. Élet- és politikai tapasztalataikat nem mindenütt hasznosítják megfelelően. A beszámolási időszakban jelentősen fej­lődtek megyénkben a szocialista termelési viszonyok. Gyarapodott és tovább szilárdult a szocialista tulajdon állami és szövetkezeti formája. Emelkedett a vállalatok, a termelő- szövetkezetek irányításának, gazdálkodásá­nak és termelésének színvonala. Kedvező változások következtek be az állami és szö­vetkezeti, a termelő, felvásárló és feldolgozó üzemek közötti együttműködésben. Jelentős fejlődés ment végbe a szövetke­zeti tulajdonban is. Termelőszövetkezetekké szerveztük a szakszövetkezeteket. A tsz- egyesülések nyomán nagyohb és optimáli­sabb lett a közös gazdaságok átlagterülete, növekedett az iparszerű termelés részaránya. Gyarapodott a megyében működő ipari és fogyasztási szövetkezetek közös tulajdona, emelkedett tevékenységük színvonala. A beszámolási időszakban 12 ezerrel nö­vekedett és jelenleg 253,3 ezer az aktív ke­resők száma. A foglalkoztatási színvonal 70 százalékos az országos 80 százalékkal szem­ben. Kedvezőbbé vált a keresők és eltartot­tak aránya, de továbbra is kedvezőtlenebb az országosnál. A további iparosítás, a szolgál­tatások lendületesebb fejlesztése, a mezőgaz­daság korszerűsítése következtében a megye társadalmi szerkezete közelebb került az országoshoz, osztály- és rétegviszonyaiban erőteljesebben jutnak kifejezésre a minőségi átalakulás jellemzői. Az aktív keresők társadalmi összetétele az alábbiak szerint alakul: munkás és termelésirányító 130,5 ezer fő, 52,8 százalék, termelőszövetkezeti dolgo­zó, (a rendszeresen dolgozó nyugdíjasokkal . ,4s .jáfivtéjspsaHkal ;..6P .ezer. fp, 24,3 ' .százalék,, 'értelmiségi .és.'alkaimazptt 45,5 ezer fő, 18,4 százalék, kisárutermelő II ezer fő, 4,5 százalék. A megye társadalmában meghatározó tényezővé vált a munkásság. Az elmúlt öt év­ben számuk 7 ezerrel növekedett. A munká­sok között a nők aránya közel 43 százalék. A számában és minőségében is megnövekedett munkásság tovább erősítette megyénkben a párt osztálybázisát, vezető szerepét. Érdekei meghatározóan jutnak kifejezésre a párt-, állami és társadalmi szervek irányító mun­kájában, a megye politikai, gazdasági, társa­dalmi életének minden területén. Felgyorsult a munkássá válás folyamata, jelentősen fokozódott a munkások politikai, termelési és közéleti aktivitása. Megfelelően növekedett részarányuk a párt vezető testü­letéiben. A párt választott testületéiben 40 százalékos a fizikai dolgozók aránya. A párt­szervek és -alapszervezetek nagy figyelmet fordítottak az üzemi demokrácia fejlesztésé­re, a demokratikus fórumok tartalmas műkö­désére. A politikai szervezetekben, a vállala­tokban és üzemekben a munkások közvetle­nül is részt vesznek a politikai és gazdasági célok kialakításában, meghatározóbban érvé­nyesülnek javaslataik és észrevételeik a dön­tésekben. Számottevően gyarapodott a munkások szakmai és általános műveltsége. Tartalma­sabb a szocialista brigádmozgalom, megerő­södtek, megszilárdultak, öntudatosabbá és szervezettebbé váltak az üzemi kollektívák. Emelkedett a munkások iskolázottsága. Növekvő számban és eredményesen vesznek részt a politikai, szakmai és általános mű­veltséget nyújtó képzésben, továbbképzésben. Az ipari munkások 42 százaléka, az építő­ipari munkások 55 százaléka szakképzett. Kedvezőbb ez az arány a 30 éven aluliak kö­zött. Növekedett, de még nem kielégítő mér­tékben a szakképzett munkásnők száma. Folyamatosan — a tervnek megfelelően — javulnak a munkások élet- és munkakö­rülményei : az egy munkásra jutó havi átlagbér az 1975. évi 2683 forintról 1979-ben 3358 forint­ra, 25,2 százalékkal emelkedett. Az állami lakások elosztásában a szo­ciális elvek következetesebb érvényesítése, a munkáslakás-akció kiterjesztése, az üzemek nagyobb anyagi hozzájárulása révén javult a munkások lakáshelyzete. A nagyarányú vá­rosba áramlás miatt növekvő és sok a ki­elégítetlen igény. A fiatalok számára hosszú a várakozási idő, nagy az anyagi megterhe­lés. Javultak és kulturáltabbá váltak a me­gyéből eljáró munkások — mintegy 32 ezer fő — utazási és szállásviszonyai. Eredménye­sebben kell azonban foglalkozni az eljáró munkások családjaival, közéleti munkájuk fejlesztésével, művelődésükkel, életfeltéte­leik javításával. A megyén belül naponta utazó munkások száma 65 ezer. A munkás- szállítás elsősorban Nyíregyháza és Máté­szalka környékén fejlődött. Lassúbb a fejlő­dés a megye többi városának körzetében, ami sok fáradtságot okoz, szabad 'időt von el a munkásoktól, gátolja a közéletbe, mű­velődésbe való bekapcsolódásukat. A megye társadalmában továbbra is je­lentős a szövetkezeti parasztság szerepe. Az iparfejlesztés és a mezőgazdasági termelés műszaki-technikai színvonalának emelkedé­sével aranyban létszáma csökkent, de még ma is 24,3 százalékát teszi ki az aktív kere­sőknek. Az elmúlt öt évben számottevően emel­kedett a parasztság politikai, általános és szakmai műveltsége. A parasztság politikai céljaiban, gondolkodásában, munkájának jel­legében, életmódjában közeledett a munká­sokhoz. 18 százalékra növekedett körükben a szakképzettek és 45 százalékra a betanított dolgozók aránya. A korszerű technika töme­ges alkalmazása következtében a hagyomá­nyos paraszti munkát folyamatosan felváltja az iparszerű tevékenység. Ezzel együtt terme­lőszövetkezeteinkben végbement a nemze­dékváltás, jelentősen növekedett a fiatalok aránya. Jelenleg az aktív dolgozók átlagélet- kora 40 év. A párt politikájának történelmi eredmé­nye, hogy megyénkben is kiegyenlítődött a munkások, parasztok jövedelmi színvonala. Javult a mintegy 40 ezer nyugdíjas és jára­dékos anyagi helyzete is. A beszámolási időszakban számottevően — mintegy 14 ezerre — növekedett az értel­miség-létszáma. Többsége a magas fokú szak­mai, 'politikai műveltség révén növekvő-sze­repet tölt be megyénk társadalmi, gazdasági, kulturális életében, és mind aktívabb a párt politikájának képviseletében. Az értelmiség a munkahelyek és a tudo­mányos szervezetek révén is növekvő sze­repet tölt be a megye fejlődési lehetőségeinek feltárásában, a célok kialakításában, a tele­pülések gazdasági, kulturális életében. Megyénkben az elmúlt időszakban — jó­részt az infrastruktúra fejlődése következté­iben — növekedett az alkalmazotti dolgozók száma. Egyes területeken azonban az indo­koltnál nagyobb mértékű volt a növekedés. A közel 32 ezer alkalmazott túlnyomó több­sége növekvő felelősséggel és hozzáértéssel végzi munkáját. A kisárutermelők — kisiparosok, kiske­reskedők, egyéni parasztok — a megye ke­resőinek 4,5 százalékát teszik ki. Termelő és szolgáltató tevékenységükkel hasznosan já­rulnak hozzá a lakosság szükségleteinek jobb kielégítéséhez. Többsége tiszteletben tartja törvényeinket és a kisipari tevékenység sza­bályai szerint végzi munkáját. A megye társadalmi életében az alapve­tően pozitív folyamatok, tendenciák mel­lett fellelhetők a fejlődésit akadályozó, a szo­cializmustól idegen jelenségek is. A pártalap- szervezetek, a munkahelyi közösségek gyak­ran es jogosan teszik szóvá egyesek közöm­bösségét, a magánérdek hajszolását, a szo­cialista életmódtól idegen nézeteket és meg­nyilvánulásokat. Az országosnál tartósan kedvezőbb né­pesedési viszonyok következtében lényege­sen nagyobb a fiatalok, a 30 éven aluliak aránya (49,8 százaléka). A politikai, gazdasá­gi és kulturális tervező munkában a demog­ráfiai sajátosságokkal a lehetőségekhez mér­ten számoltunk. A párt-, állami és társadal­mi szervezetek megkülönböztetett figyelem­mel foglalkoztak a fiatalok helyzetével, az ifjúságpolitikai határozat és törvény megva1- lósításával. A megye minden gazdasági ága­zatában — különösen az iparban és mező- gazdaságban — jelentős a szakképzett fiata­lok szerepe. Kezdeményezéseik ösztönzően hatnak az új technika és termelési eljárások bevezetésére, a különböző munka- és ver-í senymozgalmakra. A szociális, kommunális ágazat feszült­ségei — az óvodai és napközis ellátás szű­kössége, a lakáshiány, a kultúrál ódás sok he­lyen mostoha feltételei nehezítik a fiatalok élet- és munkakörülményeit. Az ifjúság egy része nem kellően tájé­kozott az ország, a megye szocialista építő- munkájának helyzetéről, a lehetőségekről. Türelmetlen a társadalmi feszültségek, az el-« lentmondások megoldásának ütemével, saját 2 Az államélet és a szocialista demokrácia A XI. kongresszus célkitűzéseinek meg­felelően növekedett az állami munka jelen­tősége és színvonala. Az állami szervek ren­deltetésüknek megfelelően dolgoztak. A fel­adatokat a lakosság cselekvő részvételével és támogatásával látták el. Tovább szélesedett az állami élet demokratizmusa, amelyet az új törvények, a hálózat korszerűsítése és a hatáskörök decentralizálása jelentős mérték­ben segített. Az állami munkában jelentős szervezeti és hatásköri változások történtek. A tanácsok szerepe jelentősen növeke­dett, munkájuk tartalmasabb lett. A part po­litikájának, a törvényeknek megfelelően eredményesen járultak hozzá a megye fej­lődéséhez. A megyei tanács irányító, szervező, koordináló munkája,fejlődött. Minden ága­zatra van elfogadott hosszú távú terve. Erősödött a tanácsok népképviseleti, ön- kormányzati, államigazgatási jellege. A tes­tületi munka színvonala fejlődött. Javult a döntések előkészítése, a határozatok többsége megalapozott, a végrehajtás és számonkérés következetes. A tanácsok tevékenységében is előtérbe került a gazdasági szervezőmunka, a város- és községpolitikai tevékenység. Eredménye­sebben foglalkoznak az ipar, a mezőgazda­ság, a közlekedés, a szolgáltatás, a közműve­lődés, ’ az egészségügy feladataival, a lakás- és kommunális kérdésekkel. A rájuk bízott anyagi eszközökkel tervszerűen, gondosan, takarékosan gazdálkodtak. A pénzeszközök felhasználása jól szolgálta az ellátási színvo­nalban meglévő különbségek csökkentését, az arányos terület- és településfejlesztést. A vá­ros- és községpolitikai munka demokratiz­musa szélesedett. A tanácsok, a hazafias népfrontbizottsá­gok és más szervezetek mozgósító tevékeny­ségük eredményeként a lakosság nagy jelen­tőségű társadalmi munkát végzett. A társa­dalmi munka értéke az V. ötéves tervben megközelíti az egymilliárd forintot. A taná­csok évente több mint 600 ezer ügyben jártak el. Az ügyek túlnyomó többsége helyben, el­ső fokon lezárult. Jelentős erőfeszítések tör­téntek az államigazgatási munka egyszerűsí­tésére, korszerűsítésére, de továbbra is több területen változatlanul bonyolult, túlszabá­lyozott, bürokratikus és helyenként nem elég kulturált az ügyintézés. Folytatódott a tanácshálózat korszerűsí­tése. A városok száma hatra emelkedett, a nagykállói járás megszűnt. Nőtt a közös ta­nácsú települések száma, sor került 7 város­környéki község szervezésére. A párt káder­politikai elvei a tanácsok területén érvénye­sülnek. Jelentős mértékben növekedett a politikai, szakmai és általános műveltség, az apparátus munkájának színvonala. Ugyanak­kor egyes nagyközségi és- városi tanácsok nö­vekvő feladatait nem követte megfelelően a személyi feltételek biztosítása. Az elmúlt években tovább erősödött a közrend, a közbiztonság. Az állami és az ál­lampolgári fegyelem szilárdult. A bűnüldö­ző és az Igazságügyi szervek jól érvényesí­tették a jogalkalmazás jogpolitikai irányel­veit. Következetesebb lett a felelősségrevo- nás. A büntetéseket differenciáltabban, álta­lában a cselekményekkel arányban alkal­mazzák. Növekedett a bizalom a rendőri, ügyészi és a bírói szervek munkája iránt. A bűnözés elleni küzdélem szervezettebbé és hatékonyabbá vált, de az országos hely­zethez hasonlóan a bűnoselekmenyek száma emelkedő tendenciájú. Továbbra is sok az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmény. Emelkedik a közlekedési és a vagyon elleni jogsértések száma. Sok a visszaeső bűnöző. Magas és növekvő az ifjúsági korosztályhoz, tartozó bűnözők száma. Változatlanul gon­dot okoz az ismeretlen elkövetők magas aránya. A fegyveres erők és testületek a párt. politikájának megfelelően magas szinten tet­tek eleget a rájuk háruló feladatoknak, A parancsnoki es a személyi állomány politi­kai felkészültsége és szakmai hozzáértése jó, ’politikai, erkölcsi, fegyelmi helyzete szi­lárd. Az állomány aktívan részt vesz a gaz­dasági építőmunkában, a települések fej­lesztésében. Az MHSZ szervei jelentős tár­sadalmi összefogással, az önkéntes segítők részvételével eredményesen szervezik a la­kosság, az ifjúság honvédelmi nevelését, fel­készítését.. A munkásőrség pártirányítása az elmúlt öt év során eredményesen valósult meg. Megfelelően fejlődött a parancsnoki munka, a politikai nevelés színvonala. A megyei pa­rancsnokság és az alárendelt egységek vég­rehajtották a munkásőrségre vonatkozó párthatározatokat. Gazdasági építőmunka A megyei pártbizottság az eltelt öt év során megkülönböztetett figyelmet fordított a gazdasági építőmunkára. A XI. párt- kongresszus évében — 1975-ben — eredmé­nyesen fejeztük be a IV. ötéves tervet, amely a megye fejlesztésének sikeres öt esztendeje volt és jó alapot teremtett az V. ötéves terv indításához. A megyei pártértekezlet az V. ötéves terv időszakára elfogadott gazdaságpolitikai irányelveiben a termelés dinamikus növelé­sét, az intenzív fejlesztés erőteljesebb kibon­takoztatását, a gazdaságos export növelését, a termelés szerkezetének, szervezésének, ve­zetésének korszerűsítését, a foglalkoztatási színvonal emelését, a hatékonyabb munka­erő-gazdálkodást, újabb ipari üzemek telepí­tését, az infrastruktúra, az életszínvonal es a munkafeltételek fejlesztését jelölte meg. Aj megyei pártértekezlet gazdaságpolitikai cél­jai eredményesen valósultak és valósulnak meg. Ennek megfelelően átalakult a megye gazdasági szerkezete, amelyben az ipar lett a meghatározó. Ipar A párt területfejlesztesi politikájának és az adottságoknak megfelelően folytatódott a megye iparosítása. Több új, korszerű ipari üzem épült fel, amelyek jól szolgálják a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítá­sát, az urbanizációt, a szociálpolitikai fe­szültségek enyhítését. Ebben az öt esztendő­ben felépült a nyíregyházi Taurus Mezőgaz­dasági Gumiabroncsgyár, a Vörös Október Férfiruhagyár vásárosnaményi gyára, a Fém­munkás Vállalat balkányi gyáregysége, a Mátészalkai Tejporgyár és Túró üzem, az Egyesült Izzó kisvárdai gyára, a Nyíregyházi Konzervgyár porcsalmai üzeme, a Minőségi Cipőgyár csengeri gyáregysége, a Csepeli Szerszámgépgyár nyírbátori fúrógépgyára, a Ganz Mérőműszer Gyár nyírbélteki gyár­egysége, a mátészalkai és a vajai almaié- és sűrítőüzem. Megvalósult a nyírgelsei alma- léüzem rekonstrukciója, a Kisvárdai Barom­fifeldolgozó Vállalat hulladékfeldolgozója, a< Terményforgalmi Vállalat hatvanezer ton­nás tárolója és a Húsipari Vállalat tízezer férőhelyes hizlaldája. Ezenkívül több terme­lést bővítő és rekonstrukciós beruházás való­sult meg. Az ipari termelés volumene 1975-höz vi­szonyítva 66 százalékkal emelkedett, amely jelentősen meghaladja a tervezett szintet. Az ipar termelési értéke 1979-ben 24,8 milliárd forint volt (1975-ben 14,9 milliárd.) Kedve­zően változott az ipar szerkezete. A nehéz- és a gépipar a termelési érték 43 százalékát termeli és itt dolgozik az iparban foglalkoz­tatottak 40 százaléka. Az igényeknek megfele­lően a nehéziparon belül a vegyipar, a gyógyszeripar, a gépiparon belül pedig a (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents