Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-09 / 58. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. március 9. II megyei pártbizottság beszámolója Az alábbiakban rövidítve közöljük a megyei pártbizottság írásban kiadott beszámolóját, amely nz elmúlt öt év munkájáról ad számot a megyei pártértekezlet küldötteinek. n A megye társadalmi viszonyainak fejlődése előmenetelével. Egy része közömbös a közösség ügye iránt, fegyelmezetlen a munkahelyén, a magánéletben. A párt nőpolitikái határozatának megvalósításában az állami, gazdasági, társadalmi szervezetek aktív közreműködésével újabb jelentős eredményeket értünkéi. Legfontosabb ezek között, hogy a munkaképes korú nők 67 százalékának van munkaviszonya. Fokozatosan növekszik közöttük a szak- és betanított dolgozók aránya. A dolgozó nők döntő többsége felelősséggel áll helyt a munkában, a közéletben, bár jelentős terhek hárulnak ráju/k a családban és a gyermeknevelésiben. Alapvetően megvalósul az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. A megye társadalmában nőtt, és ma már közel 20 százalék a nyugdíjasok aránya. Anyagi és szociális helyzetük eltérő, de viszonylag magas a kis jövedelműek száma. A nyugdíjasokkal, az idősebb korosztályokkal való törődés eredményei ugyan már érzékelhetők, de még nagyon sok helyen hiányzik a róluk való rendszeres gondoskodás. Élet- és politikai tapasztalataikat nem mindenütt hasznosítják megfelelően. A beszámolási időszakban jelentősen fejlődtek megyénkben a szocialista termelési viszonyok. Gyarapodott és tovább szilárdult a szocialista tulajdon állami és szövetkezeti formája. Emelkedett a vállalatok, a termelő- szövetkezetek irányításának, gazdálkodásának és termelésének színvonala. Kedvező változások következtek be az állami és szövetkezeti, a termelő, felvásárló és feldolgozó üzemek közötti együttműködésben. Jelentős fejlődés ment végbe a szövetkezeti tulajdonban is. Termelőszövetkezetekké szerveztük a szakszövetkezeteket. A tsz- egyesülések nyomán nagyohb és optimálisabb lett a közös gazdaságok átlagterülete, növekedett az iparszerű termelés részaránya. Gyarapodott a megyében működő ipari és fogyasztási szövetkezetek közös tulajdona, emelkedett tevékenységük színvonala. A beszámolási időszakban 12 ezerrel növekedett és jelenleg 253,3 ezer az aktív keresők száma. A foglalkoztatási színvonal 70 százalékos az országos 80 százalékkal szemben. Kedvezőbbé vált a keresők és eltartottak aránya, de továbbra is kedvezőtlenebb az országosnál. A további iparosítás, a szolgáltatások lendületesebb fejlesztése, a mezőgazdaság korszerűsítése következtében a megye társadalmi szerkezete közelebb került az országoshoz, osztály- és rétegviszonyaiban erőteljesebben jutnak kifejezésre a minőségi átalakulás jellemzői. Az aktív keresők társadalmi összetétele az alábbiak szerint alakul: munkás és termelésirányító 130,5 ezer fő, 52,8 százalék, termelőszövetkezeti dolgozó, (a rendszeresen dolgozó nyugdíjasokkal . ,4s .jáfivtéjspsaHkal ;..6P .ezer. fp, 24,3 ' .százalék,, 'értelmiségi .és.'alkaimazptt 45,5 ezer fő, 18,4 százalék, kisárutermelő II ezer fő, 4,5 százalék. A megye társadalmában meghatározó tényezővé vált a munkásság. Az elmúlt öt évben számuk 7 ezerrel növekedett. A munkások között a nők aránya közel 43 százalék. A számában és minőségében is megnövekedett munkásság tovább erősítette megyénkben a párt osztálybázisát, vezető szerepét. Érdekei meghatározóan jutnak kifejezésre a párt-, állami és társadalmi szervek irányító munkájában, a megye politikai, gazdasági, társadalmi életének minden területén. Felgyorsult a munkássá válás folyamata, jelentősen fokozódott a munkások politikai, termelési és közéleti aktivitása. Megfelelően növekedett részarányuk a párt vezető testületéiben. A párt választott testületéiben 40 százalékos a fizikai dolgozók aránya. A pártszervek és -alapszervezetek nagy figyelmet fordítottak az üzemi demokrácia fejlesztésére, a demokratikus fórumok tartalmas működésére. A politikai szervezetekben, a vállalatokban és üzemekben a munkások közvetlenül is részt vesznek a politikai és gazdasági célok kialakításában, meghatározóbban érvényesülnek javaslataik és észrevételeik a döntésekben. Számottevően gyarapodott a munkások szakmai és általános műveltsége. Tartalmasabb a szocialista brigádmozgalom, megerősödtek, megszilárdultak, öntudatosabbá és szervezettebbé váltak az üzemi kollektívák. Emelkedett a munkások iskolázottsága. Növekvő számban és eredményesen vesznek részt a politikai, szakmai és általános műveltséget nyújtó képzésben, továbbképzésben. Az ipari munkások 42 százaléka, az építőipari munkások 55 százaléka szakképzett. Kedvezőbb ez az arány a 30 éven aluliak között. Növekedett, de még nem kielégítő mértékben a szakképzett munkásnők száma. Folyamatosan — a tervnek megfelelően — javulnak a munkások élet- és munkakörülményei : az egy munkásra jutó havi átlagbér az 1975. évi 2683 forintról 1979-ben 3358 forintra, 25,2 százalékkal emelkedett. Az állami lakások elosztásában a szociális elvek következetesebb érvényesítése, a munkáslakás-akció kiterjesztése, az üzemek nagyobb anyagi hozzájárulása révén javult a munkások lakáshelyzete. A nagyarányú városba áramlás miatt növekvő és sok a kielégítetlen igény. A fiatalok számára hosszú a várakozási idő, nagy az anyagi megterhelés. Javultak és kulturáltabbá váltak a megyéből eljáró munkások — mintegy 32 ezer fő — utazási és szállásviszonyai. Eredményesebben kell azonban foglalkozni az eljáró munkások családjaival, közéleti munkájuk fejlesztésével, művelődésükkel, életfeltételeik javításával. A megyén belül naponta utazó munkások száma 65 ezer. A munkás- szállítás elsősorban Nyíregyháza és Mátészalka környékén fejlődött. Lassúbb a fejlődés a megye többi városának körzetében, ami sok fáradtságot okoz, szabad 'időt von el a munkásoktól, gátolja a közéletbe, művelődésbe való bekapcsolódásukat. A megye társadalmában továbbra is jelentős a szövetkezeti parasztság szerepe. Az iparfejlesztés és a mezőgazdasági termelés műszaki-technikai színvonalának emelkedésével aranyban létszáma csökkent, de még ma is 24,3 százalékát teszi ki az aktív keresőknek. Az elmúlt öt évben számottevően emelkedett a parasztság politikai, általános és szakmai műveltsége. A parasztság politikai céljaiban, gondolkodásában, munkájának jellegében, életmódjában közeledett a munkásokhoz. 18 százalékra növekedett körükben a szakképzettek és 45 százalékra a betanított dolgozók aránya. A korszerű technika tömeges alkalmazása következtében a hagyományos paraszti munkát folyamatosan felváltja az iparszerű tevékenység. Ezzel együtt termelőszövetkezeteinkben végbement a nemzedékváltás, jelentősen növekedett a fiatalok aránya. Jelenleg az aktív dolgozók átlagélet- kora 40 év. A párt politikájának történelmi eredménye, hogy megyénkben is kiegyenlítődött a munkások, parasztok jövedelmi színvonala. Javult a mintegy 40 ezer nyugdíjas és járadékos anyagi helyzete is. A beszámolási időszakban számottevően — mintegy 14 ezerre — növekedett az értelmiség-létszáma. Többsége a magas fokú szakmai, 'politikai műveltség révén növekvő-szerepet tölt be megyénk társadalmi, gazdasági, kulturális életében, és mind aktívabb a párt politikájának képviseletében. Az értelmiség a munkahelyek és a tudományos szervezetek révén is növekvő szerepet tölt be a megye fejlődési lehetőségeinek feltárásában, a célok kialakításában, a települések gazdasági, kulturális életében. Megyénkben az elmúlt időszakban — jórészt az infrastruktúra fejlődése következtéiben — növekedett az alkalmazotti dolgozók száma. Egyes területeken azonban az indokoltnál nagyobb mértékű volt a növekedés. A közel 32 ezer alkalmazott túlnyomó többsége növekvő felelősséggel és hozzáértéssel végzi munkáját. A kisárutermelők — kisiparosok, kiskereskedők, egyéni parasztok — a megye keresőinek 4,5 százalékát teszik ki. Termelő és szolgáltató tevékenységükkel hasznosan járulnak hozzá a lakosság szükségleteinek jobb kielégítéséhez. Többsége tiszteletben tartja törvényeinket és a kisipari tevékenység szabályai szerint végzi munkáját. A megye társadalmi életében az alapvetően pozitív folyamatok, tendenciák mellett fellelhetők a fejlődésit akadályozó, a szocializmustól idegen jelenségek is. A pártalap- szervezetek, a munkahelyi közösségek gyakran es jogosan teszik szóvá egyesek közömbösségét, a magánérdek hajszolását, a szocialista életmódtól idegen nézeteket és megnyilvánulásokat. Az országosnál tartósan kedvezőbb népesedési viszonyok következtében lényegesen nagyobb a fiatalok, a 30 éven aluliak aránya (49,8 százaléka). A politikai, gazdasági és kulturális tervező munkában a demográfiai sajátosságokkal a lehetőségekhez mérten számoltunk. A párt-, állami és társadalmi szervezetek megkülönböztetett figyelemmel foglalkoztak a fiatalok helyzetével, az ifjúságpolitikai határozat és törvény megva1- lósításával. A megye minden gazdasági ágazatában — különösen az iparban és mező- gazdaságban — jelentős a szakképzett fiatalok szerepe. Kezdeményezéseik ösztönzően hatnak az új technika és termelési eljárások bevezetésére, a különböző munka- és ver-í senymozgalmakra. A szociális, kommunális ágazat feszültségei — az óvodai és napközis ellátás szűkössége, a lakáshiány, a kultúrál ódás sok helyen mostoha feltételei nehezítik a fiatalok élet- és munkakörülményeit. Az ifjúság egy része nem kellően tájékozott az ország, a megye szocialista építő- munkájának helyzetéről, a lehetőségekről. Türelmetlen a társadalmi feszültségek, az el-« lentmondások megoldásának ütemével, saját 2 Az államélet és a szocialista demokrácia A XI. kongresszus célkitűzéseinek megfelelően növekedett az állami munka jelentősége és színvonala. Az állami szervek rendeltetésüknek megfelelően dolgoztak. A feladatokat a lakosság cselekvő részvételével és támogatásával látták el. Tovább szélesedett az állami élet demokratizmusa, amelyet az új törvények, a hálózat korszerűsítése és a hatáskörök decentralizálása jelentős mértékben segített. Az állami munkában jelentős szervezeti és hatásköri változások történtek. A tanácsok szerepe jelentősen növekedett, munkájuk tartalmasabb lett. A part politikájának, a törvényeknek megfelelően eredményesen járultak hozzá a megye fejlődéséhez. A megyei tanács irányító, szervező, koordináló munkája,fejlődött. Minden ágazatra van elfogadott hosszú távú terve. Erősödött a tanácsok népképviseleti, ön- kormányzati, államigazgatási jellege. A testületi munka színvonala fejlődött. Javult a döntések előkészítése, a határozatok többsége megalapozott, a végrehajtás és számonkérés következetes. A tanácsok tevékenységében is előtérbe került a gazdasági szervezőmunka, a város- és községpolitikai tevékenység. Eredményesebben foglalkoznak az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a szolgáltatás, a közművelődés, ’ az egészségügy feladataival, a lakás- és kommunális kérdésekkel. A rájuk bízott anyagi eszközökkel tervszerűen, gondosan, takarékosan gazdálkodtak. A pénzeszközök felhasználása jól szolgálta az ellátási színvonalban meglévő különbségek csökkentését, az arányos terület- és településfejlesztést. A város- és községpolitikai munka demokratizmusa szélesedett. A tanácsok, a hazafias népfrontbizottságok és más szervezetek mozgósító tevékenységük eredményeként a lakosság nagy jelentőségű társadalmi munkát végzett. A társadalmi munka értéke az V. ötéves tervben megközelíti az egymilliárd forintot. A tanácsok évente több mint 600 ezer ügyben jártak el. Az ügyek túlnyomó többsége helyben, első fokon lezárult. Jelentős erőfeszítések történtek az államigazgatási munka egyszerűsítésére, korszerűsítésére, de továbbra is több területen változatlanul bonyolult, túlszabályozott, bürokratikus és helyenként nem elég kulturált az ügyintézés. Folytatódott a tanácshálózat korszerűsítése. A városok száma hatra emelkedett, a nagykállói járás megszűnt. Nőtt a közös tanácsú települések száma, sor került 7 városkörnyéki község szervezésére. A párt káderpolitikai elvei a tanácsok területén érvényesülnek. Jelentős mértékben növekedett a politikai, szakmai és általános műveltség, az apparátus munkájának színvonala. Ugyanakkor egyes nagyközségi és- városi tanácsok növekvő feladatait nem követte megfelelően a személyi feltételek biztosítása. Az elmúlt években tovább erősödött a közrend, a közbiztonság. Az állami és az állampolgári fegyelem szilárdult. A bűnüldöző és az Igazságügyi szervek jól érvényesítették a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveit. Következetesebb lett a felelősségrevo- nás. A büntetéseket differenciáltabban, általában a cselekményekkel arányban alkalmazzák. Növekedett a bizalom a rendőri, ügyészi és a bírói szervek munkája iránt. A bűnözés elleni küzdélem szervezettebbé és hatékonyabbá vált, de az országos helyzethez hasonlóan a bűnoselekmenyek száma emelkedő tendenciájú. Továbbra is sok az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmény. Emelkedik a közlekedési és a vagyon elleni jogsértések száma. Sok a visszaeső bűnöző. Magas és növekvő az ifjúsági korosztályhoz, tartozó bűnözők száma. Változatlanul gondot okoz az ismeretlen elkövetők magas aránya. A fegyveres erők és testületek a párt. politikájának megfelelően magas szinten tettek eleget a rájuk háruló feladatoknak, A parancsnoki es a személyi állomány politikai felkészültsége és szakmai hozzáértése jó, ’politikai, erkölcsi, fegyelmi helyzete szilárd. Az állomány aktívan részt vesz a gazdasági építőmunkában, a települések fejlesztésében. Az MHSZ szervei jelentős társadalmi összefogással, az önkéntes segítők részvételével eredményesen szervezik a lakosság, az ifjúság honvédelmi nevelését, felkészítését.. A munkásőrség pártirányítása az elmúlt öt év során eredményesen valósult meg. Megfelelően fejlődött a parancsnoki munka, a politikai nevelés színvonala. A megyei parancsnokság és az alárendelt egységek végrehajtották a munkásőrségre vonatkozó párthatározatokat. Gazdasági építőmunka A megyei pártbizottság az eltelt öt év során megkülönböztetett figyelmet fordított a gazdasági építőmunkára. A XI. párt- kongresszus évében — 1975-ben — eredményesen fejeztük be a IV. ötéves tervet, amely a megye fejlesztésének sikeres öt esztendeje volt és jó alapot teremtett az V. ötéves terv indításához. A megyei pártértekezlet az V. ötéves terv időszakára elfogadott gazdaságpolitikai irányelveiben a termelés dinamikus növelését, az intenzív fejlesztés erőteljesebb kibontakoztatását, a gazdaságos export növelését, a termelés szerkezetének, szervezésének, vezetésének korszerűsítését, a foglalkoztatási színvonal emelését, a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodást, újabb ipari üzemek telepítését, az infrastruktúra, az életszínvonal es a munkafeltételek fejlesztését jelölte meg. Aj megyei pártértekezlet gazdaságpolitikai céljai eredményesen valósultak és valósulnak meg. Ennek megfelelően átalakult a megye gazdasági szerkezete, amelyben az ipar lett a meghatározó. Ipar A párt területfejlesztesi politikájának és az adottságoknak megfelelően folytatódott a megye iparosítása. Több új, korszerű ipari üzem épült fel, amelyek jól szolgálják a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását, az urbanizációt, a szociálpolitikai feszültségek enyhítését. Ebben az öt esztendőben felépült a nyíregyházi Taurus Mezőgazdasági Gumiabroncsgyár, a Vörös Október Férfiruhagyár vásárosnaményi gyára, a Fémmunkás Vállalat balkányi gyáregysége, a Mátészalkai Tejporgyár és Túró üzem, az Egyesült Izzó kisvárdai gyára, a Nyíregyházi Konzervgyár porcsalmai üzeme, a Minőségi Cipőgyár csengeri gyáregysége, a Csepeli Szerszámgépgyár nyírbátori fúrógépgyára, a Ganz Mérőműszer Gyár nyírbélteki gyáregysége, a mátészalkai és a vajai almaié- és sűrítőüzem. Megvalósult a nyírgelsei alma- léüzem rekonstrukciója, a Kisvárdai Baromfifeldolgozó Vállalat hulladékfeldolgozója, a< Terményforgalmi Vállalat hatvanezer tonnás tárolója és a Húsipari Vállalat tízezer férőhelyes hizlaldája. Ezenkívül több termelést bővítő és rekonstrukciós beruházás valósult meg. Az ipari termelés volumene 1975-höz viszonyítva 66 százalékkal emelkedett, amely jelentősen meghaladja a tervezett szintet. Az ipar termelési értéke 1979-ben 24,8 milliárd forint volt (1975-ben 14,9 milliárd.) Kedvezően változott az ipar szerkezete. A nehéz- és a gépipar a termelési érték 43 százalékát termeli és itt dolgozik az iparban foglalkoztatottak 40 százaléka. Az igényeknek megfelelően a nehéziparon belül a vegyipar, a gyógyszeripar, a gépiparon belül pedig a (Folytatás a 3. oldalon)
